Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-19 / 20. szám

'li| I "8 5 A MOSZKVAI FUCÍK UTCA SARKAN Moszkvában felkerestem egyik régi barátomat, aki már második esztendeje ott diákos- kodik. Régen találkoztunk, sok mindenről szó esett köztünk, s természetesen arról is, milyen az orosz konyha, milyenek az orosz ételek. Bizony a fűsze­res, zsíros ételekhez szokott ínyem nem engedte, hogy szu- perlativuszokban válaszoljak. A beszélgetés természetesen úgy folytatódott, hogy nagy áhítattal kezdtünk a hazai éte­lekről ábrándozni, s egymás szavába vágva soroltuk a kü­lönböző ételeket, s állítottunk össze egy fejedelmi étlapot. f>egtöbbet azonban /mégis­csak a sörről esett szó köz­tünk. — Megennél egy bográcsgu­lyást, Innál rá egy jólhűtött pilzenit — kérdezte kajánul mosolyogva a barátom, — Jobb lesz, ha nem inge­relsz — válaszoltam. — Én nem ingerellek, csak farkasétvágyadat akarom fo­kozni, mert meghívlak ám egy remek hazai konyhára, ahol az ebéd mellé természetesen pil­zenit, remekül hűtött pilzeni sört szolgálnak fel. — Viccelsz! De nem vicceit. A taxisofőrnek bemondta, hogy a Fuéík utcába megyünk, Európa egyik legnagyobb film­színházának, a DOM KINO-nak tőszomszédságába. Az odáig vezető tizenöt kilométeres sza­kaszt Moszkva belvárosában tettük meg. Közdudott dolog, hogy Moszkvában több mint húszezer taxi száguld, s vitel­díjuk hihetetlenül olcsó. Egy csodaszép, sajátos archi­tektúrájú modern toronyépület előtt álltunk meg. Semmiféle táblát, feliratot nem láttam az épületen, nem tudtam hová lépünk be. Az é- pület belülről még szebb volt mint kívülről, előcsarnokából egy étterembe jutottunk. A pincér szlovákul köszönt, e­lénktette az étlapot, nézem... s ekkor kezdtem sejteni, miről is lehet itt szó, hol is vagyunk. Aztán jobban körülnéztem, s láttam a szomszéd asztalokon a pilzenit. Aztán a barátom magyarázni kezdett — Te lehetsz Itt a három­századik vendég. Négy nappal ezelőtt adták át az épületet rendeltetésének. Tulajdonkép­pen moszkvai nagykövetsé­günkhöz tartozik, amely itt van, egy utcasarokkal odébb. .A Moszkvában élő, kiküldetésben itt-tartózkodó csehszlovák ál­lampolgárok számára épült. Kö­rülbelül nyolcszázan lehetünk itt. A nagykövetség dolgozói, külkereskedelmi szakembere­ink, a KGST képviseletében itt­tartózkodó hazai szakembere­ink, itt tanuló diákok és ter­mészetesen az olyan idelátoga­tó hazaiak is, mint te. Ezenkí­vül többet nem tudok monda­ni. Az ételekről nem beszélek. ház gazdasági vezetője Int. -<Hch. Chovaneo Jozeí Ivan Cích felvételei Az épület „békaperspektívából“ azok majd beszélnek maguk helyett. Erre bizony nem kellett sokáig várni, mert a kiszolgá­lás is elsőosztályú. Nem részletezem. Remek e- béd volt, na és a pilzeni... Az étteremből ebéd után a klubhelyiségbe, vagy úgy is mondhatnám, kávéházba men­tünk. Barátom magamra ha­gyott, s rövidesen egy férfival tért vissza az asztalhoz. Is­merősnek tűnt. — Chovanec mérnök vagyok. Rögtön kapcsoltam, igen, fényképről, híPből ismerem ezt az embert, hazánk egyik leg­jobb műépítésze, aki nemcsak odahaza, hanem külföldön is nem egy elismerést szerzett hazánknak munkáival, s ter­mészetesen önmagának is. El­utazásom előtt valahol hallot­tam, vagy olvastam arról, hogy Chovanec mérnök tervei alap­ján, most építik Rómában a Csehszlovák Nagykövetség űj székházát. Megemlítettem ne­ki. — Igen. Itt befejeztük a munkát, de Rómában még fo­lyik az építkezés, és... — Tehát ön az utóbbi időben nemcsak Rómában, hanem itt, Moszkvában is dolgozott? Ha jól sejtem ennek az épületnek is ön a tervezője? — Igen, egy kollégám, és én. Külügyminisztériumunk hat­vannyolcban bízott meg ben­nünket a tervek elkészítésével, amelyeket a moszkvai MOSZ- PROJEKT épitővállalattal közö­sen készítettünk. Az épület durva munkáinak is ez a moszkvai vállalat a társkivlte- lezője a STAVOINDUSTRIÄ- VAL közösen. Mondhatom, na­gyon jó együttműködésben, és gyorsan dolgoztunk mind a szovjet tervezőkkel, mind köz­vetlenül az építkezésen dolgo­zó szakemberekkel egyaránt. A berendezés, a felszerelés, a belső díszítés pedig hazai szak­embereink, művészeink munká­ja. Tényleg művészi munka ilyen harmonikusan, szépen kivite­lezni, s persze megtervezni egy épület berendezését, belső de­korációját. Elfogyasztottuk a kávét, beszálltunk a fotocellás felvonóba. Az épület legtetején a tizenegyedik emeleten álltunk meg. Megmutatták a legna­gyobb különlegességet a szau­nát... igen, szaunát a tizene­gyedik emeleten. Az alatta levő emeleteken húsz háromszobás, és harminc kétszobás családi lakás és egy ötvenágyas szál­lodarész kapott elhelyezést. Gyönyörű lakások, a, lakók már beköltöztek. A lakók természe­tesen moszkvai kiküldetésben dolgozó állampolgáraink és azok családjai. A földszinten kaptak elhelyezést az alapfo­kú iskola osztályai, ahol a Moszkvában levő csehszlovák családok iskolaköteles gyerme­kei tanulnak. Járjuk az épületet, megcso­dálva 260 személy befogadásá­ra képes, gyönyörű berendezé­sű filmszínházát, amelyben rendszeresen cseh és szlovák filmeket vetítenek majd, s hoz­zá kell tenni, hogy nem csu­pán az ott lakók, de a moszk­vaiak számára is. Az épület legnagyobb helyi­sége a fogadóterem. Tágas, hangulatos terem, berendezése, díszítése, legjobb iparművé­szeink munkája. Plasztikák, go­belinek díszítik, óriási csillár­ja egyedi darab. Ugyanitt a földszinten rendezték be a csehszlovák repülőtársaság moszkvai kirendeltségének iro­dáját, amely ezldáig éveken ke- resztül a Peking szállóban volt. Az épületet kert veszi kijjTül, garázsokat építettek benne, s érdekességként hadd jegyez­zem meg, a garázsok tetején építették meg a gyerekek ját­szóterét is.-0­Múlt heti számunkban a cseht, szlovák jubileumi kiállítás elő-' készületeiről számoltam be. A kiállítás azóta megnyitotta ka­puit. Hazánk negyed századá­nak szocialista fejlődését, nép­gazdaságunk. iparunk, kultű.'á ránk sikereit mutatja be. A Fucík utca sarkán álló moszkvai épület messzire esik a csehszlovák pavilontól, s hi­vatalosan nem része ugyan a jubileumi kiállításnak, de része fejlődésünknek, sikereinknek, képességeinknek, amelyet mél­tón reprezentál. KESZELI FERENC (j* »j* »j* »j* *1* »j* *1* *5» »I* »j* »j* *x* »j* *j* *1* *5* *5» *** *1* *1* *5» *** »** *** *j» »j* »j» **» *** *j* »j* *** ♦?» *** »j« »y *** »j» »j* »j« »j* «j* ♦?* »j* »** «j* «j« »j* *** »j» ♦?. . ♦Í* *5» ♦' B.ARNARD professzor a katonai sebészek manilai nemzetközi kon­gresszusán kifejtette azt a véie- ményét. hogy az emberek elvesz­tették bizalmukat a szívátültetések iránt. Ennek szerinte az az oka. hogy a betegek rosszul értelmezik a műtét célját. A szívátültetés — hangoztatta a professzor — nem gyögylté műtét, csupán az a cél­ja. hogy a beteg életét egy időre meghosszabbítsa. Azt nem tudják megakadályozni, hogy a szervezet kivesse magáböl az idegen anyagot, csupán lelassítják ezt a folyama­tot. Barnard röviden jellemezte art az embert is. aki nem hajlamos a szív- és érrendszeri megbetegedé­sekre. A moszkvai „Szerge Ordzsonikidze“ Repüléstechnikai Inté­zetben V. Aparin és Sz. Keszojan irányítása alatt a diákok olyan speciális vízi jármüvet szerkesztettek, amely víz alatti kutatásokra kiválóan alkalmas. A Fekete-tenger viaében ki­próbált űj mini tengeralattjárót akkumulátorral táplált két villamos motor hajtja, a víz alatt óránként 7 kilométeres se­bességgel. Különleges felszerelése lehetővé teszi, hogy két u- tasa két óra hosszat tartózkodjék maximálisan 50 méteres mélységben. A szürke hályog elég gya­kori szembetegség. Gyógyítása műtéti úton ma már nem tar­tozik a különösen komplikált feladatok közé. Idős emberek azonban — amikor ez a beteg­ség gyakori — ritkán vállal­koznak műtétre, félnek, hogy szervezetük már ne«n bírja ki az operációval járó megterhe­lést. Ivan Stankovics jugoszláv orvosprofesszor most mégis szinte rendkívüli műtétre vál­lalkozott és győzött. Páciense, a 99 éves belgrádi nyugdíjas Nikita Rilov többéves rabság után ma újra lát. Az operáció minden komplikáció nélkül zaj­lott le. a legkisebb káros utó­következmény nélkül. — Ez az »mbcr — mondotta — fizikailag és szellemileg nem túl­ságosan „éber.“ Nem hajszolja ma­git. Nincsenek ambíciói. Nem dúl benne a versenyszellem, nem tűz maga elé határidős célokat. Nincs nagy étvágya. Főleg gyümölcsöt és főzelékféléket eszik, olajjal elké­szítve. Ne-n dohányzik. Nincs rá- diöja. televíziója és lemezjátszója. Ellenben dús haja van, de nincs atlétatermete. Alacsony a fizetése, de alacsony a vérnyomása és a koleszterin-szintje is. A HAMBURGI rendőrséget ú- fabban a meteorológiai intézet tájékoztatta a különösen kriti­kus időjárást helyzetekről, ame­lyekkel a tapasztalat szerirt e- gyütt jár a közlekedési balese­tek számának növekedése. Ilyen „ingeridöben“, a közúti forga­lom gyújtópontjain több közle­kedést rendőrt vetnek be A BEL.AZ — 519 V — 5275 gépkocsióriás hossza 14 méter, magassága 4,6 méter, súlya 78 tonna, teherbíröképessége 120 tonna. Ez az óriás a mély felszíni bányákban negyven há­romtonnás teherkocsit helyettesít. A Belorusz Autógyárban készült új Belaz teljesítőképességben a repülőgéppel is ver­senyre kel. Annál is inkább, mert sugárhajtású repülőgépek 1200 lóerős gázturbinás hajtóművét szerelték bele. A kon­struktőröknek jócskán meg kellett dolgozniuk érte, hogy földi szokásokat „oltsanak“ a motorba. A levegőben például per­cenként 12 000-es fordulatszámot ér el a hajtőmű, földön a- zonban a 4500-as fordulatszám is elég. Hogy a turbinát „meg­szelídítsék", speciális fordulatszám-csökkentöt készítettek. A hajtóművet ezenkívül le is kellett halkítani. A vezető fülké­jét hangszigetelték és légkondicionáló berendezéssel látták el. Az új gépkocsiőriás könnyedénengedelmeskedik a sofőrnek. Vezetéséhez nem kell nagyobb fizikai erőt kifejteni, mint a Volga személygépkocsi volán-jánál.

Next

/
Thumbnails
Contents