Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-05 / 18. szám
6 . #.* «I Clayton is ott lesz! A jubileumi, negyvenedik kassai Békema»-a ton ez ^vi évfolyamát október negyedikén 'rajtolják el a Lokomotíva stadionból, de a szorgalmas szervezők már mosi üléseznek, sót. munkájukat már tavaly megkezdték. ,\z ez évi '■Iso .saj*^■.J^•rtekezleten arról esett szó, hogy már eddi^ is k'kelezte magát tizenkét ország atlé tikai szövt^tsége, hogy a jubileumi negyvenedik évfolyamban legjobbjait indítja. Mást no is említsünk; jön Clayton, az ausztráliaiak fuLÓja, akit a közvélemény és a szakom betek a világ legjobbjának tartanak, és aki azon fáradozik, hogy a negyvenkói kilométeres iávot két órán belül tegye meg. Az ausztrálokon kívül az angolok, boigák, bolgárok, japánok, , NSZK-beJiek: osztrákok; románok, svédek és olaszok ' ígéi'ték biztosra részvételüket, és valószínűleg Margita János iavalyi athéni útjának tudható be, hogy görög futók is rajthoz állnak 1970-ben — a maraton negyvsimsztendös történelmében először! .\ jubileumi verstmy egyúttal cseliszlovaK bajnokság is lesz. A liazai futók bizonyára ne pes számban indulnak, mert a rendező bizon Ság elLürölte az idonormákat, és minden hu szőniláro-i:-. rszteridöt betöltött maratonistái rajüioz isigtd. Egy megszorítással azonhao :e;:g;s számolnak. .-\ verseny hivatalos vég; iégy órával a raj: után lesz. .Akik tehát délu ián öt óra után kocognak a stadionba, diszkvalifikálják.-Szó van arról is, hogy a Csehszlovák Telev: zio, a tévéhoz ha.sonlóan, egyenes adásban közveiíi.i az i gész versenyt, méghozzá úgy. oiím az ainéni Ktirópa-bajnokság során az ot- ianiak; .lelikoptorekre helyezett kamerák so- siíi,séf)i‘vel. 90 GELETA IA Duklának már csak neve és küiőnrepiiiiígépi jan Valamikor a prágai Dukia volt a szocialista országok Real Madridja vagy Benlikála. Egymás után nyerte a bajnoki címeket, rendszeresen rajtolt a BEK-ben, számtalan egzotikus portyán vett részt és szép számmal küldte a válogatott csapatba világhírű játékosait. Néhány évvel ezelőtt vonzotta a stadionba az embereket a sárga-piros együttes; alig lehetett jegyhez jutni. Az 1970-es esztendő Duklája megtépázva, szinte csak a hagyományaiból élve utazgat városról városra. A név még mindig sokat tesz, de az ínyenceket nem kápráztatja el. Ki hallott még olyat: Viktoron és Celetán kívül nincs egy valamirevaló tehetséges focistája! Strunc kiszámíthatatlanabb, mint egy költő, hangulatváltozásai még talán őt is meglepik. Alakja sem éppen eszményi, bár a gyorsasága elvitathatatlan, és néha meghökkentő gólokat lő. BendI? Vojkúvka? Samek? Esetleg Nedorost? Focizgatnak, küzdenek, de az kevés. Ján Celetával feketekávé mellett üldögélünk. Párbeszédünket Strunc hallgatja. A Duklából lesz-e még klasszis csapat? Nem hinném. Nincsenek olyan feltételek, amilyenek öttíz évvel ezelőtt voltak. Azelőtt minden valamirevaló tehetség hozzánk került, mert berukkolt. Ma szerződés védi a katonáskodó játékost, leszerelése után köteles anyaegyesületéhez visszatérni. Anyagilag sem állunk a legjobban, valahol a tabella alján kullogunk. Igaz, még így is vannak kivételes előnyeink, mint például a katonaság kimustrált repülőgépe, amely lehetővé teszi, hogy meccs u- tán azonnal visszatérhessünk, de ez ma már kevés. Nincs kedve másüvé átlépni? Most már nem nagyon töprengek ezen, huszonhét éves vagyok, megszoktam a társaságot nálunk, jó a közösség, talán azért, mert egyszerre szegényebbek lettünk. Szeretnék eljutni Mexikóba és — ha lehetne — néhány esztendeig külföldön futballozni. Ha befejezi, mihez kezd? Bár kitanult lakatos vagyok, de edző szeretnék lenni. A befejezés gondolatát még nem forgatom a fejemben. Mikor látta utoljára Szlovákiában élő szüleit? Fiai is focisták lesznek? A szüleim Bánovee nad Bebravoun élnek, magam sem tudom, mikor voltam otthon, illene már elnéznem hozzájuk. A két fiam mozgásából arra következtetek, hogy az alma nem esik messzire fájától, vagyis nincs kizárva, hogy nyomdokaimba lépnek. Hallottam, hogy ebben a téli fölkészülési időszakban nagyon lelkiismeretesen dolgozott. Igen, mindem vágyam, hogy kijussak életem első világ- bajnokságára, Mexikóba. Ez nagyon nagy vágyam, csak ú- jabb sérülés ne jöjjön közbe! Ami a felkészülést illeti: én olyan típusú játékos vagyok, akinek rengeteget kell ed- zenie és izzadnia, hogy bírja szusszal. Pedig ismerek o- lyan focistákat is, akik képesek alapozás nélkül jól játszani, meccsről meccsre lendülnek bele. Lemondtam a cigarettáról is, mindent megteszek azért, hogy jó formában legyek. Ha már a világbajnokságról beszélünk: Mi a véleménye a tavalyi három csehszlovák-magyar találkozóról? .Azt hiszem, megérdemelten jutottunk tovább, bár ezt nem szögezhetem le egyértelműién. Mi nem vesztettünk az írek és a dánok ellen pontokat, tehát jobban, lelkiismeretesebben igyekeztünk, mint a magyarok. Ök viszont Prágában tettek ki magukért a 3:l-es veszteségünk után minden elveszettnek látszott, és ha Sós nem váltja fel Mészölyt, nem mi utazunk Mexikóba. Nagy hiba volt részéről a védelmet megbolygatni, mert az mindig megbosszulhatja magát, főleg akkor, ha az illető nagyszerű fejelő is ráadásul. Szerte a világban milyen a közönség? Kevés helyen értenek igazán a futballhoz, ezért nem tárgyilagosak. Angliában élvezet lehet játszani, ott szenvedélyesen szurkolnak. Nálunk nem a játék, hanem a klub- szin a döntő, a szurkolókat nem a cselek vagy lövések hozzák izgalomba, hanem az, hogy a kékek és a zöldek küzdenek egymással. Játszott Pelé ellen is. Valóban ő a legjobb? Kétszer mérkőztem eddig olyan együttessel, amelynek ő is tagja volt. Először még az angliai VB előtt. Nem tudtam lefedezni, mert mozgása, cselei, reflexei merőben mások, mint az európai emberé, ki sem lehet számítani őket. A meccs után tehetetlenséget, szomorúságot érezve mentem az öltözőbe. Másodszor a londoni világbajnokság után játszottam ellene. Pelé egy roncs volt. Londonban szinte agyonrugdosták és azóta szemlátomást félt. Szabadult a labdától, nem bocsátkozott közelharcba, menekült az összecsapásoktól, mintha nem is érdekelte volna a játék. Anyagilag nagyon jól áll, biztosította az életét, úgy látszik, nem akar reszkírozni. Pelé egyébként rokonszenves, valóban melegszívű fiú, Eusébiönál sokkal szimpatikusabb, barátkozó és figyelmes, szívesen cserél mezt vagy ad autogramot. Kíváncsi vagyok, milyen lesz Mexikóban, tűl- tette-e már magát a félelmeken? És a bírók engedélyezik-e majd a kíméletlen játékot vele szemben? Geleta és Strunc lassan szedelőzködnek. Még mindig sokan figyelik őket. A buszba szállnak, hogy a repülőtérre utazzanak, majd beszálljanak a kimustrált repülőgépükbe, a hajdani világhírű csapat talán utolsó ereklyéjébe. Kolár Péter felv. Batta György I H I III IWIfl^l' • APRO-CSEPRO Az ATALANTA futballcsapat egyik játékosát Clericinek hívják. A Juventus elleni mérkőzés u- tán doppingpróbára került sor. A brazil fiú „tévedésből“ egy kis sört löttyintett az ellenőrzésre szánt „folyadékba“. A klub ellenőreit nem tévesztette meg a tréfa. A játékost hatezer koronának megfelelő összegű büntetésre ítélték. A tréfa szemtanúját, Pezzoli csakatkapitányt, pedig felmentették tisztsége alól. Clerici szűkszavúan megjegyezte: mostanában drága a sör. Egy londoni cirkuszból megszökött a legattraktívabb músorszám szereplője — a majom. Népszerű mutatványa — majom a motorkerékpáron — befejezése után váratlanul kiszáguldott a cirkusz bejáratán, és hetykén folytatta útját London utcáin. A majom, melyen motorkerékpár-versenyzői ruha volt, úgy hívta fel csupán magára a figyelmet, hogy három ízben is megsértette a közúti forgalom szabályait. A piros jelzés ellenére is továbbhajtott. Megkezdődött a hajsza. Végül is egy rendőrnek sikerült megállítania a rendzavarót. A majom csendesen lekászálódott a gépről, és egy pontosan elhelyezett jobbegyenessel állón találta a szigorú fegyelmezőt. Az esetből arra lehet következtetni, hogy artistánk az ökölvívás terén is nagy tehetséggel rendelkezett. Végül is egy csapat rendőr nem kis erőfeszítésébe került, míg megnyugtatták a dühöngő sportsztárt. — ★ — Közel ey évig játszott a svájci F. K. Sión nevű junior labdarúgócsapatban valamilyen Boll nevű játékos. Senkinek sem volt ellene kifogása, csupán za edző csodálkozott, miért nem jár zuhanyozni a fiatal labdarúgó, miért öltözködik mindig hátat fordítva társainak. Az ügyet végül az orvos derítette ki: a játékos keresztneve Madien volt, s ez a csapatból való kizárását eredményezte. Rövid időn belül Boll ismét megjelent a fut- ballpályán a „Milano“ női csapatban. Tudniillik O- laszországban 1970-ben 20 női csapat részvételével folyik a labdarúgó-bajnokság. — ★ — Az egyik Val’dTserében lebonyolított sílesikló- verseny győztese a 21 éves ausztrál Milne lett. A sízök körében elterjedt egy vicc a síző „kengururól“. Milne győzelme szenzációnak számított. Azonban hamarosan kiderült, hogy a síző tehetségét még négy évvel ezelöt Jean-Claude Killy, az olimpiai bajnok fedezte fel. Vele együtt edzett az ausztrál fiú, és Killy beavatta minden titkába. Milne saját győzelmét így kommentálta: Egy kengurutól nem is olyan rossz eredmény. És íme, miképp nyilatkoznak róla a híres lesik- lók! Gerhard Nenning: „Úgy száguld a sílécen, mint a vadkan áldozata után,“ Kari Schranz: „Vagy elesik, vagy győz. A bukás határán száguld. Hihetetlen, hogy képes lábon maradni. Alacsony testhelyzetben hol az e- gyik hol a másik lábára billen, és játszva támaszkodik felváltva a jobb és bal sílécére. Ami a legmeglepőbb, semmi sem történik vele.“ — ★ — A stockholmi divatáruházba zárás előtt bement két férfi, öltözékük és alakjuk szerint nehézatlétáknak látszottak. Odamentek a pénztárhoz, a kasszát könnyedén felemelték és kivitték az utcára. Miután ott gyorsan autóba szálltak, eltűntek ismeretlen irányban. — Hol a pénztár? — kiáltott fel a visszatérő pénztárosnö. — Elvitték a javítóba — válaszolták a vevők. — Milyen javítóba, hiszen teljesen új! — csapta össze kezét a károsult. Rossz nyelvek szerint a „javítóműhelyt“ még mindig nem fedezték fel, habár az „atléták“ már Ti'‘m egy kasszát elvittek magukkal a javítóba. (A Fizkultura i szport nyomán összeállította: KASZA MIKLÖS) A képen látható férfiú 1922-ben született. 1953-ban, az évszázad mérkőzésének tartott londoni angolmagyar mérkőzésen csodálatos gólokat ragasztott az ellenfél hálójába. Jelenleg a budapesti Spartacus edzője, de edzette már a Fiorentínát, Mantovát, Győri ETO-t és az MTK-t is. Több órás beszélgetést folytattunk vele, s jövő számunktól öt részből álló sorozat közlését kezdjük meg. Grosics után ö következik. Előlegként már most is iv^lamit! Mit mond HIDEGKÚTI NANDOR az aranycsapat tagjainak szenvedélyes futballszeretetéről? „Válogatott mérkőzésre készültünk. A csapat már együtt volt, a meccs napjának délelőttjén sétálni mentünk. Kocsis eltűnt. Dél felé jött vissza, koszosán, csapzottan. Sebes Gusztáv ijedten faggatta, mi történt vele. — A Mátyás téren srácok fejeselgettek és fogadoztak, hogy még én sem verem meg őket. Szegény gyerekek voltak, hát fogadtunk egy forintba. Guszti bácsi, itt van az egy forint!“ Aki a mai válogatott labdarúgók közül legalább egyet hasonlóan szenvedélyesnek talál, az jelentse szerkesztőségünknek. Biztosak vagyunk abban, hogy alig akad hasonló példa. És talán itt van a gyökere annak, miért más ma sok futballcsapat, köztük a magyar válogatott is. De erről majd Hidegkúti szól bővebben.
