Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-17 / 7. szám

lift.: ;!?•«?:'?

Új ifjúság 5

Huszonöt éve szabadult fel Budapest

Minden várnak megvannak a maga titkai. Söha]okb6I. rablánccsür- gásből font, átok-kUérte történelmi titkai. Buda várának ia....

Ha megáll az ember a pesti oldalon, a domb — amely szinte a Dunából ágaskodik a magasba — lenyűgöző fenséggel néz velünk farkasszemet. Magasabbak, kevé- lyebbek, bevehetetlenebbek a szlk- laotmok tetejére kapaszkodó ősi várak németföidön és Skóciában,, s a taljánoknál Is. Budavár azonban összeforrt a magyar nemzet törté- nebnével.

A várhegyet természetesen akkor Is lakták, amikor a magyar királyok még Fehérvárott koronáztatták meg magukat, s Esztergomban vagy Vlsegrádon éltek. A történelem ezekből az évszázadokból ugyan csak a kwonás fők és bad- vezérek, nádorispánok és előkelő urak nevét őrizte meg. Akiknek viskói a hegy oldalán húzódtak, révészt, halászok, kereskedőcstüá- dok neve, csosrtjalkkal együtt ré- gesrégen elporladt már.

* HALASZ FELÉGETETT HAZA

Pedig Budavár legféltettebb, szinte máig is meg nem fejtett titkát — a hegy belsejében kanyargó, hol mélyebbre — hol magasabbra igyekvő, tiz kilométer bosz- szú, egybefüggő folyosöreadszert kútjalval, tavaival együtt, még ők Ismerték meg.

Nem a kíváncsiság, nem a felfedező vágy vitte IV. Béla alattvalóit a hegy mélyébe; mert vihette volna az Is. Amikor a szörnyű mohi csata után a tatár hordák elérték és feldúlták Pestet, s aztán a befagyott Duna jegén átkeltek a túlsó partra, e hajdani halászok és révészek a barlangok mélyében kerestek védelmet maguknak és családjuknak.

Fentmaradt egy történet a tatárjárás napjaiból. Szájról szájra ő- rizte meg az emlékezet, ezért, hogy igaz-e, ki tudná azt megmondani. Hőse egy budai halász, aki felégetett házáért akarván bosz- szút állni, amikor csak észrevett magányos, vagy kettesével őgyelgő, az üszkös romok közt keresgélő tatárokat, a barlanghoz csalta őket és végzett velük. Úgy mesélték, hogy Batu kán közei száz katonája lelte halálát a barlangok mélyén.

A mesék világa ez... vagy Inkább h mondáké, melyek valóságos glóriát fonnak valószínűtlen hősök valószínűtlen tettei köré. Amikor a tatár hordák kitakarodtak az országból. a fiatal TV. Béla hazatért, első útja Budára vezetett. S ahogy a krónikák leírták, a Gellért-hegy melletti dombon határozta el fel- épfttetni a magyar uralkodók otthonául szolgáló királyi várat. A vár el Is készült. S a vár későbbi gazdái lassan és mindinkább birtokukba vették a föld feletti hatalommal együtt a titokzatos, sok célra alkalmas föld alatti birodalmat Is.

VÁRKAPITÁNY A KINZÖKAMPA- BAN

Volt, aki nemkívánatos vendégét itatta le. majd a sötét labirintus valamelyik pincéjébe lökte. A kin- zókamrák s a titkos alagutak birodalma révén azonban számos, az ország sorsát érintő döntés Is itt született.

Amikor nem sokkal a mohácsi vész után Zápolya! János kérésére Szolimán fegyveres erővel tört Magyarországra, Habsburg Ferdinánd budai várnagya, Nádasdy Tamás e- leinte nem volt hajlandó sem az ,,erdélyi vajdának“, sem a török szultánnak átadni a várat. Hogy a magyar származású várkapitányt mi késztette az idegen trónkövetelő. Habsburg Ferdinánd támogatására: nagy ígéretek későbbi birtokokra vagy a törökökkel paktálö Zápolyai Iránti megvetése, egyéni hiúság

vagy közérdek, ma már nehéz lenne megfejteni. Mindenesetre Ná- dasdyt saját zsoldoscsapatának két hadnagya; a német Besserer és Taulinger záratta a vár kazamatáiba, s a hóhérlegények szerszámait segítségül véve bírta más belátásra.

Nem sokkal később azonban Zápolyai János fiával kapcsolatban kertit Budavára föld alatti birodalma ismét politikai fondorlatok színterévé. A gyermekklrály gyámjával és anyjával a várban tartöz- kodott, amikor az eilcnldrály, Ferdinánd, csapatokat küldött Buda elfoglalására. Izabella nem akart harcba bocsátkozni és szándékáről Pálczán Péter várnagy segítségével titkos üzenetet intézett az ostromló sereg parancsnokához. A követ. Bornemissza Gergely, ajánlatot tett Roggendorfnak, hogy megnyitja a várba vezető titkos alagutat — a német csapatok előtt. Az egyezség meg is született és csapán a yé- letlenen múlt — a németek nem értették és eltévesztették a magyar jelszót —, hogy nem került blrtcdcukba Buda vára. Amit aztán ők eljátszottak, azt Szolimán Roggendorf seregének szétverése után csellel érte el. A várba szivárgó török katonaság adott Jelre rátámadt az őrségre, s ezzel megkezdődött Budavi- 150 esztendős török uralma.

Ahogy a török hődoltság egy Időre véget vetett a királyok és ellen- királyok. a maqvar trónra aspiráló hazai és külföldi hatalmasságok cselvetéseinek, intrikáiknak, háborúinak és gyilkosságainak, s az ország a világrésznyi ottomán birodalom hűbéreseként a pasák és agák szabad vadászterülete lett. Buda vára is elvesztette korábbi Jelentőségét, s föld alatti alagút- jalval együtt a kegyetlen török rabság szlmbőlumává süllyedt.

A CSONKA TORONY KAZAMATA!

KI tudná megmondani, hány rabat őriztek a n.ylrkos, föld alatti kazamaták? Hány mag.var ifjú kezére forrasztott bilincset a török hóhér? Hányán tébolyodtak meg az örökös sötétben, a bizonytalanságban, a reménytelen várakozásban?

Ránk maradt a hajdani pozsonyi polgármester fiának, Auer Jánosnak naplója. 1663-ben a szerencsétlen párkányi csata után került a fiatal nemes a töriücök kezére. Esztergomból vitték a budai Csonka- torony alatti kiépített börtönbe. Itt már — mi« Írja — „csak“ lábra kovácsolt béklyót kellett hordaniuk, de az élelem olyan kevés volt, hogy csontokat és gyUmőlcsbéjat gyűjtöttek, s loptak is, ha tehették. Legnagyobb szerencséje pedig annak volt, akit vlzhordásTa hajtottak. A bo«szú út során alkalma volt végigkoldulnia a várost... Alig néhány hetet töltött csak Auer János a Csonka-torony alatt. De ezalatt a negyven magyar fele elpusztult.

A törökök aztán — amikor 1886- ban Lotharlngai Károly hatalmas sereggel jött visszaszerezni a magyar királyok hajdani büszke sas- fészkét — az ostrom Idején, mint Buda annyi más ostroma Idején Is, a sebesülteket, a nőket és a gyereketet bújtatták a titokzatosan kanyargó kiismerhetetlen föld alatti birodalom rejtekébe. így történt, hogy a vár meghódítása után egy osztrák tiszt, Flnckenstein hadnagy két fiatal török lánykát, a 14 esztendős Fatimét, s a 10 é- ves Zulejkát találhatta az egyik pince mélyén.

A NÉMET CSÁSZÁR PÉNZSÖVAR

hadnagya

Különös játék eszközeinek szemelte ki a német császár pénzsó- vár hadnagya a két török gyerek- lányt. Levelet Íratott velük s a titkos alagutakon eg.vik szolgája ki is csempészte az írást a Fehérvárra menekült törökökhöz. Az állt a levélben, hogy 2000 arany fejébfen Flnckenstein hozzásegíti a basát a vár visszaszerzéséhez. Az alku elkezdődött. Levelek jöttek-mentek. Egy kicserélt magyar rab révén a vár kapitánya is tudomást szerzett azonban a titkos játékról. Szigorú ellenőrzést rendeltek el. és sikerült elcsípniük egy sváb parasztot, aki kenyérbe sütött levelet hozott Fickensteinnek a basától. A hadnagy természetesen tagadott. De a- mikor katonái is ellene vallottak, akiket borral-pénzzel próbáit megvesztegetni. hogy a megbeszélt i- döhen titkos alagutakon érkező török hadak előtt kinyissák a kapukat, nem volt mit tagadnia, s a péaizsővár tisztecske a hóhér kezére kertit.

Valamivel békésebb Időszak köszöntött ezután a Várhegy föld feletti és föld alatti birodalmára. Elmúltak a nagy csaták, lezajlottak a nagy ostromok, épülni kezdett a város, gazdag polgárok és nemesurak telepedtek meg a királyi székhely szomszédságában. Az alagútrendszer a budai hegyekben termett borok érlelőpincéjévé szelídült s a boroskancsök mellett beszélgettek a jó budai polgárok arról, hogy odalent bolyong «.yugtalanul és megállíthatatlanul az «olsó budai basa, aki a monda szerint arra Ítéltetett, hogy túlvilági életében is örökké kísértsen ott, ahoi életében összeharácsolt pénzét elásta.

De a ,,kísértetek“ valóban léteztek. Egy ízben Eszterháry gróf tett panaszt a rendőrségnél, hogy a labirintus titokzatos lakői szerfelett rákaptak pincéjére és külbnöskén- pen a legrégibb tokaii aszúkat kedvelik. Amikor néhány vállalkozó szellemű rendőr behatolt a föld alatti birodalomba, hogy megkeresse a szomjas kísérteteket, nagy meglepetésükre egv katonasapkát találtak. Továbbhaladtak a folyosón s egyenesen a várbeli laktanyához jutottak. Nem volt nehéz most már megfejteni a titkotr a szomjas bakák találtak rá az alagútra, s ők dézsmálták az F.szterházy-pince Iegfélteft<*bb kincseit.

Telt-múlt az idő. szaladtak az évek, újra magyar kézre került Budavára a török hódoltságot követő osztrák rabság után. A kazamatákra. alagutakra nem lévén srUk.ség. nem használták őket, s fgy egyre több alagút beomlott, sokat be is temettek, s valahogy elfeledkezett a város a titokzatos föld alatti vi- lágrői. Csak a 20-30-as években kerítettek figyelmet rá, amikor a Várban több helyütt beszakadt az utca, a hatalmas lyukakat kellett betömetni. Barlangkutatók ia több ízben próbálták végigjárni, a volt Idő. amikor megnyitották a nagy- közönség előtt.

A LATHATATLAN VÄROS

így érkezett al a második világháború időszaka, s az a néhány szörnyű hónap, amelyet Buda leg- újabbkorl ostromaként tart számon az emlékezet.

.Amikor a szovjet csapatok szívós harcban hátrálni kényszeritet- ték a náci csapatokat. Buda várát és föld al«ti kazamatáit hatalmas összefüggő erődrendszerré építették ki a németek. Valóságos láthatatlan város alakult ki a köves domb mélyén. Órákig lehetett járkálni a föld alatti foI.yos&k homályos útvesztőjében. Le lehetett ereszkedni a város egyik szélén, és feljönni a föld színére a tűlsö végén. A föld alatti labirintusbaa kiépített szobák és tMrmek kilométereken át húzódtak. Lifttel és villamos szállítóberendezésekkel ellátott lőszerraktárak helyezkedtek el. De voltak kaszárnyák, katonai étkezdék, tiszti kaszinó, sőt még nyilvános ház is.

Pest eleste után, a náci hadsereg, 8 Budán kiépített erődrendszer segítségével akarta feltartöztatnl 1 szovjet csapátokat. A budai városrész természeti adottságai igen előnyös helyzetet biztosítottak a védőknek. A fasiszták jói felhasználhatták a vastag falú é- pltményeket, a magaslatokat, a jól kiépített régi erődítményeket, de elsősorban a Várhegy föld alatti labirintusát — mindezekből erős, összefüggő erődrendszert építettek ki.

Általános tAmadAs indul:...

A szovjet hadvezetés tisztában volt azzal, hogy a fasiszták Budán szívósan fognak védekezni, és nem lesz könnyű kifüstölni őket az e- rődszerüen kiépített városrészből. Ezért nagyon komolyan felkészültek az ostromra. Átcsoportosították erőiket, pihentették a csap,ito- kat, és gondosan megszervezték az utánpótlást is — a támadás megkezdése előtt. Az előkészületek befejezése után végül február 1-én indult meg az általános támadás.

Más volt ez a harc, mint a Nagy Honvédő Háború bármelyik ütközete. Itt nem hallatszott éjjel-nappal lövöldözés. A mesterséges torlaszokkal és a házak romjaival borított úttesteken nem magányosan átfutó gyalogosok, vagy a barriká- dok ellen rohamra induló lövészek lánca vált megszokottá, hanem a föld alól felhangzó tompa dörgések és recsegések: a néptelen utcákon néha egészen váratlanul és érthetetlen módon úgy repült az ég felé a kó. mintha valami titokzatos főid alatti vulkán lépett volna működésbe.

.A harc ugyanis főként lent. a föld alatt folyt. Hetvenezer német katona vette be magát Buda várának föld alatti kazamatáiba. s néha ott tört ki a felszínre, ahoi már szovjet hadtápegységek rendezkedtek be, s az utcán békésen járt-kelt a feiszabadltott terület lakosság». Többször csak akkor fedezték fel a szovjet csapatok ez újabb, föld mélyébe vezető alagutat. s kergették rajta vissza a németeket. amikor ezek kétségbeesetten menekülni kezdtek a szovjet egvséoek ellentámadása elől. Máskor viszo« a szovlet katonák fedeztek fel olyan föld alatti labirintust a Várhegy gyomrában, s- melyet az ellenség nem ismert. I- lyenkor azonnal útnak indult egy rohamcsapat, s ellenség hátába kerülve, olyan csetepatét rendezett, hogy a zavarba ejtett nácik fejvesztve egész háztömböket hagytak' sorsukra.

FÖLD ALATTI MACSKA EGÉR HARC

Napokon keresztül tartott a föld alatti harc, A németek lépésről lépésre szorultak vluza. Egymás •- tán kényszerültek feladni föld feletti és föld alatti pozícióikét. Közben egymás ntán kertit a izoy» Jet csapatok kezére a Saahegy, a Farkasról temető. Kelenföld, majd a Gellérthegy, végül teljesen ba volt kerítve a Vár. Ekkor Pfeffer- Wildenbruch tábornok, a bekerített hadseregcsoport parancsnoka, akinek Führer« felmentő csapatok helyett csak tölgyfalombos lovngfce- resztet és vezérezredesl rangot tudott küldeni, megpróbált vezérica- rával kitömi. Egyszerű katonáknak öltözve, a föld alatti alagűton t- gyekeztMt kijutni a város észak- nyugati szélére. De alig mutatkoztak tisztjel a föld sztsién, az ötágút kijáratánál megszólaltak a szovjet ágyúk és Pfefter-WUdenbmch sietve visszavezette vezérkarát a Várba. Nem sikerült a német katonák áttörési kísérlete sem, vagy elpusztultak, vagy a Budát körülölelő szovjet gyűrű katonát ejtették őket foglyul.

így ért véget alig két hét alatt, február 13-án Buda utolsó ostroma. S ezzel nyerte ed Magyarország Is annyi rabság után végre függetlenségét. A föld alatti, oly sok th- kot őrző, oly sok szenvedést, nyomort látott üregek pedig ismét B- ressé váltak.

Bárhogy is töröm a fejem, nem tudok egyetlen olyan tudományágat még csak kigondolni sem, amelynek határait ne érintette volna a technika. Még a legbüszkébbek legbüszkébbje, a művészet is gazdagodott általa. Talán ez o- kozta, hogy a technika ma már tág fogalomnak számít. Szerte a világon, például a kibernetika már régóta külön tudományágat alkot. És amióta „kiderült", hogy a computer nem burzsoá ökonómiai csökevény és annak törvényes velejárója, azóta nálunk is művelik, méghozzá nem is akármilyen színvonalon. Egyre többet beszélnek róla és vannak kitűnő szakembereink — kibernetikusok. Köztük nem egy magyar nemzetiségű.

interjúnkban egy lányt szeretnék bemutatni olvasóinknak, aki olyan elragadtatással beszél a kibernetikáról, mint művész a készülőiéiben levő munkájáról. Elragadtatással és szaktudással, mert Bauer Juli foglalkozása operátor- programátor, és ez nagyon közel áll a kibernetikához.

— Mikor és hol talAtkoztá) először a kibernetikával?

— Otthon, Érsekújvárott, édesapám és bátyám révén szerettem meg elsősorban a technikát és azon át a foglalkozásomat. Valamikor az volt az elképzelésünk, hogyha felnövünk, építünk egy olyan házat, ahol minden gombnyomásra működik majd, fotocellákkal, stb. Persze, azóta sok minden megváltozott.

— Fiúnak kellett volna születned, nem?

— Nem, ellenkezőleg. Ez a szakma inkább női, mint férfimunka. Mindkettőtől persze figyelmet, matematikai, logikai és komblnáJő tehetséget igényel, de a környezet és munka ellen még a legigényesebb lányoknak sem lehet kifogásuk.

— Az igények szerint ec a szakma csak kitűnő matematikusoknak valő.

— Inkább szorgalmasnak, mint kitűnőnek kell lenni. Ezt szeretném hangsúlyozni és hozzátenni, hogy olyanoknak, akik szeretik azért a „matekot" is. A pozsonyi SVS Juraja Hronca mellett alakult Iskolában, ahol tavaly végeztem, osztáljrunkban több matematikai oUm- plász résztvevő volt.

— Te Is résztvettői valamilyen matematikai versenyen?

— Nem.

— Az iskois fel^itményl, triiát csakis érettségizett diákok jelentkezhetnek a lelvétellre. Remélem, még nem felejtetted el azt a napot, amikor eldőlt, telvesz- nek-e vagy sem.

— Nem bizony. Az trásbeti feladatot körülbelül csak két-három felvételizőnek sikerült helyesen megoldania. A többiek szóbelire mentek. A középiskola anyagából, geometriai, mértani sorozatok, exponenciális egyenletek, sgyszóval csakis matemattkáből vizsgáztunk. A jelentkezők 60 százalékát felvették.

— Volt az osztályotokban több magyar anyanyelvű diák Is?

— Igen. Hatan és tudomásom szerint a mostani osztályban is vannak néhönyan.

— Hogyan bírtátok az iramot, amit inkább sztovák osztálytársaitokra és nem rátok méreteztek?

— Egészen jő!. Nem voltak nyelvi nehézségeink, hiszen a tantárgyak kizárólag tárgyi jellegűek.

— A tanulási Idő érettségi után egy év. Milyen vizsgákkal fejeztétek be az iskolát?

— Egyszerű, de annál szigorúbb záróvizsgákkal.

— Mindannak ellenére, hogy az iskola elvégzése n- tán akár tiz más munkahelyre is mehettél volna, a természettudományi fakultást választottad. Miért?

— Jelenlegi munkahelyem még iskolás koromban megismertem, tetszett a kollektíva, megszerettem őket és úgy éreztem, ott tanulhatok majd a legtöbbet.

— Közismert, hogy programátorokból nagyon kevés van Csehszlovákiában és feltételezhető, hogy keresett munkaerők. Ebből törvényszerűen sz következne, hogy a munkaadók nem takarékoskodnak a legoptimálisabb munkafeltételek ecsetelésében, de főleg fizetésnapkor mélyen a zsebükbe nyúlnak...

— Kezdő keresetem van mindmáig, és az olyan, mint 8 technikai szakközépiskola végzettjeié.

— Miért tartod érdekesnek a munkád?

— Ennél érdekesebb és modernebb foglalkozást nehezen tudok elképzelni. A computer a XX. század legnagyobb csodája. Rajzol, Mozart-indulót játszik és másodpercek alatt elvégez olyan feladatokat, amelyre pár évtizeddel ezelőtt egy emberi élet kellett.

— Hivatásnak érzed-e a munkád és van-e életcélod, ami azt illeti?

— igen. De hivatásomul majd csak a főiskola elvégzése után válik és hogy azt elvégezzem, ez jelenleg a célom.

Beszélgetett: Zácsek Erzsébet