Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-09 / 23. szám

2 ú| ifjúság A LOSONCI LITERÁTOR Ä budapesti Vérmező görön­gyein még ott feketéllett a magyar jakobinusvezetök kion­tott vére. Öz Pál és Szolártsik János a siralomházban készültek a_ másnapi halálra, amikor 1795. június 3-án Losoncon, máig is rejtélyes körülmények között, huszonhat éves korában meg­halt Kármán József. A nagy hírű református püs­pök fia Losoncon, Pesten és Pécsben tanult. Pozsonyban tet­te le jogi vizsgáit, számtalan szerelmi kalandba keveredett, belépett az egyik szabadkőmű­ves páholyba, de közben lán­goló lelkesedéssel vett részt kö- ra kulturális megmozdulásai­ban. irodalmi központot akart kialakítani Pesten, támogatta a budai magyar színtársulatot, majd K. Schédius Lajos és Pa­jor Gáspár társaságában meg­indította az Uránia című fol.yó- iratot. A nemzet csinosodása cí­mű tanulmányában — a kor ér­tekező prózájának kiemelkedő alkotásában — rámutatott a társadalmi tényezők okozta el­maradottságra, a Módi című szatirikus rajzában ostorozta a divatnak hódoló tartalmatlan életet. A Fanny hagyományai című regényével pedig bevonult irodalmunkba a lélekelemzés, megszületett elbeszélő irodal­munk első remeke. Amikor életét és életművét az emlékezés képernyőjére ve-, tltjük, látnunk kell korának szellemtörténeti, tádbadalompo- litikal hátterét is. A kor szellemi áramlatának két nagy és jelentős sodrásirá­nya volt. Ez volt a jölesö sí­rás, a befeléfordulás, a werthe- rl kesergés, a szentimentális é- letérzés, a preromantika kora. Olyannyira korparancs volt „az ár ellen űszni“, hogy még a pap-költők is lerázták az egy­ház unt bilincselt: Ányos Pál szerelmi bánatában halt meg, Dayka előbb a szószékről tá­madta, majd elhagyta a rendet, Révai Miklós a rendház nyu­godt jóléte helyett a nyomort választotta, és ő — a piarista — támadta legélesebben a pa­pokat. De ugyanakkor egész Európát bevilágította a francia forrada­lom fénye, és ez volt a reak­ció ellen lázadó, sokat és szé­pet akaró, de egység és széles körű népi támogatás hiányában bukásra ítélt konspirációk kora. A Martinovics-féle összeesküvés bukása után a szellem embereit megbélyegezték, és ez volt a kor, amelyben — Szerb Antal szerint — „Az író eleve az Úristen balján foglal helyet.“ Kármán müveiből szinte csak néhány lap maradt az utódok­ra, életéből úgyszólván csak egy év termett irodalmunknak, de ez a töredék prófétai ihletett- ségű, mert eljövendő boldogabb korszakokat sejtet, amikor majd „nyitva áll a becsület útja a merésznek, nyitva a kereskedés, a nemes mesterségek műhelyei, és nem méltóbb e hozzájok jó birtokos és tehetős polgárokká lenni, mintha azok maradnak, amik; nemzetes betyárok?“ A szellemi élet fellendítése volt a célja, és azt vallotta, hogy az Irodalmat Is e cél szol­gálatába kell állítani és meg kell teremteni az új, eredeti, haladó magyar irodalmat. Föművét, A Fanny hagyomá­nyait, megérdemelten állíthat­juk Sévigné marquise vagy Bet- ttaa von Amin művei mellé, és elfogadhatjuk Toldy Ferenc nagyszerű meghatározását: ..Kármán — jóval megelőzve korát... arra volt rendelve, hogy egy új szellemi mozgalomnak no­csak ébresztője, de vezetője is, egy új, sajátlag nemzeti és önálló irány képviselője le­gyen...“ Üstökösként száguldott végig szellemtörténetünk egén. de szikrázó tényét még ma is cso­dálva nézi a kutató és idéző utód. Péterfl Gyula Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottságé­nak lapja @ Megjelenik minden kedden « Kiadja a SMENA kladöválallets 9 Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Praíska 9 Telefon; 48S- 41-45. Postafiók 30 9 Főszer­kesztő; dr. STRAfSZER GYÖRGY, föszerkesztőhelvettes és kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője; PALA- GYI LAJOS. Riporterek: ZÄ CSEK ERZSÉBET, KESZELI FE- RrNC. NÉMETH ISTVÁN, ke- let-szlováklal szerkesztő és | sportrovatvezetö BATTA I GYÖRGY, A melléklet rovat- 0 vezetője: HORVAtH RUDOLF. Nyomja; Západoslovenské tla- (larne 01 9 Előfizetési díj egész évre 52.— Kős. fél évre 26.— Kös, negyedévre 13.— Kés 9 Terjeszti a Posta Hír- lapszolgélata. előfizethető min­den postakézbesltőnél vagy postahivatalnál O Kéziratokat nem őriünk meo és nem kül­dünk vissza 9 A lapot kül­földre a PN5 Ostredná expe- dlcla tiaée. Bratislava. Gott- waldovo nám C. 48 útján le­het megrendelni. Egy archimédeszi ponttal szegényebbek lettünk .\ közetmúlttian, amikor hirtelen meghalt Veres Péter és Váci Mihály, egy nagyon komor álmom volt. Falusi temetőnk kapuját sarkig tárta a gondnok, hosszú menetben egymás u- tán vitték be a temetőbe a koporsókat, és benne a neves ha­lottakat. Ilyen volt a sorrend: Kodály Zoltán, Füst Milán, Kassák Lajos, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Veres Pé­ter, Váci Mihály és Fábry Zoltán. Forró nyári délután volt, és zsugorodtak a fákon a levelek. A menetben a kopasz fér­fiak feje tükörként virított. Minden nagyon komor volt és én is. .Már rég fenn voltam, de a rémület még mindig fogva tar­tott. Első gondolatként tudatosítottam — és ennek nagyon megörültem —, hogy Fábry Zoltán él, csak iázálora volt, 11- dérc, képzelgés, amit álmodtam. Jó volt abban a hirtelen tá­madt kilátástalan pillanatban arra gondolni, hogy még nem ment el, sokáig itt lesz közöttünk, mert tudatomban mindig biztos, fogható, utolsó lehetőség és védelemként ott volt ő, Fábry Zoltán, a Stószi Remete. Annál fájdalmasabb most látni, hogy az álom ilyen hamar beteljesült. Elment, és mi szegényebbek lettünk egy archi­médeszi ponttal. Németh István FábTy Zoltán a fiatalok között, okikat annyira szoratett, is akik öt is olyan nagyon szerették. Kis gyermeknapi ajánlat Néhány évvel ezelőtt egy tf fogalom vált Ismertté, és egy­re gyakrabban emlegették. Ez az SOS elnevezésű gyermekfalu- számtalan nyugati és most már keleti, tehát szocialista pél­da nyomán a nevelők arra hallottak és hajlanak, hogy a szü­lők nélkül vagy rossz családi viszonyok között nevelkedő gye­rekeket ne a nagy és áttekinthetetlen árvaházt otthonokban helyezzék el, és ezt kt Is feftették, hogy erre a célra külön tervezzünk és építsünk fél társadalmi alapból speciális falva­kat, kis városkákat, és ott, ezekben a helységekben, minden házban külön-külön alapítsunk művi úton családot. A család együtt élne, nevelkedne, az erre vállalkozó nevelők válóban mamákká, papákká válhatnának, és így igazi családi körülmé­nyeket tudnának teremteni az árva, elesett gyermekek szá­mára. Ez a gondolat aztán testet is öltött, és ma már nagy iram­ban építik Karlovy Vary mellett az első tlyen hazat szociá­lis létesítményünket. Sőt, mint ahogy a lapok már hírül adták, a gyermekfalunak mór megvan az első lakója is. Ogy gondolom, ez az Intézmény alkalmas lenne arra, hogy felfogjuk és okosan a társadalom javára fordítsuk a fiata­lok közt meglevő tenni akarást. Ha ugyanis valamelyik járási vagy központi ifjúsági intézményünk felhívná erre a fiatalok figyelmét és vállalná az irányító, szervező szerepét, bizonyára nagyon sok fiatal magáévá tenné a gondolatot és hozzájárul­na a falu építéséhez. Az alsónémeti Iskola Ifjúsági építkezéssé való nyilvánítása ugyanis bizonyítja, hogy a fiatalok hozzá akarnak járulni az országépítéshez, folytatni akarják az Ifjú­sági Vasút által megalapozott hagyományt. A gyermekváros gondolata pedig nagyon alkalmas lenne erre a célra, mert hi­szen Itt fel lehetne használni az egyént felajánlásokat és a kollektív vállalkozásokat is, és ugyanakkor nem kellene a na­gyobb építkezésnél annyira szükséges szervezettség, koordiná­ció sem. Sőt még azzal se vádolhatnák a fiatalokat, hogy nagyzolási mániában szenvednek. Németh E gy szerény kis hirdetés nagyszüléiket stb. A kiállítás i- adja tudtul a Szenei Vá- dején számtalan személy beté- rosl Népkönyvtár olvasói- vedt a könyvtárba, aki kóréh nak és a könyvtár ablaka előtt ban még soha nem Járt ott. elmenő Járókelőknek, autóbusz- A kiállítás nagy sikere nyo- ra váró diákoknak, hogy megte- mán az utolsó rajtalálkozön el- klnthetlk Itt a Nagyszülelnk határozták, hogy meghosszab- háztartása és háza tája című ki- bitják a kiállítás nyitvatartási állítást. A kiállítás népművé- idejét, és további négy évig szetl és régi használati tár- gyűjteni fognak még. gyalnak nagy részét az olvasó­ink előtt Is ismert Bagoly-raj tagjai gyűjtötték össze. Az egyik fiú nagy boroskan- csót hozott, a másik gyönyörű kétedényes ebédhordót, a har­madik Boldogfáról Szencre a legnagyobb esőben szállította a rokkát. De hoztak szelencéket, ékszertartókat, vizeskorsót, ku­lacsot, tányért, mozsárt, petró­leumlámpát, kivarrott kendőket, törlőruhákat, asztalterítőt, gom- bostűtartőt, köpülőt és köcsö­göt, számtalant, úgy, ahogy kl- kl rátalált nagyanyja, nagynén­je padlásán, kamrájában, eset­leg konyhaszekrényében. Havas Ágota például a katalógusban az első és tizenegyedik szám alatt bejegyzett tárgyakat, Má- tyus Margit pedig a tizenegytől tizenkilencig nyilvántartott kis csodákat. És így sorbani Huszár István, Vlncze János, Bárdos Gabriella stb. A tárgyak egyre szaporodtak, és mint ahogy a katalógus bizonyltja, a 93-as számot is elérték. Volt, aki ko­rábban nem Járt rendszeresen a rajba, mint Bárdos Gabriella, de most kitett magáért és ezután Hát képzeljék el a most ha- a raj állandó tagja lett. Sót, ez todikos, hetedikes, nyolcadikos a gyűjtöláz olyannyira elkapta tanulók még négy évig gyűjte- a könyvtár többi olvasóját és a ni akarják a környéken talál- raj tagjainak iskolatársalt, hogy ható népművészeti tárgyakatl maguk Is Igyekeztek hozzájárul- Persze, egészen egyszerű szán­ni a kiállítás sikeréhez. Ez nem dék rejlik a dolgok mögött: Is maradt el. Igaz, az ő nagy azok, akik az idén vagy Jövőre ügybuzgaUnuk és okosságuk is befejezik az alapiskolát és a nagyban elősegítette ezt. Meg- szenei gimnáziumba kerülnek, hívták osztálytársaikat, úttörö- továbbra Is együtt szeretnének csapatuk tagjait, szüleiket, és akarnak maradni, mert úgy A mátyusföldí néprajzi múzeum alapjai? gondolják, hogy az a közösen vállalt feladat együtt Is fog­ja őket tartani. Én ennek nagyon örülök, és nagy örömmel adom ezt a vi­lágnak hírül, mert ha az em­ber Jobban elgondolkodik e ne­mes szándék fölött, könnyen rájön, hogy ebből a serény buz­galomból létrejöhet akár a má- tyusföldl népművészeti tárgyak múzeuma Is — pedig ez nagy dolog. Nagy dolog, mert hiszen ez a vidék — mivel közel van a fővároshoz — gyorsabban fej­lődik, hamarább elveszti régi Jellegét. És ml emlékeztesse itt az embereket ezután a múltjuk­ra, ha nem az Ilyen — mondom i esetleg — múzeum? Persze, eh­hez valóban a mostanihoz ha­sonló ügybuzgalom és akarat kell! Azt hiszem, hogy ez a raj tagjai között továbbra Is meg­teszi Amit mindehhez még nagyon szívesen hozzátennék: ezt a lel­kes kis csapatot — ügy, mint ezldálg' — mások Is, főleg az osztálytársak. Iskolatársak, e- setleg a környék Iskolái Is se­gíthetnék. A Bagoly-raj tagjai ugyanis nem Juthatnak el min­den nagymama kamrájába, pad­lására, de ha Iskolatársaik, a többi iskola tanulója is segítené őket, akkor bizonyára nagyon hamar szűk lenne Szencen a szerény könyvtár, és az Illeté­kesek kénytelenek lennének o- lyan helyről gondoskodni, ahol elhelyezhetnék az összes ösz- szegyűjtött tárgyat, ahol mél­tó helye lenne a mátyusföldl népművészeti tárgyak múzeumá­nak. Azt hiszem, akkor velem együtt a szenei honatyák, pol­gárok, a raj tagjainak a szülei Is njigyon büszkék lennének fiaikra, lányaikra. Németit KÖNÖZSI felvétele Lencse és lombik Néhány évvel ezelőtt egy félénk, szerény megjelenésű fiatslember keresett fel szerkesztőségünkben. Udvariasan megkérdezte; nem za­var-e. majd néhány fényképet adott a kezembe. Kitűnő felvételek voltak. Amikor figyelmesen megvizsgáltam mind­egyiket. arra gondoltam, ebből a „srácből“ rangos fényképész lesz. Az azóta eltelt idő igazolta feltevésemet. Képei megjelentek a csehszlovákiai magyar sajtöban. később pedig kiállításokon is. Leg­utóbb a csehszlovákiai magyar fényképészek Komáromban megren­dezett első országos kiállításán, ahol képei elnyerték a CSEMADOK Központi Bizottságának diját. kŰnöZSI ISTVAN így vall magáról és a fényképezésről; — Kicsi korom őta nagyon szeretem a fekete-fehér képeket, fény­képezőgépre azonban sokáig nem volt pénzem. Rózsahegyen (Buzom- berok) jártam vegyészeti technikumba. Ebben a városban sok kiállí­tást rendeztek, amelyek amellett, hogy győnyürkődtettek. a szive­met is tájdftották. Ha egyszer én Is úgy tudnék fényképezni, hogy kiállítsák a képeimet! — gondoltam sóvárogva. A véletlen azután se­gített. Egy alkalommá] az NDK-ba mentünk tanulmányútra, és a meg­takarított zsebpénzemen eg.v fényképezőgépet vásánritara. 9 No és mit fényképezett először? — Első képem emlékezetes marad számomra. Magas feszültséget vezető huzalok mellett egy háztetőre másztam fel, ahonnan egy ér­dekes tájat fényképeztem le. A képnek ezt címet adtam: MAD.AR- tAvL.AT. Kereken négy éve ennek. @ Milyen témakörök érdeklik legjobban? — Először az absztraktért rajongtam, azután leginkább öregeket és gyerekeket fényképeztem. ??? — Hogy miért? Mert az öregek már nem tudnak, a kicsinyek még nem tudnak hazudni. Rangos portrét leginkább e két korosztályról lehet készíteni. 9 Úgy tudom, a vegyészeti főiskola hallgatőja. Hogy tér meg egv más mellett a lenese és a lombik? — JÖl megtér. A fényképezés szórakozás, „passzió“ és még egy kiesit több is. a vegyészet azonban szakma, biztos megélhetési nyúj­tó és nem utolsósorban érdekes foglalkozás. A jövőre is gondolni kell. ( komlósi)

Next

/
Thumbnails
Contents