Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-29 / 39. szám
6 új ifjúság APRÓCSEPRŐ Egy ismert olasz játékvezető furcsa mérkőzést vezetett. Két ideggyógyintézet lelki betegei csaptak össze a gyepen. A pszichiátria ke- zeltjei nem beszéltek vissza a játékvezetőnek. Döntéseit azonnal tudomásul vették. Ha az ellenfél szép akciót produkált, tapsoltak. Nem szidták, nem rugdosták egymást. Egyszóval — teljesen normálisan viselkedtek. Az ismert olasz játékvezető a találkozó végén egészen zavarba jött. Eddigi mérkőzéseire gondolt, azokra, amelyeken ú. n. teljesen normális emberek szerepeltek, és most már igazán nem tudta eldönteni, ki hát a normális és ki az elmbeteg? Kilenc angol diák újszerű módon jutott el Mexikóba, a világbajnokságra. Feltalálták a „hajóstop“-ot. Az autóstop után ez az utazási mód is bevált, mert időben a színhelyre érkeztek — és ingyen utaztak. Plymouthból indultak. Itt egy Lisszabonba tartó hajót kaptak el. A portugál fővárosból New Yorkba vitte őket egy gőzös, onnan pedig egy partmenti bárka szállította az élelmes diáksereget Vera- cruzba. A kosztra úgy kerestek pénzt, hogy vállalták a fedélzeti munkák egyikét. ♦ Egy harmincesztendős angol férfiú léggömbbel akart a La Manche fölött átkelni, és közben rekordot javítani. Ügy vélte, az lesz a helyes, ha a nyilvánosságot csak a repülőút befejezte után a - vatja be. Miután leszált a francia partokon, kellemetlen meglepetés érte: a francia rendőrök letartóztatták. Csempésznek nézték, és csak három nap múlva engedték el a vizsgálati fogságból. Akkor, amikor teljesen szétszedték a léggömböt, és meggyőződtek róla, hogy nincs benne csempészáru elrejtve. ♦ Londonban futballmérkőzést játszottak a színészek és a színikritikusok. A két ellenfél különleges meccset játszott. A színészek szinte „lelépték“ a kritikusokat az első negyvenöt percben, és öt-nullás vezetéshez jutottak. A második félidőben viszont megfordult a kocka, és a kritikusok lőtték egymásután a dugókat, szám szerint hatot, és ezzel meg is nyerték a derbyt. Gyanús volt a dolog, míg végül a színészek kapitánya elárulta, hogy majdnem mindegyik színház bemutató e- lőtt áll, és a kritikán nagyon sok múlik. Ez volt a vereségük oka. ♦ Günter Sachs, Brigitte Bardot egyik férje, aki most nősült harmadszor, be a- karta bizonyítani új feleségének, hogy talpig férfi. Az arénában 50 000 dolláros torreádor-ruhában egy bősz bikával küzdött. A sajtó- ügynökségek jelentése szerint minden a legnagyobb rendben folyt le. A bikának semmi baja nem esett... ' " ........... ----xm.Lii— ta a sokáig emlékezetes döntőt, timely 2:1 arányú magyar győzelmet hozott. Csehszlovákia válogatottja nem vesz részt a müncheni olimpián. Labdarúgásunk vezetői arra hivatkoztak, hogy nem lehet az erőket szétforgácsolni. jelenleg az EB-szereplést tartják elsőrendű fontosságúnak, s egyszerre nem tudnának kellő figyelmet szentelni két, azonos képességű csapatnak. Azt is indokul hozták fel, hogy az olimpiai torna miatt Idehaza szüneteltetni kellene az l. liga küzdelmeit, márpedig anélkül ütőképes együttest nem biztosíthatnak. Az az érzésünk, hogy kár ezt a lehetőséget elszalasztani. München közel van, az esetleges részvétel nem lenne különösebben költséges. Az o- limpiai tornákon szereplő játékosok pedig a következő VB során nagy segítséget jelenthetnének minden válogatott számára. ZALA JÓZSEF „■ MMBWW1M>rp7BrTnTnrr,——p——_—— | ..... ........ .......... »ipiiw I ...........iii.ii.hihimvjm.ih»., »■ un .»■■hijibíiM] Ne féltsük az olimpia labdarúgását! Azt ma már senki sem vitatja, hogy a földkerekség legnépszerűbb sportja a labdarúgás. Az sem vitás, hogy a sportágak legimpozánsabb seregszemléje a nyári olimpia. E két megállapításból logikusan következik, hogy a nyári olimpia keretében létjogosultsága van a labdarúgásnak is. Az már más kérdés, hogy az egyes labdarúgó-szövetségek ennek a tornának nem tulajdonítanak megfelelő és megérdemelt jelentőséget. A legtöbb esetben arról van szó, hogy az illető ország csapata vagy nem tudta a selejtezők során biztosítani részvételi jogát, vagy pedig az olimpiai labdarúgótorna tizenhatos döntőjében szerepelt várakozáson a- lul. Sokan azért marasztalták el az o- limptaí labdarúgást, mert úgymond a mexikói magyar-bolgár döntő 1968ban nem bizonyult « labdarúgás hírverésének. Tudjuk, hogy annak idején a legyőzött fél nem tudta elviselni kezdeti sikertelenségét, s a játékvezető kellő szigorral akadályozta meg a teljes elfajulást. Minden negatív vélemény ellenére él nemcsak az olimpiát qondolat. hanem annak párhuzamosaként az olimpiai labdarúgás gondolata is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy rekord-nevezés érkezett Zürichbe a FlFA-hoz az 1972. évi nyári qlimpial játékok labdarúgótornájára. Összesen 84 ország jelentette be részvételi szándékát, s ez a szám hattal több, mint a mexikói olimpiai tornáé volt. A 84 közül kettő, a háromszoros védő magyar és a rendező nyugatnémet már a 16-os döntő mezőnyében van, a többi jelentkezőre selejtezők várnák. A selejtezők sorsolási tervét szeptember végén Münchenben készítik el. Most pedig nézzük a második világháború utáni hat olimpia labdarúgótorna dicsőségtáblázatát: London, 1948: Svédország Helsinki, 1952: Magyarország Melbourne, 1956: Szovjetunió Róma, 1960: Jugoszlávia Tokió, 1964: Magyarország Mexicó-város, 1968: Magyarország Tehát három magyar, egy-egy svéd, jugoszláv és szovjet teljes siker. A legutóbbi két alkalommal Lakat Károly volt a magyar csapat edzője. Csehszlovákia csapata az 1968-as olimpián gyengén szerepelt. Csapatonként csak egy-egy játékost adtak a válogatott rendelkezésére, és így az nem lehetett egységes. Mint ismeretes, a tokiói olimpián éppen a csehszlovák és a magyar csapat vívIcipici szenzációk Csodálatos fölvétel a rúdugróról, aki éppen a világcsúcs felé tornássza magát. Olyan magasságba röpíti a rúd, mint soha senkit még a hárommilliárd közül. A képben és a világcsúcskísérletben is van valami a költészet izgal- masságából és varázsából; Vajon akad-e olvasóink között valaki, akit írásra késztet a mesteri fölvétel ? Próbálkozását okvetlen küldje el szerkesztőségünkbe. Ha lesz benne egy parányi szikra, a fantáziának és a sportszeretetnek egy parányi jele, közöljük sorait. Izgalommal várjuk a kísérleteket! Címünk: Redakcia Üj Ifjúság, Bratislava, Prazská 9, Sportrovat. ALBERT EGY EGÉSZ ORSZÁGOT CSELEZETT KI! Néhány héttel ezelőtt Budapestre látogatott Novák Éva. A név sokak számára ismerős: a helsinki olimpia aranyérmes úszónőjéről van szó, aki jelenleg Belgiumban él. A férje újságíró, egy tekintélyes sportláp fő- szerkesztője. A rokoni látogatásra érkező Novák Éva férje megbízását is teljesítette, és interjút készített Albert Flóriánnal. A cikk később megjelent a lapban, és Budapestig visszhangzott. Ugyanis, az állt benne, hogy Albert szívesen focizna még vagy hét évet Belgiumban, mert Magyarországon nincs jövője már, nem értik meg stb. Ebben még nem lenne semmi hiba. Saját véleményét mindenkinek joga van megmondani. Csakhogy: amikor a budapesti újságírók, klubvezetők és ismerősök kérdőre vonták a középcsatárt, az ’nyilatkozatban vallotta: sohasem látott belga újságírót, esze ágában sincs ilyesmit mondani, jó neki a Fradi és Magyarország. Itt már van némi bökkenő. Fényképfelvétel őrzi ugyanis Novák Éva látogatásának emlékét az Albert családnál. A fénykép dokumentum is és vád is, nincs kibúvó előle, az igazság nyilvánvalóvá vált. A magyar közvélemény most fel van háborodva. Jogosan. Mi pedig csak azzal zárjuk erről a témáról készített néhány sorunkat: nagyszerű dolog, ha egy kiváló labdarúgó remek, becsületes és jellemes ember. Elszomorító, ha nem az. A PRÁGAI SLÄVIA PERSPEKTÍVÁJA: VERESÉG A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ VÁLOGATOTTÓL! A prágai Slávia futballcsapata vereséget szenvedett a csehszlovák főváros bajnokságában szereplő Uhelné Sklady csapattól. A szénraktáriak olyan osztályban szerepelnek, mint mondjuk a tardoskeddiek. A Slávia meg a ligában. A sportban az a csodálatos, hogy minden megtörténhet. Ez viszont egy kissé túlzás, mert a mérkőzésnek tétje is volt, kupa-találkozóink egyik találkozója. A szinte komplett felállításban szereplő együttes történelme legmegsemmisítőbb vereségét szenvedte el. A Waterlooi csata ehhez képest kellemes rekreációnak számítt. Most érzem csak, milyen kecsgtető a nemrég begalakult hazai magyar újságíró-válogatott jövője. Okvetlen meg kell mérkőznünk a Sláviával. És ripityára kell őket vernünk! IZOMFESZTIVÄL BELGRÁDBAN És váratlan csehszlovák siker: Plintovic is, Kiéri is hetedik lett, pedig most látták először együtt a világ legjobbjait. Kiérit jól ismerik olvasóink, a VB előtt írtunk róla, és akkor a tőle megszokott szerénységgel válaszolgatott kérdéseinkre. Apró szenzáció ez a hetedik hely is. örülünk, hogy eredményes volt a jugoszláv út. ÜJ FIÚK A KERETBEN A törzstagokat kihagyták, Dobiás, Migas, Hagara, Viktor, Petrás, kiestek a válogatott keretből, s helyettük Móder József, Nagy Sándor, Jozef Desiatnik és mások kerültek be. Soha nem vártuk olyan izgalommal az először pályára lépő válogatott játékának megszemlélését, mint most. Nem vagyunk a szélsőséges megoldások hívei, az viszont biztos, hogy az új fiúk tudnak focizni. Valami nincs rendben az ország labdarúgásban — valljuk mi is. A fejlődésnek megvannak a törvényszerűségei. A lépcsőfokokat természetesen lehet gyorsabban venni. De kihagyni? Aligha. Majd meglátjuk. (batta) B allada a múlt idők erős legényeiről... Emlékeztek még Paul Ander- sonra? A pufók hájtömegre, aki lila nyakkal agonizált a rettentő vasak a- latt, aztán megrázta a fejét, és göndör hajáról esőként hulltak a veríték- cseppek és nevetett, nevetett harsányan. Csodálatos volt Paul Anderson, a világ legerősebb embere, tapsolni kellett neki, iylen még nem volt és talán nem is lesz több. Aztán egyszer csak jött Jurij Viaszon. Szőke volt, csendes, elegáns, sápadt, novellákat írt, a vadászatot szerette, és mindig megigazította a szemüvegét, mielőtt a súlyzóhoz nyúlt. Ünnepelni kellett Jurij Vlaszovot, mert sokkalta erősebb volt Paul An- dersonnál, háttérbe szorította, feledtette a pufók fickót. Igen, Jurij Viaszon is csodálatos volt, felülmúlhatatlan, egyszeri jelenség. Egészen addig, amíg Leonyid Zsa- botyinszkij fel nem bukkant. Leonyid Zsabotytnszkijért rajongani kellett, mert százötven kiló vidámság volt ez a nagy darab fickó széles vonásaival, apró mandulaszemével. és külön bűvöletnek tűnt, ahogy a feje fölött a kétszáz kilós hatalmas súlyzóval egyszeresük mosolyogni kezdett. Leonyid Zsabotyinszktj szemtelen könnyedséggel javította meg Jurij Viaszon világcsúcsait, 0 volt minden idők legerősebb embere... ...amíg Vaszilij Alekszejev fel nem bukkant. Vaszilij Alekszejev világcsúcsa történetesen 612,5 kg. Emlékezz vissza, Az ólommackó hogyan csodálkoztál, sóhajtoztál, hogy ez nem igaz, hogy ilyen nincs is, a- mikor Paul Anderson túljutott az ötszázon... De hát ki is ez a Vaszilij Aleksze- iev? Mert két évvel ezelőtt még a megszállott szakemberek sem ismerték a nevét, úgy robbant a nemzetközi porondra, mint egy különös va- rieté-attrakeót: mackó az ágyúból. 1941-ben született Riazanyban, elvégezte az erdészeti főiskolát, van két kisfia, és első versenyén — most kapaszkodj! — 245 kg-os összteljesítményt ért el. Nem volt túlságosan nagy ügy, abban az időben a Szovjetunióban még legalább 300 000 súlyemelő volt képes hasonlóra. 1968-ban 540 kilóval már harmadik helyen állt a szovjet nehézsúlyúak listáján, de az 1969-es év valahogy nem sikerült. Tavaly még Zsabotyin- szkij villogott, aztán Baticsev jött, a világbajnokságot pedig — közmeglepetésre — az amerikai Bűbe nyerte. De mozgolódott már a belga Reding, a nyugatnémet Mang és a finn Lah- deranta is, úgy festett a dolog, hogy az 1957 óta tartó szovjet hegemóniának vége szakad az erős emberek kategóriájában. Ebben a plllanatpan bukkant fel Alekszejev. 184 cm magas, 141 kiló csendes és derűs fekete mackó, nem a tűzrőlpattant mókamester típusa, viszont remek közönség, hálás publikum, tapsolja és kacagja mások tréfáit. Az erdészek általában ilyenfajta emberek. A koszt külön szám. A nehézsúlyú izomemberek étrendjét leírni ritka passzió. Rettenetes adagokkal lehet, dobálózni, kemény tojásból épült piramisokkal. angolosan sült húsok hegyeivel. Es persze hektoliter számra isszák a tejet, krumplítornyokba ássák be magukat. Alekszejev — ez a legnagyobb sztorija — nem szolgálhat ilyen történettel, Ebédre néha csak egy tányér levest eszik, a húsért nem rajong, a füstölt halat szereti. Másfajta teljesítményeire büszke. Hogy 180-at ugrik magasba és kereken hat métert távolba, ami 141 kilós testsúllyal nem csekélység. Tervek? Felső határ? — Ha a testsúlyomat fel tudom „tornászni“ 160 kilóra, akkor talán a hétszáz kilót is elérhetem — mond- ja nagyon csendesen és nagyon komolyan. Paul Anderson az ötszáz kilóval küszködött. Leonyid Zsabotyínszkif nagy álma az volt, hogy túljusson a hat százon. Es kislnekiürte Es sikerült neki. Alekszejev viszont egész nyíltan és magától értetődően beszél a hét mázsáról. Rettenetes súly. Pokoli munka eljutni odáig. De Vaszilij Alekszejev megtette az első lépést. Kimondta. PETERDÍ PÁL
