Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-12 / 19. szám

4 líjiflúság es a forradalnti Részletek Andrej Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének tanulmányából A szovjet fegyveres erők 1918 februárjá­ban történt megalakulása, a polgárháború és 8 Nagy Honvédő Háború frontjain ara­tott döntő győzelmei, jelenlegi magas fej­lettségi szintje elválaszthatatlanul össze­függ a szocialista vívmányok megvédésére vonatkozó, magasztos lenini eszmék megva­lósulásával, a kommunista pártnak a szov­jet katonai építés területén követett lenini politikájával. Lenin már jóval az Októberi Forradalom előtt behatóan tanulmányozta a fegyveres harc kérdéseit. A szocialista haza védelmé­ről, a forradalmi hadviselés módszereiről és formáiról szóló tanításának kidolgozása — a forradalom vezérének egyik legkiemelke­dőbb történelmi érdeme. A szocialista haza megvédésének kérdé­se mindjárt az Októberi Forradalom győzel­mét követően felmerült. A világimperializ­mus és a megdöntött, de teljesen meg nem semmisített belső reakciós erők vissza a- karták állítani Oroszországban a régi ka­pitalista rendszert, s harcba indultak a fia­tal szovjet köztársaság ellen, kirobbantot­ták a polgárháborút. A szocialista haza megvédéséhez erős hadseregre volt szükség, olyan hadseregre, amely vissza tudja ver­ni az imperialisták támadását. Elvileg új, forradalmi hadsereget kellett létrehozni, a- melynek fegyvere nem a nép ellen irá­nyul, hanem a nép nagyszerű vívmányainak védelmezését szolgálja, amely nem idegen területek meghódítására törekszik, hanem a nemzetközi reakció és a belső ellenforra­dalom ellen harcol. .A munkás-paraszt Vörös Hadsereg meg­szervezéséről szóló 1918. január 15-i (28-i) lenini dekrétum volt a jogi okirat, amely megalapozta a Vörös Hadsereg létrehozá­sát. -Az egész országban kibontakozott a katonai egységek megalakítása. Különösen intenzív volt ez a munka 1918 februárjá­nak napjaiban, amikor a császári Németor­szág csapatai támadásba lendültek és Pé- tervárt fenyegették. Azok a napok jelen­tették a Vörös Hadsereg megszületésének napjait, amikor a nép forradalmi erőit Ok­tóber vívmányainak megvédésére mozgósí­tották. „.Az 1918. február 18-24. között el­telt hét — írta V. I. Lenin — az egyik leg­nagyobb történelmi fordulatként fog beke­rülni az orosz — és a nemzetközi — for­radalom történetébe." Lenin a kommunista párt részéről gya­korolt irányítást tekintette a sikeres kato­nai építés legfőbb alapjának, a szovjet had­sereg erőforrásának. A polgárháború évei­ben a párt központi bizottsága élén V. I. Leninnel, a honvédelem kollektív irányítá­sának igazi vezérkara volt. .A párt politikájának a fegyveres erők so­raiba történő eljuttatásában, a hadsereg harci erejének megszilárdításában fontos szerep hárul a fegyveres erők politikai szerveire, pártpolitikai apparátusára. V. I. Lenin állandóan gondoskodott a személyi állomány körében folytatott politikai és ne­velő munka fejlesztéséről. Gyakran talál­kozott a katonatanácsok tagjaival, a komi- szárokkai, a hadsereg agitátoraival és pro­pagandistáival s megkövetelte tőlük, hogy lankadatlan erővel folytassák a politikai munkát. Ott aratják a legnagyobb győzel­meket — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics —, ahol a leggondosabban végzik a politikai munkát. „Az a csoda, amely végbement, csakis azért mehetett végbe — mondta Vlagyimir Iljics —, mert a párt az őrhelyén állt, mert a párt legszigorúbban megtar­totta a fegyelmet, s azért, mert a párt te­kintélye minden hivatalt és intézményt e­gyesitett, s a központi bizottság által kia­dott jelszóra tizek, százak, ezrek, végső so­ron pedig milliók indultak meg egy ember­ként, s csakis azért, mert hallatlan áldo­zatokat hoztunk, az antant imperialisták és az egész világ imperialistáinak kétszeri, há­romszori és négyszeri hadjárata ellenére csakis ezért tudtunk győzelmet aratni". Lenin nevéhez fűződik, hogy létrejött és kifejlődött a szovjet hadtudomány mint a szocialista haza védelmét szolgáló, a tár­sadalmi-politikai, gazdasági és katonai té­nyezők sokoldalú figyelembevételére ala­pozott fegyveres harc előkészítésének és folytatásának törvényszerűségeiről szóló ismeretek rendszere. V. I. Lenin kivételes szerepet tulajdoní­tott a gazdasági tényezőnek. „A jelenkori háborúban... — állapította meg Lenin — a gazdasági szervezetnek döntő jelentősége van, mivel az ellenfél a legnagyszerűbb had­sereget, a forradalom Ugye iránt legodaa- dóbb embereket is azonnal el fogja pusztí­tani, ha nem lesznek kellő mértékben fel­fegyverezve, ha nem kapnak megfelelő é- lelmezést, kiképzést". Vlagyimir Iljics, aki ragyogóan elsajátította a politikai és a ka­tonai stratégiai vezetés művészetét, sok részletesen kidolgozott elméleti tételt ha­gyott hátra örökül, amelyek a hadműveletek és a harcok megszervezésének és irányí­tásának problémáira vonatkoznak. Lenin kü­lön kiemelte a hadműveletek számos nagy fontosságú elvét, amelyek a szovjet had­tudomány kialakulása és fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségűek voltak. „A háborúban azé tesz a győzelem — ta­nítja V. I. Lenin —, aki gazdasági, tudo­mányos-műszaki, társadalmi-politikai, er­kölcsi és katonai téren fölényben van. Ezak az előnyök a fegyveres erőknél, egy meg­határozott társadalmi és politikai típust képviselő hadseregben s e hadsereg hartí lehetőségeiben jutnak koncentráltan kifeje­zésre." V. I. Lenin igen nagy figyelmet for­dított arra, hogy a szovjet szocialista rend­szer előnyeinek széles körű felhasználása alapján hozzák létre a győztes proletariá­tus forradalmi hadseregét. .A világimp^ializmusnak a szovjet köz­társaság ellen indított „keresztes hadjára­ta" teljes vereséggel ért véget. Az egész világ dolgozói testvéri támogatásban része­sítették országunk munkásait és paraszt­jait az imperializmus és a fehérg^disták fegyveres erőivel vívott nehéz küzdelmünk­ben. .Az „El a kezekkel Szovjetoroszország- tól!" jelszóval kibontakozott tömegmozga­lom megnehezítette a nemzetközi tőke ak­cióit. Magyarok, lengyelek, szerbek, bolgá­rok, csehek, szlovákok, németek, finnek, kí­naiak, koreaiak és más népek képviselői küzdöttek a polgárháború frontjain a szov­jet köztársaság ellenségeivel vívott harc­ban. V. I. Lenin örökül hagyta a pártra, a népre, hogy szüntelenül legyen éber, ál­landóan erősítse az ország védelmi képes­ségét, mert amíg létezik imperializmus, ad­dig fennáll az új háborús összecsapások veszélye, a szocializmust fenyegető ve­szély is. Lenin azt követelte a szovjet har­cosoktól, hogy szüntelenül növeljék a had­sereg és a flotta erejét és harci felkészült­ségét, állhatatosan sajátítsák el a katonai ismereteket, szilárdítsák meg az öntudatos katonai fegyelmet, tanúsítsanak magas fo­kú politikai éberséget, mindig legyenek ké­szek arra, hogy fegyverrel a keikben h'a- zájidc védelmére keljenek és bármilyen ag- resszort szétzúzzanak. Iskolánk, az Ipolysági Magyar Tannyelvű AMK egyre nagyobb sikerekntíc örvend az át­kötő munka terén. Hírnevét talán elsősorban a József Attila Irodalmi Színpadnak köszön­heti, amely eddig igen sok fellépésével hívta magára a kulfúretöadások látogatóinak figyel­mét. FelkerettemVass Ottó tanár elvtársat, az iro­dalmi színpad vezetőjét, hogy rövid beszélge­tés keretén belül tájéieozfasson az irodalmi színpad életéről. Beszélgetésünk folyamán sok mindent megtudtam. — A József Attila Irodalmi Színpad 1963- ban alakult meg Elmondhatom, hogy e két év alatt igen sok sikeres fellépésünk volt. Irodal­mi színpadunk létszáma évenként változó, mert iskolánk hároméves. Jelenleg 25 tagja van. Örülök, hogy ez a 25 műkedvelő diák- színész nagy szorgalommal dolgozik. Pillanat­nyilag nehezen tudnám összeszedni az elmúlt hét év nagyobb sikereit, így talán csak a kö­zelmúlt fellépéseit említem meg. Tavaly a Jó- kai-napokon elnyertük a nagydíjat. Ez a siker nagy hatással volt további munkánkra, s mint­egy újabb lendületet adott. Az idén részt vet- tijmk a jelszabadulási ünnepségeken is. A kellemes élményekkel teli múlt jelidézé­se után beszélgetésütik a jövőre irányult. Vass Ottó tanár elvtárs némi ízelítőt adott a ter­veiből is. — Jelenleg lázasan folynak a próbák, mert május 24—25—26-án Komáromban fellépünk a Jókai-napokon. A tavalyi sikerhez híven még nagyobb teljesítményt szeretnénk nyújtani. Beszélgetésünk végeztével sok sikert kíván­tam a József Attila Irodalmi Színpad munkájá­hoz, és elbúcsúztam Vass Ottó tanár elvtárs­tól,-0­Kellemes zene festette alá Varga László ta­nár elvtárssal, iskolánk tanárával való beszél­getésünket, Ezúttal az iskola sportéletébe kuk­kantottam bele. Beszélgetésünk főleg a közel­gő spartakiádra irányult. Eelhívta a figyelme­met, hogy a zene, amelyet hallgatunk, a spar- takiád zenéje. — Iskolánkról 2S fiú vesz részt a járási spartakiádon, melynek gyakorlását csak a műit héten kezdtük el, mivel a gyakorlatokat meg­változtatták. Első fellépésünk május 28-ára esik. Addig az új gyakorlatok elsajátítása és gyakorlása sok időt vesz majd igénybe. S hogy sikerüí-eT Majd meglátjuk. Később az iskolai sportversenyekre tereltük a szót. — Az iskolai év végéig több sportverseny van tervbe véve. Júniusban több atlétikai baj­nokságra kerül sor. Sportoló tanulóink már szorgalmasan készülnek. Azonkívül néhány helybeli atlétikai versenyen is részt veszünk, amelyen diákjaink a szlovák tannyelvű és a mezőgazdasági középiskola diákjaival mérik össze erejüket. Beméljük, hogy iskolánk diákjai a sport te­rén is jó eredményeket fognak elérni.-0­Iskolánk legfiatalabb érdekköre az iskolai énekkar. Tarr László tanár elvtárssal, az énekkar vezetőjével éppen a próbák alatt be­szélgettem. — Az iskola énekkara ebben a tanévben ala­kult meg, mert csak másfél éve tanítok Ipoly­ságon. Első fellépésünk jelszabadulásunk 25. évfordulóján volt, s szereplésünk igen tetszett a közönségnek. Az év elejétől kezdve rendsze­resen próbálunk hetente két órát. Sajnos, több időnk egyelőre nincs. Két szólammal dolgo­zom, s mindkét szólamban nagyon jó hangú diáklányok vannak. —O— Amint végigmentem az iskola cserides fo­lyosóján, az egyik tanteremből néhány írógép kattogásának hangja szűrődött ki. Beléptem, s egy újabb meglepetés állt előttem. Erre va­lóban nem számítottam. Később Molnár Zoltán tanár elvtárs, isko­lánk esiSZ-szervezetének vezetője tudatta ve­lem, hogy ez a pár tanuló éppen iskolánk fo­lyóiratát készíti, a „Diák"-ot. A „Diák" tar­talmát Szabó Márta, a folyóirat főszerkesztő­je ismertette velem. — Összesen öten dolgozunk a szerkesztőség­ben, de még hárman ígértek írást közlésre. A folyóirat szerkesztését ez év elején kezdtük, de valami oknál fogva eddig nem tudtuk ki­adni. A „Diák“ tartalma igen sokoldalú. Az e hónapi .számban megemlékezünk V. l. Leninról, J. A. Komenskyról, továbbá említést teszünk iskolánk életéről, problémáiról, közlünk elbe­széléseket, verseket, könyvismertetést és hu­mort. Természetesen folyóiratunk csak diák­társaink önálló munkáit fogadja el. Most már a sokszorosításhoz gépeljük az anyagot. Beszélgetésünk végeztével kívánok az iskola minden tanárának és tanulójának sok-sok szép sikert. Rédli Margit Juhász >^(zÁÚLt<L maUatLX i mérnökkel, AZ ÚJHELYI Állami gazdaság igazgatójával A tokaji bort általában az italok királyának nevezik, Geraszimov professzor, a neves szovjet szakértő mondta állítólag róla. „Az ilyen borokat csak levett kalappal és állva szabad fogyasztani". A köztudat azt tartja a tokaji borról, hogy kizárólag Ma­gyarország keleti részében a Hegyalján, ezen a szigorú nemzetközt egyezményekkel körülhatárolt területen terem. Kevesen tudják, hogy nálunk is érlelnek tokaji bort. .A nemzetközi egyezmények értelmében ugyanis hazánk délkeleti csücskének egy része szabályos tokaji körzet. Ide tartozik több község. Kis- és Nagytoronya, Csörgő. Bor­si, Nagybári, Szőlöske, Csarnahó és Ojhely határa. Körülbelül 500 hektár a tokaji sző- lőkörzet, ennek a kétharmada az Újhelyi Állami Gazdaság tulajdonában van. Bármily fejedelmi ital is azonban a tokaji, ezúttal merőben más problémákról faggatom a gaz­daság igazgatóját. Fülembe jutott ugyanis, hogy a gazdaságban megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek az emberekről valö gondoskodásnak. Különösen a fiatalokat tá­mogatják messzemenően. • Milyen támogatást kap­nak a fiataltdc a gazdaság részéről? — Szükség esetén már a tanuíó vagy tanoocviszony- ba lépő fiatalokat is támo- gatjidt. Az iskola elvégzése után munkába lépérfeor 1200 korona egyszeri segélyben részesítjük őket. A fiatal háaasoknek általában 7—8 ezer korona járulékot adunk, de a támogatás lehet több is. Tavaly nyolc fiatal há­zaspárnak folyósítottunk já­rulékot • Hallottam, hogy a gaz­daság családi házakat vá­sárol a dolgozóknak. Mi­ért éppen családi háza­kat? — A parasztember, vagy ha úgy tetszik, a mezőgaz­dasági dolgozó a napi mun­ka elvégzi után is szíve­sen tesz-vesz a hiáza táján. Életszükséglete továbbá, hogy egy disznócskát vagy legalább némi aprójószá^t tartson az udvarban. Bár az elmúlt években gyakran hangsúlyoztuk, hogy a mai fiatalok már nem ragasz­kodnak őseik szokásaihoz, ez az állítás csak részben igaz. Vidéken gyakran ta­núi lehetünk, hogy a kor­szerű, többemeletes lakó­tömbök körűi fészerek, ólak, ketrecek éktelenkednek. íz­léstelen, otromba látvány. De miről tanúskodik ez? Arról, hogy a mai földmű­ves generáció is sajátos életítörnyezetben óhajt élni. Ezért folyamodtunk ahhoz, hogy családi házakat vásá­roljunk az aHcalmazottak- nak. Persze az igyekezet ko­moly nehézségekbe is ütkö­zik, mivel családi házat nem bocsájtanak mindennap áru­ba, és eléggé költséges vál­lalkozás ez. A jövőre nézve ezért az az elképzelésünk, hogy a szövetkezeti lakás­építés keretén kertes, föld­szintes, legfeljebb egyeme­letes ikeriiázakat építünk az alkalmazottaknak, megőriz­ve ezzel a falusi idillt is. • Az említett vállalkozások téritésmentesM( vagy hi- telkiflcsöoként kezelik? — A támogatásokat ka­matmentes kölcsön vagy az ún. stabilizációs kölcsön for­májában foáyósltjuk. A köl­csön egy része vagy bizo­nyos esetben a teljes össze­ge is elengedhető. • A fiatalok legnagyobb problémája kétségkívül a „fészekrakás", és a gaz­daság vezetősége minden elismerést megérdemel, hogy támogatja őket Úgy vélem azonban, a fia­talok ezenkívül szórakoz­ni is akarnak a szabad idejükben? — A kisebb gondoskodá­sok felsorolása hosszadal­mas lenne. Talán elég, ha megemlítem, hogy a gazda­ságnak saját sportegyesule- te van, és a közelmúltban csupán Borsiban 26 ezer ko­ronáért vásároltunk hang­szereket. Versenylovakat is tartunk, s csak sajnálni le­het, hogy ezt a szép sport­ágat nem támogatják kellő­képpen, az érdeklődés is ki­csi. • Megtérül-e a gazdaság­nak ez a költséges gon­doskodás? — Határozottan. Nem vé­letlen, hogy alkalmazottaink átlagos életkora 42 eszten­dő. Talán mondanom sem kell, hogy a munkavégzés szempontjából ez a legpro- duktivabb kor. Ezért az sem véletlen, hogy az utóbbi há­rom év alatt gazdaságunk­nak 264 százalékkal növeke- dett a nyersjövédelme, és 90 százalékkal a piac! ter­melése. Ezek a számadatok nem szorulnak bővebb ma­gyarázatra.-0­Valóban nem. Csodálko­zom, hogy sok helyen erre eddig nem döbbentek rá; hogy az emberek, különösen a fiatalok nemcsak igénylik, de meg is hálálják a jó gon­doskodást. Egy üveg tokaji mellett •ejegyezte; Palágyi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents