Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-24 / 12. szám

2 Ú| i‘fÍÚS8g'---­Hatvanöt éve halt meg Verne Gyula Ki M Mnitkeznék még Nem« képlUajn* é« a Naut^tur«?, Ki na amlékezaék vissza Gra»t ka- plttoy gjattnekeire? Esetleg Strogott Miháljia, akiaek abűc- járél a Cir futárja cbnea film is készült? Cs aki valamót is olvasott tőle, aimak nem kell bemutatni Verne Gyulát. Annak idején úgy tartották számon az irodalomban, mint egy új műfaj, a természettudo­mányos fantasztikus regény megteremtőjét, öriásl fantázia kellett ahhoz, hogy Írni tudjon Nemo kapitány tengeralattjáré- járői, a repülőről, a helikopter­ről, a kétéltű jármüvekről, de hát ezek már n^yobbrészt mind megvalésultak. Es sok más el­gondolása Is. A főidet ma nem 80 nap alatt, hanem órák alatt körüljárhatjuk, az utazás a hold körül pedig épp napjaink­ban valősult meg. Kevés regé­nye van már Verne Gyulának, amely így vagy úgy ne vált volna valósággá. A francia Verne Gyula 1842. február 8-án született Nantes- ben. Érdekes tája ez Francia- országnak, itt torkollik a Loi­re az óceánba és bizony a del­tában megfordultak a messzi tengerek hajói is. A fiatal Ver­ne a parton ülve sóvárgott, míg egy szép napon megszökött ha­zulról, és felcsapott az egyik Ilyen hajóra tengerészinasnak, hogy eüiajózzon a végtelenbe. Ebből nem lett azonban sem­mi, mert az éber apa ismerte fia kalandvágyó hajlamait, nya­kon csípte és hazavitte. Így Verne sohasem Jutott ki a nagyvilágba. De Nantes-ban szépen elvégezte középiskolai tanulmányait, a jogi fakultást pedig Párizsban. Gyakorló jo­gász azonban nem lett belőle — mert erről a pályáről elsodor­ta az irodalom. Ennek szentel­te jóformán egész életét az észak-franciaországi Amlens- ben, hol példás és szerény cse- ládi életet élt egészen 1905. március 24-én bekövetkezett haláláig. Aki azonban azt hinné, hogy ézt a csendes jogászt a fá>~ tasztikus regény sodorta e! az Irodalom vizefre, téved. Első írásai Thálla égisze alatt szület­tek meg. Először egy verses ko­médiát, majd egy prózai mun­kát irt és közben szövegeket készített különböző vigoperik- hoz is. 'Akkwr tért át végkép­pen a fantasztikus regényre, mikor első Ilyen zsánerű mun­kája (Gt hét a léghajón. 1863) óriási sikert aratott. Ezután regényei egymást követve jelen­tek meg. Lehetetlen e rövid cikkben leisorolni minden mű­vét,- hiszen csak a holdutazás­ról két regényt is irt. A' világirodalom nem sorolja klasszikus nagyjai közé, kriti­kusai stílusát kifogásolták. Le­het. De halála hatvanötödik év­fordulója alkalmából bátran el mondhatjuk, hogy nem volt ta­lán író, aki úgy be tudott lér- kózsni a fiatalok szivébe, mint éppen Verne Gyula. _____________Mártonyölgyi László Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja 0 Megjelenik minden kedden 0 Kiadja a SMEN.A kiadóvélallsta • Szerkesztő ség és adminisztráció Brati­slava. Prafská 9. Telefon: 485- 41-45. Postaflök 30 0 Főszer­kesztő: dr. STRAS'SZEP GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes és kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÄ- GYI LAJOS. Riporterek: ZÄ- CSEK ERZSÉBET. KES7ELI FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető 8ATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF Nyomja: Zápaőoslovenské tla- őlame 01 • Előfizetési dfj egész évre 52.— K6a, fél évre 26.— Kis, negyedévre 13.— KCs O Terjeszti a Posta Hlr- tapszolgálata. alőfizethatő min­den oostakézbesítőnél vagy postahivatalnál • Kéziratokat nem őrzOnk meg és nem kül­dünk vissza 41 A lapot kOt- földre 8 PNS Ostredná expe dicla tjaőe, Bratislava, Gott- tealdovo (iám C. 48 űtjáii !• Set megrehaelnl. megbeszélése Nem sokkal az Október For­radalom győzelme után még 1918-ban a fiatal szovjet köz­társaság kormánya Pétervárról Moszkvába költözött. A kor mány tagjait a Metropol-szál- lóban helyezték el. Itt lakott Lenin is, majd később Lenin és felesége számára a Kreml­ben rendeztek be igen szeré­nyen egy kis lakást. Lenin a polgárháború viha­rain keresztül is mesterien ve­zette révbe a szovjet hajót. De a forradalmat állandóan újabb és újabb veszélyek fenyeget­ték. A háborúról békére való átmenet során a bolsevik párt újabb nehézségekkel állt szem­ben. A hosszú esztendőkig tar­tó háború és az intervenció tönkretette az országot. Az Ipar, a közlekedés, a mezőgaz­daság megbénult. A tömegek fáradtak voltak. A parasztság ingadozott, elégedetlen volt a gabonafelesleg kötelező beszol­gáltatása miatt. Az éhség a fáradtság következtében a mun­kások egy részénél is elégedet­lenség mutatkozott. Az osztály- ellenség ellenforradalmi célok­ra igyekezett kihasználni az ország súlyos gazdasági hely­zetét és a parasztok elégedet­lenségét. A munkásosztálynak minden erejét meg kellett fe­szítenie, hogy legyűrje a ne­hézségeket. Lenin életének utolsó éveiben zseniálisan meg­jelölte a gazdasági bomlás megszüntetésének, a nemzet- gazdaság helyreállításának és szocialista átalakításának út­jait. Lenin egészsége hanyatlott. Makacsul harcolva a betegség ellen, folytatja munkáját. El­nököl a Népbiztosok Tanácsá­nak ülésein, mint annakelőtte, érdeklik a legkülönbözőbb kér­dések, embereket fogad, beszél­getéseket folytat, leveleket ír, rengeteg megbízatást ad. Tekintettel Lenin egészségi állapotára, az orvosok csende­sebb helyet javasoltak Vlagyi­mir Mjies munkája számára. Azt javasolták, hogy jó lenne, ha Lenin valahol Moszkva kör­nyékén lakhatna, ahol nemcsak dolgozna, de pihenne is. Lenin legközelebbi munkatársai és fe­lesége Moszkvától 30 kilomé­terre találtak is egy erdővel körülvett szép kis kastélyt, amely valamikor egy cári tá­bornok tulajdona volt. A kas­tély az akkori időnek megfele­lően korszerűen volt berendez­ve. Volt vizvezetéke, villanyvi­lágítása és telefonösszekötte­tése Moszkvával. Továbbá pe­dig ami a beteg ember számá­ra a legfontosabb, nagyon csendes, erdős táj, valódi sza­natóriumi környezet. A legnehezebb feladat azon­ban csak ezután kezdődött. Lenin hallani sem akart arról, hogy Ide költözzön. Végül is hosszú rábeszélés után s az orvosok szigorú utasítására, engedett. A kastély, ahol Lenin életé­nek utolsó hónapjait töltötte és ahol 1924. január 21-én meg­halt, ma múzeum. Évente több­ezer turista keresi fel ezt a helyet. A múzeum annak a fa­lunak a határában fekszik, amelynek nevét — és ez talán nem lesz nehéz — az olvasó­nak el kell találnia. A falu la­kói, főleg a kolhoztagok, na­gyon büszkék arra, hogy Le­nin életének utolsó szakaszá­ban községük polgára volt. Az ottani kolhoz megalapítása is az ő nevéhez fűződik, és az Igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy Leninnek nem volt könnyű dolga. Sok fá­radságába került, míg közös útra tértek a falu gazdái. Na- gyezsda Krupszká emlékezései­ből tudjuk, hogy Lenin már 1919-ben arra akarta rávenni a falu gazdáit, hogy egy maga­sabb típusú kolhozt létesítse­nek. Ez azonban nem sikerült. Két évvel később kolhozparasz­tok meglátogatták Lenint és egy búza- és egy zabkévét hoztak ajándékba, mint a jó termés jelét. Egy csokor a bú­zából még ma is abban a vázá­ban van, ahová annak idején Lenin elhelyezte. Míg egészségi állapota en­gedte, Lenin munkanapja rend­szerint nagyon korán kezdő­dött. Csendben felekelt, hogy ne zavarja a többieket, és so­főrjével együtt Moszkvában igyekeztek, hogy a Kremlben mindjárt munkához láthasson. Szabad idejében sokat sétált, vagy pedig halászni járt. A kastély egyik helységében telefon van. Ezen a telefonon Lenin több mint kétezer uta­sítást adott, többszáz cikket diktált. A telefon nem műkö­dött mindig a legjobban. Erről tanúskodik Lenin egyik levele Betegen is, állandóan dolgozott. az akkori postaügyi népbiztos­nak. Szabad fordításban körül belül Így hangzik: „Dovgalev- szki Elvtársi Ojból figyelmez­tetem önt, hogy telefonom nem működik. Ma szombaton a 6-os és a 9-es vonal Harkov és Moszkva, jól hallható. De engem Moszkvában nem halla­nak, viszont én jól hallom Moszkvát, és állandóan zavar­nak. Azok a személyek, akiket ön idekUIdött, csak okoskod­nak és szerelnek valamint. Vagy hülyék, vagy nagyon ra­finált szabotérok. Mikor kapok végre olyan telefont, hogy a 30 kilométerre fekvő Moszkvá­val úgy beszélhessek, min{ a 700 kilométerre eső Pétervár- ral vagy Harkovval.“ Lenin lakásában minden úgy maradt, mint annakidején, mintha a gazda csak Moszkvá­ba ment volna, és estére visz- szatér. Történelmi tény, hogy ehhez a házhoz fűződik Lenin tevékenységének egyik legpro­duktívabb időszaka. Itt készült Lenin a párt és a Kommunista Internacionálé kongresszusaira. Itt írta művei egy részét is és itt születtek azok a gondola­tok, amelyek meghatározták a párt és a fiatal szovjet állam törekvésének irányát. OLVASÓINK HATODIK ÉS EGYBEN UTOLSÓ FELADATA megírni, hol halt MEG LENIN. Mind a hat kérdés megfejtését kérjük levelezőlapon április 10-ig beküldeni. Azoknál a város- illetve helységneveknél, ahol a szovjet ha­talom éveiben névváltozás történt, elfogadjuk mind a régi, mind az új elnevezést. Mark Twain a komáromi gym- nazisták színpadán Tom Sawyer és társai A komáromi magyar gimná­zium sztnfátszól Mark Twaín- nak. a neves amerikai írónak „Tom Sawyer kalandjai“ című kalandregényéből irt színpadi változatát az iskolai év dere­kán tanulták be és játsszák Komáromban és környékén. Az ismert tfiúsági regény szerep­lőinek színpadi megjelenítése kitűnően sikerült a lelkes és te­hetséges ifjú színjátszóknak, akik Dohai János tanár-rende­ző vezetésével már sok sikeres darabot játszottak az elmúlt iskolai években is. A sikeres „Aszódi diák“ és Trenyov: „Gimnazisták“ c. színmüve után jól választottak, amikor Mark Twain halhatatlan müvét tűz­ték műsorukra, hisz ez az trS nagyon közel áll az ifjúsághoz, a díákszínjátszók közönségé­hez; de még a felnőtteket is érdekli, hisz fiatalkorunk ked­ves olvasmányainak hőseit lát­hatjuk a színpadon. Király Dezső színpadi feldol­gozása és fordítása fordulato­sán kelti életre a regény is­mert hőseit: Hucklebery Finnt, Szavafóverseny Nyitrán A Nyitrai E. Guderna Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola magyar tagozata február 20-án Bzavalóversenyt rendezett szlovák és magyar nyelven, amelyet vendégként megtekin­tett az iskola Igazgatója, Karol Valehrach elvtárs és a CSEMADOK képviseletében Pogány elvtárs. A rendező szerepét a II. osztály vállalta, frissítőről és vidám esztrádmüsorról Is gondoskodott. A versenyeket. Illetőleg prózát magyar nyelven Vörös tanár elvtársnő és Bartha tanár elv- társ, szlovák nyelven pedig Zsilka és Kliská tanár elvtársnök tanították be. A klasszikus szerzők müvei mellett a modern irodalom is szóhoz jutott: hallhattunk komoly jellegű ver­set, prózát, de nem hiányzott a humoreszk sem. A zsűrinek nehéz dolga volt a díjak oda­ítélésekor. Végül a következő tanulók kapták az értékes könyvjutalmakat; az 1. dijat Mik- la Irén I. F tanulója szerezte meg Gály Olga Tilalom c. versével. A 2. dijat a másodikos Matyó Margitnak Ítélték oda, aki Petőfi Sándor Az apostol c. költeményéből szavalt rész­letet. A. 3. díjat két tanuló kapta holtversenyben: Gyepes Aranka, a II. F osztályból, Ady Endre Kossuth halálának évfordulóján c. verséért, valamint Száraz István I. F, aki Váci Mihály Még nem elég c. költeményét adta elő. A próza előadásáért csak egy díjat ítéltek oda, s ezt Juhász Róbert kapta, aki Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényéből mondott el egy részletet. A szlovák költemények és prózai szövegek előadásáért a következők részesültek könyvju­talomban: Matyó Margit Hviezdoslav Zuzanka Hraskovie c. balladájával az 1. helyen vég­zett. Streér Mária szerezte meg a 2. helyet Vladimír Reisel Sest básnf iásky c. versével. A 3. helyért kijáró könyvjutalmat Gyepes Aranka kapta Ludmila Podjavorinská Klebetnice c. költeményének szavalásáért. A szlovák próza előadásáért szintén csak egy díjat ítéltek oda; ezt Molnár Izabella kapta. Martin Rázus Marosko c. elbeszéléséért A díjkiosztás után táncmulatság következett. Sebők Jenó Tom Sawyert, a szigorú tiszte­letest — akinek alakját egyéb­ként diákjai között maga Do­hai János tanár aloikitotta nagy sikerrel — és a többi ismert regényalakot. Az előadások — többször is láttam — igazi, szellemesen megoldott színházi élményt nyújtanak. A rendezés kihangsúlyozza a kalandszerü- séget, az alakokat föl mozgat­ja és a szellemes dialógusok lekötik a nézők figyelmét. A da­rabbal a komáromi magyar gimnazisták az Ersekújvárott tartandó ifjúsági színjátszó se­regszemlére készülnek. Ügy ér­zem, sikerük lesz a bemutat­kozással. A darab betanításá­ban és szinrevitelében a gim­názium színjátszóit nagyban segítette a komáromi Magyar Területi Színház is, Tories Já­nos személyében. A komáromi Magyar Közép­iskola színjátszóköre jó úton tár. Nívós darabbal, fő előadá­sokkal szolgálja a műkedvelő színjátszó mozgalom népszerű­sítését és felemelkedését. SIPOSS JENŐ Komárom FELHÍVÁS! A Népművelési Intézet és a CSEMADOK pozsonyi helyi szervezete mellett működő József Attila Ifjúsági Klub 1970. május 23-töl 31-ig a komáromi Jókal-napok alkalmával megrendezi az I, országos csehszlovákiai magyar fotómű­vészeti kiállítást. A kiállítás felett anyagi és erkölcsi védnökséget vállait a Madách Könyv- és Lapkiadó, az Oj Szó, az Irodalmi Szemle, az Oj Ifjúság, a Hét, a N6, a Szabad Földműves, a Népművelés és a Tábortűz szerkesztősége. Az országos kiállítás célja, hogy hazai fotósaink megfe­lelő fórumot kapjanak munkásságuk bemutatására, ered­ményeik értékelésére. A kiállítás anyagi és erkölcs! támo­gatást nyújtana hazai totósainknak és egyben hozzájárul­na szőkébb hazánk Ilyen jellegű feltérképezéséhez, kul­turális életünk színesebbé és gazdagabbá tételéhez. A kiállításon való részvétel feltételei; A kiállításon részt vehet minden csehszlovákiai magyar fotós fekete-fehér, valamint színes felvételeivel. A fekete-fehér fényképek legkisebb méretei 18 cm x 24 cm, a színes fényképek legkisebb méretei 13 cm x 18 cm. A résztvevők a mellékelt kísérőlevélben tüntessék fel a beküldött fényképek számát és valamennyi mű megneve­zését. Kérjük a szerzőket, hogy a beküldött fényképek Iiátlapjára írják fel pontos címüket és a fénykép megne­vezését. A beküldési határidő: ÁPRILIS 30. A jelentkezők tetszés szerinti számú felvétellel nevez­hetnek be. A beküldött műveket értékelő bizottság a fe­kete-fehér, valamint a színes fényképek kategóriájában öt-öt dijat ítél oda. Döntését a sajtó még a Jökai-napok kezdete előtt nyilvánosságra hozza. A kiállítás befejezése után a rendezőség a képek sajtóközlési jogát fenntartja és azokat visszaküldi a szerzőnek. A jelentkezéseket és a kiállítandó képeket a következő címre küldjék: József Attila Ifjúsági Klub, Könözsi Ist­ván, Nám. 1. mája 30., Bratislava. lenin centenárium VI. ki OJIFIOSAGOIVASOINAK VERSENYE! Az utolsó évek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents