Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-22 / 38. szám
új ifjúság 3 A SZEMÉLYZET rukba „csapolják“ a gyöngyöző nedűt... Hirtelen — nem is tudom, miért — az ötlik fel bennem: Van-e panaszkönyve a Kondoros Csárdának? Természetesen van. Fellapozom: csupa dicsérő bejegyzés (bel- és külföldiektől egyaránt) a figyelmes kiszolgálásért, a hangulatos környezetért; de panaszt is találok benne: egy kislány túl zsírosnak találta a húst; s egy érdekes bejegyzés: ,tSzabad-e a Kondoros Csárdában délelőtt 11 órakor dalolni???" Az aláírók helybeliek. S a válasz: természetesen szabad, de „csak d a 1 o 1 n i“.. Nekem is eszembe jutott hirtelen valami, aztán meggondoltam magamat; a panaszkönyv helyett inkább ide írom: az étterem boroskancsóin ez a pontos felirat: „ITTA JŐ BOR!“ Nem hiszem, hogy a helyesírási hiba ebben az esetben a népiességet demonstrál...! nyugatnémet házaspár lopva egymásra kacsint, kitörlik szemükből a könnyet. — Erős — mondják, nyelvükre szíva a levegőt... Hát igen; Ez is specialitása a Kondoros Csárdának: itt az ételek jő fűszeresen — magyarosan készülnek... MIÉRT ÉPPEN KONDOROS? — ötlik fel a vendégben, ha már jóllakott — hiszen Gelte Felső-Csallóközben fekszik; a „Keresztapák" bizonyára találtak volna kifejezőbb, a tájat szimbolizáló csárdanevet is... Az érdeklődő a következő felvilágosítást kapja: a szakemberek típusokba sorolják a csárdákat; a gellel csárda kondoros! típus — innen ered a neve... Elfogadható érv, de nem meggyőző, mert önkéntelenül arra gondol az ember: barátjával hogyan beszélne meg egy kondorosi találkát.-ha pár év múlva netán épülne még vagy két hasonló csárda a pozsony- komáromi országút mentén... Nem beszélve ar- ról, hogy a népművészet' gondolati-tartalmi elsekélyesfléséhez vezethet ez a („futószalagízű“) folyamat.... Mindenesetre, ha már így van, nézzünk szét a laikus szemével: Mik a kondoros-típusú csárda ismertetőjegyei? A csaknem földig érő nádfedél, terasz, az étteremben búbos kemence és kandalló, lakkozott nád mögül szűrődik a rejtett világítás, nehéz fából készült — szinte mozdíthatatlan — asztalok és székek (Domonkos János asztalos- mester ízléses munkája), a padló burkolata tégla; a pincehelyiségben lóca helyettesíti a székekét, a fa! tapétázott, a parkettát színes gyékény takarja; a bárrészteg oszlopai — s több helyen a falak is — folyami kaviccsal burkoltak .. Varga Zoltán (a tervező) és Köves Dezső (a berendező) mérnökök jó munkát végeztek, mégis az az ember benyomása, hogy a népművészet és az iparművészet összeházasításából nem mindig születik a szülők „legjobb tulajdonságaival“ rendelkező utód... „KICSI EZ A CSÁRDA!“ A 850 000 korona értékű csárdát a helyi szövetkezet nyolctagú kőművescsoportja építette. Németh Pál vezetésével. A szövetkezet elnöke. Mészáros Károly szerint főként azért építették, hogy a külföldi turisták, akik az utóbbi időben egyre többen látogatják a Csallóközt — s természetesen a hazai turisták is —, útközben megpihenhessenek, felfrissíthessék magukat... Autójavító ugyan van a faluban, de igazat kell adnunk annak a nyugatnémet turistának — köszönti a gellei Kondoros Gárdában a pozsony-komáromi országútró! betérő utast az asztalra „perdülő" boroskancsó. Valóban jő, csettint egyet a vendég, ha megkóstolja a bort, amely egyformán ízlik perzselő nyárban, va- cogtató télben... Tüstént megjön tőle az étvágya! Jó borhoz — jó étel kívánkozik, gondolja magában. Mire felocsúdna, újra megjelenik a figyelmes pincérnő, s mosolyogva átnyújtja a kétnyelvű (szlovák-magyar) étlapot. Oj csárda — újfajta étel, morfondírozik magában a vendég, s a tetszetős étlap tanulmányozásába kezd. Természetesen; rögtön a különlegességeket keresi Nem sokáig, mert A „búboskemence" azokból bizony akad bőven: csirkepaprikás galuskával, kis és nagy disznótoros tál, s mindenekelőtt a főszakács specialitása; a kétszemélyes kondoros tál. A vendégek túlnyomó többsége — mondanom sem kell — a specialitást akarj: megízlelni. Senki sem bánja meg! Szemet-szájat egyaránt ingerei a nagy cseréptálon illatozó négy darab sertésszelet, tetején magyarosan fűszerezett házi kolbásszal, hurkával; a pirított krumpli hagymából, paprikából, paradicsomból, sárgarépából, káposztából készült körítésbe van ágyazva... A szemben ülő is, aki azt hiányolta, hogy a csárda mellett nincsen „autókozmetika“ és benzinkút... Vigasztalásul elmondhatjuk azonban, hogy a csárdának nem ez a végleges formája! Jelenleg nyáron 400, télen 150 vendéget tudnak egyszerre kiszolgálni — de a távlati tervekben szerepel egy motel, valamint egy fürdőmedence építése, s a csárda közelében két valódi gémeskutat is „elhelyeznek“... Amolyan szórakoztató központtá akarják fejleszteni a gellei Kondoros Csárdát. KÉREM A PANASZKÖNYVET! ...közben — délután négy óra van — kinyitják a pincét. Nemsokára Csabi János és népi zenekara szórakoztatja a „borivókat“, akik az asztalukon levő hordócskábóí egyenesen poha(a pozsbnyj 2-es számú Vendéglátőipari Vállalat alkalmazottai) tökéletesen beszéli a magyar és a szlovák nyelvet, de az egyre gyakoribb német és angol turisták „kedvéért“ előbb-utóbb idegen nyelvet beszélő pincérre is szüksége lesz a csárdának... Hasonló véleményen van a három főpincér egyike, Lukovics László is. aki már „kóstolt“ idegen nyelvet, ugyanis két évig szakács volt a Slavín nevű hajón.... Vermes Marikát alig lehet szóra bírni: egy percre sem hagyná türelmetlenkedni vendégeit. Csóka Marika a dunaszerdahelyi gimnáziumból jött ide, Németh Erzsébet — egy hónapja fiatalasszony — pedig a pozsonyi Slovnaftot cserélte fel a Kondorossal... — Az állandó sürgés-forgásban nem SZOMJAZNAK néha egy pohár borocskára? — kérdezem gyorsan, amikor egy pillanatra mindnyájan együtt vannak. Csóka Marika siet a válasszal: — „Hajtás" közben egy cseppet sem! A szabály az szabályi... , Akik itt megállnak többnyire autósok. Mig kofolájukat fogyasztják, az ő szemükből is ez tükröződik: a szabály az szabály... De erő] már az ifjú kondoros sem tehet...! Kmeczkó Mihály Az „ínyencmüvészet“ mesterei Foto Petroviö \ Szemnek gyönyörködtetőek a művészien hímzett pruszlknk Emlékmúzeumnot nyitottak Kolonban A CSEMADOK három évvel ezelőtt néprajzi gyűjtőmunkát indított. Ezt a hasznos tevékenységet a múlt év őszétől a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság irányítja. Az utóbbi két évben a járási szakcsoportok közvetlenül vezetik a gyűjtőmunkát, amely e- redményesen halad előre. A legodaadőbban talán a nyitrai járásban dolgoznak, és a tárgyi kultúra emlékeinek a gyűjtésében figyelemre méltó eredményeket értek el. A csifári, lédeci néprajzi kiállítás után szeptember közepén megnyílt a koloni emlékmúzeum. A régi iskola négy helyiségében több mint 1400 tárgyat állítanak ki. A népviseleti emlékek hímzések, régi használt cserépedények foglalják el a legtöbb helyet. Láthatunk egy berendezett parasztszobát, az előtérben pedig a mezőgazdaságban használt régi szerszámokat tekintheti meg a látogató. A további helyiségben a falusi háztartáshoz szükséges eszközöket és egyéb tárgyakat találunk. A tárgyi kultúra emlékei nagyon ízlésesen vannak elhelyezve, és a kiállítási anyag valóban hűen szemlélteti a régi Kolont. Szellemi hagyatékokból kevés van. Két könyvet találunk ott, az egyikben a koloni nyelvjárás van feldolgozva, a másik pedig a iako- dalmi szokásokat örökíti meg. A lakodalmi szokásokból a megnyitáskor ízelítőt is adott a jónevű koloni népi együttes, amely már sok helyütt öregbítette a falu hírnevét. Néhány lelkes hozzáértő irányításával egy falucska népe nekilátott, és röpke két hónap alatt olyan értékeket mentett meg — állít ki —, amelyek sokat jelentenek a mának, de még többet a holnapnak. —td— Egynegyed századdal ezelőtt még úton-útfé- len láthattunk ökör- és tehénfogatokat. A járom, amellyel az állatok a szekeret, ekét húzták, ma már múzeumi emlék. T
