Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-24 / 12. szám
1945 márciusának második jelében Ismét erőteljes Irammal folytatódtak a hadműveletek hazánk területén. A Vörös Hadsereg és a kötelékében harcoló román egységek Közép-Szlovákia központjait Is elérték. Március 28-án felszabadult Bonsko Bystrica, a Szlovák Nemzeti Felkelés hős városa. A Garam folyót átlépve a Vörös Hadsereg lendületes támadással felőrölte az ellenálló hitleri seregeket, és ezzel utat nyitott egész Dél-Szlovákla felszabadításához. Képünk a Közép-Szlovákiai metropolis főteréről készült. A város a eflszabadulás utáni években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Guerino Cueh (Franciaország): Húsvét előtti idill un. „oroK" taigyKoroK egyik« az lljusag pnqjMeniatikaja, Ez abból következik, hogy a társadalom úllandl^ii megújul, hqigy új meg újabb nemzedékek lépnek be szakadatlanul a társadalmi életbe. Ezt az elemi Igazságot jói meg kell jegyeznilgk azért Is« hogy tudatosítsuk, hogy az Ifjúság problémáját nem lehet egyszeri akcióval megoldani. A fiatal embernek, aki az élutre készül elő, vagy aki éppen belép az életbe, némileg eltérő „profijja“ van, mint a felnőtteknek. Nem rendelkezik nagyobb élettapasztalatokkal, nem mindig tudja nézeteit és álláspontjait a realitás szerint meghatározni, amely őt körülfogja. Egyes emberek már magával az ifjúság tényével egybekapcsolnak bizonyos előnyöket vagy fogyatékosságokat. A valóság szembetűnően abban az elmés megállapitásban rejlik, hogy a fiatalság nem „érdem“, de nem is „vétek“. Az ifjúság a társadalom értékes támaszává válhat, de könnyen vissza is lehet vele élni az ellenkező irányban. Az ifjúság bizonyos elldegenttéséiiek vagy az ifjúsággal való visszaélésnek a veszedelme, különösen ma, a párt január előtti és január utáni harcának bonyolult időszakában annál nagyobb, mert az Ifjúságot nem csupán a társadalom, a család, az Iskola és az ifjúsági szervezetek hatásai befolyásolják. Itt szerepet játszik a szélesebb társadalmi köniyezetnek, a barátoknak, a különböző érdekcsoportoknak a hatása az ifjúság szabad idejében, de szerepet játszanak a különböző nem ellenőrzött, de „biztosnak mondott külföldi hírek, meg a szájról szájra terjedd hírverések stb. Nem valamennyi ráhatás egybehangzó, sem a szocializmust védelmező. Mivel nem tudjuk, milyen jelentékenyebb negatív befolyások hatnak a fiatalokra szabad idejükben (a társadalmi intézmények szervezett hatásán kívül), nem is választhatunk megfelelő stratégiát vagy taktikát e hatások kiegyensúlyozására. A problémák csak akkor kezdenek érdekelni minket, midón már komolyabb méreteket öltenek, midőn a fiatalok meghatározásukkal ellentétbe kerülnek a társadalom normáival, sőt esetleg a törvénnyel is. De ekkor már rendszerint elkéstünk, és csak a következmények, de nem az okok ellen harcolhatunk. A komplex program központi kidolgozása Igényes és bizonyára hosszabb ideig tartó feladat. De a helyi körülmények között nincs szükségünk nagy szociológiai kutatásokra, sem nagy elméletekre, hogy elemezhessük az Ifjúság életének feltételeit és az ifjúságra gyakorolt különböző hatásokat. Üdvös volna, ha az üzemek és a falvak pártszerveivel a szervezett ifjúsági mozgalommal foglalkozó jelentéseken kívül megtárgyalnák azt is, mit tesz az ifjúság szabad idejében, milyen teltételei vannak például az üdültető sportolásra vagy a kulturális és társadalmi tevékenységre. Hasznos volna, ha megállapítanánk, milyen mértékben tárgya mindez a rideg, racionális és hivatásos művelési vagy sportoló tevékenységnek, amelyben nem tartják fontosaknak az eszmei niotivumokar, hanem inkább a beiratkozási dij, a rajtolás, a kalóriaszerü mozzanatok nagyságát stb. Bizonyára érdekes volna megtudni, miért jár annyi fiatal a templomba, miért kisebb probléma egyes falvakban asztalitenisz berendezése a helyi plébánián, mint a helyi kultúrotthonban stb. Ha a régi kommunisták tapasztalatait és visszaemlékezéseit meghallgatják, hogy az első köztársaságban, a munkás testnevelő egyesületekben hog.van tudták a Spartacus-cserkészek között a munkát nem formálisan egybekapcsolni az érdektevékenységgel és az eszmei ráhatással, akkor szomorúság fog el minket, mégpedig azért, mert az érdektevékenység révén sem tudtuk hatékonyan, nem formálisan az ifjúságra való eszmei ráhatást kimunkálni. Azonkívül, hogy figyelmünket az Ifjúság politikai szervezésére összpontosítjuk, múlhatatlanul szükségesnek tartom, hogy teljesen megoldjuk a fiatalok céltudatos beilleszkedésének kérdését a társadalmi és politikai életbe. Ma már nem elégséges, ha az ifjúsági szervezetben tartalékot nevelünk fel a párt számára. Többről van sző. Fontos, hogy a többi fiatal ne nőjön fel a párt eszmei ráhatása nélkül, hogy ne fejlődjenek ki olyan ifjúsági csoportok, amelyek nem kötelezik el magukat, sem társadalmilag, sem politikailag .amelyek csupán a bíráló, az ellenzék, az igénylő és a fogyasztó pozíciójában állnak. A párt komplex és céltudatos, az ifjúság körében végzendő politikai munkával szavatolja a nemzedékek közötti folyamatosságát. Az ifjú nemzedéknek a maga egészében át kell vennie az apáktól a stafétabotot, hogy folytassa hazánkban a szocialista forradalom vívmányainak továbbfejlesztését. ERNEST PALENÍK A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR XIX. évt l»7ö Március 24. FIATALOK LAPJA Ara í,— Kés A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. ö az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet su- gallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az, a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget. FRANCE
