Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-08 / 36. szám

2 új ifjúság Százhúsz évvel ezelőtt, 1850. szeptember 9-én született Ri­maszombaton Blaha Lujza. a századvégi népszínművek híres primadonnája. Apja huszártiszt­ként harcolt a szabadságharc alatt, majd vándorszínész lett. Anyja, Ponti Aloiza is színész­nő volt. Az apa korai halála u- tán egy Kölesi nevű színész­család vette magához, és 1858- ban Győrött Kölesi Lujza néven alakított gyermekszerepeket. Hat év múlva már a budai Nép­színházban játszott, majd Sza­badkára szerződött, ahol 1866- ban férjhez ment Blaha János karmesterhez. Ezután követke­zett Debrecen és — férje ha­lála után — a Nemzeti Szín­ház. 1875-ben férjhez ment Soldos Sándor földbirtokoshoz, akitől azonban néhány év múl­va elvált, hogy feleségül me­hessen báró Splényi Ödönhöz. A magyar színjátszás egyik kiemelkedő egyénisége volt. szépsége, nagyszerű énekhang­ja ellenállhatatlanul hódította meg a közönséget, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Blaha Lujza volt a népszínmű meg­testesítője. Á falu rossza, fi- num Rózsija, A sárga csikó Erzsikéje, A piros bugyelláris Török bírónéja megérdemelten kapta meg már életében az epitheton omans-t: a nemzet csalogánya. Amikor tisztelettel adózunk a nagy művésznő emlékének, hangsúlyozni kell, hogy a ma­ga korában, amikor a bécsi né- metesltő kultúrpolitika szellemi gyarmatnak tekintette Buda­pestet, és amikor a magyar arisztokráciái és az egyre job­ban zsírosodé, de minden nem­zeti érzést nélkülöző budapesti I nagypolgárság csak a német színházat tartotta művészetnek, Blaha Lujza a magyar Népszín­házát a pesti német színház diadalmas vetélytársává tette. Ez a siker olyan nagy volt, hogy 1883-ben, amikor a Nép­színház a bécsi Theater an der Wienben vendégszerepeit, még az osztrák közönséget és saj­tót is elismerésre késztette. De anélkül, hogy a magyar színművészet halhatatlan egyé­niségének nagyságát, jelentő­ségét, kiváló tehetségét csök­kenteni akarnám. írnom kell néhány szót az általa képviselt és sikerre vitt műfajról — a népszínműről is. Bécsi mintára Szigligeti in­dította el a magyar színpadon Szökött katonájával és Csikó­sával. Az elsőben még alig van magyar alak, a Csikós viszont már a demokratikus eszmék ki­fejezője. Azonban a műfaj leg­sikeresebb alkotóinál. Tóth Edé­nél és Csepreghy Ferencnél a társadalmi háttér, a demokra­tikus mondanivaló teljesen fel­oldódik. A népi alakok legna­gyobb gondja a szerelmi bá­nat volt, az úri magyar világ elnyomott nincstelenjei, az is­pántól, paptól, koronás herék­től kluzsorázott éhezők a szín­padon kiegyensúlyozott anyagi viszonyok között élő figurákká váltak, akik népviseletben jár­tak, népdalokat énekeltek „egy vágyálom-ország, egy boldoq Árkádia“ (Szerb Antal) polgá­rai lettek. Abban a korban, a- melyben a magyar falvakból tö­megével vándoroltak ki Európa legszegényebb szegényei, a nincstelen magyar parasztok, a Népszínházban a polgár és a városba szorult nemesség bol- | dogan tapsolt a stilizált ma- j gyár élet ábrázolásának. Nem i véletlenül írta Szerb Antal, hogy: ..Bartók és Kodály nép­dalai, Móricz Zsigmond paraszt­ábrázolása és minden kísérlet, amely az Igazi magyar népet fejezné ki. még most is azért Idegen a közönség szívétől, mert olyan kevéssé hasonlít A falu rosszához, a Piros bugyel- lárishoz és a nagy cigányprí­másokhoz". De ismétlem: mindez nem csökkenti a hazai születésű mű­vésznő érdemeit, hiszen min­den művész saját korának nyelvén kénytelen beszélni. Péterfi Gyula Oj Ifjúság Szlovákia Szocialis­ta Ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja © Kiadja a Smena kiadóvállalata @ Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava. Praiská 9. Telefon- 485 41-45. Postafiók 3C 0 Főszer kesztő: dr S í R A 5 S 7 F i GYÖRGY, főszerkesztóhelve”' és kultúra: TÓTH El F.Mé'< riportrovat vezetője: PA! a GY1 LAJOS Rloorterek: 7* CSEH ERZSÉBET KES7EI 1 FF RENG. NÉMETH 1STVÄN li­lét-szlovákiai szerkesztő ét- sporfrovat vezető B ATT," GYÖRGY A melléklet rovat vezetője! HORVATH RUDOIF Nyomja: Západoslovenské tla- élame 1)1 ® Előfizetési dí’ egész évre 52 — Kés fél »vre 26.— Kés neavedévre 13 — Kés 9 Terjeszti a Posta Htr lapszolgálata. előfizethető min den postakézbesRőnél vaqv postahivatalnál ffl Kéziratoké- nem érzünk mer »s nem kit! dúnk vissza ál A lapot kül­földre a PN* ilstredné expe dícla Maée Bratislava. Got: waldovo nám í 48 útján lé hét megrendelni VISSZAPILLANTÓ (AZ ÚJ KLUBIDÉNY ELŐTT) Megfordultam szinte valamennyi ifjúsági klubunkban, de egészen közelről csak egyet ismerek: a kassait. A középiskolásokat és fő­iskolásokat tömörítő, és a CSEMADOK égisze alatt működő klub vezetői arra használták föl az uborkaszezont, hogy rövid kimutatást ké­szítenek az elmúlt idény tevékenységéről. A statisztikák szárazok szoktak lenni, és a szá­mok ridegek, mégis az eredmény elgondolkoz­tató és vérpezsdítő lett végül is. Miért? Sem­mi esetre sem esünk a ló másik oldalára, va­gyis nem szédülünk meg a papíron egymás alatt sorakozó rendezvények felsorolása láttán. Ismeretesek azok az esetek, amikor a kimuta­tások száthadatai csillognak, a munka azonban mégsem megnyugtató. Menet közben, a múlt szezon egyes rendezvényeit előkészítve, vagy a műsorokat látva, sokszor az volt az érzé­sem, hogy még mindig hiba van a kréta körül, valami nem stimmel. Amikor viszont elmúlt az év. mégiscsak el kellett fogadnunk: jó munkát végzett a kassai klub, és a lehetősé­gekhez mérten szinte mindent megtett a si­keres tevékenykedés érdekében. Nézzük apró­lékosabban, mit és hogyan csináltak a veze­tők és a tagok? Rendszeresség. A klubélet fő feltétele a folyamatosság, a rendszeresség. A tagok he­tente kétszer, de sok esetben még gyakrabban jártak össze, kialakulhatott egy bizonyos ösz- szetartozási, egymásrautaltsági érzés. A szép helyiség, a tévé és a magnetofon nem gátol­ták, hanem előrelendítették a munkát. Össze­hasonlíthatatlanul fesztelenebb és oldottabb volt itt a hangulat, mint a Lenin utca 56. szám alatti „Drevovyroba" bérelt helyiségé­ben. Vezetők, tagok. Tapasztalatból tud­juk, hogy a sikeres munka alapját az ügyes szervezés és a tekintélyt élvező vezetőség ké­pezi. A kassai klub vezetősége nem állott egy egész hadseregből, mégis maga köré tudta tö­möríteni a tagok nagyrészét és aktivizálni tud­ta őket. Mindez persze eléggé kezdeti stádium­ban volt még, mert a vezetők és a tagok egy­aránt eléggé kezdők voltak szerepkörükben, de számos bíztató jel csillant fel munkájukban, ami a jövőre nézve kecsegtető. Rendezvények. Képzőművészek, zené­szek. írók, újságírók, sportolók, szlovák és cseh nemzetiségű vendégek, neves, sőt világ­hírű személyiségek látogattak a klubba. Egyik akció sem viselte magán a formalizmus, kier'ó- szakoltság jegyét, bár néhány rendezvényről férfiason be kell vallanunk — csupán a fegyel­mezettség eredményezte, hogy a tagok „kibír­ták“. Miért? Az okok minden esetben kibol- gozhatók. Vagy képzetlenek voltunk egyes té­makörökben, és unalmasnak tűnt az egyébként érdekes előadás, vagy az előadó volt gyenge szónok. Azt hiszem, a legsikeresebb rendezvé­nyek egyike — és erre külön büszke lehet min­den tag — a Eábry-est megszervezése volt. A reprezentatív akció az író — sajnos — utol­só olyan nyilvános szereplése volt, amelyre nem Stószon került sor. Tudjuk, milyen jól érezte magát a fiatalok között, és a banket­ten még nótázott és bort is ivott! Élete utolsó szakaszának egyik mély élménye és elégtétele volt ez. Mindez annál inkább említésre méltó, mert az egész műsor, akárcsak maga a Fábry- életmü is — a haladást, a testvériséget, a hu­mánumot szolgálta. Hasonló jelleggel bírt Be­rek Katalin önálló estje is. Lapunk hasábjain már bővebben szóltunk erről. Kár lenne most még egyszer elmondani, mi­lyen művészi és emberi mélységek csillantak meg a Nemzeti Színház művésznőjének estjén; és mit nyertek a résztvevők József Attiláról alkotott képűk átrajzolása kapcsán! Még egy kicsit a műsorokról. Az egyik legfontosabb ténynek azt tartom, hogy nem egysíkú, hanem témakörök és egyé­niségek szerint is színes volt a klubtagok te­vékenysége. Járt a klubban Szikora György, Móder József, Gyurek István, Széles Lajos és Rudolf Psurny: valamennyien országszerte is­mert labdarúgók. Jártak írók és költők, szín­művészek és filmszínészek, közéleti személyi­ségek és képzőművészek, történészek és mu­zeológusok, és ki tudná elsorolni, ki mindenki. Úgy vélem, mindig jól érezték magukat a klubban Ezt nemcsak viselkedésük sugározza, hanem ragaszkodásuk, érdeklódésjik a klub to­vábbi sorsa iránt. Mi várható? Szándékosan nem írtam vezetők vagy tagak neveit. Egyébként sem azért dolgoznak, hogy bekerüljenek az újság­ba. Ez kevés lenne ösztönzőként. Az ősszel kezdődő új idény még inkább próbára teszi majd őket, mert nem lehet a babérokon meg­pihenni. Ojabb és újabb tagok jönnek a klub­ba, főiskolások és középiskolások, akik most már rangos tevékenységet várnak. Tartani kell a jövőben ezt a tempót, nem szabad a lelke­sedésnek lankadnia. Eszmeileg nincs itt semmi takarni, vagy szégyellnivaló: a jövőben is ezt az utat kell tehát járni: a humanizmus, az őszintén gondolt és gyakorolt testvériség egye­dül elfogadható, példamutató útját. (bt) Miért szép? Hiszek a nyárban, mert magával hozza a vidámsá­got, kacajt, boldogságot. Nyáron másak a begyek, más a völgyben meghúzódó falu és az útszéli kereszt. Ezért vártam, nagyon vár­tam már a napsütéses na­pokat. Harmadszor tölthettem szünidőmet a faluban, a- hol forróbb a nyár mint másutt, de ünnepként kö­Falusi Nem modnom, hogy a Bala­ton vagy a tenger semmit sem ér, de kicsit sajnálom azokat, akik csak azért utaznak száz nyár meg száz kilométereket a nagy „pocsolyához", hogy aztán el­mondhassák a szomszédnak és az ismerősöknek megfelelő hangejtéssel: „A nyarat a tengernél töltöttük." Közben nem is sejtik, mennyi szépsé­get rejteget a falu, ahol lak­nak. A mi családunk Vágkirályfán él, és éppen a Vág folyó falunk természeti szépségeinek leg­gazdagabb forrása. Erről a ha­lászok tudnának a legtöbbet beszélni. Az egyiküknek közü­lük augusztus 10-én olyan sze­rencséje volt, hogy az olvasók talán el sem hinnék, ha nem látnák a fényképen. Gyula bácsi a Dimitrov Ve- gyiműben dolgozik, de szabad ideje minden percét a folyó­parton tölti. Víz mellett nőtt fel, mert nagyapjáé volt vala­mikor a most már nem műkö­dő vízimalom. Az említett este azonban maga sem akart hinni a szemének. Nagyon sokszor eresztette má hálóját a Váqba, de hát a halászás szerencse dolga. Ö is fogott már kicsit is, nagyot is, de aznap egy 28 kilós harcsa került a hálójába. Másnap Gyula bácsi rokonai, ismerősei mind halat ebédel­tek. . . Bergendi család Vágkirályfa 309. szöntöm az esős napokat is. Első falusi vakációm alkal­mával ismerkedtem meg Vele. Esett akkor az eső, de mellette egyszerre min­den rút megszépült. A második nyáron váltam felnőtté, kicserélődtem, át­éltem életem első csalódá­sát. Hiába kerestem a régi nevetéseket, nem találtam. Télen egyik napról a má­sikra éltem, az egész idő alatt csak a nyárra gondol­tam. A kis falut magamban már elneveztem a boldog­ság paradicsomának. Sok barát várt rám, akiknek még hallgatásuk is sokatmondó volt. Régi emlékeket idéz­gettünk a kiskocsmában, nem törődve azzal, kinek fáj és kit tölt el örömmel. De vége van a vakációnak, s a nyárnak is. Egy év múl­va újra hintázhatok majd az öreg almafa ágán, és megleshetem az őzeket a kertünk végén, ha még ott lesznek. Voltak, akik kikisértek a vonathoz, sokáig integettek, és akik nem jöttek el, hiá­nyoztak. A vonat könyörte­lenül belefütyült az éjsza­kába, s elindult. Isten ve­led, kis falumi K. R. Boly, terebesi járás IFJÚSÁGI LAPOKAT A FIATALOKNAK — Szórakozást nyújtanak — Harmonikusan kiegészítik az iskola munkáját — Rendszeres olvasásra szoktatják az ifjúságot TISZTELT SZÜLÖK! Az új tanévben gyermeke bizonyára megörül majd az ifjúsá­gi folyóiratok valamelyikének. Előfizethető az Iskolában a ta­nítónál vagy a mellékeit megrendelőlappal a postásnál, eset­leg közvetlenül a postán. Ha egész évre megrendelik a la­pot: 1. Egyhetes családi üdülést 2. Vásárlási utalványt 1500 Kos értékben 3. Vásárlási utalványt 1200 Kés értékben 4. Vásárlási utalványt 800 Kcs értékben 5. Vásárlási utalványt 500 Kcs értékben NYERHETNEK! Hogy a sorsoláson részt vehessenek, a kitöltött szelvénye­ket küldjék el legkésőbb szeptember 25-ig a következő cim­Vydavatel'stvo Smena. Propag. odd. Bratislava, Praiská 9. A sorsolásra 1970. X. 30-án kerül sor. A nyertesek névso­rát 1970. XI. 4-én a Smena napilap közli. A magyar gyermekek — 5-11 éves korig — havi folyóirata. Tizenkétszer jelenik meg egy esztendőben. Egyes szám ára 1.— Kcs, előfizetési díj egy évre 12.— Kcs. A tarka és érdekes folyóirat sok mesét, elbeszélést, kalan­dos történetet, versikét, keresztrejtvényt és találós kérdést közöl. Érdekes versenyekkel köti le olvasói figyelmét. A győztes pedig értékes dijat nyer. A lap szépen és színesen Il­lusztrált. A 8-15 éves korú magyar fiatalok lapja. Egyes szám ára 0.40 Kés, előfizetési díj negyedévre 5.20 Kés. Gazdagon illusztrált folyóirat. Riportokat, útleírásokat, el­beszéléseket közöl, gazdag képet nyújt a pionírok és a gyer­mekek életéről mind hazánkban, mind külföldön. Tájékoztatja olvasóit a tudomány és a technika, a sport és a művészetek újdonságairól. Az új évfolyam meglepetést tartogat: rajzolt kalandsorozat közlését kezdi meg. és nagy versenyt indít „Is­merd meg hazádat“ címmel a Csehszlovák Rádióval karöltve. A verseny befejezése után értékes díjakkal jutalmazzák a nyerteseket. A magyar fiatalság hetilapja, egyes szám ára 1.— Kés, elő­fizetési díj negyedévre 13.— Kés. A lap tájékoztatja olvasóit hazánk és a világ politikai, gaz­dasági, művészeti, tudományos és sporteseményeiről, valamint a technikai újdonságokról. Elismert szerzők műveit közli. A fiatal Írók fóruma. MEGRENDELŐLAP Megrendelem (a folyóirat címe) Vezetéknév Keresztnév Lakhely Utca, házszám Járás Dátum aláírás \ SORSOLÁSI szelvény (a Smena Kiadóvállalat címére küldje el) Gyermekünk (név) egész évre előfizeti a következő lapokat Vezetéknév: a szülő neve Lakóhely Utca, házszám Járás Dátum A szülő aláírása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents