Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-12 / 19. szám
/ 7 FELEKI LÁSZLÓ A tudományos elméletek körüli zavart csak növeli az a szokás, hogy a tudósok kutatásaik eredményeit a nyilvánosság elé tárják, s ennek következtében mind több és több embernek van alkalma egy-egy tudományos elméletet Bem érteni.-0Annyi mindent nem értek, hogy kénytelen vagyok hinni.-0Matematikailag fejlettebb koriban a négyzetgyök minusz tizenhárom lesz a szerencsétlen szám.-0Egyre többet tud és egyre többet nem tud az ember.-0Ugyanazon a napon, amikor Ausztráliában hőhalál, Amerikában fagyhalál pusztított. Lenyűgöző a természet változatossága.-0Nemcsak a világ végét jósolták meg, hanem tudományosan értékelhető tények hiányában a világ elejét is.-0Ritka az a bolygó, amelynek van megfertőzhető légköre. „Meseházam van J f','J Siegl műépítész Prágában, a kerékpárstadion közelében szokatlanul rövid idő alatt felépült egy takaros családi ház. Ez magában véve nem lenne különös esemény. Elvégre még manapság is előfordulhat, hogy huzavona nélkül, rövid idő alatt elkészül valami. Az egészben csupán az a különös, hogy a ház legnépszerűbb popénekesünk, KAREL GOTT tulajdoná. Az üfdonsült tulajdonos elfoglaltsága mindenki előtt ismert. A legkitartőbb, vagy ha úgy tetszik, a legszemtelenebb újságíró is hetekig várhatna a megfelelő alkalomra, hogy elbeszélgethessen vele. Szerencsére a ház tervezője, fiRl SIEGEL mű- f'^épttész szívesen nyilatkozott, így némi betekintést nyerljietünk á'takaros sarokház falai mögé.A mat építészeknek ritkán van alkalmuk, hogy családi házat tervezzenek. Többnyire lakótömbök, egész lakótelepek szü-^ lelnék tervezőasztalukon. A tulajdonos ilyen esetben többnyire névtelen, nincs beleszólása sem a tervező, sem az építő munkájába. Gyakran előfordul, hogy elégedetlen az elkészült lakással. Ezzel szemben egy magánembernek vannak egyéni elképzelései, óhajai, igényei, időről időre ellenőrizheti, hogy a tervezők és az építők mindezt vajon valóra váltják-e? A tervező és az építő munkája tehát bizonyos eltérő követelményhez Igazodik. Miként vélekedik erről a műépítész? — A lakótelep és a névtelen tulajdonosok említésétől hideglelésem támad. Az a nézetem, hogy nem lenne szabad tervet készíteni a jövendőbeli tulajdonos elképzeléseinek figyelembevétele nélkül. Elvégre a lakástervező Is olyan körülmények, tér- és Időbeni dimenziók között él, mint az az úgynevezett névtelen ember, aki számára tervez. Hasonlattal élve: a konfekció Is névtelenül készül, de ez mégsem Jelenti azt, hogy rossz. Ellenkezőleg, tanúi lehetünk, hogy a készruha egyre Jobban hódít. Természetes azonban, hogy lakást tervezni egy olyan népszerű személynek, mint Karel Gott, egészen más, mert életmódja, napirendje sokak számára kirívónak tűnik. Karel Gott rendkívül szorgalmas és munkaszerető ember. Híre és tevékenysége már régen túljutott hazánk határain. Különösen tekintetbe kellett venni a művészetekhez, elsősortmn a festészethez és a régiséggyűjtéshez való őszinte vonzalmát. Ezek a személyi tulajdonságok a tervezésnek bizonyos mércét szabtak, és meghatározták a stílusválasztást. Karel Gottnak — és alapjában véve minden leendő háztulajdonosnak — voltak bizonyos elképzelései, amelyek némely e- setben merő ellentétben álltak a végül is megvalósított tervvel. Az viszont érdekes probléma: milyen egy hozzá hasonló egyéniség együttműködése a tervezővel? Rengeteget vitatkoztunk, míg tiszta képet alakíthattam ki arról, hogy Karel a ház egyes részeit Illetően milyen igényeket támaszt. Aztán elétettem az első vázlatot, melyet elenyésző változtatásokkal el Is fogadott Karel Gottot bizonyára nem szükséges bemutatnunk. Életének legparányibb mozzanatait Is figyelemmel kíséri a sajtó. ^ Hódolót pedig legszívesebben a hálószobájába is bebújnának utána. A lakásépítő szerepkörében azonban még nem volt alkalmunk megismerni, fifí Siegel segítségével azonban most e tekintetben is megismerhetjük. — Aki csak felületesen Ismeri Karel Gottot, el sem hiszi, milyen körültekintő és okos gazda. Persze egyébként úgy viselkedett, mint ahogy a legtöbb ember viselkedne hasonló helyzetben. Azzal a különbséggel, hogy a szokásosnál nehezebben lehetett más belátásra bírni. A végén aztán a következő szavakkal fordult hozzám: „Hálás vagyok neked, hogy nem engedtél a követeléseimnek. Lehet, hogy külön-külön nem is voltak helytelenek, de egy egységes komplexumban egész biztos zavarólag hatottak volna.“ Előfordult azonban, hogy a műépítész tervének megvalósítása közben — anyaghiány és egyéb ok miatt — kénytelen volt utólag beleegyezni több változtatásba, mely meggyőződésével és g józan ésszel is ellentétben állt. Karel Gott lakása azonban á legkényesebb igényeknek is megfelel. Bizonyára az is érdekli az olvasókat, hogyan sikerült mindezt engedmények nélkül megvalósítani? — A műépítész minduntalan kénytelen megbékélni azzal, hogy tervei megvalósításakor utólagos változtatásokat Is kell eszközölnie. Ha megbékélésről beszélek, a hazai, sajátos problémákra gondolok. Mikor az építőipari vállalatok tehetetlensége felett bosszankodunk, melyek egy csomó ragyogó elképzelésből középszerű dolgokat hoztak létre, akkor a dolgok hátterét is figyelembe kell vennünk. Első helyen említeném, hogy A ház fő része, a living room, háttérben a dolgozószoba egy része látható az építőipartól hosszú éveken át senki sem követelt különösebb minőségi munkát. A tervteljesítést tartották szem előtt, nem pedig a minden esetben vitatható célszerűséget vagy esztétikai szempontokat. Ennek illusztrálására megemlítmiém a Karel házán dolgozó egyik munkás kijelentését, akinek szemére vetették, hogy selejtmunkát végzett. Földhöz vágta szerszámát, és nem is haraggal, inkább kétségbeeséssel mondta: „Miért éppen én vagyok az a szerencsétlen, aki Gottnál dolgozom. Tudom, hogy selejtmunkát végeztem. De ezt csak Itt vetik szememre. Ha egy lakótelepen tettem volna, akkor megdicsérnek érte, és prémiumot kapok.“ Ekkor eszembe jutott, hogy hány ember válna szerencsétlenné, ha a lakótelepeken is ilyen munkát követelnének tőle. A családi házak építése az építőipari vállalat szempontjából ráfizetéses. Valaki talán ezt el sem hiszi, mert egy valamirevaló családi ház kivitelezésének összege már régen csillagászati számokat ér el. Azt is tudjuk, miért. Manapság sokkal nehezebb exkluzív mosdót szerezni, mint egy buldózert, mely ügyes vezetővel rövid idő alatt több ezer köbméter földet mozgathat meg. Jóllehet, a mosdó mindössze néhány száz koronába kerül. Meg kell azonban hagyni, hogy az építőipari vállalat [Praíská stavebni obnova 5. sz. üzem) ez esetben pompás munkát végzett. Lassan már közhelyként hat az építőipar nyavalyáiról beszélni. Olmsóinkat is bizonyára jobban érdekli az, hogy néz ki valójában Karel Gott hajléka, milyen különleges anyagokból, milyen különös megoldásokkal készült? — A ház lényegében két részből áll, melyeket a bejárat köti össze. A belső részében három hálószoba van, mellékhelyiségekkel együtt. Ebből az egyik vendégek számára készült. A hálószobák egyik falát beépített szekrény borítja, amelynek felületét a szőnyeg, a huzatok és függönyök színének megfelelő biedermeier kárpit fedi. Az épület magvának (living room) tagoltsága több célt szolgál. A dolgozószobén kívül tágas társalgó található Itt stílusos kandallóval, bársarokkal, ebédlővel, ahonnan közvetlen bejárat nyílik a kcmyhába és az éléskamrába. A ház másik részében található a szülők számára épített különálló garzonlakás. A gazdagon tagolt angolparkszerű kertben áll a két garázs. A ház bizonyára nem a szokványos épületanyagokból készült. Használtak-e külföldön beszerzett anyagokat is az építők? — Csupán a központi fűtés padlóbetétjel származnak külföldről. Erre Is csak azért volt szükség, mert Itthon ehhez hasonló elemeket nem gyártunk, és a padló fűtésével ellensúlyozni kellett a nagy üvegfalak miatt származó hőveszteséget. E- gyébként a ház téglából készült, az ablakok és ajtók acélból, alumíniumfoglalatban. Több szoba — például a hálószobák és a garzonlakás mennyezetét faburkolat borítja, helyenként csillámpalát használtunk az épület külső homlokrészén is. A belső berendezés szintén hazai gyártmány, csupán a kerti bútort rendeltük külföldről; A bútorok egy r^sze antik, a többi — az ülőalkalmatosságok kivételével — méretre készült. Meg kell Jegyeznem, hogy a Gott-lakáson dolgozó emberek a szakma utolsó- becsületes mohikánjai közé tartoztak. Időnként az a gondolatom támadt, hogy Ilyen minőségi munkát kéne végezni minden épületen. Akkor is, ha a tulajdonos történetesen nem Karel Gott. P. L. <1 - ' , , ■■■ T DAl, TÁNC ÉS HUMOR II. RENDEZŐ, TÁNCOS, KOREOGRÁFUS EGY SZEMÉLYBEN Gene Kelly Fred Astairnál 20 évvel, de Minellinél csak két évvel fiatalabb. Már tizenhét éves korában gimnasztikái iskolát nyitott, ahonnan útja már egyenesen a Brodway-re vezetett — innen két év múltán Hollywood elcsábította. Gene Kelly nemcsak kitűnő táncos — de egyben remek színész is, sőt a rendezés mestersége is már régóta érdekli. Itt alkalma nyílik megvalósítani álmait, megrendezheti első filmjeit. Sikerük ugyan volt. de igazi átütő sikerét akkor éri •I, amikor visszatér a musicalekhez és megrendezi a Hellou DollyA MUSICALEK HÖDiTÖ ÚTJA A nyugat-berlini nemzetközi filmfesztiválon sor került az amerikai musicalek seregszemléjére is. Bár a szereplők, táncosok teljesítménye elsőrangú, a közönséget mégsem tudják teljesen magukkal ragadni, valahogyan kissé paródiának hatnak. A filmezés ugyan közel áll a művészethez, mégis elmondhatjuk. hogy inkább mesterség. És ennek a mesterségnek Hollywoodban mind több figyelmet szentelnek. Ezek a nagy, zenés filmek legtöbbnyire szélesvásznú kiadásban kerülnek a nézők elé, és kitűnő a szlntecbnikájuk. Általában valamennyinek közös vonása, karakterisztikája van. A mai film-musical szorosan ösz- szefügg a színpaddal, a sztnpadon elért sikerével és rendezésével. Különösen szembetűnő ez a My fair Lady, a West Side story és a Hellou Dolly cimű nagy, zenés-énekes filmeknél. A Kiss me Kate című musicalt. — amelyet Shakespeare, Makrancos hölgy című müve nyomán forgatott George Sidney 1955-ban — eme nagy zenés filmek korszakának elő- futárja. Természetesen a rendezőnek akkor még nem állt annyi hatásos eszköz a rendelkezésére, mint amennyit a mai előrehaladott filmtechnika tud nyújtani. További nagy siker yoit a Mary Poppins és a My faü: Lady. Mindkét film á- lapjául a nagy sikerű szlnielőadá- sok szolgáltak. Az elsőt, a Mary Poppins-t a még afánylag kezdő és ismeretlen rendező, Robert Stevenson forgatta Julie Andrews-szai a főszerepeben. Julie Andrews ta- .qadhatatlanul a Brodway egyik legtehetségesebb csillaga volt, és mostani nagy vetélytársa: Barbra Streisand, még csak sarkallhatja, hogy még nagyobb erőfeszítést tegyen és még kiválőbb szerepléssel lepje meg a közönséget. George Cukor a My fair Lady forgatásánál szintén a szereplők kiválőságára támaszkodott. .A bájos Audrey Hep- bum és Rex Harrison valóban nagyszerű alakítást nyújtott, bár az amerikai közönség eleinte rósz- szállta', hogy Juliéi Andrews helyett Audrey Hepburn kapta meg a tő- kísérletezik zenés filmekkel, amei szerepet — de a fihn azután min- rikai és angol szereplőkkel, koreo- dent Igazolt és minden kétséget gráfussal. Sőt még Gene Kellyvet eloszlatott. Audrey Hepburn erre a is, de úgy látszik, a musical elég szerepre született. nehéz dió... Európában a következő évek-i ben — legalábbis ez ■ látszat az énekesek inkább a tv-ben érvé^ nyesUlnek, mint a liknekben. Dd talán m^is csak akad vMami megoldás. A' „Starci na efameli* című cseh zenés film mint első ilyen kf-> sérlet, nem volt eredménytelen, bár téves lenne azt UnnUnk, bogy e- setleg New Yorkban vagy London- ban sikert arathatna.-0LeszűrhetjUk tehát a tanulságot: az elkövetkezendó esztendők nagy, zenés fSmjei. a müsiealMc tehát a színészekké áilnak vagy buknak. Szülésznőkben nincs hiány — hiszen itt van Barbra Streisand. Julie Andrews, de férfiutánpótlás nincs. Fred AstaU:, sőt Gene Kelly is már idős — és nincs, aki átvegye szerepkörüket. Lehetséges, hogy a tv kaparintja el az énekes sénészeket a filmtől, mint például Daany Kayt és még többeket. Pranciaországlian Jaquea Demy Várjuk meg tehát, mit hoz a jövő. Minden egyes jó és Ízléses zenés film kellemes meglepetést és változatosságot jelent a néjp számára, ,- .....
