Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-23 / 25. szám

^ u| ifiusag Vésővel a haladásért Nyolcvan évvel ezelőtt, 1890. június 18-én született Szent­endrén Ferenczy Béni szobrász, grafikus, a 20. sz.-i magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Művészi tanulmá­nyait a nagybányai festöföis- kolában kezdte, a firenzei aka­démián folytatta, utána pedig Párizsba került, ahol előbb Bourdelle-töl, a századforduló legjelentősebb francia szobrá­szától, majd a konvex és kon- káv látású és a kubizmust to­vább fejlesztő Archipenkótól tanult. A Szent György című, 1913- ban készült kisbronza az ar­chaikus-görög művészet hatá­sát őrzi, de a négy évvel ké­sőbb. testvéréről, Noémiról ké- .szült portréja már a jövő nagy portréművészét sejteti. Haladó volt. nemcsak művé­szi. hanem tettekkel megval­lott emberi magatartásában is: sztvvel-lélekkel vett részt a Magyar Tanácsköztársaság mun­kájában, és amikor az európai reakció legyűrte a világ máso­dik szocialista államát, mene­külnie kellett. Ekkor követke­zett a tizenkét évig tartó bécsi emigráció előbb kubista, majd a szervezett kompozíció felé fejlődő korszaka. 1924-ben az expresszioniz- must és az absztrakt irányokat támogató berlini Der Sturm ál­lította kl alltotásait, majd 1932- 1935-ben Moszkvában dolgozott müvészérmein. és új utat nyi­tott a magyar éremmüvészet történetében (Daumier. Pous­sin, Van Gogh, Goya, Michelan­gelo stb.). Amikor ismét visszatért Bécs- be, elkészítette az Asszony fel­emelt karokkal c. kisbronzát, a Ferenczy-féle érett női akttí- pus első nagyszerű alkotását. Halhatatlan alkotásainak so­kasága közül említsünk meg legalább néhány nagy müvet; Egon fohlele síremléke (1928). A művész felesége (19.36), Mik­lós (1937). a monumentális Atalanta (1937), Játszó fiúk (1947), továbbá az 1948-ban készült Petöfi-szobor. amelv a költő leghitelesebb megörökí­tése, a Caritas, a Babits-sír- emlék. a Géniusz és az 1956- ban készült nagyméretű Ülő női akt. A második’ világháború, Bu­dapest ostroma súlyos károkat okozott, műtermében számta­lan kész vagy készülő alkotá­sa megsemmisült, de a felsza­badulás után töretlen lendü­lettel- folytatta alkotó és — mint a Képzőművészeti Főis­kola tanára — nevelő munkás­ságát. Ferenczy Béni művészetét egész Európában ismerik: 1936- bani Bécsben, 1937-ben Po­zsonyban, 1941-ben a budapesti Ernst Múzeumban rendezett ki­állítást. 1942-ben a Velencei Biennalén , szerepelt. 19,39-ben rendezték meg statikus és még­is gyengéd kultúrára ' épített művészetének gyűjteményes ki­állítását a Nemzeti Szalonban. 1963-bari Bécsben, 1965-ben pe­dig Hágábarí szerepeltek mű­vei. Életé utolsó pillanatáig dol­gozott és remekműveket alko­tott. 'A művészkéz 1967. június 2-ári örökre megdermedt. Művészetét szigorú kompozí­ció. a formák harmóniája, di- iiamikus mozgás és harsogó é- leterő jellemzi. stflus-tőbbszólamúság mel­lett a formatisztaság képviselő­je volt. Életműve harmonikusan Illeszkedik be az európai hala­dó képzőművészet tágult látás- kult'úráiű alkotásokkal telt gaz­dag világába. Péterfi Gyula Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövataéga Központi Bizottságá­nak lap.1a • Megjelenik minden kedden • Kiadja a SMENA kladóválallata • Szerkesztő ség és admlnlsztréclő Brati­slava, Praíské 9. Telefon; 489- 41-45. Postafiók 30 • Főszer­kesztő: dr. STRAÍSZEB GYÖRGY, főszerkesztőhelvsttes és kultúra: TÓTH, El EMÉR, A riportrovat vezetőié: PaLA- GYl LAJOS, mporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. KESZELl FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- let-azlovéklal szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, A malléklet rovat- vazetö.1a! HORVATH RUDOLF. Nyomja: Éápadoalovsnské tls- eiamt 01 • ElőfIiMést dtl egész évre S3.— KCa, fél évre 28.— Kőé. negyedévre 13.— KŐI • Terjeszti a Posta Hlr- lapazolgilata, alőflzathető min­den poatakézbesltőnél vagy postáfilvatalnél • Kéziratokat nem őriúnk meo éa nam kül­dőnk vissza # A lapot kUI- roidrt a PNS Ostredná expe- dlcla Mae#. Brailtlava, Gott- waldovo ném i. 48 útján Ia­het megrendelni. Az olaszországi diákmozgalom A diákzavargások, melyek egész Nyugat- Európát elárasztották, az elmúlt két évben Olaszországban is kirobbantak. A római, milánói, torinói és más városok e- gyetemein nemegyszer megszakadt a tanítás, s a diákok sztrájkba léptek. Ez sokszor rend­őrségi összetűzéssel, sebesüléssel, börtönbe zá­rással végződött. Bár az olasz diákok nyílt harca nem érte el más nyugat-európai megmozdulások inten­zitását, de az okok, melyek az olasz diáksá­got sztrájkokba kényszerítették, ugyanazok voltak. A diákok utaltak arra, hogy a végzős hallgatóknak majdnem a fele nem kap vég­zettségének megfelelő állást. Ugyanis Olasz­országban még mindig a protekció van az el­ső helyen és c.sak azután a többi körülmény. Az elégedetlenség másik oka: rossz tanulmá­nyi feltételek. Az állam nem támogatja kellő­képpen a diákságot, nem ad ösztöndíjat, vagy c.sak igen alacsonyát. A kritika tárgya a rossz tanrend, helytelen vizsgamódszerek. Az olasz diákság követeléseit öt pontban foglalhatjuk össze: 1. Emelni az állami költségvetés művelődés­re és tanulásra szánt összegét; 2. Az olasz kormány vizsgálja felül a végzős hallgatók helyzetét és biztosítsa számukra a végzettségüknek megfelelő elhelyezkedést: 3. Továbbá követelték az egyetemek autonóm pozícióját; 4. A diákság és az egyetemek képviselői közti egyenrangú tárgyalást az új tanrendről; 5, Az egyetem alpszabályzata biztosítsa a diákság szólásszabadságát. Ezek a természetes követelmények végered­ményben nem is újak, a haladó olasz nagy­közönség és az Olasz Kommunista már évek óta igyekszik ezt megvalósüerlT Egy új vonást mégis tartalmaz ez az ötpontos köve­telmény; a közvetlen, nyílt tárgyalás elvét. A diákok intenzíven harcoltak azért, hogy az ok­tatás lényeges kérdéseivel foglalkozó tanári összejöveteleken a hallgatók is részt vehesse­nek. Az olasz diákság követelményei — tünteté­sek és sztrájkok kíséretében — a kormány­hoz is eljutottak, amely múlt év februárjában új egyetemi reformtervet terjesztett elő. Ez azonban újabb elégedetlenségi hullámot vál­tott ki, mert a kormány alig-alig respektálta a követeléseket. Ezért a diákság élesen el­utasította. A haladó szellemű professzorok egy része szintén a diákok oldalán állt. Rámutat­tak arra, hogy a reformterv serit az egytemek hagyományos autónómiáját, korlátozza az ok­tatási szabadságot, és végeredményben nem újítás, hanem egy lépés vissza. A válság tavaly februárban érte el tetőfo­kát, amikor a római egyetemen a diákság el­foglalt tíz fakultást. Az olasz kormány sajátos módon intézkedett' az egyetemet elfoglaltatta a rendőrséggel. Ez újabb elégedetlenségi hul­lámot váltott ki. Több olasz városban a diá­kok követték római kollégáik példáját. lEí szintén a rendőrség segített — sok diákot le­tartóztattak és bebörtönöztek Csak március közepe táján állt olyannyira helyre a rend, hogy megkezdődhettek az előadások. A .jogos követelményeikért harcoló olasz diákság azonban nincs magára hagyatva. Az Olasz Kommunista Párt támogatja őket, mert harcukat az olasz munkásság kapitalista rend­szer ellen vívott harca szerves részének te­kinti. Abból az elvből indul ki, hogy a diák- mozgalmat nem szabad elszigetelten bírálni, mert hisz a valóságban túlnőtte az egyete­mek és iskolák kereteit, az egész társadalmi rendszert érinti. Az OKP azt szeretné, ha a diákság szövet­kezne az olasz forradalmi erőkkel, ezért ked­vező perspektívát igyekszik számára nyújtani, hogy ezzel megteremtse az intelligencia i- gazságos társadalmi pozícióját. Másrészt el­ítél minden szélsőséges akciót, mely megbont­ja a diákok egységét és gyöngíti az alapkö­vetelményekért vívott harcot. tkz extrémisták tevékenysége az olasz .diák- mozgalom külön nagy fejezete. Tulajdonkép­pen a neofasiszták, trockisták és a Mao-hívek kisebb csoportjairól van szó. Az utóbbi évek­ben részt vettek a diákmegmozdulásokban, de bebizonyosodott, hogy ezeket a csoportokat a kulisszák mögött központilag irányították azzal a céllal, hogy felfedjék és elnyomják az igazi célokért vívott harcot. Például ilyen volt Rómában az építészeti karon kiütött tűz­vész 1968 áprilisában, amely aztán jó kifogás volt a rendőrség közbelépésére. A diákmozgalom további élősködői az ultra­jobboldali Kina-barát csoportok, melyeknek szintén nem céljuk a megfelelő oktatás kiví­vása, hanem az egész társadalmat fegyveres harccal akarják megváltoztatni. Szerencsére ezek a szélsőséges erők túlságosan nem a- vatkoznak bele és nem befolyásolják annyira a diákmozgalmat, inkább egymás közt harcol­nak. Egyik ilyen incidens a jobboldali és a faszista elveleet valló diákok között Rómában, a jogi karon kirobbant viszály volt. Szintén a rendőrség WEbelépésével végződött. Hason­ló összetűzés keletkezett ősszel Bolognában, amikor a rendőrség könnyfakasztó bombákat is alkalmazott. , A pillanatnyi helyzet Olaszországban arra enged következtetni, hogy hosszú időbe telik, míg a diákoknak végre sikerül jogos követe­léseiket megvalósítaniuk. Ha ez valaha sike­rülni is fog. nagyban függ attól, milyen mér­tékben kapcsolódnak be a kommunista párt vezette demokratikus és haladó erők harcába, mert ennnek a harcnak az a célja, hogy gyö­keres reformokkal megváltoztassa a társadal­mi és politikai rendszert Ola.szországban. Budapesti művészek vendégszereplése Tornaiján — sokak örömére egy idő óta egyre több rendez­vény szervezésével igyekszik a lakosságot szórakoztatni vagy ismereteit bővíteni a CSEMA- DOK. Az utolsó szórakoztató mű­sor jünius 6-án zajlott le. Bár az időjárás eléggé próbára tet­te a rendezőket, mégis minden jól sikerült. A lakosság részé­ről megvolt az érdeklődés. Hisz magyarországi vendégművészek szerepeltek a szabadtért szín­padon. A műsor első felében „Csak egy kislány van a világon“ címmel Győri Márta. Talabér Erzsébet és Tekeres Sándor magyarnőtakat énekeltek. A kö­zönség hangulatát fokozta dr. Németh József szellemes konfe- rálása. A műsor második részében a Hungária együttes lépett fel „Koncert a Marson“ című beat- összeállít ássál. Ez a fiatal együttes először szerepelt Csehszlovákiában — nagy si­kerrel. Műsorukban közismert Beatles-számokat, régebbi saját szerzeményeiket, valamint a most meglelent napylemezük számait adták elO Kívánságuk, hogy a csehszlovákiai magya­rok még jobban megismerjék őket, és ezt a célt szolgálta az Itteni vendégszereplésük is. Bíznak benne, hogy még sok­szor felléphetnek Csehszlová­kiában. ÜdvOzlik az Üf Ifjúság olva­sóit és szeretettel küldik fény­képüket. A kassai Thália Színház műsorterve 1970 júliusára 1. 2. 3. vox II l .M \ \ 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. szerda: Rim. Seé — Rimaszécs csütörtök; SatáCikovo — Tornaija péntek; Fifakovo — Fülek szombat: Jesenské — Feled vasárnap; Ozdany — Ozsgyán hétfő: Trend — Törlncs kedd; Rim. Sobota — Rimaszombat szerda: Kaionda csütörtök; Vcelice — Méhl péntek: Panické Dravee — Panyidaróc szombat: Veceklov — Vec.seklö vasárnap: Coltovo — Csoltó 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19..30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna 19.30 Szerelmem donna Rita Rita Rita Rita Rita Rita Rita Rita Rita Rita Rita Rita Országos népművészeti fesztivál Június 13-14-re hirdették a plakátok és színes pa­pírszalagok adták tudomásul: Zsellzen valami szép történik, tessék, nézze meg mindenki. Ott Is voltunk pontosan, rendezők s egyéb beavatottak, de fél négy­kor. a kitűzött időpontban, mégsem kezdődhetett sem­mi, hiszen egy országos fesztivál országos érdeklődést igényel. Acsorogtunk hát egy órányit, s amikor ösz- szegyült vagy negyven-ötven néző, gyorsan leszögez­tük: 1. A terembe, amely purltá» közönnyel elnyelt bennünket, tizedmagával tör be a nap, tehát jö meleg lesz. — 2. A fénylétrákon hömpölygő por pompásan he­lyettesít bármilyen üdvözlő feliratot, alkalomhoz illő díszletet stb. Ezek után láttuk és hallottuk: — A Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny orszá­gos döntőjének pacsirtáit: Skrutek Lászlónét, Mits Klá­rát, Varga Katalint és Balogh Matlldot. — őszinte meglepetéssel döbbentünk rá újra, hogy nagyon tud­nak dalolni. — A menyecskéket, a martosiakat s lédecieket, akik minden megmaradt keserűséget likvidáltak bennünk, hogy gyönyörködhessünk csengő dallamaikban, pompás népviseletükben. — Ott volt a felejthetetlen Vass Lajos — meg Is daloltatott bennünket szép szokása szerint —, s ott volt két védence is, a budapesti Röpülj páva énekes­madarai: Faragó Laura ús Ferencz Éva. ősi népdalo­kat, székely, csángó, gömöri dalváltozatokat énekeltek furulyák bánatos hangján, szivet simogató könnyedség­gel. — Táncoltak 50-70 éves nagyapák, nagyanyák — pa- degattát, seprűtáncot, polkát, francia négyest — ka#iasz lelkesedéssel. Elárulom hoivatartozásukat; vásárútiak voltak és kéméndiek. — Megkülönböztetett figyelemmel kísértük a pozso­nyi SZŐTTES kamara tánccsoportot: Quittner János szakértelmét, nagyszerű táncosait, predukcióik műfaji tisztaságát, s szomorúan vettük tudomásul, hogy mind­máig senki sem támogatja őket. Élénk megnyitó volt, akár egy van Gogh-kép — cirá- dás, rossz rámában. A Schubert-park adta a keretet a későbbi műsorok­nak, Este két vendégegyüttes, a kuovalai finn vegyes­kar s a magyarországi Duna Művészegyüttes fellépésé­nek örülhetett a megszaporodott közönség. Fennkölt finn dallamok, virtuóz magyar számok, táncfergetegek teremtettek jő hangulatot, hogy vigye magával kl-ki maga módján az éjszakai népmulateégra. igazi, bizonyító erejű próba másnap, vasárnap kez­dődött. A délelőtti műsort gyermek és ifjúsági tánc­csoportok adták — leírom rögtön — tehetségesen. Meg­szűnt az eddig annyira jellemző jobbra-balra totyogás, érettebbek és csiszoltabbak lettek a táncok. Nagyon szépen táncoltak a tornaiak, pontosan a rimaszomba­tiak, kedvesen a nagymegyerlek. A helybeli zselíziek nagyszabású kompoziclöval kísérleteztek. Több tánccal indult Nagyszarva és Somorja, szintén sikerrel. Ogy érezzük, nem lesz baj az utánpótlással, sok tehetséges fiatal csillogtatta tudását ezen a délelöttön. A CSEMADOK legjobb műkedvelő együtteseinek mű­sorát már telt ház figyelte. A Komáromi Járási Dal- és Táncegyüttes Martost lakodalmas címmel mutatta be nagyszerűen megválasztott táncát. Lakodalom volt ez a javából, hatásos nyitánya a délutáni versenynek. Nép­viseletük műfaji tisztasága külön dicséretet érdemel. Sikerültebb koreográfiával díjat nyerhettek volna. A lévaiak Garamvülgyl Együttese több tánccal Indult. Gondosan felkészültek, bemutatójuk értékét azonban csökkentette öltözékük. Bodrogközi táncuk sajnos ke­vés bodrogközi motívumot tartalmazott, öriáel közön­ségsikert aratott a rimaszombati CSEMADOK mellett működő Gömör Együttes Cigánytáncával. Attraktív, he­lyenként ledér műsoruk azonban miivés/l szempont­ból igénytelen volt. Másik számuk, a Zsérel mulatság hamisitatlanáágával hatott a nézőkre. .A színál tánccso­port mindkét produkciója szépre, tisztára sikerült. Ogy érezzük, sok rejtett kincs van még a tarsolyukban Évek óta kiemelkedően szerepelnek az érsekiJjvérlak, Most — Szombath Marianna vezetésével — három tánccal indultak, a tőlük megszokott színvonalon. A Virtuskodó nagyszerű koreográfiájával, a Búcsúzás ki­forrottságával s a Pataknál c. találó mösorválasztással aratott nagy sikert. Nagy kár, hogy ez a kitűnő együt­tes nem kap anyagi támogatást az Illetékes szervek­től. Dicséret Illeti a tülekpöspökleket. Az Ekeli polka öt nemzet népi tánckultúrájából merített, másik két produkciójuk (a Székely leányténc és a Kalocsai pá­ros) szűzies tisztaságával tűnt ki Kellemes meglepe­tést szereztek a kassai Oj Nemzedék táncosai. Tökéle­tes koreográfiára építették a Kállai kettőst, kerülték az olcsó megoldásokat, s így Igényességük meghozta a titkon rem«lt sikert, ők nyerték a táncfesztivál nagy- diját. A többi dijat a következő együtteseknek ítélte oda a zsűri; A legszebben táncold csoport a fUlekpüspökl lett, a legjobb műsorválasztással az érseküjvárlak di­csekedhetnek. Mégiscsak gazdagabbak lettünk Zsellzen! bArczi istvAn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents