Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-24 / 12. szám

u| ifjúság Dunaszerdahely hétköznapjai Talán egy csehszlovákiai magyar város neve sem fordul meg olyan gyakran az itteni magyar sajtóban, mint Dunaszerdahelyé. Talán azért, mert ide minden újságíró szívesen jön. Miért jön szívesen? Talán azért, mert ha kell, itt az anyanyelvén is elmondhatja mondanivalóját, és az anyanyelvén kapja a választ is; legyen az szlovák vagy magyar nyelvű újságíró. Még miért jó jönni Szerdahelyre? Mert itt mindig akad írnivaló: nyá­ron azokról, akik a rózsákat lopják, télen meg a tábláról, amely hirdeti: „Netépdessetek“ bennünket — ha kell pozitívan, ha kell, negatívan. És még miért? Pozsony legközelebbi magyar értelmiségi központja. Április elsején ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját. Ez alkalom­ból köszöntjük minden dunaszerdahelyl olvasónkat, azokat is, akik nem olvassák az Üj Ifjúságot. Negyed évszázad eredményeit lehetetlen egy újságoldalon kimutat­ni. Az, amit majd az alábbiakban olvasnak Dunaszerdahelyről, nem di­csekvés és nem is kritika. Köszöntő. Mellésikerült, persze... Bün-e rózsát lopni? Nem. De rSzsatSvet, sőt epész bokrot tövestől, már igen. Ma Dunaszerdahely parkjairól, rőzsálről híre«: a városatyák 19á9-ben kezdtek foglalkozni a „fásítás“ gondolatával. Sokan szkeptikusan legyintettek: Itt. ahol még a széket Is kilopják alólad? Aztán mégis kiültették az első rözsatöveket. Éjjel 200-300 eltűnt belőlük. Másnap, harmadnap stb. megismétlődött hajszál pontossággal mindkét folyamat. Szerencsére a vnb-nek volt elég rózsája... Nyáron az arra járó Idegenek megcsodálják s 'dunaszerdahelyl kiskertek rózsáit: kevesen tudják, miért olyan szépek — kivétel nélkül. ..Egy anyától származnak...“ De ez titok. Ettől persze sokkal örvendetesebb az. hogy a ró- zsátípmégiscsak megtették a magukét, mert Du- naszerdahely 1962 óta orsrápos. Illetve kerületi mé­retben a városszépitő versenyben minden évben je­lentős eredményt ért el. Tavaly például százezer korona jutalmat kaptak helyezésükért. néhány számadat 1960-ban 186 újszülöttje volt DunaszerdaHelynek. öt évvel később 207 és 1969-ben 238 (118 fiú és 120 lány). 1960-ban 59 házaspár esküdött örök hűséget egy­másnak, öt évvel később 79, és 1959-ben 88. Iskolái: két magyar tannyelvű alapfokú kilenc­éves Iskola, két szlovák tannyelvű kiiencéves Isko­la. egy-egy általános műveltséget nyújtó középis­kola szlovák, Illetve magyar tannyelvű, mezőgaz­dasági technikum (1972-ra fejezik be az új Iskola épületét, diákotthonnal és tanítói lakásokkal együtt). Ipari tanonciskola és ide sorolhatjuk már a szep­temberben meginduló egészségügyi középiskolát is. Van három óvodája és két bölcsődéje. De mindez mi a követelményekkel összehasonlít­va!? MILYEN FONTOS LÉTEStTMÉ.NYEKKEL GYARAPO­DOTT A VÁROST Mindenekelőtt e cukorgyár épületével; 224 mil­lió korona beruházással építették fel. A közszol­gáltatások házával: Ma már kettő se lenne elég. Új épületet kapott a jnb, a szakszervezetek és a já­rás! pártbizottság is. Felépült a Dunaj-szálló, ká­véházzal és étteremmel. A karcsal úton teljesen üj a járás! építkezési vállalat areálja, a Prefa, Agro- stroj és a Tesla (provizórium) kirendeltségei Is az utóbbi évek „termékei". Valljuk be, hogy 25 évvel ezelőtt Dunaszerdahe- lyen senki se mert Ilyen szép eredményekre gon­dolni. GYURCSÍK JÓZSEFFEL, A DUNASZERDAHELYI VNB ELNÖKÉVEL A feketére ugyan már csak azután került sor, amikor Gyurcsik József, Dunaszerda­hely polgármestere befejezett­nek tekintette beszélgetésünk- ket. És ha túlzottan pontos szeretnék lenni, akkor a csésze fekete után oda kellene bigy- gyesztenem még a pohár ko­nyakot is ... A dunaszerdahe­ly iek egészségére! Mióta a város polgármestere, Gyurcsik elvtárs? — 1962 óta. Feltételezem, hogy emlék­szik Dunaszerdahely felszaba­dulásának napjára, április el­sejére. — Már hogyne emlékeznék; sok ember életének legszebb napja volt az. Szerdahelyen ugyan nem vonult át a front, de az emberek így is alig vár­ták a Vörös Hadsereget. Meg­érkezésükkor a lakosság kint állt az utcán, integettek nekik, kiáltoztak feléjük és a kezü­ket szorongatták. Nekem sze- méyles élményem nincs ezt a napot illetőleg, hiszen akkor még csak 16 éves voltam. Milyenek voltak a felszaba­dulás utáni közvetlen évek? DunaszerdaHelynek sem Hor­thy, sem TIso nem adott sem­mit. A lakosság nagy része, bármily furcsán hangzik is, más munkalehetőség hiányában favágással foglalkozott. Igaz ugyan, hogy a felszabadulást követő közvetlen években egy helyben topogott Dunaszerda­hely iparosítása, a lakásépítke­zés stb. De a favágók száma már egyetleneggyel sem gya­rapodott ... Aki dolgozni akar, talál magának munkát a város­ban. Melyik évek jelentették Du­naszerdahely számára az „el­rugaszkodás" éveit? — 1954-ben kezdtük építeni 8 Kukuóin és Fuőík utcai lakó­telepet. A hatvanas évekig a főúton Idvül Dunaszerdahely- nek úgyszólván nem volt egyetlen pormentesitett útja sem. Ma, ha más nem, ideigle­nes járda van mindenütt. 1959- ben kezdődött a város parkosí­tása. Addig Szerdahelynek nem volt egyetlen parkja sem. Azt hiszem, az ötvenes évek máso­dik felére tehetnénk azt a kép­zeletbeli határkövet, amikor el­kezdődött városunk fejlődése — minden téren. Dunaszerdahelyl úgy ismer­jük, mint Csallóköz diákváro­sát. Most, hogy itt szeptem­berben megnyilik az egészség- ügyi középiskola is, azt hiszem, joggal fogják a fiatalok váro­sának nevezni. Mi a véleménye Dunaszerdahely polgármesteré­nek a város fiataljairól? — Én úgy érzem, a fiatalok szeretik városukat. Érthető, hiszen amiben lehet, a segltaé- gükre vagyunk. Viszont tuda­tában vagyok annak, hogy a fia­talok eigfontosabb igényeit — a szórakozás és kultúra terén — nem tudjuk kielégíteni, vagy csak részben. Ez a „részben" talán az ifjú­sági kulbot jelenti. A gimna­zisták panaszkodtak, hogy nem azt a célt szolgálja amiért építve volt. — Sajnos. Mondták a fiaim is, hogy hallottak egyet-mást. Szerintem ez már a fiatalok magánügye. Tőlünk csak helyi­séget kértek. Azt nem kérték, hogy ellenőrizzük a klub mű­ködését, sőt még azt sem, ki jár oda. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ifjúsági klub csak addig fog működni, amíg fel nem épül az új tár­sadalmi ház. Ma mindenütt nagy gond a fiatalság szórakoztatá­sa, foglalkoztatása... Mi csak próbálkozunk megérteni ókét. Jobb a helyzet a pionírok foglalkoztatása terén. Vagy négy évvel ezelőtt kiürítettük a Vermes-kastélyt és a szer­dahelyi pionírok azóta ott tölt­hetik szabad idejük minden percét. Milyenek a dunaszerdahelyl fiatalok? — Mint a pozsonyiak, vagy mint a komáromiak. Nincs köz­tük lényeges különbség, higy- gye el. A divat itt is ugyanúgy hódít, mint máshol, egy kicsit többet megengednek maguk­nak, mint a felnőttek. Dehát azért fiatalok, nem?! A mieink — szorgalmasak. Ha nem segí­tettek volna a városrendezési munkákban, hát bizony csak pár év múlva értük volna el azt, amit már most elmondha­tunk magunkról. Szeretnénk ki­használni az alkalmat és a vnb nevében ezúton megköszönni segítségüket, örülhet az a vá­ros, amelynek ilyen fiataljai vannak. Nem azt kértem,hogy dicsér­je ókét, hanem azt, hogy jel­lemezze ... — De a dunaszerdahelyl fia­talok ilyenek. Még nem hallot­tam huliganizmusról nálunk, és 1968-ban sem ütközött tör­vénybe 8 viselkedésük — iga­zán nem mondhatok róluk semmi rosszat. Ezt nagyon jó hallani. Kö­szönöm. Csak a templom marad 'A dunaszerdahelyiek közül is kevesen tudják, hogy városuk tulajdonképpen két részből áll: 6- és újvárosbői. Az óvárost könnyen megismerik feltúrt út­testeiről, ugyanis a városi nem­zeti bizottság máris megkezdte a régi városrész teljes mértékű átépítését. Az idősebb épületek­ből csak a katolikus templom éli át 8 „tisztogatást". Szükség volt erre? Igen. Dunaszerdahelyen az utóbbi tíz évben több családi ház é- pült, mint az elmúlt harminc év alatt. Jelenleg Is annyi az építkezési telepltmény, hogy azok kielégítése lassan már o- lyan probléma lesz, mint az ugyanilyen jellegű ügy elintézé­se — Pozsonyban. A vnb elnöke azt mondta, hogy a lakástelki Igénylések kielégítésével az 1970-es évben egy kicsit „leállnak". Miért? „Az utóbbi években annyi ú.1 utcát nyitottunk, hogy azokat képtelenek voltunk ellátni kom­munikációs szempontból. Elóször ezt kell megoldani. Kutakat, vízvezetékeket, leve­zető csatornákat, kell építeni az újonnan épült családi házak lakóinak. Aztán meg azért is nehéz adni háztelkeket, mert egyszerűen nincs miből. Ami van, az mezőgazdasági földte­rület. Tehát szükséges a „rom­bolás". De térjünk vissza Dunaszer­dahely átépítése távlati tervé­hez. Amint a mellékelt fénykép is ábrázolja, az átépítés való­ban nagyméretű lesz. Középütt a templom, Dunaszerdahely la­kosai számára egyetlen tájé­koztató pont, a többi épület mind új. Egytől egyig. Azt mondják, Í973-ra elkészülnek az átszervezéssel... A távlati terv alapján Duna­szerdahelyen a következő é- vekben telénül egy Ú1 bölcsőde, óvoda, 96 müllö koronás beru­házással a Tesla üzem kiren­deltsége, egy 22 tantermes ki­lencéves Iskola (ez év júniusá­ban megkezdik építését és 1971 végére szeretnék átadni a du. naszerdahelyl gyerekeknek), ki­bővítik a kórházat stb. Megéri-e mindez Í973-lg a sáros, poros Dunaszerdahelyen élni, nézni a százéves épületek lebontását és káromkodni, hogy a legközelebbi tejcsamok két kilométernyire van lakőhelyünk- től. Azt hiszem, igen. Sose azt nézzük, mit áldozunk, hanem azt, miért. De így van. A dunaszerdahelyl járás egyike azoknak az élenjáróknak, ahol a közlekedési balesetek el­ső számú okozója az alkohol. Nem csoda. Hi­szen csak Dunaszerdahelyen 18 csárdát. Illet­ve italboltoí; büfét tartanak nyilván. AMIT NEM LEHET NEM ÉSZREVENNI az Dunaszerdahely „felszántott“ útteste!. Leg­nagyobbrészt az autósok sinylik meg, de azok Is, akik naponta autóbusszal járnak be Duna- szerdahelyre, mert az autóbusz csak a vasút­állomásnál áll meg. — Ezek plszlícsáré dolgok. Tudja maga, ml volt ezen az úton, ha esett az esó? Na lát­ja, hogy nem. Karambol a karambolt érte. Het­ven évvel ezelőtt építették, és hogy szép le­gyen macskakövekkel raktíSk ki. A nemjóiát! Kocsikerekeknek, nem gumiabroncsoknak szán­ták. Ráadásul később kinevezték nemzetközi fő­útnak is. Ogy ugrándozott rajta a kocsi, mint­ha áramütés érte volna. Én bizony nem bánom, hogy nekifogtak átépítéséhez. Rosszabb lett vol­na, ha az eredeti állapotában hagyják. Gondoltam, hogy „szakember“ nélkül nehe­zen tudnék írni erről a kényes témáröl, és mert közel jártam a jnb épületéhez, annak so­főrjéhez fordultam nagv prolémámmal: mondja csak meg nyugodtan a magáét, mi a vélemé­nye a feltúrt utakről. Megmondta. Ezúton Is köszönöm, hogy rongyot adott ci­pőm sártömegböl való „kibogozásához“. Az új űtről csak annyit, hogy 18 millió koro­nás beruházással épül, és a pozsonyi útépítési vállalat kötelezettségvállalása szerint 1971 jú nlusa helyett már ez év augusztusában átadják az utat a forgalomnak. Ha nem fgy lesz, a dunaszerdahelyiek von­ják majd őket felelősségre. SAjNOS JÖ, HA VAN A HÁZNÁL Találós kérdés: Mit gondolnak, mitől fáj leggyakrabban Du­naszerdahely elöljáróinak feje? Szabad a gazda? A cigánvoktől. Van egy mendemonda az első dunaszerda­hely! cigányokról. Ogy mesélik, rongyosan, egyedül lőtt a városba, és csak azt kérte, hagyják őt megmelegedni a kátrányfőzők. To­vábbáll ö azonnal. Nem ment tovább. Tetszett neki Dunaszer­dahelyen. Meghiszem azt! Fél év múlva mér tizenhatan voltak, és jelenleg a csaknem 12 000 lakosú város 11 százalékát alkotják. Már nem­csak melegedni akarnak. Lakást, a legmagasabb családi pótlékot, nyugdijat követelnek. Ami minden rendes embernek kijár, követelés nél­kül is megkapják, ök azonban türelmesek és ídömllllomosok. Hónapokig járnak vezető sze­mélyiségek ~ nem Is akárkik — után 25 ko­rona miatt. Már lassan megszokták őket. Számolnak ve­lük mindenben és mindenütt. Például ez évben zenei tanfolyamot indítanak 26 cigányszárma­zású fiatal részére. Ki tudja, nincs-e születő­ben egy Rajkő-zenekar? és ünnepnapjai Az oldal anyagát írta ZÁCSEK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents