Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-26 / 21. szám
ELŐSZÖR JINNORSZÄGBAr Napjaink társadalmi, emberi nálunk lehetetlen, hogy a há- akkor lenne, ha a pihenés és — Ez is valami, máskor 100 élete érdekes új mozzanattal zakkal, udvarokkal, emberi kö- felüdülés mellett a felszaba- vagy 120 fok is szokott lenni, gazdakodik. Az egyes nemzetek, zösségekkel körülvett kis ma. dultságot is meghozná . .. Ná- Az az igazi szauna, népek szokásai közisniertté, gánházak és kertek kellős kö- lünk, de főleg Csehországban, Mondja az egyik hölgy és niajd azután pedig kötkinccsé zepén pucéran huppanjunk a egyelőre külön szaunázunk, a inkább azt csodálom, hogy abválnak. Mintha halványan, táv- vízbe. Nem beszélve arról, hogy szakemberek azonban gondol- ban a hőségben gondolkodásra latban megindult volna az egy míg a finnek földje magától hatnának arra, hogy ha nem is bírja agyát, sőt még beszél is. nemzetté, világnemzetté való kínálja a sok szép tavat, az teljesen közszemlére téve, de Közben izzadok és arra gon- válás, de legalábbis a népek erdőt, addig én — tó híján — legalább egymás közt, a meg- doIok, milyen jó lesz, ha már egymáshoz való közeledése a bazén építésével is meg va- rögzött szaunapártiak idáig is újra kinn leszek, észlelhető ebben a folyamat- gyök terhelve. De egyszer min- eljuthassanak... No de ezt Nézem az órát. Még sok időm ban. Ami eddig elválasztotta denképpen lesz szaunám, és hagyjuk... ! Szőval köszönöm van a szaunázás befejeztéig. őket, azt lassan levedlik, el- addig is minden szaunáról szó- a kedves válaszait. Elbúcsüz- Próbálok gondolkozni. A höl-' hagyják, átveszik a másik szó- ló hírre felfigyelek, mohón tam, és vártam a kolléganőmet, gyektől nem azt kérdem-, azért kásáit; sokszor étlapját is igyekszem a szauna „magán- Sokára jött! járnak-e oda, hogy ledobják azaz egymás szokásaiból, ha- szakemberévé“ válni, hogy ami- gyományaiból azokat az ele- kor sor kerül majd fjaj, de jó meket fogadják be, amelyek — lenne!) arra, hogy építsem‘a Így vagy úgy — gazdagítják életképesebbé teszik az emberiséget, Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy ilyesmi korábban nem volt, hanem csak a-nnyit, hogy manapság ez a folyamat a korszerű kommunikációs eszközök; a rádió.-P — szaunám, mindent tudjak róla. Nos, a kötelességen kívül ez a magánszorgalom vezetett artelyeim vannak: megismemek-e majd a barátnőim! Orvo.sok, pszichológusok aMindenki kipróbálhatja, de csak akkor, ha a szaunák hálózata szélesebb körű lesz. A társalgóban ülünk. Szép tágas terem, súlyzókkal, zenekilómat. Felfrissültem? Azt hiszem, igen. Másnak láttam a világot, mint két óráfelesJeges kilóikat, hanem azt, hogy fogytak-e már valamit, amióta ide járnak. — Valamit. Szaunázni rendszeresen kell. Van egy kolléga- Az úgy volt, hogy szerdán nőnk, aki három hónap alatt ra, hogy szaunázni mentem, és csak a nők szaunázhattak. tizenkét kilót fogyott, most írok róla. A sors iróniá- Szegény kollégám elszámíthaf- Kisül, hogy a harmadik hölgy ja, hogy — bár én vagyok a magát, mert épp úgy lehe- nem fogyni akar; ö inkább a megszállott, engem izgat — volna férfina.p is. és akkor testedzés, felfrissülés miatt jár . , . mégis pórul jártam, amikor ®n lettem volna kénytelen vál- Kamennji Mlyn-re. • * - ® ,, első Izban kimentünk Kamen- 'alni a riport elméleti részét... — Testileg vagy lelkUeg van a közlekedés felgyorsulásává! Mlynre, a Bratislavától Dehát szerencsére ellenkezőleg szüksége a felfrissülésre? is Iramosabb. x mintegy 40 kilométerre levő volt, úgyhogy én boldogan el- — Majd meglátja, ha végez így például a magyarság üdülő központba. De sebaj, le- vonulhattam a pici finn rezer- a s'íaunázással. Olyan lesz, mint paprikakultusza kezd közkincs- qalább megtudtam, hogy a vációba. Azért finn, mert ahogy a harmatos rózsa. Még ha semosé válni. Ugyanígy észlelhet- Csehországban gombamódra megtudtam, a Kamenny Mlyn-i mire sincs szüksége, tűk az orosz, az angol, az ame- épülő közszaunák szállítója az szauna az eredeti finn szaunák Tyű, a mindenét, máris kérlkai nép egyes szokásainak — Ostí nad Labem-i hajógyár, és mintájára készült. ------1----------------1. esetleg művészetének — a hogy ezt a kőmalmi szanuát is A 25 koronás belépő díj „le- gyorsabb, átfogóbb eiterjedé- 6k szállították. gombolása“ után törülközőt és sét. Egyszóval; a népek el- Azt is megtudtam a szauná- lepedőt kaptam — akkor még j^™jak a szaunát, egészsége hagyják azt, ami elválasztja ban szolgálatot teljesítő ked- nem tudtam mire kell és azt egyaránt, őket, és felveszik azokat az vés fiatal házaspártól, hogy sem, hogy a 25-ös zálog-e a •lemeket, amelyek haladást és még nem sok a kuncsaftjuk, holmikért, vagy már nem kaösszefonódást jelentenek. Naponta 5—6 .. ., szóval nem pom vissza. Ebben a vonatkozásban az sok ebben a Szlovákiában el- Elvonultam egy öltözőféle utolsó időben az északi népek sóként felállított szaunában, helységbe, ahol kis szekrényis hallatják szavukat. A své- De ennek ellenére máris van- kébe 'beraktam a ruháimat. 9®PP®’- büfével, kényelmes dek és hollandok szexualitással nak állandó, rendszeres szau- csak amikor már a legintimebb fotsfekkel, mindez finom szíkaposolatos nézeteivel is.mer- názóik, akik ügy jönnek ide alsóneműnél tartottam, álltam ’''®kben. kedünk, és a finnek fürdési minden héten, mint látogatóba, meg _ tudván mi is a -A három hölgy még marad, módja, a szaunázás is egyre Az egyik ilyen hölggyel a pl- szokás ebben a csehszlovákiai é" már megyek. Féltem az .53 nagyobb teret hódít. Míg az benőben társalgók. Fehér le- fjnn szaunában: a pucérra vetelőbbi néhány kérdőjelet rejt pedöbe, fehér qyapjúpokrócba kőzés-e. vagy pedig az alul is, magában, alkalomadtán viszoly- bugyolálva válaszolgat. fg-nn is valami. De mivelhogy a gást kelt, bizalmatlanok va- — Miért jár ide? vetkőző helyiségben nem érezgymk vele szemben,^ addig az _ mondanám, ami tcm magam biztonságban, be- yal azelőtt, rájöttem egy csoutóbbi épp tisztaságával, mer. gj-g^jetiieg idevezeitett, akkor mentem hát oda, ahol a'tulaj- dolog megoldására, ame- tékletessegevel ragadja meg az csalnék. Én ugyanis azért do-nképpeni szaunát^ véltem; lygj; felett mindaddig hiába embereket. ^ kezdtem járni, mert a hang- eP-V egészen picit felöltözve... gondolkodtam. Még nem tudom, Már közismertté vált a szau- szálaim, a légcsövem és a tes- Most már nevetek, dehát így mennyire voltak helyesek, és názás titka, előnye, és scerte tem kért, hogy járjak. van az, ha valaki először jár az sem biztos, hogy mindez a a--világban, de nálunk is, egyre , _ jelent ez? — ve- Finnországban, útlevél nélkül, szatma hatása alatt történt, több híve van a tisztálkodás közbe és férfiszemem Benn, két — körülbelül 90 és testedzés eme módjának, mggakad az elcsúszó pokróc kilós (összesen löü) hölgy he- —®— ■ Nemcsak hívei, hanem meg- szegélye alatt. (Közép-európai verészétt, alul semmi, felül szállottjai is vannak! vagyok, nem hnn, aki semmi kosztümben. Hogy el ne Emlékszem, évekkel ezelőtt semmit nem talál abban, ha felejtsem: nem is ez volt az az egyik barátom azo'n törte a szomszédja ádámkosztümben első benyomásom a szaunáról, .Í61 lefesthetem, kifigurázhatom fejét, hogy hogyan tudná pon- sétál a jeges víz felé.) hanem az. hogy milyen egy- a kolléganőmet, mert hiszen tosan utánozni a finnek szau- _ Gyermekkoromtól légzési szerű -és milyen kicsi és mi- paprikapiro-san és valahogy bi- naépítését, még arra is gon- ^avaraim voltak, és mint ápo- >.y®n sötét meg homályos. De zonytalanul jött ki nagysokára dőlt, hogy valamennyi módon ]qqg különféle ' orvosságokhoz ez®o sokáig nem morfondíroz- a szaunából. Panaszkodik ' is, (adomány vagy vásárlás) né- (qtottam, mégis maradt, rósz- hattam, mert máris olyan me- amikor kérdem; No? hány eredeti finn követ is ho- szabbodott a baj. Azóta viszont legem lett, hogy legszíveseb- Persze, nem ez a szándékom, zat majd az épülő szaunába. kutyabajom sincs. Láthatja az ben még a bőröm is levetet- mert azon túl, hogy az első Abban az időben többször arcomról, de ha pokróc nem tem volna. szlovákiai szauna nagyszerüsé. találkoztunk, és ha volt egy takarná a testemet, akkor a A padok, vagyis a heverők, géről akartam néhány jó szót kis időnk, akkor máris a szau. testemről is, hogy bár karcsú ezt később tökéletesen szem- mondani, őt is és másokat is názás titkait, a szaunaépítés és ruganyos, mégis hízásra ügyre vettem, lépcsőzetesen szaunapártiakká akartam ten- lehetöségét taglaltuk. Én ekkor hajlamos. Üdülni járok... vannak egymás fölé rakva és ni, hiszen Komárom környékén váltam a szauna hívévé — bár Közben megakad a beszélge- a legfelsőn a legnagyobb a hő- már építik a második szlovákiai sem 6, sem én, ezidáig nem késünk. Erre a külön interjúra ség. (Még qutaütésre is alkal- szaunát, Dunaszerdahelyen ter- jutottunk el oda, hogy lerak- qgq^ ítészültem, hiszen férfiak- nias.) vezik a harmadikat stb. ... juk saját szaunánk alapját, a-kartam szaunázni. Hirte- ® legalsón is, kevés Szóval, No? Hát?... Nem tudom, időközben nem jgq mentőövként átvillan agya- ‘dött töltöttem. Legnagyobb- Egyelőre nem fogalmaz pon- mondott-e le barátom a szau- jqq.q ggy izgalmas kérdés: — '^®s2t a szauna kis bazénjáhan tosan és magabiztosan, de na építéséről, de annyi min- Hogyan is fogalmazott az e- lubickoltam, amely tele volt mindképpen látszik, és azr denképpen bizonyos, hogy én [qqi,. Hogyha látnám a testét? .iéghideg vízzel. mondja is, hogy olyasmivel tétovábbra is nagy áhítattal gon- xalán ön szaunázna akkor is, — Télen hóval is szoktuk lálkozott, ami más. ami az első dolok arra az időre, amikor mondjuk ez a szauna közös dörzsölni egymást — mondja alkalommal ha nem is nyeri egyszer a kertemben saját igqne? Nálunk ugyan szokat- ^ harmadik hölgy, aki időköz- meg teljesen az ember tetszé- szaunám lesz; hetente egyszer jgq_ j^ggy g férfiak és nők szá- ben visszatért a pihenőterem, sét, akkor is vonzza... — Min. „megpörkölődöm“, és élek béké- mára állandóan nyitva tarta- bői. denképpen eljövök még egysen, elégedetten, mint a fin- qg)^_ Hajlandó lenne velem és Tőle lestem el, hogyan kell szer... — mondja, nek, akiknek a szauna nyújtja más férfiakkal együtt szau- használni a kis seprűket, ame- pg sebaj! Majd másodszor, mindezt. názni? Nem bánná, ha a többi ^y®*^ ^ szaunáző teremben és jjg „gm lesz itt a kellemetlen Persze egyelőre én is csak üdülő és fürdöző, a járókelők 3 bazén körül hevernek. Meg- kolléga, nyugodtan elszende- a terveknél — inkább tervez- megbámulnák, megcsodálnák veregetem magam, de inkább redhet egy fél órára a kelle- geíésekné! — vagyok, mert sem pucér testét? abbahagyom, mert csíp. mes. nyugtató társalgóban, és pénzem, sem időm nincs arra, — Nem! — kapom a határo- Visszamegyek a szaunába és akkor minden bizonnyal még hogy felépítsem. Nem beszélve zott választ. És ezen valóban erősen elhatározom, hogy most fáradt sem lesz. arról, hogy az én szaunám el is lehet gondolkodni, mert pedig legyen ami lesz, izcadni minden bizonnyal drágább is hiszen a szauna bár szauna fogok. Nézem a hőmérőt, 90 ® ZÄCSEK ERZSÉBET és Interjú egymás közt Haha! Nevetek előre. Most lesz, mint a finneké, hiszen marad így is, valődi finn csak Celsius. NÉMETH ISTVÁN------^--------- l]|lf|US3g 3 ( A gimnáziumról, érettségizőkről Szeptemberben a szenei iskolának is lényegesen megrövidül a neve; gimnázium. Erről és sok más érdekes dologról Herdics János elvtárssal, az iskola igazgatójával beszélgettünk. A kilencedikesek már járásszerte tudnak erről a változásról. Bizalommal jelentkeznek-e az új rendszerű iskolába? — Nem kell minden újtól félni. Szeptembertől két természettudományi gdmnáziumi osztályunk nyílik és egy általános, humán osztály, örvendetes, hogy inkább a gimnáziumi osztályok iránt nagyobb a diákok érdeklődése. — Van-e erre valamilyen magyarázat? Mi a vonzó a „gimiben“? — Főleg az csábítja a kilencedikeseket, hogy a gimnáziumi osztályokból nagyobb eséllyel indulhatnak majd a főiskolai felvételikre. .Azt is méltányolják, hogy ha a tanulmányi idő négy évig is tart, naponta nem kel! majd annyit tanulniok, hiszen a három évi tananyag lényegében most négy évre lesz felosztva. Bőven jut idő annak átismétlésére és rögzítésére is. — Hány tanuló jelentkezett eddig az első osztályokba? — Hetvennyolc, de ez még nem a teljes létszám, mert tizenöt-húsz tanulóval minden évben számolunk; azokkal, akik valamilyen oknál fogva nem felelnek meg a szakközépiskolai felvételiken. — Milyen tanulmányi eredményűek ezek a diákok? — Ügyszólván egyes-kettes. Talán négy-öt, hármasnégyes van köztük, de az valóban elenyésző. — A szenei iskola híres magas színvonaláról, hiszen azok, akik innen kikerül-tek, Szlovákia-szerte működnek mint orvosok, mérnökök, tanárok. Láttam a folyosón a tablójukat. — Hát igen. Sok helyen megfordultam már, ahol nagy meglepetésemre éppen a tanítványaimat fedeztem fel. Mindenütt csak dicsérően nyilatkoztak róluk. Például a szenei iskolákban nyolc tanító van, akik iskolánk végzettel. Többen végeztek vagy még tanulnak az orvosi fakultáson, így például Bauer Kati, Oravec Mihály, Szabó Sándor, Molnár József, Ginzery Gábor, Obergessei László, Leffler Kató, a természettudományi fakultás matematikai analízis tanszékén Sípos János, a héten védi diploma munkáját — de sokáig tartana, amíg felsorolnám csak azokat, akikkel mindmáig tartom a kapcsolatot. — És a többiek? Akik nem mentek főiskolára? Hogyan sikerült azoknak az életük? — Diákjaink 97 százaléka „proli“ gyerek, átlag családból származik. Falusiak, akiknek szülei alig várják, bogy gyermekük pénzt hozzon a házhoz, ezért sokan állásba mennek közülük, rendszerint mint adminisztratív munkaerők. Igenám, csakhogy ehhez legalább a gépírást kell tudni. — A többit már tudom. Ugyanis hamarosan híre ment a szenei iskola különlegességének, a gépírás tanításnak . Az, hogy ez manapság mit jelent főleg a lányok számára, azt hiszem felesleges hangoztatni. — Már hetedik éve tanítjuk az adminisztratív munka alapjait. Most már nem lehet abbahagyni. A szülök, de a diákok is egyszerűen megkövetelik. — Végül egy utolsó kérdés; beszéltünk a volt diákokról, a jövendőbeli elsősökről, szóljunk egy-két szót a mostani végzősökről is. Hová készülnek az érettségi után? — Főiskoláink csaknem minden fakultására jelentkeztek diákjaink. Legtöbben — tizen — a nyitrai Pedagógiai Fakultásra, hatan az orvosira — körülbelül harmincán mennek majd főiskolai felvételikre. Többen szeretnének felépítményi iskolákon tovább tanulni; körülbelül a tanulók egyharmada dolgozni fog. Bízzunk abban, hogy mindnyájuk terve sikerül. Van rá okunk. Iskolájukban kitűnő alapot kaptak az élethez. Beszélgetett: Zácsek Erzsébet A szauna szíva. A társalgó, a yihenő,
