Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-17 / 11. szám
8 úi ifjúság Magyar történelmi regény Mács József: Adósságtörlesztés Mics József regóAye e szlovákiai magyar irodalomnak abba a sorozatába tartozik, amely a szlovákiai magyarság háború utáni életével foglalkozik. A magyarság eddigi életútjának legválságo- sibb szakaszát: az 19áf-48 közötti éveket választja tárgyául, amikor a szlovákiai magyarság élete teljesen kockára került, a történelmi erők játékává vált. Mindez, ami ezekben az években történt — a kollektív büntetés az el nem követett bűnök miatt, a kitelepítés, deportálás, bizonytalanság, különböző társadalmi és politikai reakciók — eqy szlovákiai magyar falu életén keresztül tükröződik. Ez olyan színtiszta magyar falu, melyben még az egyetlen, hivatali tisztséget betöltő magyar ember sem tudott szlovákul. A történelmi sodrásba került, és ezzel a sodrással szemben kapaszkodni akaró magy.-ir falu életét az Író a hétköznapok folyamatában mutatja be. A lakosság közérzete zilált, szorongás ül a lelkeken, de a falu két rossz intézkedés, csapás között is iéleg- zenl tud; az emberek élik mindennapi dolgos életüket. Az élethii atmoszféra kialakulását e regényben legjobb realista eszközök ábrázolják. A szerzőnek a regén.yben sikerült átlépni a hasonlő tematikával foglalkoző regények formális eszméletét. Mács regénye elsősorban az érdekeltek szemszögéből, a magyar nép érzésvilágát visszatükrözve, a nép életén keresztül teremti meg a reális történelmi légkört. A regény atmoszférája stílusával együtt a legjobb magyar történelmi regényekre, pl. Móricz Zs. vagy Szabó Pál történelmi regényeinek hangulatára és történelmi ábrázolására emlékezteti az olvasót, FóhősUl a szerző igen szerencsés érzékkel tanítót választott. A magyar Iskolák több éves szüneteltetése idején a magyar tanitő volt a szlovákiai magyarság legelesettebb embere. Egy ilyen tanítónak, a háború utolsó éveiben Debrecenben végzett Bálintnak egyéni életsorsa áll a regény cselekményének központjában. És azt is, ami a faluban — s azon túl az országban —, az egész szlovákiai magyarság életében történik, az ő szemével lát Jnk, az ő szájából hall.luk. A szerző meghatározza regénye mondanivalójának célját; „Határ mentén élő nép vagyunk. Öregebb- Jeink megélték a Tanácsköztársaságot, s már az én korosztályom is megélte Münchent és a felszabadulást. Történelmi körűimé nyékből következietően hol ide. hol oda taszítottak bennünket, és ez egyfajta magatartést alakított ki a határ mentén élő emberekben. Ojabb könyvemben ezt a magatartást Igyekszem körvonalazni. Olyan sorsokat és embereket Írok meg, akik sehol a világon nem élhetnék életüket, csak a határ mentén. Más szóval: regényem arra a kérdésre keres választ, vajon az emberek változnak-e a határ mentén, vagy csupán az égbolt a felük fölött?" — mond.la könyvéről a szerző A főhős szerepét, első személyben való történetmondását szükségtelennek Is tartaná az olvasó: az üldöztetés Idején kőművesnek kiúimilt, B aztán az 1948-ban megkezdett katonáskodása u- tán a tanító Csohországbar maradt, Csehországba „benösült" Bálint egy alkalmi kirándulásot< szerzett alkalmi Ismerősének meséli el a történetét. Annak a kettős s véletlenen belüli harmadik véletlennek olyan funkciója vian, ami a keret használatát indokolttá teszi: a szerző ezt a regényét a magyarországi, de az egész magyar etnikum olvasójának is figyelmébe ajánlja, a regény befejező részében ú.ibőí utal erre a gondolatra. a' nacionalista törlénf Icmszemlélet és irodalom nem vesz tudomást az r.sztálykrítériumokról. az 1945-48 közötti magyarellenes intézkedéseket törtéptimileg jogosnak tartotta, adősságtörlesz tésnek, a magyar uralkodó osztályok által elkövetett politikai bűnök miatt. A regény meg.var és szlovák pozitív szereplői a cselekmény folyamán fölöslegessé teszik ezt a szemléletet. A magyar és szlovák munká.sok nem az ..örök" ellenséget látták egymásban. hanem az összes dolgozö emberek egymásrautaltságát. .A regényben a helyes megoldást a szerző Is a népek közeledésében látja: „Határok nélküli Közép-Eürőpa orvosság a bajra, az adósság végleges kie.gyenlítésc s hogy így lesz-e, az a holnap kérdése!" A keret alkalmaz.ásának másik indoka az ábrázolt időszakkal szemben való történelmi távolság megteremtése. A kőművessé vált tanító mintegy másfél évtizednyi távlatból néz vissza az eseményekre, és majdnem a történész hitelességével ad.ja vissza a korszak politikai céljait, és a magyarságot ért sérelmeket elemezve, napról napra kíséri a ma már történelemmé vált esemémye- kyt. Az eltelt Időszak alatt nyilvánvalóan sok mindent átélt. A magyar környezetből kiszakadt és sört kedvelő csehországi lakossá vált. Most közel negyvenéves fejjel már a lemondás és a nosztalgia által egyformán színezett tárgyllago-ssággal nézi egykori életét, és utólagos szépítés nélkül teremti újjá az akkor átélt és látott eseményeket. Ezt a színvonalas és őszintén átélt valóságábrázolást eddig még nagyon kevés szlovákiai mű érte el. A történelmi hitelesség teszi a müvet igazán magyar történelmi regénnyé, a magyar nép egy tragikus korszakának szépirodalom azüttjén megírt élethi krónikájává. Ma már időszerű lenne Mács regényének szlovák nyelvű kiadása is, hogy a szlovák olvasóközönség történelmi közelségből Ismerje meg az akkori politikai buktatókat, és hogy a nép a mesterségesen táplált ellentétek ellenére is a felvetett kérdések reális megoldására törekedett. Mács József regénye hiteles atmoszférájú és szuggesztlv hatású magyar kisebbségi történelmi regény. Ha majd a benne ábrázolt korszakról a tájékozottságunk szélesebb és tudományosan Is megalapozottabb lesz — és reméljük a cseh és szlovák történetírás is kialakítja róla az eddig még nagyon hiányzó tárgyilagos képet —, az értéke és hatása határon bmen és határon túl csak növekedni fog. IIAM.AR KÄLMÄN Győry Dezső Györy Dezső neve nem ismeretlen nálunk, ellenkezőleg, .jól ismert nemcsak az idősebb generáció körében, de a fiatalok között is. Benne azt az írőt köszönthetjük ma. aki jelenleg bár Magyarországon él, innen indult, s írásaiban nemegyszer a hazai táj. Gömör s a palóc- ság élete tükröződik. A szabadságharcról szóló regénye után ezért joggal üdvözli benne Fábry Zoltán a Felvidék Tamási Áronét. Győry Dezső Író, költő, a csehszlovákiai magyar irodalom első nemzedékének egyik legjelentősebb képviselője Rimaszombatban született ezelőtt 70 évvel, 1900. március 18-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, ahol édesapja magyar szakos tanárként működött. Egy ideig bölcsészhallgató volt Budapesten és az Eötvös-kollégium tag,1a. Később bejárta Németországot, festő szeretett volna lenni. Első versei 1917-ben jelentek meg. 1919-től mint újságíró, munkatársa volt a legtöbb csehszlovákiai magyar napilapnak és folyóiratnak: 19Í9-ben a „Gömöri Munkás“ szerkesztőségének tagja, 1925-ben a haladó szellemű Kassai Napló felelős szerkesztője, majd rövid időre a Prágai Magyar Hírlap irodalmi rovatvezetője lett. Progresszív szemlélete miatt a- zonban elbocsátják. Hosszabb ideig állástalan, s mint házitanító keresi kenyerét. 1928-ban részt vett a ‘Sarló-mozgalom megalapításában. A haladó szellemű ifjúság egyik szellemi vezetőjének tekintette. Hogy költeményei, költői ás publicista pályafutása mit jelentett a húszas évek végén és a harmincas években, arra elég, ha Móricz Zsigmond szavait idézzük, aki a fiatal Győ- ryt fgy jellemzi' „Nem láttam még Szlovenszkóból olyan költőt, aki ennyire a mai modern kultúráiét harsonája volna“ Majd így folytatja: ..Csak Ady élte ennyire magyar voltát, i- lyen kínlódva, ilyen verejtéke- sen, ilyen imádsággal, ennyire minden pillanatban sorsküldötten.“ Györy Dezső versesköteteiben. különösen az 0 j arcú m a g y a r o k-ban joggal keltett komoly figyelmet. Oj dolgokat új hangon szólaltatott meg, és e hang teljesen az övé volt. Költészete a kisebbségi magyar sorsban gyökerezik, s annak helyzetét erkölcsi és szociális téren igyekezett megoldani. Harca a magyar kisebbség jogaiért mindig szociális érvényű volt, verseiből a jövő, az igazságosabb holnap várása tükröződik. A múlttal, a régi világgal szemben Egyik Nagyapám című versében már így vall önmagáról; „De én már aratókkal beszélek, el- elnézek kőművest, ácsot. A tanítót embernek tartom...“ Bírálói között akadtak megértők, Jó barátok, de jócskán voltak ellenségeskedők, rosszakarók is. Költészetének rövid jellemzésére hadd idézzük saját írását, amelyet egy szerzői est záróhniig iáként tett közzé ; huszas években: „Milyen véleményeket hallottam magamról az utóbbi hét alatt; érthetetlen, egyszerű és közvetlen, túlontúl magyar, és ezzel hat, kommunista ízű, nagyon hosz- szú, nagyon rövid, hihetetlen, fantasztikusan hisz a kisebbségi magyar géniuszban és a magyar vallásban, a Szeretet halhatatlan vers, a szemétirodalmát cenzúrázni kellene. — Tehát baj, hogy magyar vagyok és baj, hogy nem vagyok, baj hogy hiszek és baj, hogy nem hiszek, tő az, hogy a „kritika“ ostorozni tudjon.“ A felsorolt vélemények nyilván szélsőségesek, alapjukban azonban némi igazsággal. De lett légyen Győry költészetéről bármilyen vélemény is, any- nyi bizonyos, amit leírt és mondott, mindig igazán hitte és vallotta. Élményei a közösség, a nép gondjait és örömeit tükrözték. Egyik korai versében így ír: „Nem kell nekem az ágyak puha selyme, Se ringatása, se álma. Nekem a harc kell, a gond meg a baj, Korbácsosnak szült a korom, amelyik lelkem kitalálta“. Harc, amely nem volt csupán önmagáért, nem volt elszigetelt. A kisebbségi magyar sorsban küldetést látott, és e küldetés többre hivatott, hogysem csak g saját sorsát és jövőjét féltse: „Sosem magunkért, mindig másért hirdettünk többet, mint magunk, jobb lenni ösztönünknél s másnál, s tartani minden gátomlásnál élő gátnak szívünk, agyunk. Gyűlölségre nevelt a sorsunk, mi szeretetrA önmagunk.“ Györy Dezső hídépítő volt és az is marad, nem árokásó. Féltése, az elnyomott népért való aggodalma egyformán kiterjedt minden népre. Humanista igyekezete éppen ebben éri el tetőfokát, s így vált korának igazszóló és igazságszolgáltató költőjévé: „Mindnek kívánom, amit egynek, hiszen közös a nyeremény, én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyém.“ .A fasizmus egyre tornyosuló veszedelmével Győry helyzete is egyre súlyosbodott. A kiúttalanság majdnem a teljes elhallgatásba kergeti öt, de Györy nem alkuszik: „Nem. Inkább csend. Nem alkuszik a szándék: / ami ma van, nem veszi be a gyomrom, / nem veszi be. Okádék. /“ — kiáltá világgá Hol a költő? című versében. Az elején Móricz Zsigmondot idézve Adyt emlegettük, Adyt példáztuk. S amikor Györy költészetéről, sorsküldetéséröl összefoglalóan önvallomásából idézünk, nem lehet nem gondolni Adyra: „S a sors értelme; nép lenni a népek, s ember lenni az emberek között.“ — Ez Győry embersége és magyarsága! Most, amikor a 70 éves Györy Dezsőt köszöntjük, egészséget és munkakedvet kívánunk neki és magunknak pedig, hogy szavai, sorai még nagyon sokáig elkísérjenek és példamutatásként tündököljenek népünk, nemzetünk életében. TANKÖ LÄSZL0 FERÓ VELECKY: ÚJABBAN SIMON PAP A telivér embereket, művészeket szereti, és gyűlöl mindennemű szimbólumot. Beszélgetésünk közben lerajzolta önmagát. íme! KESZEH FERENC E. Greéner, a szlovák filmművészet jeles rendezője évekkel ezelőtt egy tormatervező mérnököt szerződtetett a filmjébe. Emlékszünk még erre a filmre. Minden héten hét nap — ez volt a film címe Meggyőződésen, hogy Feró Veleckyre is sokan emlékeznek. Ez volt első filmje, s ez színésszé avatta. Megérdemelten. — Hány éve- már — kérdezem ezt a sajátos, egyéni külsejű, szép fejű férfit egy kávéházi asztalnál 1970-ben, egy tucatnyi filmfőszereprután. — Száz éve, bizony mér száz! Később egy másik kérdésre ugyanezt feleli. Ezzel életkorát mondja meg. Azt állitja, véletlenül lelt színész. Gondolom, nem túlzás, ha eddigi alakításai után ítélve én inkább azt mondom, annak született. Lehet, hogy tervezőmérnöknek is jó volt vagy nagyon rossz, ezt Ő sem tudja, legfeljebb néhány ember, egykori munkatársai. Hogy színésznek jó-e, színész-e egyáltalán, ezt nézötömegek mondjáK meg. Illetve már megmondták. Nem száz, három-négy esztendővel ezelőtt, második filmje után. Azóta a legközkedveltebb szlovák színészek egyike. Szlovákiában két olyan színész él, aki nincs színházhoz szerződve, csakis filmezik. Az egyik Mikuláá Ladizlnsk^, a másik ö, Feró Velecky, aki ugyanúgy megválogatja szerepeit, mint másik szabadúszó kollégája, s nem játszik el akármit. Lehet, hogy nagyképű kijelentésnek hangzik,, ám nem az. Három héttel ezelőtt érkezett meg a hír, hogy a Szlovák Televízió Maupassant novellájából készült „Muskotálykörte“ című televíziós filmje, melynek dramaturgja Peter Balgha, s főszereplője Feró Velecky’ — a monte-carlői tévéfilm fesztiválon elnyerte a nagydfjat. Tavaly s tavalyelőtt ugyancsak szlovák film kapta ugyanezt a díjat. Feró Velecky abban a két korábbi díjnyertes tévéfilmben is jelentős szerepben, remek alakítást nyújtott. Játékfilmjei, amelyekben főszerepet játszott, a szlovák filmművész-it legjobb alkotásai közé tartoznak. Talán elég is a elmeket felsorolni: Nylonhold, Marketa Lazarová, amely legkedvesebb filmje, s saját értékrendszerében a legjelentősebb, majd egy amerikai film, a Prágai útlevél, egy BBC televíziós film s még fél tucat jelentős szlovák alkotás. Legutóbbi filmjének a közelmúltban bemutatott Virágvasárnap című magyar film számit. Igaz, azóta egy szlovák filmben eljátszott már egy újabb főszerepet is, de ennek a filmnek még nincs címe. Gyöngyösi Imre, a Virágvasárnap rendezője három évvel ezelőtt Prágában tartózkodott. A Ká- dár-Klos rendezöpár azóta bemutatott filmjének forgatókönyvét írta, mert a film magyar regényből, Zilahy Lajos Valamit visz a víz című könyvéből készült. Ekkor már saját filmjének, a Virágvasárnapnak Is kész volt a novellája, csak a forgatókönyv és a film elkészítése volt még hátra. A Virágva- sárnap föhő-se Simon pap. Simon pap alakítója még ismeretlen volt ekkor. Kereste a megfelelő színészt. A forgatókönyvet is azért nem írta addig míg nem tudja, ki játssza majd a főszerepet, ki alakítja majd Simon papot. Egy filmlapban meglátta Feró Velecki^ fényképét. Megkérdezte KIos rendezőt — ki ez? Klos még aznap bemutatta neki Veleck^t. Gyöngyösi Imre állítólag felsziszent akkor; ezt keresem! Veleckjr annyira megfelelt elképzeléseinek, hogy másnap, ott Prágában nekikezdett a forgatókönyv írásának. Minden simán ment, már tudta, ki alakítja majd Simon papot. Gyöngyösi Imre Virágivasárnap című magyar filmjét egy hónapja mutatták be Pesten. Kitűnő filmnek nyilvánítja a kritika. Főszereplője Feic Velecki?. Az 6 alakitásáröl ugyanez a kritika véleménye. Azóta nemcsak bemutatón, társaságban, hanem a pesti utcán is nagyon sok autogramot adott már. Hogy hogyan tudta eljátszani a magyar film főszerepét? Hogy tud-e magyarul? Kitűnően el tudta játszani. Magyarul nem tud. Hatéves ko- "•Iban állítólag tudott, akkor Újvárban laktak a szülei. De ■ zt csak a szüleitől tudja, ő már nem emlékszik rá. Kedvenc rendezői; Fellini, Bergmann, Antonioni, Juraj Ja- kubisko.
