Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-12 / 19. szám

4 líjiflúság

es a

forradalnti

Részletek Andrej Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi

miniszterének tanulmányából

A szovjet fegyveres erők 1918 februárjában történt megalakulása, a polgárháború és 8 Nagy Honvédő Háború frontjain aratott döntő győzelmei, jelenlegi magas fejlettségi szintje elválaszthatatlanul összefügg a szocialista vívmányok megvédésére vonatkozó, magasztos lenini eszmék megvalósulásával, a kommunista pártnak a szovjet katonai építés területén követett lenini politikájával.

Lenin már jóval az Októberi Forradalom előtt behatóan tanulmányozta a fegyveres harc kérdéseit. A szocialista haza védelméről, a forradalmi hadviselés módszereiről és formáiról szóló tanításának kidolgozása — a forradalom vezérének egyik legkiemelkedőbb történelmi érdeme.

A szocialista haza megvédésének kérdése mindjárt az Októberi Forradalom győzelmét követően felmerült. A világimperializmus és a megdöntött, de teljesen meg nem semmisített belső reakciós erők vissza a- karták állítani Oroszországban a régi kapitalista rendszert, s harcba indultak a fiatal szovjet köztársaság ellen, kirobbantották a polgárháborút. A szocialista haza megvédéséhez erős hadseregre volt szükség, olyan hadseregre, amely vissza tudja verni az imperialisták támadását. Elvileg új, forradalmi hadsereget kellett létrehozni, a- melynek fegyvere nem a nép ellen irányul, hanem a nép nagyszerű vívmányainak védelmezését szolgálja, amely nem idegen területek meghódítására törekszik, hanem a nemzetközi reakció és a belső ellenforradalom ellen harcol.

.A munkás-paraszt Vörös Hadsereg megszervezéséről szóló 1918. január 15-i (28-i) lenini dekrétum volt a jogi okirat, amely megalapozta a Vörös Hadsereg létrehozását. -Az egész országban kibontakozott a katonai egységek megalakítása. Különösen intenzív volt ez a munka 1918 februárjának napjaiban, amikor a császári Németország csapatai támadásba lendültek és Pé- tervárt fenyegették. Azok a napok jelentették a Vörös Hadsereg megszületésének napjait, amikor a nép forradalmi erőit Október vívmányainak megvédésére mozgósították. „.Az 1918. február 18-24. között eltelt hét — írta V. I. Lenin — az egyik legnagyobb történelmi fordulatként fog bekerülni az orosz — és a nemzetközi — forradalom történetébe."

Lenin a kommunista párt részéről gyakorolt irányítást tekintette a sikeres katonai építés legfőbb alapjának, a szovjet hadsereg erőforrásának. A polgárháború éveiben a párt központi bizottsága élén V. I. Leninnel, a honvédelem kollektív irányításának igazi vezérkara volt.

.A párt politikájának a fegyveres erők soraiba történő eljuttatásában, a hadsereg harci erejének megszilárdításában fontos szerep hárul a fegyveres erők politikai szerveire, pártpolitikai apparátusára. V. I. Lenin állandóan gondoskodott a személyi állomány körében folytatott politikai és nevelő munka fejlesztéséről. Gyakran találkozott a katonatanácsok tagjaival, a komi- szárokkai, a hadsereg agitátoraival és propagandistáival s megkövetelte tőlük, hogy lankadatlan erővel folytassák a politikai munkát. Ott aratják a legnagyobb győzelmeket — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics —, ahol a leggondosabban végzik a politikai munkát. „Az a csoda, amely végbement, csakis azért mehetett végbe — mondta Vlagyimir Iljics —, mert a párt az őrhelyén állt, mert a párt legszigorúbban megtartotta a fegyelmet, s azért, mert a párt tekintélye minden hivatalt és intézményt egyesitett, s a központi bizottság által kiadott jelszóra tizek, százak, ezrek, végső soron pedig milliók indultak meg egy emberként, s csakis azért, mert hallatlan áldozatokat hoztunk, az antant imperialisták és az egész világ imperialistáinak kétszeri, háromszori és négyszeri hadjárata ellenére csakis ezért tudtunk győzelmet aratni".

Lenin nevéhez fűződik, hogy létrejött és kifejlődött a szovjet hadtudomány mint a szocialista haza védelmét szolgáló, a társadalmi-politikai, gazdasági és katonai tényezők sokoldalú figyelembevételére alapozott fegyveres harc előkészítésének és folytatásának törvényszerűségeiről szóló ismeretek rendszere.

V. I. Lenin kivételes szerepet tulajdonított a gazdasági tényezőnek. „A jelenkori háborúban... — állapította meg Lenin — a gazdasági szervezetnek döntő jelentősége van, mivel az ellenfél a legnagyszerűbb hadsereget, a forradalom Ugye iránt legodaa- dóbb embereket is azonnal el fogja pusztítani, ha nem lesznek kellő mértékben felfegyverezve, ha nem kapnak megfelelő é- lelmezést, kiképzést". Vlagyimir Iljics, aki ragyogóan elsajátította a politikai és a katonai stratégiai vezetés művészetét, sok részletesen kidolgozott elméleti tételt hagyott hátra örökül, amelyek a hadműveletek és a harcok megszervezésének és irányításának problémáira vonatkoznak. Lenin külön kiemelte a hadműveletek számos nagy fontosságú elvét, amelyek a szovjet hadtudomány kialakulása és fejlődése szempontjából nagy jelentőségűek voltak.

„A háborúban azé tesz a győzelem — tanítja V. I. Lenin —, aki gazdasági, tudományos-műszaki, társadalmi-politikai, erkölcsi és katonai téren fölényben van. Ezak az előnyök a fegyveres erőknél, egy meghatározott társadalmi és politikai típust képviselő hadseregben s e hadsereg hartí lehetőségeiben jutnak koncentráltan kifejezésre." V. I. Lenin igen nagy figyelmet fordított arra, hogy a szovjet szocialista rendszer előnyeinek széles körű felhasználása alapján hozzák létre a győztes proletariátus forradalmi hadseregét.

.A világimp^ializmusnak a szovjet köztársaság ellen indított „keresztes hadjárata" teljes vereséggel ért véget. Az egész világ dolgozói testvéri támogatásban részesítették országunk munkásait és parasztjait az imperializmus és a fehérg^disták fegyveres erőivel vívott nehéz küzdelmünkben. .Az „El a kezekkel Szovjetoroszország- tól!" jelszóval kibontakozott tömegmozgalom megnehezítette a nemzetközi tőke akcióit. Magyarok, lengyelek, szerbek, bolgárok, csehek, szlovákok, németek, finnek, kínaiak, koreaiak és más népek képviselői küzdöttek a polgárháború frontjain a szovjet köztársaság ellenségeivel vívott harcban.

V. I. Lenin örökül hagyta a pártra, a népre, hogy szüntelenül legyen éber, állandóan erősítse az ország védelmi képességét, mert amíg létezik imperializmus, addig fennáll az új háborús összecsapások veszélye, a szocializmust fenyegető veszély is. Lenin azt követelte a szovjet harcosoktól, hogy szüntelenül növeljék a hadsereg és a flotta erejét és harci felkészültségét, állhatatosan sajátítsák el a katonai ismereteket, szilárdítsák meg az öntudatos katonai fegyelmet, tanúsítsanak magas fokú politikai éberséget, mindig legyenek készek arra, hogy fegyverrel a keikben h'a- zájidc védelmére keljenek és bármilyen ag- resszort szétzúzzanak.

Iskolánk, az Ipolysági Magyar Tannyelvű AMK egyre nagyobb sikerekntíc örvend az átkötő munka terén. Hírnevét talán elsősorban a József Attila Irodalmi Színpadnak köszönheti, amely eddig igen sok fellépésével hívta magára a kulfúretöadások látogatóinak figyelmét.

FelkerettemVass Ottó tanár elvtársat, az irodalmi színpad vezetőjét, hogy rövid beszélgetés keretén belül tájéieozfasson az irodalmi színpad életéről. Beszélgetésünk folyamán sok mindent megtudtam.

— A József Attila Irodalmi Színpad 1963- ban alakult meg Elmondhatom, hogy e két év alatt igen sok sikeres fellépésünk volt. Irodalmi színpadunk létszáma évenként változó, mert iskolánk hároméves. Jelenleg 25 tagja van. Örülök, hogy ez a 25 műkedvelő diák- színész nagy szorgalommal dolgozik. Pillanatnyilag nehezen tudnám összeszedni az elmúlt hét év nagyobb sikereit, így talán csak a közelmúlt fellépéseit említem meg. Tavaly a Jó- kai-napokon elnyertük a nagydíjat. Ez a siker nagy hatással volt további munkánkra, s mintegy újabb lendületet adott. Az idén részt vet- tijmk a jelszabadulási ünnepségeken is.

A kellemes élményekkel teli múlt jelidézése után beszélgetésütik a jövőre irányult. Vass Ottó tanár elvtárs némi ízelítőt adott a terveiből is.

— Jelenleg lázasan folynak a próbák, mert május 24—25—26-án Komáromban fellépünk a Jókai-napokon. A tavalyi sikerhez híven még nagyobb teljesítményt szeretnénk nyújtani.

Beszélgetésünk végeztével sok sikert kívántam a József Attila Irodalmi Színpad munkájához, és elbúcsúztam Vass Ottó tanár elvtárstól,-0Kellemes zene festette alá Varga László tanár elvtárssal, iskolánk tanárával való beszélgetésünket, Ezúttal az iskola sportéletébe kukkantottam bele. Beszélgetésünk főleg a közelgő spartakiádra irányult. Eelhívta a figyelmemet, hogy a zene, amelyet hallgatunk, a spar- takiád zenéje.

— Iskolánkról 2S fiú vesz részt a járási spartakiádon, melynek gyakorlását csak a műit héten kezdtük el, mivel a gyakorlatokat megváltoztatták. Első fellépésünk május 28-ára esik. Addig az új gyakorlatok elsajátítása és gyakorlása sok időt vesz majd igénybe. S hogy sikerüí-eT Majd meglátjuk.

Később az iskolai sportversenyekre tereltük a szót.

— Az iskolai év végéig több sportverseny van tervbe véve. Júniusban több atlétikai bajnokságra kerül sor. Sportoló tanulóink már szorgalmasan készülnek. Azonkívül néhány helybeli atlétikai versenyen is részt veszünk, amelyen diákjaink a szlovák tannyelvű és a mezőgazdasági középiskola diákjaival mérik össze erejüket.

Beméljük, hogy iskolánk diákjai a sport terén is jó eredményeket fognak elérni.-0Iskolánk legfiatalabb érdekköre az iskolai énekkar. Tarr László tanár elvtárssal, az énekkar vezetőjével éppen a próbák alatt beszélgettem.

— Az iskola énekkara ebben a tanévben alakult meg, mert csak másfél éve tanítok Ipolyságon. Első fellépésünk jelszabadulásunk 25. évfordulóján volt, s szereplésünk igen tetszett a közönségnek. Az év elejétől kezdve rendszeresen próbálunk hetente két órát. Sajnos, több időnk egyelőre nincs. Két szólammal dolgozom, s mindkét szólamban nagyon jó hangú diáklányok vannak.

—O—

Amint végigmentem az iskola cserides folyosóján, az egyik tanteremből néhány írógép kattogásának hangja szűrődött ki. Beléptem, s egy újabb meglepetés állt előttem. Erre valóban nem számítottam.

Később Molnár Zoltán tanár elvtárs, iskolánk esiSZ-szervezetének vezetője tudatta velem, hogy ez a pár tanuló éppen iskolánk folyóiratát készíti, a „Diák"-ot. A „Diák" tartalmát Szabó Márta, a folyóirat főszerkesztője ismertette velem.

— Összesen öten dolgozunk a szerkesztőségben, de még hárman ígértek írást közlésre. A folyóirat szerkesztését ez év elején kezdtük, de valami oknál fogva eddig nem tudtuk kiadni. A „Diák“ tartalma igen sokoldalú. Az e hónapi .számban megemlékezünk V. l. Leninról, J. A. Komenskyról, továbbá említést teszünk iskolánk életéről, problémáiról, közlünk elbeszéléseket, verseket, könyvismertetést és humort. Természetesen folyóiratunk csak diáktársaink önálló munkáit fogadja el. Most már a sokszorosításhoz gépeljük az anyagot.

Beszélgetésünk végeztével kívánok az iskola minden tanárának és tanulójának sok-sok szép sikert. Rédli Margit

Juhász

>^(zÁÚLt<L maUatLX

i mérnökkel,

AZ ÚJHELYI Állami gazdaság igazgatójával

A tokaji bort általában az italok királyának nevezik, Geraszimov professzor, a neves szovjet szakértő mondta állítólag róla. „Az ilyen borokat csak levett kalappal és állva szabad fogyasztani". A köztudat azt tartja a tokaji borról, hogy kizárólag Magyarország keleti részében a Hegyalján, ezen a szigorú nemzetközt egyezményekkel körülhatárolt területen terem. Kevesen tudják, hogy nálunk is érlelnek tokaji bort. .A nemzetközi egyezmények értelmében ugyanis hazánk délkeleti csücskének egy része szabályos tokaji körzet. Ide tartozik több község. Kis- és Nagytoronya, Csörgő. Borsi, Nagybári, Szőlöske, Csarnahó és Ojhely határa. Körülbelül 500 hektár a tokaji sző- lőkörzet, ennek a kétharmada az Újhelyi Állami Gazdaság tulajdonában van. Bármily fejedelmi ital is azonban a tokaji, ezúttal merőben más problémákról faggatom a gazdaság igazgatóját. Fülembe jutott ugyanis, hogy a gazdaságban megkülönböztetett figyelmet szentelnek az emberekről valö gondoskodásnak. Különösen a fiatalokat támogatják messzemenően.

• Milyen támogatást kapnak a fiataltdc a gazdaság részéről?

— Szükség esetén már a tanuíó vagy tanoocviszony- ba lépő fiatalokat is támo- gatjidt. Az iskola elvégzése után munkába lépérfeor 1200 korona egyszeri segélyben részesítjük őket. A fiatal háaasoknek általában 7—8 ezer korona járulékot adunk, de a támogatás lehet több is. Tavaly nyolc fiatal házaspárnak folyósítottunk járulékot

• Hallottam, hogy a gazdaság családi házakat vásárol a dolgozóknak. Miért éppen családi házakat?

— A parasztember, vagy ha úgy tetszik, a mezőgazdasági dolgozó a napi munka elvégzi után is szívesen tesz-vesz a hiáza táján. Életszükséglete továbbá, hogy egy disznócskát vagy legalább némi aprójószá^t tartson az udvarban. Bár az elmúlt években gyakran hangsúlyoztuk, hogy a mai fiatalok már nem ragaszkodnak őseik szokásaihoz, ez az állítás csak részben igaz. Vidéken gyakran tanúi lehetünk, hogy a korszerű, többemeletes lakótömbök körűi fészerek, ólak, ketrecek éktelenkednek. ízléstelen, otromba látvány.

De miről tanúskodik ez? Arról, hogy a mai földműves generáció is sajátos életítörnyezetben óhajt élni. Ezért folyamodtunk ahhoz, hogy családi házakat vásároljunk az aHcalmazottak- nak. Persze az igyekezet komoly nehézségekbe is ütközik, mivel családi házat nem bocsájtanak mindennap áruba, és eléggé költséges vállalkozás ez. A jövőre nézve ezért az az elképzelésünk, hogy a szövetkezeti lakásépítés keretén kertes, földszintes, legfeljebb egyemeletes ikeriiázakat építünk az alkalmazottaknak, megőrizve ezzel a falusi idillt is.

• Az említett vállalkozások téritésmentesM( vagy hi- telkiflcsöoként kezelik?

— A támogatásokat kamatmentes kölcsön vagy az ún. stabilizációs kölcsön formájában foáyósltjuk. A kölcsön egy része vagy bizonyos esetben a teljes összege is elengedhető.

• A fiatalok legnagyobb problémája kétségkívül a „fészekrakás", és a gazdaság vezetősége minden elismerést megérdemel, hogy támogatja őket Úgy vélem azonban, a fiatalok ezenkívül szórakozni is akarnak a szabad idejükben?

— A kisebb gondoskodások felsorolása hosszadalmas lenne. Talán elég, ha megemlítem, hogy a gazdaságnak saját sportegyesule- te van, és a közelmúltban csupán Borsiban 26 ezer koronáért vásároltunk hangszereket. Versenylovakat is tartunk, s csak sajnálni lehet, hogy ezt a szép sportágat nem támogatják kellőképpen, az érdeklődés is kicsi.

• Megtérül-e a gazdaságnak ez a költséges gondoskodás?

— Határozottan. Nem véletlen, hogy alkalmazottaink átlagos életkora 42 esztendő. Talán mondanom sem kell, hogy a munkavégzés szempontjából ez a legpro- duktivabb kor. Ezért az sem véletlen, hogy az utóbbi három év alatt gazdaságunknak 264 százalékkal növeke- dett a nyersjövédelme, és 90 százalékkal a piac! termelése. Ezek a számadatok nem szorulnak bővebb magyarázatra.-0Valóban nem. Csodálkozom, hogy sok helyen erre eddig nem döbbentek rá; hogy az emberek, különösen a fiatalok nemcsak igénylik, de meg is hálálják a jó gondoskodást.

Egy üveg tokaji mellett •ejegyezte;

Palágyi Lajos