Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-12 / 19. szám

CSraOVAKiyBlUUMiKillTÁS MOSZKVÁBAN Ä ki már járt Moszkvában, feltehetően járt a szov­jet nemzetgazdaság sike- reifiek állandó kiállításán, vagy ügy is mondhatnám: Moszkvá­nak ebben a belső nagyvárosá­ban, a Szovjetunió kirakatában. Olyan nevezetessége ez Moszk­vának, mint a Vörös tér vagy mint a csodálatos karcsú osz- tankinói tv-torony. A szovjet nemzetgazdaság sikereinek kiállítási területe nem tudom hányszor nagyobb a brnói nemzetközi vásár te­rületénél, de egy lényeges kü­lönbséget mindjárt az első be­nyomásra megérez az ember: azt, hogy sokkal nagyobb. Mon­dom, egy külön város ez Moszkva szívében. Centruma van, utcái vannak, óriási szö- kökútjai, szobrai, ligetei. A ki­állítási város kapuja egy nagy diadalív, mellette a nemrég el­készült hatalmas emlékmű, a- mely a szovjet űrhajósok si­kereinek dicsőítésére épült. Innét indul a kiállítási város minivonatja. Kicsi nyitott jár­mű, vagy hatvan embert képes szállítani egy háromkocsis sze- írelvény. Több mint egy órába lelik, míg 20 kilométeres: se­bességgel bejárja az útvonalat. A sajátos szovjet „fehéf-archi- tektúrával“ épült óriási pavilo­nok között kanyarog. A tizedik megállónál egy — a kiállítási város harmonikus architektúrájától elütő, a leg­nagyobb — pavilonnál szállók ki a minivonatból. A többi épü­letrobusztus fehér, szilárd ido­mú. ez azonban már karcsú, a legújabb és egyben a legna­gyobb, óriási, modem üvegpa­lota. A Kozmos pavilon tőszom­szédságában fekszik, amel,yben ott látható a szovjet űrkuta­tás történelme, a nevezetes űr­hajók makettjei, a földre visz- szatért űrkabinok eredeti pél­dányai, s a pavilon előtt 40 méter magas tartóvázon a hí­res Vosztok űrhajó áll és be­árnyékolja a szóban forgó ü- vegpavilont. Míg a kiállítás területén ez­rével nyüzsögnek a hazai és a külföldi látogatók, addig az üvegpavilonban százával szor­goskodnak a hazai és külföldi szakemberek. A hazaiak ez esetben ter­mészetesen oroszok a külföl­diek pedig csehszlovákok. A magyarázat egyszerű.-A két ország szakemberei a május 10-én megnyíló cseh­szlovák jubileumi kiállítást ké­szítik elő. A kiállítás elsősor­ban hazánk negyedszázados műszaki, ipari fejlődésének be­mutatását szolgálja majd, de a csehszlovák művészet és a kultúra megfelelő arányban u- gyanúgy helyet kap, mint gép­iparunk vagy mezőgazdaságunk. Mielőtt a részletekről szól­nék, hadd mondjam el, hogy a moszkvai csehszlovák kiállítás tizenkétszer nagyobb, mint ha­zánk jelenlegi kiáliitási terüle­te Osakában, Eredetileg az volt a cél, hogy ez a kiállítás a nemzetgazdaság ■ ttíkríben teljes keresztmetszetet, képet nyújtson Csehszlovákia negyed- százados fejlődéséröi. A má­jus 10-én megnyíló kiállítás ezt a küldetést véghez is viszi, de mindannak ellenére, hogy 4000 csehszlovák exponátumon ke­resztül történik hazánk bemu­tatkozása, egynéhány dolog kényszerűen kimaradt, mond­hatnánk, kirekedt a kiállítási tárgyak közül. Moszkva és ha­zánk ipari centrumai között le­vő távolság egyes óriási, mam- muttermékek időben történő megérkezését a kiállításon bi­zony megakadályozta. Húsz nappal a megnyitás e- lőtt jártam ott, s még a félig is alig kész, alakuló kiállítás láttán is megnyugtató érzés töltött el, mert mindennek el­lenére is teljesnek találtam ha­zánk bemutatkozását. Az előkészületek lázasak vol­tak. A pavilonon belüli tizen­hétezer négyzetméteren és a külső ötezer négyzetméteren, ahol hazánk gyártmányai he­lyet kapnak, háromszáz cseh­szlovák szakember és kétszáz szoivjet segítő kéz dolgozik. Húsz nagyvállalat, termelési ü- zem és intézmény alkalmazott­jai végzik az előkészítő mun­kákat. A kiállítás főrendezője a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara, s a kiállító cégek melr lett a fő kivitelező a Csehszlo­vák Kiállításrendező Vállalat. Vasárnap s szombaton egyaránt dolgoznak, mivel az idd . na­gyon sürget. A pavilon bejáratánál ottjár- tamkor már állt a kétméteres Lenin-szobor, az ötezer négy­zetméteres szabadtéri terüle­ten mát ott volt a példányok egy része: mozdonyok, repülő­gépek, villamosok, nehéz erö- géf>ek, traktorok s különböző mezögazdáaái^i gépek, amelyek korábban már-nem egy nem­zetközi kiállításon s a gyakor­latban is elismerést szereztek Csehszlovákiának. 1^ int az utóbbi évek fo­1^ lyamán szinte mindenütt, * " Moszkvában is Ott van a csehszlovák csoda, a Laterna Magika, s a pavilonon belül felépítettek egy óriási színpa­dot négyszáz személyes lelátó­val, ahol az öt' hónapig tartó kiállítás alatt neves hazai mű­vészegyütteseink lépnek majd fel. A kiállítás legnagyobb díszí­tőeleme maga az ízléses beren­dezés, az exponátumok koránt­sem hagyományos elrendezése és a pavilon belső térhatása. valamint az óriási fén.vképek, színes diavltrinek, amelyek mind-mind hazánk negyedszá­zados fejlődéséről mutatnak be cgy-egy sejtet. Érdemes megemlíteni, hogy a legattraktívabb díszítőelem a gépek és a modern berendezés között Mária Terézia egyik kastélyából ideszállitott kora­beli hatalmas kristálycsillár. Szólni kell a szomszédos ki­sebb pavilonban elhelyezett csehszlovák vendéglőről, amely a megnyitás előtti hetekben már nagyban működött. Igaz, még nem mint reprezentatív vendéglő, hanem a háromszáz csehszlovák szakember üzemi konyhája, amelyben Csehszlo­vákiá nemzetközileg is jól is­mert legjobb szakácsművésze s egyben hazánknak talán leg- megtermettebb férfiembere, a brnói International-száiló tő­szakácsa, Ervin Hodac a veze­tő. A moszkvai Csehszlovákia 1970 jubileumi kiállítás méltón és htven’ tükrözi majd hazánk huszonöt éves fejlődését. Eb­ben biztosak lehetünk. Mire ezek a sorok megjelen­nek, a látogatók már nyüzsög- nak pavilonunkban. Hogy ez biztos-e? Biztos! égy héttel a megnyitás előtt kezdték a jegyeket elvételben árusítani. Az első négy napon több mint egymilliót adtak el. KESZELI FERENC CICH felvétele Moszkv«, 1970. április 23. Új ifjúság 5 kamerák A VILÁGŰRBEN A vllái}ílr kutatásának lénye­ges része és segítőié a fényké­pezés. A szükebb értelemben vett ürfényképezést első ízben a hóldkutatás alkalmazta. Már a kezdet kezdetén feltűnést kel­tett a azovfet Lunyik III. szon­da, amely komplett fotólabora­tóriummal és tévéadóval volt felszerelve, B0 000-'70 000 kilo­méter távolságban megkerülte a Holdat és először készítőit fel­vételeket a Hold túlsó oldalá­ról. A szondában két kamera volt, amelyek 200. illetve 500 milliméter gyúftótávolsdgú ob- fekttvfetkkel J0,4/26 milliméte­res felvételeket készítettek égi szomszédunkról. A felvételeket magában a szondában hívták elő, rögzítették, szárították, maid Ideiglenes tárolás után, a- mlkor a íunylk W. földközelbe került, a felvételek rddiOpa- rancsra a továbbítórendszerbe lutottak, amely azután a Föld­re sugározta őket. A képek a- zonban még nem mulattak egé­szen finom részleteket. Az USA a Luna-Orblter prog­rammal indult ezen a téren, az­zal a céllal, hagy az ürhafósok számára megfelelő leszállóhe­lyet keressen a Holdon. A fela­dat elvégzéséhez a Luna-Orbi- ter szondák lefényképezték a Hold látható oldalának 99 szá­zalékát, túlsó oldalának pedig 75 százalékát. A szondák bonyo­lult és műszakilag tőkél^es képtovábbító rendszerrel voltak felszerelve. A világ leghíresebb kameragyárai, a legnevesebb op­tikai művek és a világhírű Ko­dak cég fogtak össze, hogy az űrfényképezés számára a lehe­tő legfőbb fényképezőgépeket, obfektíveket és filmeket állítsák elő. A felvételek sorrendiét úgy programozták, hogy a nagy lá­tószögű kamerák egyes felvéte­lei részben fedfék egymást és így sztereoköpos ftérbeli) meg­figyelést tegyenek lehetővé. Nincs elegendő helyünk, hogy beszámolfunk azokról az Óriást nehézségekről, amelyeket a modem műszerészeinek és a fényképező technikának bravú­ros módon sikerült megoldania. A Surveyor-szondák segítsé­gével a Hold-felületről szerzett Ismeretekkel egyidejűleg a Lu­na Orbiter sorozat felvételei mérföldkövet jelenteitek a Hold felé vezető úton. Meg lehet ha­tározni az űrhajósok pontos le­szállást helyeit, és nagy pontos­sággal előre felezhették, mi vár ott az asztronautákra. E fény­képek révén jobban ismerjük már a Holdad, mint a Föld egy­es megközelíthetetlen terü­leteit. ŰRHAJÓSOK Fényképeznek A világűrbe induló űrhajóso­kat Is felszerelték fényképező­gépekkel. Eleinte szpkványos kisfilmes fényképezőgépeket vittek magukkal, ké.s0bb a Ge­mini, valamint az Apollo-ürha- fók felszereléséhez .egy normál 8x6-os kamerát , választottak, ezt pedig á híres Hásselblad tí­pusú kamerák követték. Néhány tudományos feladattól eltekint­ve, az űrhafósokngk a legna­gyobb súlyt az utazások tudo­mányos dokumentálására és a műszaki részletek regisztrálásá­ra kellett helyezniük. De már az első felvételek után olyan igé­nyek is jelentkeztek, amelyeket eredetileg nem Vettek figyelem­be, elsősorban geológiai, geofi­zikai és meteorológiai téren. A szomszédos bolygók, vala­mint a Nap és más csillagok földi megfigyelését nagymérték­ben akadályozza a Földünket körülvevő légburok. A légkör el­nyelt az elektromágneses spek­trum nagy részét, és lényegében csak két hullámsávot enged át viszonylag akadálytalanul. E- zek: a 400 és 700 milllmlkron közé eső hullámhosszak, tehát körülbelül a látható fény tarto­mánya, valamint az 1 centimé­tertől a 30 méterig terjedő hul­lámhosszak, vagyis a rádióhul­lámok. A más égitestek tulaj- donságaira vonatkozó ismere­teink azonban főként olyan kö­vetkeztetéseken alapulnak, a- melyeket a belőlük kiinduló su­gárzásokból nyerünk. A légkö­rön kívül ezzel szemben megfi­gyelési lehetőségek kínálkoz­nak más sugártartományban is, tehát valószínű, hogy hamaro­san sor kerül olyan vtlágűr-ob- szeruatóriumok berendezésére, amelyeken emberek is fognak dolgozni. Ennek előzményeként foghatjuk fel az űrhajósok ál­tal a csillagos égboltról és a Napról ibolyántúli-sugarak fel­használásával készített felvéte­leit. Az Apolló-11 és -12 hősei­nek a Hold felszínén, készített kitűnő felvételeiről és ezek je­lentőségéről a sajtó már eleget írt, ezekről itt nem kell szól­nunk. Mindenesetre a fényképezés, amelynek eredetileg csak alá­rendelt szerepet szántak az űr­kutatásban, egyre fontosabb lesz és mind több területen nyit új lehetőségeket. Mindenesetre, az űrfényképezés rohamos fej­lődésével kell számolnunk, és ezzel együtt a földi fényképe­zés további fejlődésével is. KIRÁNDULÁS A TENGER ALATT. — A japán utazási irodák az országba látogató turistákat egy új dimenzióba, a tenger mélyére csalogatják. A tengerben felállított kilátótornyokat a parttól vasúttal lehet megközelíteni, és onnan a kilátás meg­csodálása után húsz méter mélységbe lehet a tenger alá e- reszkedni. Itt hosszú folyosók helyezkednek el, kis kitekintő ablakokkal. A látogató elé a tenger szinpompás világa tárul; trópusi halakkal, korall szigetekkel és gazdag növényzettel. A kormány további célkitűzése az, hogy kiterjedt víz alatti kul­túrát teremtsen végig a tengerpart mentén, ami egy új, cso­dálatos világot nyitna meg az emberiség előtt. SZÁZÉVES BŰNÜGYBEN DÖN­TÖTT AZ ATOMFIZIKA A modem maglizika nagy érzé­kenységű vizsgálémédszere, a neu- tronaktivlzációs analízis segítségé­vel 97 év múltán sikerült tényt deríteni Charles Francis Hall ame­rikai sarkkutató rejtélyéé halálának körülményeire. Hall és kutatócso­portja 1871 júniusában indult út­nak Brooklyn kikötőjéből a Poláris nevű hajó fedélzetén, hogy más csoportokat megelőzve, elsőként érjék el az Északi-sarkot. Amikor azonban elérték a sarkvidéki ó- ceánt. a jég már elzárta útjukat. Visszafordultak, hogy biztonságos körülmények közt áttelelhessenek. Grönland északnyugati részén, egy öbölben kötöttek ki, körülbelül 800 kilométernyire az északi pólustól. .Az expedíció több tagja, elsősor­ban Sydney Buddíngton, a Poláris fedélzetmestere azonban nem értett egyet Hall döntésével, s azt köve- tell% nugy tovább vitorlázzanak dél * ‘ biztonságosabb vizekre. EI- kesi % letten vitatkoztak, azután Hall #i.yszerre megbetegedett, majd két nst múltán meghalt. Az expe­díció többi 30 tagja eltemette Hallt, azufán elindultak dél felé, a- hol hónapok múltán meg is men­tették őket. A múlt év nyarán a- merikai orvosok megtalálták Hall sírját és mintákat emeltek ki test- szöveteiből. A vizsgálati anyagot Torontóba szállították, ahol egy 9- tomre^tor erős neutronsugarával besugározták. Az atomok ily mó­don rádioakttwá váltak, s jelleg­zetes sugárzást bocsátottak ki. Az érzékeny elemző módszer segítsé- gével arzént sikerült kimutatni Hall bajában és körmeinek anyagában. A vizsgálat ' azt is kiderítette, hogy az arzén mintegy két héttel halá­la előtt került Hall szervezetébe, így, csaknem száz év elmúltával Is kétségkívül bebizonyosodott: Hallt megmergezték. Nyugat-Euröpa legnagyobb heli- koptereát a nyugatnémet hadsereg kapja: a bonni hadügyminisztérium ugyanis 135 hatalmas csuvarszár- nyas repülőgépet rendelt az ameri­kai Sikorsky-müvektöl. Az óriás helikopterekből álló repülögépcso- port egyszerre 5130 teljesen fel­szereit katonát, gzaz fél hadosztályt szállíthat. A Sikorsky-óriásoknál nagyobb helikoptereket csak a Szov- jetunid hadserege baaznál. Az „MI-10 K“ jelzésű nagyteljesítmétiyű új szovjet helikop­ter egyaránt alkalmas a légidaru szerepére, akár autóbuszok felemelésére és áttelepítésére, valamint utasszállításra. A ké­pünkön látható légidaru az .Aeroflot szovjet légitársaság szolgálatában szállítja az utasokat a grúz hegyvidék eldugott falvaiba. Oxigén-vllágkríztst jósolnak az USA tudósai és jelvetik a kérdést, nem jenyegeti-e az é- 16 világot az oxigénhiány okoz­ta julladás veszélye. A légkör oxiqénkészleté ugyanis évente csaknem egyezred százalékkal csökken. Az oxigént jogyasztö tüzelőanyagok (kőolajtermékek, szén, jöldgázi mennyisége pe­dig évről-évre rohamosan nö­vekszik, mégpedig annyira, hogy ma már az USA területén éven­te átlag 40 százalékkal több oxigén joay, mint amennyit ott a növények jotosziniézis útján termelnek. Fakirmutatványofcat kell végez­niük a világhírű angliai Dunlop gyárban a (öldtúrA és talajegyen­gető gépek számára gyártott gu­miabroncsóriásoknak, amikor a mi­nőségüket ellenőrzik. A gyár kü­lön utat, valóságos kinzApiiyát é- pltett erre a célra, amelynek be­tonburkolatából temérdek hegyes végű szögletvasdarab meredezik fölfelé. A próbapályán a legjobb minőségű és legvastagabb szok- vánsros gumiabroncs Is rövid idő alatt foszlányokra szakad. Folyóiratok, könyvek és más nyomdai termékek színes ké­peit mindeddig nem tudták e- lektromágneses hullámok se­gítségével továbbítani. Lenin- grádi mérnökök most megol­dották ezt a pro.bIémát. Ké­szülékük a továbbításhoz bo­nyolult nyomdai műveleteket végez: színbontást, színkorrek­ciót, raszterezést. A fogadóál­lomásra bíbor, kék, sárga és fekete színre komplett foto- formák érkeznek be. Képünkön a berendezés egy része lltha- tó.

Next

/
Thumbnails
Contents