Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 2. szám
\ U| ■ ' ■ ...........■ ■■‘XT' A véletlen játéka A belga Ann Christy énekes karrierje valóban egészen véletlenül indult. A többi fiatal között szokta tölteni a hétvégeket. Itt, a társaság körében merült fel először az ötlet: alakítsanak zenekart. A fiataloknál az ötlettől a tettig nem hosszú az út. Így alakult a zenekar, amely csak a saját szórakozásra játszott. A zenekar „karmestere“ egyszer felkérte Ann-t, énekeljen valamit. Ann nem hagyta magát soká kéretni, és a mikrofon elé állt. Szép csengő hangja mindenkit meglepett. Másodszor ismét a véletlen segített. Egyik ilyen összejövetelen jelen volt egy lemezgyár munkatársa is. Amikor meghallotta Ann hangját, azonnal felkínálta neki, hogy lemezre énekeljen. Így született meg első lemeze. De ez csak a kezdet volt. Később a híres menedzser Bylois hallotta énekelni és nagy jövőt jósolt neki. Azonnal szerződést kínált Annak a belga televízió műsorában, a Belgiumban annak idején nagyon híres Adammal. Utána a menedzser javaslatára két évig csak nagyon keveset szerepelt, de annál többet tanult — énekelni. Az igazi nagy sikerek útja 1968-ban kezdődött el. A knokkei dalfesztiválon egy csapásra meghódította a közönség szívét. Következett az „Aranykamera 1968“, ahol két fődíjat nyert, majd egy újabb győzelem az innsbrucki fesztiválon. Ezután már a nagy pop-sztárok kitaposott útját járta. Külföldi turnék, sikerek, taps, és természetesen — pénz. A tavalyi év novemberétől a luxemburgi Oj Színház műsorában lép fel mint második legnagyobb szám, a híres Adam után. Akit még nemrég csak mint hallgató csodált, ma művészi partnere. Mindössze három év kellett hozzá. Hogy a véletlen néha miket művel?! (r) FELEKI LÄSZLÖ: Makacs embert csak legyőzni lehet, meggyőzni sohal-0Azon lehet vitatkozni, hogy van-e lélek, de szolgalélek biztosan van.-0A nagy nevelők abból indulnak ki, hogy az ember megszelídíthető.-0Ott kezdődik az indulat, véget ér a józan ész.-0Az ember néha csak azért gorombásko- dik, hogy ne nézzék hízelgőnek.-0Az ijnsajnälat mindig őszinte.-0Ne szidjuk a fiatalokat maradiságukért. Idő kell az eredetiség kifejlődéséhez.-0Az ember annyira fél a vihartól, szépnek tartja.-0Megértést sohasem akkor kér az ember, amikor jót tett. az asszony. it M — De igen. Csakhogy... — Persze, tudom én... — Igen? — Mindenki így csinálja... — Igen? — Persze, de már megszoktuk. — Igen? — Akár hiszi, akár nem, számítottam is rá. — Igen? — Még fel se húztam az ágyát... Az igen már újra a nyelve hegyén volt amikor rádöbbent, hogy eddig még mást se mondott. „A végén még hülyének néz“ — gondolta dühösen. — Maga aztán nem valami beszédes, hallja! — Tudja... — Tudom, tudom, első nap mind így vannak vele. aztán meg nem lehet velük bírni. — Tudja én még nem voltam ilyen helyen. — Az nem számit semmit. Egyszer úgy is meg kell halni — Nekem azt mondták... — Amit magának mondtak... Majd ha vagy két évet itt tölt maga is azt fogja mondani... — De én... — Látja ezt az ágyat? Három évet nyomott le rajta egy fiatalember. — De meggyógyult?! — kérdezte furcsán elszoruló torokkal. Az asszony mintha nem hallotta volna, tovább szöszmötölt az ágy körül. — Maga nős? — kérdezte aztán hirtelen. — Nem. nem vagyok nős — mondta. — Az jő. Az a fiatalember se volt nős... — De meggyógyult, nem?! — A nőtlenek könnyebben viselik el... Nyugodtabbak... — Az a fiatalember is meggyógyult, nem?! — Melyik?: Ja, az aki itt feküdt? Az igen! .Az aztán igen — mondta hangjában kevéske vidámsággal, de a szeme a semmibe révedt. — No látja! — mondta és megpróbált 6 is mosolyogni. A gyomra azonban úgy ösz- szerándiilt, mintha ecetet nyelt volna. — Azért maga úgy ne gyógyuljon meg — mondta az asszony és kilépett a szobából. TÖTH ELEMÉ? ■■ ' A „haladás" mércéje Nagyapáink még a levéltárcák rej- lain látható. Főleg akkor, ha reklámtett zugaiban hordták az akkori idők célokat szolgál. A nagy „business- Izlése számára nagyon frivol fényké- nek" minden jó. Nói test, könnyek, pékét és csak férfitársaságban néze- vagy nemzeti lobogó. A fő, hogy az gették az „ínycsiklandozó“ idomokat, üzlet virágozzon, (r.) Ma már mindez a képesűjságok oldaFarsangi hangulat Párizsban szú hajat viseltem már akkor is, és minden nap vizes, csapzott hajjal távoztam az edzésről. Édesapám attól tartott, hogy megfázom, és megbetegszem. Választanom kellett: vagy az úszás vagy a haj. A hajam mellett döntöttem, és tizenhárom éves koromban a bátyám rábeszélésére vívni kezdtem. • Még szerencse... ~ Az a szerencse, hogy Pacsenovszky edzó vwólskolájába kerültem. Neki köszönhetem, hoay Idáig Jutottam: 9 Természetesen egy kicsit a szorgalmának Is... — A vívást nálunk eléggé mostohán kezelik. Szorgalom nélkül nem sokra vinnénk. A- nyagl támogatásra nem nagyon számíthatunk. Egy rosszabb szereplés valamelyik nemzetközi vívóversenyen és máris lemondhatunk arról, hogy belátható időn belül lehetőséget kapunk a bizonyításra. Szinte el sem tudom képzelni, hogy így kezelnék például a labdarúgást. Elöjordult már, hogy azt hittem, felhagyok a vívással. De ezt nem lehet abbahagyni. Akt egyszer kiállt a pástra, az örökre rabja marad. • A vtvősport mai helyzete tényleg sok kívánnivalót hagy maga után. Ausztriai szereplése után nyilván az illetékesek is Jobb belátásra térnek. ~ A vívószövetség Jelszava: a vívás Is olimpiát sport. Szeretnénk végre kijutni az olimpiára. A feltételek azonban kegyetlenül szigorúak: legalább mérsékelten szerepelni minden nemzetközi versenyben. Egy megingás és oda a vágyálom. • Pedig talán éppen a nemzetközi tapasztalat hiányzik leginkább a csehszlovák vívóknak, nemde? — A szó szoros értelmében. Bár tavaly már némileg favult a helyzeti Áprilisban résztvet- tem Génuában az Ifi VB-n, szeptemberben Nyu- gat-Németország nemzetközi bafnokságán, és természetesen Ausztria bafnokságán. Persze ez kevés. De kollégáim közül sokan egyáltalán kf sem futnak külföldre. Merem áUitant, hogy anyaegyesületem, a kassai Lokomotíva csapata képesség tekintetében magasan a legfőbb. Csakhogy nemzetközi erőpróbáról álmodni sem mernek, ezért persze hazai viszonylatban is rosszabbul szerepelnek, mint mondjuk a prágai főiskolások csapata. 9 Mi gátolfa tehát leginkább a csehszlovák vívósport feflOdését? — A nemzetközt tapasztalat hiányán kívül a megértés, a támogatás, legfőképpen az anyagi támogatás hiánya. Az Ifi VB-rOl például kis híján lemaradtam csupán azért, mert nem volt villany mellényem. Végül is saját magam szereztem be a mellényt. Egy labdarúgóval természetesen ilyesmi nem fordulhat elő. 9 Idei tervei? — Márciusban raftolok az ifi VB-n, a torinói Martini Kupán, augusztusban Ankarában a felnőtt VB-n, mafd szeptemberben Ismét Torinóban az Unlversiadén. A pozsonyi Gyógyszerészeti Fakultás első évfolyamát látogatfa egy szerény, barna kislány. Éppen olyan mint minden diáklány, vígkedé- lyű és gondtalan. Pusztán abban különbözik tőlük, hogy míg a többiek az előadások, szemináriumok végeztével rendszerint randevúznt, kávézni vagy táncolni fórnak, 6 rohan a tornaterembe. Aztán késő éfszdkála a könyvek fölött ■görnyed, hogy másnap az iskolában Is helytálljon. Legalább úgy, mint a páston. Nem lepődnék meg, ha két év múlva arra döbbennék, hogy egykor olimpiai bajnokjelölttel készítettem interjút. PalágyI Lajos
