Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-22 / 38. szám
7 Vajon hol lehet a szellem, amelyet ki- & szabadítottak a palackiból? :? _ -oÜgy látszik, az erény valami kellemetlen, terhes, áldozatos kötelesség, azért kell megjutalmazni.-0Évtizedeken keresztül töprengtek a szellemóriások afölött, hogy az anyag va’ósá- gos-e vagy nem. de napjaink filozófiailag fejlett ipara végre bebizonyította, hogy van valódi anyag és műanyag.-0Az optimista és a pesszimista egyaránt színvak. Az egyik a fekete, a másik a fehér színt nem érzékeli. ISttH 9 -oA visszafejlődés tana a darwinizmus e- gyik sajátos válfaja.-o- 1 Nincs mozgás, anyag, és anyag mozgás nélkül. Ezt az igazságot minden anyagmozgató ismeri. $ -0A mozgás relatív, A rabló például üldözőihez viszonyítja a sebességet. FELEKI LÁSZLÖ Már szokássá vált, főleg Amerikában, hogy a nagysikerű sportemberek egy idő múlva felcserélik a'pályát vaqy a ringet a világot jelentő színpaddal. A képen látható, próféta külsejű férfiban vajmi kevesen ismernék fel Cassius Clay-t, az egykori nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnokot. New Yorkban, az „Ed Sullivan Show“ című műsorban lép fel nagy sikerrel. A felvétel a show egyik jeleneiében ábrázolja a világbajnokot. A sztorihoz tartozik még, hogy Clay nem önként vált meg a ringtől. Olvasóink is bizonyára tudják, hogy visszautasította a katonai behívót, s a Nixon-kormány- zat emiatt bíróság elé állította. „A körmükre A labdarúgás eredem uAnp tileg a férfiak kiváltK - •« sága volt. Az utóbbi nézni időben azonban a gyengébb nem is szemet vetett erre a népszerű sportágra. Nálunk például szabályos bajnokságot bonyolítanak le, és a közelmúltban Olaszországban megtartották az első női labdarúgó- világbajnokságot, melyen — mint ismeretes — Dánia lányai, illetve asszonyai diadalmaskodtak. Bármennyire hódít is a kerek labda Éva utódai körében, a jelek szerint nem köny- nyü a derék labdarúgónök sorsa. Francia- országban például elrendelték, hogy minden mérkőzés előtt vizsgálják meg a csapatok tagjainak körmét. Amelyik hölgynek a megengedettnél hosszabb a körmöcské- je, nem léphet pályára. Nem közölték, mek- korra a megengedett körömhosszúság, de most már csak az hiányzik, hogy a szép, hollófekete hosszú hajat is betiltsák, vagy uram bocsá’ egyéb korlátozást vezessenek be a női nem szépségei közül. Azért, ha a ligamérkőzéseken elfajuló durva játékot nézem, az az érzésem, nem ártana a göcsörtös térdű „legényeinknek sem a körmére nézni“. (palágyi) „Prima donna“ — operatársulatokban vagy egyes o- perákban ezzel az olasz szóval nevezik a vezető szop- : rán énekesnőt.“ A Zenei Lexikon eme címszavának szűkszavúan precíz megfogalmazásához nincs sok hozzátennivaló. A kifejezés nálunk is közismert, bár némi jelentésmódosulást szenvedett: inkább az operettek vezető énekesnőit illetjük ezzel a névvel, méghozzá magyarosított helyesírással: primadonna —, egy szóként, ínvamondva. Hallatán szép, dekoratív megjelenésű, szőke (érdéit kés módon: a primadonna mindig szőke!), szeszélyes, , kacér, férfiszíveke't tipró, és női szíveket sárga irigységgel sápasztó nő képe jelenik meg képzeletünkben. A primadonnába szerelmesnek illik lenni, reménytelenül és elérhetetlenül, hódoló leveleket illik hozzá írni vagy szenvedélyes verseket, rajongóinak illik kifogni a lovakat a fiákeréből, s illik e járművet saját kezük- ' kel vontatni végig a városon, Krúdy Gyula úr, színésznek és énekesnék gáláns és :i szépszavú csodálója, valahogy ekképpen írt volna valamely primadonnáról, ki elbűvölte volna őt énekével és játékával. S minden bizonnyal ezen őt elbűvölök sorába tartozott volna az, aki ma a „prima donna“ fogalmát a régebbi, s a mai értelemben is, megtestesíti. Mily kár, hogy Krúdy úr, nem élvén már, nem választhatja írása — netán egynémely beszélye vagy regénye — hősnőjéül a mai „prima donná“-t, HÄZY ERZSÉBETET. Mert igazán az ő tollára illenék. A természet szívesen gondolkodik szélsőségekben: valakire vagy minden kegyét ráárasztja, vagy semmit 1 nem ád neki kincseiből. HÄZY ERZSÉBET nyilvánvaló kegyeltje: szép, dekoratív és szőke; nagy vivőerejű, szépszínű, drámai erejű és szenvedélyű szopránhang birtokosa; e hang birtokában szerepeit ritkán tapasztalható természetességgel, könnyedséggel és elhihető erővel szólaltatja meg; s hangbéli alakító készségéhez még — a ragyogó színpadi megjelenésén túl — kitűnő színészi adottságok is járulnak. Mindezek együtt méltán teszik őt igazi „prima donná“-vá. Pedig nem énekesnőnek indult. Zongorázni, tamilt, s bizonyára hangszeres előadóként is az elisők között lett > volna. Szinte véletlenül kezdett énekelni, s aztán itt \ is kötött ki, először a Rádió énekkarának tagjaként, majd innen került ösztöndíjasként az Operába. Itt már a tanulóévek alatt felfigyeltek rá, közönség és kritika egyaránt észrevette, hogy egy nagy énekesnő készülődik, csak a megfelelő szerepre várva, amelyben énekesi, színészi és megjelenésbeli adottságai egyszerre érvényesülhetnek. Ez a szerep PUCCINI Manón Lescaut- » jának 1961-es felújításával jött el. HÄZY ERZSÉBET a ^ címszerepben nyújtott alakításával berobbant* az élvo- nalba, s azóta csak megszilárdította vezető helyét’. Muzikalitása, stílusérzéke révén számos szerepben — és számos stílusban — bizonyította, mennyire életeleme a színpad, a zenés dráma. Puccini hősnői — Manón mellett Mimi. Cso-cso-Szán vagy Minnie a Nyugat lá- nyá-ból épp úgy hibátlan megformálásban kelnek életre az ő előadásában, mint CSAJKOVSZKIJ Anyeginjéből Tatjána, Nedda a Bajazzók-böl vagy Cherubin Mozart Figaro házassága című operájában. Ritka adottság, hogy e klasszikus figurák mellett valaki a modern, sőt egyenesen mai operák hősnőit is hitelesen tudja megszólaltatni. HÄZY ERZSÉBET e ritka adottságnak is birtokában van: WEILL-BRECHT Mahagonny-jának Jenny-je éppúgy közel áll hozzá, mint Bess, GERSHWIN Porgy és Bess című operájában. De ugyanilyen otthonos az operetthősnők világában is. Ami azonban még külön is kiemelkedő e rendkívül isokoldalú művésznő széles Ívű repertoárjából, az a : magyar operák szerepeiben nyújtott számos pompás alakítása. KODÄLY Háry Jánosának Örzséje már klasz- ’ szikus feladat, de az utóbbi évek új magyar bemutatói HÁZY ERZSÉBET nélkül elképzelhetetlenek; MIHÁLY , ANDRÄS Együtt és egyedül című operájában, SZOKO- LAY SÄNDOR Vémász-ában és Hamlet-jében, PETRO- i IVCS EMIL C’est la guerre-jében s a Bűn és bűnhődés | című operájában övé volt a női főszerep, a szerzők az lő alakjában, adottságaiban is gondolkoztak, mikor hőseiket elképzelték. A magyar opera reneszánszában o- ’ roszlánrésze van HÁZY ERZSÉBETNEK. Fellini, a nagy hazug Ha ezt a képet fejtörőnek szánnánk, akkor aligha találnák ki, hogy a képen látható férfi a népszerű Kloss kapitány, vagyis Stanislav Mikulski. Mikulski a Teatr Polski tagja, és nagy sikerrel szerepel klasz- szikus drámákban. A képen a „Makrancos hölgy“ Petrucció- ja szerepében. Federico Fellini Satyricon című filmjéről még mindig sokat vitáznak. A közönség egy része csupán azért nézi meg, hogy utána szidhassa a rendezőt. Ő viszont a Satyricont tartja legjobb filmjének, és azt mondja róla, hogy mai témájú. Egy olasz újságíró a következő beszélgetést folytatta Fellinivel: Mit akart mondani filmjében? — Ez a film a szerelemről, az é- letröl, a szenvedésről, a reménykedésről és a szerelem szükségességéről szól. Habár a történet kétezer évvel ezelőtt játszódik, a cselekmény mégis napjaink témája. A mai ember ugyanígy érez;, fél, reménykedik és szenved. Civilizációnk valami újat vár. Tudjuk, hogy a régi mítoszok eltűntek, s újakat keresünk, az élet új értelmét... Miért választotta pont ezt a témát? — Sohasem tudom, miért készítem ezt a filmet és nem egy másikat. Minden olasz rendező kötelességének tartja, hogy filmet készítsen a régi Rómáról, s ezért én megkíséreltem elemezni annak a kornak a pszichológiáját, megpróbáltam feltárni, hogyan viselkedett az ember a Krisztusról szóló mítosz keletkezése előtt. Valóban szórakoztatta-e a gladiátorok harca, talált-e élvezetet és hogyan. Fel akartam tárni, rosszabbak vagyunk-e a régi rómaiaknál. Miért deformálta hőseit még fizikailag is, és miért választott csak csúnyákat? — Szerintem a Satyricon szereplői nem csúnyák. Ha körülnézek, csak csúnya embereket látok. Mindannyian bolondok és neurotikusok vagyunk. Meggyőződésem, hogy a film realisztikus. Miért mutatja be a nemi elferdü- léseket? — Olyannak akartam bemutatni a szerelmet, amilyen valójában. Nem szabad többé dramatizálnunk a szexet. Megszoktuk, hogy problémákat csinálunk a szexualitásból, mintha nem csupán az élet egy része volna, hanem maga az élet. Nem volt semmi baja a cenzúrával? — Miért!? Az én filmem ártatlan Üzen-e valamit a nézőknek? — Szeretném, ha nyitott szemmel, előítéletek nélkül néznék a filmet. Gyakran megállítanak az utcán, és azt mondják, nem értették meg. Biztos vagyok abban, hogy azokról van szó, akik valami mást vártak, mint a- mit bemutattam. Szeretném, ha a néző nem intellektualizálná a Satyricont. Manapság igyekszünk reálisan nézni az életet, filmem pedig a valóságot mutatja be. Mi a különbség az ön nemzedéke és a mai között? — Az én nemzedékem a háborúban nőtt fel, harcolnia kellett a hazáért, az egyházért, a pápáért... A mai ifjúság csak önmagáért harcol. Az ifjú nemzedék szabadabb, és nagyobbak a lehetőségei. Egy alkalommal azt mondta, ön Olaszország legnagyobb hazugja. Miért hazudik? — Ha interjúi kérnek tőlem az újságírók, mindig valami újat szeretnének hallani. Hogy eleget tehesse- nekik, kigondolok valamit, és elkezdek hazudni. Azt mondják, érdekesen és meggyőzően hazudom, s mindaz, ami meggyőző, igaz is lehet.
