Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-03 / 9. szám

lenín centenátiun III. AZOIIFIÚSUGOIVASIIINAKVERSEIIYÍ! száműzetésben Képünkön Lenin a Harci szövetség a munkásosztály felszaba­dítására nevű szervezet néhány tagjával, közvetlenül száműze­tésébe való elutazása előtt. u| ifjúság AZ ÚJ IFJÚSÁG SZER­KESZTŐSÉGÉNEK ÁL­LÁSFOGLALÁSA TÖTH ELEMÉR LEVÉLFÉLE BÁBI TIBORHOZ CÍMŰ ÍRÁSÁHOZ ÉS M. L. JE­LIGÉRE KÜLDÖTT SZERKESZTŐI ÜZENETÉHEZ Az Oj Ifjúság szerkesztősége belső munkatársainak 1970 feb­ruár 26-án megtartott ülésén megtárgyalta Tóth Elemérnek, lapunk 7. számában megjelent Levélféle Bébi Tiborhoz című írását és M. L. Negyed jeligé­re küldött szerkesztői üzene­tét, amelyet mint ismeretes február 20-án az Cj Szó szer­kesztősége nyilvános állásfog­lalásban mint a SZIKP KB lap­jára nézve sértő megjegyzést Ítélt el. A szerkesztőségi ütésen meg- állapitást nyert, hogy a fent idézett mindkét írást Tóth Ele­mér anélkül, hogy ezeket bár­kivel is jóváhagyatta vagy meg­beszélte volna, besorolt a 7. számunk közlendő anyagai közé. Ezzel a lépésével — bár első Ízben — vétett szerkesztősé­günk belső rendje és fegyelme ellen. Ug.yancsak megállapítást nyert, hogy Tóth Elemér eh­hez a szokatlan lépéshez erős felindulásában folyamodott; az Új Sző február 8-i számában Mészáros László tollából meg­jelent bíráló cikkre reagált így. Szerkesztőségünk csak saj­nálni tudja, hogy kollektívánk F egy tagja, akinek hosszú évek I során lapunkban elvitathatatlan | érdemel vannak, ilyen durván E reagált a kritikus véleményére. I még akkor is, ha nézeteit túl I szubjektívnak vélhette. I Le kell szögeznünk, hogy | nemcsak az újságírói etikával, I de lapunk hagyományaival sincs 1 összhangban, hogy egy könyv- I kritikával kapcsolatban a birá- I lót, vagy a testvérlap felelős rovatvezető.jét a személyes és az emberi becsületet alapjában sértő kifejezésekkel illessük. Sajnos, az adott esetben Tóth Elemér a fent említett két írásban Bábi Tibort és Mészá­ros Lászlót megsértette, és az M L. jelzésű szerkesztői üze­netben az Új Szó kultúrrova- tára vonatkozó illetlen meg­jegyzésével a pártlap szerkesz­tőségének munkáját is oktala­nul érintette. Az Oj Ifjúság szerkesztősé­ge az itt elniondottak után kö­telességének tartja, hogy nyil­vánosan elnézést kérjen az Oj Sző szerkesztőségétől, annál is inkább, hogy az Oj Szót és egész kollektíváját közéletünk­ben betöltött több mint két évtizedes szerepéért mindig nagyra becsülte és tisztelte. A szerkesztőségeink közötti kapcsolatok 'mindig korrektak és elvtársiasak voltak. Remél­jük, hogy ez az egy sajnálatos eset nem változtat a jövőben sem ezen a tényen. Ugyancsak szeretnénk elné­zést kérni Bábi Tibor és Mé­száros László elvtársaktól azo­kért a sértő kifejezésekért, a- melyek lapunkban napvilágot láttak. Az Oj Ifjúság szerkesztőségi kollektívája bizik abban, hogy e nyílt és őszinte állásfogla­lásra az itt vázolt kérdésben megértésre talál az érintettek­nél. AZ Cj ifjúság SZERKESZTŐSÉGE Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja ® Megjelenik minden kedden 9 Kiadja a SMENA kladöválallata 9 Szerkesztő sáp és adminisztráció Brati­slava, Praéská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 ® Főszer­kesztő: dr. STRAfSZEB GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes ás kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÄ- GYl Lajos. Riporterek: ZA- CSEK ERZSÉBET, KESZELl FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN. Ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat- »ezető.1e: HORVÁTH RUDOt.F N,vomla: Západoslovenské tla- eiams 01 • Előfizetési dli egész évre 52.— Kfs, fél évre 26.— Kis. negyedévre 13.— Kis 9 Terjeszti a Posta ,H!r- ^pszolgálata, előfizethető min­ién postakézbesltőnél vagy postahivatalnál O Kéziratokat nem őrzflnk mep és nem kUl- dünR vissza 9 A lapot kül­földre a PNS Ostredná expe- dlcfa tlaőe. Bratislava. Gott- waldovo Bám. i. 48 útján le­het megrendelni. O ■ L ^ ■ ■ Szibériai Lenin mint gyakorló ügyvéd négy évig dolgozott a Volga menti Számarában. Itt végleg ki­alakultak marxista nézetei. Négyéves munkássága után a cári birodalom fővárosába, Pé- térvárra költözött. Lenin Itt mé lyen átérezte, hogy az akkori szociáldemokrata szervezetek el aprózottsága és munkamódsze rel nem felelnek meg az orosz­országi munkásosztályra háruló történelmi feladatok nagyságé nak. Ezért fogott hozzá a fövá- ro,s valamennyi marxista mun­káskörének egyesítéséhez. Ezt a szervezetet a „Harci szövetség a munkásosztály felszabadításá­ra“ néven Ismerték. A Harci szövetség munkáját Lenin a centralizmus és a szigorú fe­gyelem elveire építette. Ez a szövetség jelentős munkát vég­zett. Sajnos 1895 decemberében a cári rendőrség lecsapott a Harci szövetségre, és tagjainak jelentékeny részét, köztük Le­nint Is letartóztatták. Lenin 14 hónapot töltött börtönben. Nap­jait itt is szigorúan beosztott munkával töltötte. Leveleit a börtönben konspirativ okokból tejjel írta a könyvek sorai kö­zé. Hogy a börtönfelügyelők ne jöjjenek rá a dologra, Vlagyi­mir Iljlcs kenyérből kis tinta­tartókat gyúrt, amelyeket ve­szély idején lenyelt. „Ma hat tintatartót ettem“ — közölte tréfásan egyik levelében. Családjához írt leveleiben Le­nin felsorolja azokat a könyve­ket, tanulmánygyűjteményeket, anyagokat, melyekre szüksége van munkájához. A könyvek be csempészését a börtönbe Lenin nővére, Anna Iljlnylcsna szer vezte. 1897 januárjában kihir­dették az ítéletet a Harci sző-' vétség ügyében. Lenint 3 évre Kelet-Szibériába száműzték. A bíróság megengedte Leninnek, hogy száműzetésébe való eluta­zása előtt 3 napot Pétervárott tölthet személyes ügyei rende­zése végett. E három nap alatt Lenin néhány tanácskozást tar­tott a szociáldemokratákkal. 1897. február 17-én Lenin el­utazott száműzetésének helyére, a távoli Szibériába. Anyja kérel­mére megengedték neki, hogy saját költségén egyedül utaz­zék. Március 4-én megérkezett Krasznojarszkba. Itt csaknem két hónapot töltött arra várva, hogy megállapítsák állandó száműzetési helyét. Ezt az időt Lenin teljes egészében kihasz­nálta, nap nap után dolgozott egy könyvbarát krasznojarszki kereskedő, G. V. Judin pompás könyvtárában. Amíg Lenin a könyvtárakban tudományos mun­kával foglalkozott és élénk le­velezést folytatott családjával és barátaival, a rendőrségen nagy riadalom tört ki. A jeni­szel kormányzóság börtönfel- ügyelöje nem találta a szám- üzöttek újonnan érkezett cso­portjában „Uljanov V. I. politi kai bűntettest“. És ezért félre verte a vészharangot. Egymást követték a Lenint kereső táv iratok. Nagy sokára „felfedez ták“ öt saját lakásán. Száműze­tési helyéül egy falut jelöltek ki a jeniszei kormányzóság mi- nuszinszki körzetében. A falu nevét e helyen nem jelöljük meg, mert ez már e heti kérdé­sünkhöz tartozik. Lenin május 8-án érkezett meg a faluba, ahol mintegy 3 évet kellett töltenie, „Nagy falu, néhány meglehe­tősen piszkos, poros utcával“ — írta nővérének. „A sztyeppén fekszik, kertek nincsenek és ál­talában növényzet sincsen. A falut... trágya környezi, amit Itt nem visznek ki a mezőre, hanem egyenesen a falu szélére dobnak úgy, hogyha az ember ki akar menni a faluból, mindig trágyahegyeken kell keresztül gázolnia.“ Ilyen képet festett 1897-ben Lenin száműzetésének helyéről. Nem volt könnyű száműzetésben élnie, de élet­kedvét és frisseségét ez sem tudta megtörni. Ebben a vad, megdermedt zugban óriási el­méleti munkát végez, szigorúan beosztja idejét, több műn dől gozik, de ideje legnagyobb ré­szét a „Kapitalizmus fejlődése Oroszországban“ című könyvé­nek szenteli. 1898 májusában le­hetővé tették, hogy a száműze­tésbe követhesse őt felesége, N. K. Krupszkaja is. Lenin Krupszkajával együtt lefordítot­ta angolból a Webb házaspár „Az angol trade-unionlzmus el­mélete és gyakorlata“ című két­kötetes művét. Lenin figyelmesen tanulmá­nyozta a szibériai falu minden­napi életét, a parasztság hely­zetét. Hasznát vette jogi ismere­teinek is. Hamar tekintélyre tett szert a parasztok között, mert segített nekik abban, hogy meg­védjék jogaikat a helyi hatósá­gok és gazdagok önkényével Amint közeledett a száműze­tés vége. ahogy ezt Krupszkája írásaiból ismerjük, fokozódott Lenin Idegessége. Rosszul aludt és nagyon lefogyott. Az álmat­lan éjszakákon minden részleté­ben végiggondolta tervét. Minél inkább telt az idő, Vlagyimir II- jies annál türelmetlenebb lett, annál jobban vonzotta a mun­ka — írja N. K. Krupszkája „Emlékezések Leninről“ című művében. 1900. január 29-én vé­get ért Lenin száműzetése. Is­mét szabadon élhetett. Első fel­adata az „Iszkra“ nevű oroszor­szági marxista lap megalapítá­sa volt. Miután Oroszországban előkészítette a talajt a lap szá­mára, 1900. június 16-án kül­földre utazott, és ezzel megkez­dődött emigrációjának első öt­éves időszaka. MINT MÄR A SZÖVEGBŐL KITŰNT, HARMADIK KÉRDÉ­SÜNK: MI A NEVE ANNAK A FALUNAK, AHOL LENIN 1897 ÉS 1900 KÖZÖTT SZÁMŰZETÉSBEN ÉLT? lai magyar A világ haladó emberisége 1970. április 22-én ünnepli minden idők leg­nagyobb forradalmára, az első szocialista állam megteremtőié, a kiváló gondolkodó és lánglelkű népvezér, Vlagyimir Iljlcs Lenin születésének 100. évfordulóját. Ugyancsak ebben az évben ünnepeljük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a SZGVISZT mellett működő MIKT és SZSZK Köz­oktatási Minisztériumának nemzetiségi osztálya a mült év decemberében elhatározták, hogy 1970. április 17—19-én Érseküjvárott megrendezik az első Szlovákiai Magyar Diáknapokat. A „Jókai-napok“ jellege {felnőttek 1 és túlterheltsége miatt nem biztosít­hatja a magyar tanulóifjúság rendszeres vetélkedőszerű szavalás, próza- mondás, irodalmi színpad, színjátszás stíb. mozgalmát. Szükséges volt a szlovákiai magyar tanulóifjúság eme igénye kielégítésére egy olyan orszá­gos méretű rendezvényt szervezni, mely megteremti az ifjúsági szervezet rendszeres iskolán kívüli irodalmi és egyéb tevékenységének feltételeit. Tehát célunk az, hogy a Szlovákiai Magyar Diáknapok keretén belül intézményesítsük és rendszeresítsük a magyar tanulóifjúság vetélkedösze- rü szavaló, prózamondó, irodalmi színpad, színjátszás stb. mozgalmát. A rendezvénnyel egyidejűleg értékeljük a magyar tannyelvű másodfokú is­kolák irodalmi tevékenységét. Február közepén elküldtük minden iskolának a „benevezési lapokat“, melyeket március 15-lg kell a szervező bizottság címére visszaküldeni. Ezek alapján a választő bizottság meglátogatja és kiválasztja azokat az együtte­seket, amely-ik műsora mind irodalmi, mind művészi szempontból össz­hangban áll a Szlovákiai Magyar Diáknapok küldetésével. A diáknapok szakágazata!, kategóriái és résztvevői; Szakágazat Kategória Résztvevők A Versmondás '. Kilencéves alapiskolák 1—4. évt. 11. Kilencéves alapiskolák 5—9. évf. járási győztes járási győztes Ili. Másodfokú Iskolák: iskolai győztes aj tanonciskolák b) szakközépiskolák cj általános középiskolák, gimn. iskolai győztes iskolai győztes B Prózainondás I. Kilencéves alapiskolák 5—9. évf. II. Másodfokú iskolák minden típusa járási győztes iskolai győztes C önálló alkotás Nincs kategorizálva D Irodalmi színpad l. Az ország hat legjobb együttese (a választóbizottság alapján) E Színjátszás I. Egész estét betöltő színdarab II. Egyfelvonásosak 4 csoport 4 csoport Az A—B—D—E szakágazatok versenyében több mint 350 diák részvételé­vel számolunk. A versennyel járó összes költséget a SZGYISZT KT fedezi. Reméljük, hogy az Iskolák igazgatósága, valamint taníestülete megérti törekvésünket és mindent megtesz, hogy a Szlovákiai Magyar Diáknapok elérje küldetését. Bízunk benne, hogy időt és fáradságot nem sajnálva ké­szítik elő tanítványaikat erre az eisö Irodalmi jellegű diákvetélkedöre. A versenyző diákoktól viszont elvárjuk, hogy szorgalmasan készüljenek erre az országos irodalmi fesztiválra. Pedagógusainknak és diákjainknak kitartó, eredményes munkát kíván KELE LAJOS, a szervező bizottság titkára Proletár internacíonciizmus szellemében Egy interjú margójára „Nem értem, miért kellene valami­féle nemzetiségi sajátosságokat is szem előtt tartani...“ — mondja Vajs Juraj elvtárs, a Lenini Ifjúsági Szö­vetség losonci járási bizottságának tagja az Oj Ifjúság egyik legutóbbi számában. Valóban felemelő és magasztos ér­zés abban a megtiszteltetésben ré­szesülni, hogy egy szervezet a nem­zetközi munkásmozgalom és az em­beriség egyik legnagyobb egyénisé­gének nevét viseli. A Komszomolnak sokévi becsületes munkával az elért eredményekkel, Lenin tanításának gyakorlati megvalósításával sikerült csak kiérdemelnie ezt a megtisztel­tetést. Lenin nevét viselni nemcsak megtiszteltetés és magasztos érzés, hanem felelősség is. A marxizmus-leninizmus, a prole­tár internacionalizmus szellemében dolgozni elsősorban azt jelenti, hog.v rendszeres és céltudatos munkával részt venni a munkásosztálv és an­nak kommunista pártja által vezette szocialista társadalmi rendszer épí­tésében. A marxizmus-leninizmus ta­nítása, a proletár internacionalizmus puszta hangoztatása még korántsem jelenti, hogy ezen elvek szerint is cselekszünk Lenin hatalmas energiával, fan­tasztikus precizitással tanulmányozta nemcsak a cári Oroszország, hanem a világ valamennyi társadalmi rend­szerének helyzetét. Ezek az ismere­tek és az ezekből levont tanulságok alapján vezette az orosz munkásosz­tályt és vitte győzelemre a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalmat. Lenin nem kis figyelmet szentelt a nemzetiségi politikának, a nemze­tiségi kérdésnek. Tanulmányai azt mutatják, hogy aprólékosan ismerte a világ valamennyi kapitalista álla­mának nemzetiségi politikáját, az ezen alapuló elnyomást és kizsák­mányolást. Világosan rámutatott arra, hogy a közös cél, a végső győzelem kivívá­sa érdekében feltétlenül szükséges és elkerülhetetlen a nemzetiségi kér­dés megoldása, amely közelebb hozza és egységesíti más nemzetek munká­sait a burzsoázia megdöntéséért ví­vott harcban. „Az egységért harcolni kell propa­gandával, a párt befolyásával, egysé­ges szakszervezetek létrehozásával, de nem szabad egységes sablon sze­rint cselekedni. Ha előre leszögez­nénk és megszerkesztenénk ennek a munkának a;^ irányvonalát, figyelmen kívül hagynánk a nemzetiségi sajá­tosságokat, a nemzetiségi kérdést. Ezt azonban csak akkor lehetne meg­valósítani, ha az emberek nemzetisé­gi sajátosságok nélkül élnének. De nemzetiségi sajátosságok léteznek, és így a szocialista társadalmat ezek figyelembevétele nélkül felépíteni nem lehet“. Az ifjúsági szervezet nemcsak po­litikai szervezet, hanem kulturális ér- dekszerevezet is. A szlovákiai ma­gyar és ukrán fiataloknál éppen e- zért a lenini tanítás alapján szüksé­ges figyelembe venni a nyelvi, a népi s kulturális hagyományokat és az irodalmi sajátosságokat. Politikai célkitűzéseink elérésének érdekében, amelyek az egységes if­júsági szövetség létrehozását szor­galmazzák, a marxizmus-leninizmus gyakorlati alkalmazásának érdekében igenis szükséges a nemzetiségi sajá­tosságokat figyelembe venni! Szük­séges és elkerülhetetlen megnyer­nünk hazánk minden fiatal állampol­gárának bizalmát, hogy eredménye­sen legyőzzük szocialista társadalmi rendszerünk ellenségeit és e rend­szer építése folyamán elénk gördülő akadályokat. Elkerülhetetlen és szükséges szem előtt tartani Lenin mondását — ta­nulni. tanulni, tanulni —, hogy ne csupán a nemzetiségi sajátosságokat, de a marxizmus-leninizmus alapjait, a proletár internacionalizmust is megértsük, ezek szellemében is cse­lekedjünk! , Pósfay Béla A SZGYISZT KT dolgozója BODROGKÖZI TALÁLKOZÓ 1970. március 6-án, este 19 órai kezdettel a Csemadok KB székházának nagytermében, Má.jus 1. tér ,30. sz. alatt kerül sor a bodrogköziek második találkozójára. A lelkes szervezők ez úton is meghívnak minden Bodrogközből elszármazott hon­fit abban a reményben, hogy kellemes estét tölt földijei köré­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents