Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-01 / 13. szám

8 új Ifjúság CSAK SZALUON A DAL ★ CSAK SZÄLUON A DAL ★ CSAK SZÁLUON A DAL ★ CSAK SZÁLUON A DAL ★ CSAK SZÁLUON A DAL ★ Csak szálljon a dal! Kulikor Ipolyviskre mentünk a érkeztek a nézőket és a szereplö- hépdal-verseny járási döntőjére, két szállító autóbuszok és személy- £s nem bántuk meg, hogy elmen- autók az egész lévai járásból. A tünk! négyszázötven férőhelyes teremben A helyi földműves szövetkezet körülbelül hatszáz ember zsúfoló- kitűnő rendezőnek bizonyult. A dott össze. S a csaknem négyórás szép új kultúrház elé egyro-másra műsor mindenkinek megnyerte a tetszését. Amikor a győztes újra kezd A nézők Izgatottan várták a ver­seny megkezdését, s a színpad függönye mögül is egyre gyakrab­ban teklntgettek ki, ami azt jelen­tette, hogy nemsokára kezdődik a műsor. Nekem az a huncut gon­dolatom támadt, hogy Jó lenne most a leányok és asszonyok öl­tözőjébe bolha képében beférkőz- nl, hogy a sok szép népviselet a- latt még szebb dolgokat is láthas­son az ember. Végre azután Ojváry László meg­A 68 esztendős Tóth István bácsi. Bélák Mária nyitó beszéde után megkezdődött neve me»«, a n«z6k meg szesUlhetnek külön dliban. dirvolt ou flaial gyerektől, beat- bíráló" blLtoáo'kihirdl^^^^^^ zene kedvelő ifjaktól dédnapyapáig ® ” kihirdette az e­mindenféle korosztály. De hát nem ^ Zsuzsa. 2. Csikós Já­is lettek volna magyarok, ha nem 2 ^ ^-óth tetszett volna nekik a sok szép . , , . , Huoveczné — Bai­népdal Mindenkit visszatapsoltak a Magla A győztesek bc^lo­szlnpadra de a fpan vették át az értékes díjakat ről az Idő róvids ge fogadták a szerencseklvánato­lehetett. Huszonnyolc ;^*”®Í?VZŐ lépett do- g- ^,,5 bogóra, tizenhat évtől hatvannyolc- „ i,h-av lg, a fiatalok és az idősebbek egy­aránt kitettek magukért, s egyél- hosy ez nem szegi talán nem Irigyeltem a bíráló bi- kedvüket. A bíráló b zottság igaz- „épballadákat szavat zottság helyzetét. S ahol verseny ságos^don«sében senki se^^ új reményekkel léphetnek dobogó­ra ismét azok. akik győzni akar­nak és győzni tudnak ebben a ne­mes versenyben. Mert mi hiszünk bennük, valamennyiükben! Llpták Zsuzsikának és Csikós Jánosnénak pedig további sikeres versenyzést kívánunk. LN A tornaijai táncdaiénekesek sikere Rimaszombatban A rimaszombati CSEMADOK JB 1970. március 14-én rendezte meg a járási népdal- és táncdaiénekesek járási döntőjét. A verseny szín­helye a rimaszombati művelődési otthon nagyterme volt, amely a 1* órai kezdetre zsúfolásig megtelt. Elsőként 12 népdalénekes lépett fel. A héttagú zsűri a következő 6 versenyzőt tartotta a legjobbnak: 1. SirakI Veronika, Ozsgyán. 2. Ondrejcsák Nándor, Abatala, 3. Lévay Tibomé, Rimaszombat. 4. Szaniazló György, Ozsgyán, 5. Adám Lajos, Rimaszombat, 6. Suhaj Erika, Tornaija. A músor második részében 18 táncdalénekes lépett tel. A zeneka­rok közül a tornaijai Ttie Buto-Buto gyermek zenekar aratott nagy sikert, Danyo Ernő vezetése alatt. A verseny nagy öaszeosapás volt, úgyszólván csak a tornaljaiak között. Az történt ugyanis, hogy a tornaijai körzeti döntő 5 első helyezettje az első 8 között végzett. Közéjük csak Rusznyák Ibolya ékelődött be a 4. helyre, aki a ta­valyi fUleki országos táncdaiénekesek versenyén a 3. helyezést érte •1. öt a tornaijai Szaturnusz együttes kísérte. A tornaijai Invázió­nak nem lehetett ellenállni. A közönség hosszantartó vastapssal Ju­talmazta a legjobb versenyzőket, akik a következő helyezést érték el: 1. Kovács László, Sajószámya, 2. Pásztor István. Tornaya, 3. Pe­tes Mária, Tornaija, 4. Rusznyák Ibolya, Rimaszécs, 5. FUkő Gyula. Beje, 6. Maksi János, Sajószámya. A közönség diját a kis tizenhatéves FUkő Gyula nyerte. A tornaijai táncdalénekes csapat osztatlan sikert aratott. .4 szer­vező bizottságnak feh-óhatő. hogy négy olyan énekes versenyszerű fellépését engedélyezte, akik a versenyszabályokat nem tartották be (két helyen vett részt selejtezőn, nem vett részt selejtezőn, nem tölti be 1978-ben 16. évét).' Erre vigyázni kell a többi verseoyen is! Kovács János Stubnya Arnold felvételei A „Tavaszi szél vizet áraszt“ címmel megrendezett népdalénekesek versenyének járási fordulói befejeződtek. A győztesek az elődöntőkön, ezek legjobbjai pedig az országos döntőn vesznek részt. A CSEMA­DOK pozsonyi, városi és járási titkársága a féli új kultúrháztoan tartotta meg a ver­seny járási tordulőjáL Az első díjat Mits Klára nyerte el. Aki érdeklődik a népdal éneklés iránt, annak számára ez a név nem ismeretlen. Az 1968-ban megrendezett Nép­dalénekesek I. Országos Fesztiválja nagy­díját ugyanis Mlts Klára nyerte el. A két év előtti győztes tehát újra kezdett. Ez al­kalomból munkatársunk néhány kérdést tett fel Mits Klárának. Ü. I. — Milyen érzés az, amikor egy or­szágos verseny győztese újra az „alapfok­tól“ kezdi a versenyt? Mits Klára: Nem könnyű. Amikor az első versenyen indultam, nem ismert senki. Te­hát a színpadon a zsűri és a közönség csak a pillanatnyi teljesítményemet vette tekin­tetbe. Ma már egy kicsit ismernek és Így „nagyot“ várnak tőlem. Teljesítményem megítélésénél magasabb mércét használ­nak. Már régi igazság, hogy könnyebb az elsőbbséget elérni, mint megtartani. Ü. I. — Az 1968-as verseny után több­ször találkoztunk a neveddel. Milyen na­gyobb rendezvényen énekeltél? Mits Klára: — Sok helyen nyílt lehető­ségem a közönségnek dalokkal kedvesked­ni. Ezek közül hármat, a legnagyobb él­ményt nyújtó fellépéseimet szeretném meg­említeni. 1968-ban a Gombaszögi Dal- és Téncünnepségen léptem fel. 1969-ben a Zselfzi Fesztiválon és Balatonfüreden Husz- ka Jenő szobra leleplezésének alkalmából rendezett ünnepségen. 0. I. — 1968-ban a lévai járás győztese lettél, ma viszont a pozsonyi járásban nyer­ted el az első díjat. Mit jelent ez a „hely­csere“? Mits Klára: — 1968-ban még odahaza vol­tam, Ipolyságon. Ma viszont a Szlovák Mű­szaki Egyetem vegyészmérnöki karának má­sodéves hallgatója vagyok. így változott meg „illetékességem“. 0. I. — Tehát vegyésznek készülsz. Ez elég távol eső terület, már ami az ének­lést illeti. Áruld el, hogyan lesz egy ve­gyészből énekes? Mits Klára: — Erre nem tudok pontosan válaszolni. Minden esetre az éneklés iránti vonzalom előbb jelentkezett, mint a vegyé­szet utáni érdeklődés. Számomra az ének­lés életszükséglet. Mindig énekelek. Pél­dául, ha nem sikerül valamelyik vizsgám és a tanár bácsi „hazaküld“, akkor is é- nekléssel vezetem le az izgalmat. A ve­gyészet az más. Az hivatás. 0. I. — Milyen ambíciókkal lép újra a versenyporondra egy országos győztes? Mits Klára; Az 1968-as verseny első volt a maga nemében. Az érdeklődők és ver­senyzők száma egyaránt kisebb volt. De teljesítette feladatát — elősegítette a nép­dal szeretetét, népszerűsítését. Az idei má­sodik verseny tehát bizonyára már sokkal szélesebb körű érdeklődésnek fog örven­deni. Ez azt jelenti, hogy az idei mezőny erősebb lesz. Ezért nagyon örülnék, ha si­kerülne bejutnom a döntőbe. Az első lépést már megtettem. Persze előttem van még az elődöntő. 0. I. — Azért minden „harcos“ lélek mé­lyében ott bujkál az a kis remény, hátha sikerül feljutni a „dobogóra". Ez annál ts inkább aktuális, mert az országos döntő három első helyezettje részt vesz a buda­pesti „Röpülj páva" gálaestjén, a magyar televízió kamerái előtt. Milyen érzés lenne, ha ez sikerülne? Mits Klára: Azt hiszem, életem egyik legszebb pillanata lenne. Ennél szebbet nem is tudok elképzelni. De erre gondolni sem merek. Mint mondtam, az idei mezőny lé­nyegesen erősebb lesz, mint a két év előtti. 0. I. — Köszönjük a beszélgetést és a versenyzéshez sok sikert kívánunk. — hr — jMffl sai vm M“ CSAK SZÁLUON A DAL ★ CSAK SZÁLUON LEHÁR-NAPOK KOMÁROMBAN Komárom és Lehár Ferenc kapcsolata régen köz­ismert. Lehár szerette Komáromot, Komárom sze­rette és szereti, tiszteli ma is Lehár Ferencet. A városnak már van egy évek óta Ismétlődő, Im­már hagyománynak számító ünnepségsorozata — a Jókai Napok. Áz Idén újabb hasonló, s reméljük a következő években a Jókai Napokhoz hasonlóan Is­métlődő ünnepségsorozattal gazdagodik a város. Az idén — áprilisban kerül sor az első Komáromi Le­hár Napok megrendezésére. A Komáromi Városi Nemzeti Bizottság a város többi kulturális szervé­vel karöltve rendezi meg a Lehár Napokat. A bi­zottság távlati elképzelésekkel, állandó, évente Is­métlődő jelleggel szándékozik dolgozni a jövőben is. Feladata nem csupán az ünnepségsorozat megren­dezése. hanem a Lehár hagyományok ápolása, a Le- hár-emlékek felkutatása lesz. A centenáriumi meg­nyitóra április kilencedikén kerül sor, amely a he­lyi énekkarok ünnepi díszhangversenyével kezdődik. Négy nappal később zajlik majd le a Lehár-fesztl- vál, amelyen a Brnől Janéöek Opera vendégszerep­lésére kerül sor. örvendetes tény, hogy a cseh mű­vészek külön erre az alkalomra önállö emlékmű­sort állítottak össze, melynek címe: Randevú Lehár Ferenccel. Húszadikán a pozsonyi Nová scéna mű­vészei adják elő Lehár első nagy sikert aratott, szinte leghíresebbnek számító operettjét. A mosoly országá-t. Huszonkflencedikén budapesti művésze­ket lát vendégül Komárom. A Fővárosi Operettszln- ház a Vig özvegy operettet adja elő. Harmincadi- kán megkoszorúzzák a zeneszerző emléktábláját, s megnyitják a Lehár-emlékklállltást. Rendkívüli e- redménynek számit, hogy harminchat eredeti, het­venegy Lehár-alálrásos papírt, iratot tudtak felku­tatni. Ugyancsak a kiállításon látható majd 361 Le- hár-negatív a zeneszerző életéből, amelyet egy morva tanító, lelkes Lehár-kutatő kölcsönzött Ko­máromnak. A kilálltás egy Idő után bezárul, de a- nyagénak leqjaváből rögtön azután Lehár-emlékszo- bát rendeznek be a komáromi múzeumban. A Le- hár-napok alkalmáből jelenik majd meg a három, magyar, szlovák és német nyelvű emlékkladvény. Példányszáma 10 000 lesz. örvendetes ténynek számit ez a kezdeményezés. Sikere biztos. Talán csak azt kifogásolhatnánk, hogy az ünnepségsorozat nem lesz folyamatos. Lehet, így lesz jobb — majd elválik, z o 3 a co < to A táncdaiénekesek kategörlájé- te. A népdal- és táncdalénekestk ban nagyon kiegyensúlyozott volt első három helyezettje tárgyi ju- a küzdelem. Ennek ellenére meg- talomban is részesült, született a zsűri döntése, melynek Reméljük, hogy műkedvelő nép­értelmében az első helyen Dombo- dal- és téncdalénekeseink a nép­vári Lúcia Lándorról, a második dalénakesek országoa versenyének Ez év március elején a komáro- jövőben a legmesszebbmenő segít- helyen Szulcsányl Lajos Gútáröl és és a táncdaiénekesek harmadik or­mi Járási NépmOveiési Otthon a séget nyújtsuk járásunk mOkeúve- a harmadik helyen Molnár Gizella szágos fesztiváljának díkitőjében is Csemadok Járási Bizottságával kar- lő táncdal- és népdalénekeseinek komáromi énekes végzett. A kö- eredményesen szerepelnek majd. öltve megrendezte a „Tavaszi szél egyaránt. E célból szeretnénk sze- zönség diját Belokosztolszky Zol­vlzet áraszt“ címmel meghirdetett mlnárlumok és Iskolázások rende- tán, naszvadi táncdalénekes nyer- Rlgler János csehszlovákiai magyar műkedvelő zésével aktívan hozzájárulni mű- népdalénekesek második országos kedvelő énekeseink művészi szín- versenyének járási döntőjét. Te- vonalának emeléséhez. A majdnem kintettel a közönség rendkívül nagy tökéletes szervezés ismét Igazolta érdeklődésére, a szervezőbizottság az állami népművelési szervek, tö- a népdalénskesek járási döntőjét megszervezetek és kultúregyesüle- egybekapcsolta a csehszlovákiai ma- tek szoros együttműködésének gyár táncdaiénekesek harmadik or- szükségszerűségét. Igaz ugyan, hogy szágos fesztiváljának döntőjével. A ez a vezető személyek kölcsönös komáromi Szakszervezetek Háza megértésének kérdése, de egyben nagyszámú közönsége előtt 14 nép- bizonyítéka és biztosítéka a nép- daiénekes. 2 énekcsoport, egy cl- művelési otthonok és a Csemadok teraegyüttes, egy citeraszőlista és járási bizottságainak közösen vég- 15 táncdalénekes lépett színpadra, zett eredményes munkájának. A népdalénekeseket a Járási Nép. Ha figyelembe vesszük az egy- mOvelésI Otthon népizenekara ki- re növekvő igényeket, akkor hatá­sérte Lázók Miklós vezetésével, a rozottan állíthatjuk, hogy csakis az táncdalénekeseket pedig a naszva- Uyen szoros együttműködés által dí Melódia-klub és a gútal STAR érhetjük al közös céljainkat a nép­zenekar kísérte Miskolczy János ill. mtvelés minden területén. Szulcsányl Lajos vezetésével. Egy- Az ötórás színvonalas műsoron öntetű véleményként elmondhatjuk, a zsűri a népdalénekesek kategő- hogy az Idei járási fesztivál mű- riájában az első helyet a martos! sora kissé hosszúra sikerült. Ezért énekcsoportnak ítélte oda, a má- a jövőben célszerűnek tartjuk kü- sodik helyen Peller Istvánná vég­lön megrendezni a népdalénekesek zett (ögyalla) és harmadik dr. és táncdaiénekesek járási feszti- Petheö Györgyné lett Bátorkeszl- válját. Az idei fesztivál Ismét Iga- ről. zolta, hogy járásunkban számos A zsűri elismerő oklevéllel ju- flatal érdeklődik nemcsak a tánc- talmazta a megyercsl énekcsopor- dal, de a népdalok iránt Is. Ez tot, a perbetel clteraegyüttest és mindenesetre örvendetes tény és Gatyás Béla citeraszőlistát Perbe- kötelességünknek tartjuk, hogy a téről. u CSAK SZÁLUON A DAL ★ CSAK SZÁLLJON A DAL ★ CSAK SZÁLUON A DAL ★ CSAK SZÁLUON Illés Béla 75 éves Nagyon-nagyon büszke vagyok hatalmas étvágyamra. E téren Is kitűnő hagyományai vannak a magyar irodalomnak: közismert Kemény Zsigmond és Vajda János égigérő étvágya. De csodálatosképpen e két nagy írónk nem volt büszke erre a rendkívüli képességére. — Sőt! Nekik ugyanis ivoltak más olyan tulajdonságaik, amelyekkel büsz­kélkedni lehet. Kölcsönkapott anekdota* Ezután érthető, hogy sokáig hallgattam arról a vereségről, amely éppen ezen a té­ren ért — egy-két év híján negyven esz­tendő előtt A véletlen akkor összehozott Bohumll Smerallal, a csehszlovák kommu­nista párt vezetőjével, akivel előzőleg egy kis hírlapi polémiám volt. Smeral meghí­vott egy kocsmába, vacsorára. Tudtam ró­la, hogy nagyon szerény ember — pártel­nök korában is azt a bútorozott szobát lák- ta, amelybe diák korában költözött. De azt Is tudtam róla, hogy étvágy-HerkuIes. Több volt annál. Mikor én már régen kidőltem. ö még egyre hozatta az ételeket. Szóval, mint a hírlapi polémiában — itt is veresé­get szenvedtem. Smeral megvigasztalt — egy anekdotával. íme az anekdota: — Néhány hét előtt bejöttem ebbe a kocsmába és kacsasültet rendeltem. — Hány adagot? — kérdezte a pincér. — Ada­got? — hördültem tel. — Hozzon eay egész kacsát! — A kacsát megettem — folytatta Sme­ral elmélázva —, és utána ettem még egyet és mást Másnap ismét bejöttem a kocs­mába, és az étlap áttanulmányozása után főtt marhahúst kértem. — Azzal nem szol­gálhatunk — mondotta a pincér. — Miért nem kaphatok marhahúst, hisz’ Itt szere­pel az étlapon? — Sajnos, nincs egész marhánk — felelte udvariasan és nagyon komolyan a pincér. — Szóval... — folytatta Smeral. — Na majd ha ismét Prágában lesz, még egyszer összemérjük erőnket. Látva, hogy ez nem vigasztal meg, to­vábbment egy lépéssel. — Ha ezt az anek­dotát elmeséli — mondotta kezét vállam- ra téve —, úgy mesélje, hogy magával esett meg. Hisz’ magával is megtörténhe­tett volna, sőt megtörténhet. * Illés Bélának e gyönyörű kis írá­sát 75. szűletésnapfa alkalmáből kö­zöltük.

Next

/
Thumbnails
Contents