Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-17 / 11. szám

új ifjúság 3 kevés országgal foglalkozott olyan sokat a világsaj- a felkelő nap országával, annak egy nagyvárosával, nappal ezelőtt, március 14-én nyílt meg az 1970-es Az elmúlt évben tó, mint Japánnal, Osakával, ahol pár világkiállítás. Az utolsó világkiállitásról, a montrealiról — nemcsak szép, felejthetetlen élményekkel, de óriási sikerekkel, nagy elisme­réssel tértek haza a csehszlo­vák kiállítók. Nem véletlen hát, hogy pár héttel ezelőtt a SAK­KÉI SIMBUN nevű japán lap szuperlativuszokban megírt tu­dósítást közölt a megnyitásra váró világkiállítiás csehszlovák pavilonjából. Az egész oldalas tudósítás szerzője meggyőző­désének tartja, hogy Csehszlo­vákia Osakában is megvédi jó hírét, igazolja, hogy a cseh­szlovák kiállítók a „kiállítás művészetének varázslói“, hogy ez a korábbi világkiállításokon szerzett titulus valós és meg­érdemelt. Ez megnyitás előtti hír. Mire e sorok megjelennek, az EXPO 70-es VILÁGKIÁLLÍ­TÁS már javában tart, s a tá­voli Osakáböl már reális híre­ink tesznek. Minden bizonnyal jók, elisnverök. Tradíciónk mindezt előre Is igazolja. Per­sze nem csupán a tradíció ga­rantálja a sikert, hanem mind­az, amivel Csehszlovákia Osa- kában képviselteti magát. MIT VITTÜNK OSAKÁBA? A kiállítás előkészítésén dol­gozó töfebtizezer japán, s a vi­lág legkülönbözőbb országaiból odasereglett kiállítási szakem­berek ugyancsak többtízezres hadserege már a megnyitás előtt megcsodálta Stanislav Li- bensky professzor és Jaroslava Brychtová úgynevezett Üveg- folyóját, hazánk világhírű üvegiparának méltó, művészi bemutatkozását. Rögvest el is nevezték az „üvegcsoda palo­tájának“, s mind a japán, mind a külföldi lapok így emlegetik. DIAPOZITÍV POÉMA Ezt sem mi találtuk ki, ha­nem azok a külföldiek s japá­nok, akik még a m«gnyltó előtt láthatták az államdljas Ing. Ja- roslav Fri£ művét. Miről is van szó tulajdonképpen? Negyven- nyolc vetítővászonból összeálló kupolaszerkezet, amelyre a ké­pet nem hagyományos, hanem újszerű módon, mégpedig ver­tikálisan vetítik, s így az em­berek a világot, a természetet szokatlan, rendkívül érdekes, izgalmas síkban és térben te­kinthetik meg a vetítővásznak­ból összeállított vászonkupo­lán. amelyen a legkülönbözőbb technikai és művészi csodák produkálhatok. Térben adja vissza a látóhatárt. A szféro- rama — ahogy ezt az újszerű szerkezetet elnevezték — nagy szenzációnak számit. A vászon­kupolára vetített felvételeket különböző távolságokból, heli­kopterre szerelt polikamerával készítették. A szíérorama au­diovizuális műsorát készítő szakemberek nem sokkal a ki­állítás megnyitása előtt kétszáz japán újságíró részvételével rendezett sajtóértekezletükön nagy meglepetést váltottak ki. A japán lapok azóta is szinte naponta foglalkoznak ezzel a rendkívül érdekes csehszlovák szerkezettel, amelyet a Brit- Kolumbia és az Európai Gaz­dasági Szövetség pavilonjaiban helyeztek el. És ez nagy szó, hiszen mon­dani sem kell, hogy Japán a vi­lág egyik műszakilag legfejlet­tebb országa, ott már szinte lehetetlen meglepetést szerez­ni. És tény, hogy az általuk diapozitív poémára keresz­telt csehszlovák szférorama nagy meglepetésnek számit. Ez csehszlovák újdonság. A FOKOS — viszont szlovák tradíció, mondhatnánk; szlovák történe­lem, szlov'ák sajátosság, egye­di szimbólum és fegyver, amely ezt a népet a világ többi né­pétől úgy különbözteti meg, a­hogy más népek más-más tra­díciója önmagát a többitől. A fcdios ma már nem fegy­ver. csupán dísz, népművészeti tárgy, amely a régi karrier után egy újabb karrier útját járja. Tulajdonképpen Brüsz-: szélből vezet ez az üt, az egy­kori Brüsszeli világkiállitásról, ahol néhányat kiállítottak és árusítottak. Aztán Montrealba vezetett a fokos karrierjének útja. ahol már sokat árusítot­tak, s még többet el tudtak volna adni ebből az egyszerű, népi faragásokkal díszített haj­dani fegyverből. A szóban forgó út ismét egy óriási távolsággal megnöveke­dett. Montrealból Osakába ve­zetett — egyszóval a korábbi két világkiállításon nagy köz­kedveltségnek örvendő szlovák fokosokból az osakai világkiál­lítás vásárlói számára sokkal többet rendeltek a japánok, mint amennyit hazánk népmű­vészei egy egész esztendő alatt el tudnak készíteni. És ez nem IS alacsony szám. Minden bizonnyal eléggé fur­csán hangzik; a fokos, meg a japánok — de Így igaz. Hogy mi a magyarázata ennek a rendkivüli érdeklődésnek? Az EXPO 70 megnyitását jóval megelőzően több kis méretű kísérleti kiállitást rendeztünk Japánban. A kukoricaháncsból készült babák, díszes népmű­vészeti faragású merőkanalak, tálak mellett ezeken a kísérleti kiállításokon helyet kapott a fokos is. És ez alapozta meg a japánok nagy érdeklődését. Óriási mennyiséget rendeltek. A népművészeti szövetkezetek vezetőinek fájt Is a feje, ami­kor erről értesültek, .A prob­lémát mégis megoldották. Jó­val a kiállítás megnyitása előtt megérkezett az első nagy fo­kosszállítmány, majd három kővetkező. .A kiállftás azóta megnyílt s a két sátorban áru­sított fokosoknak tényleg sike­re van a felkelő Nap országá­ban is. Persze ez csak mellé­kes, inkább amolyan kiegészítő souvenirnek, mint kiállítási tárgynak számit. Amennyiben Újabb rendelést adnának a ja­pánok. a hazai népmüvész<'k ezt is ki tudják majd elégíteni, hogy legalább Osakában ne is­métlődjön meg az a közismert „elfogyott, kérem." A MODRAI KERÁMIA Igen, ez is eljutott Osakába. Meg is lepődtek a modrai keramikusok, amikor bemutató példányok olyan sikert arattak a kísérleti kiállításokon, hogy azt követően százezer korona értékű modrai kerámiát ren­deltek a japánok. Tekintette! arra, hogy a rendelés nem elég korán érkezett, s hogy a mod­rai kerámia előállítása nagyon is igényes művészi feladat, saj­nos a rendelésnek csupán az egyharmadát tudták akceptál­ni. És nemcsak az évtizedek óta ismert modrai kerámia tár­gyakból rendeltek, hanem a sa­játos japán szakásoknak meg­felelő edényeket is kértek — modrai díszítéssel. Ilyenek pl. a szélesebb, fül nélküli teás- edények, tálak, poharak. Érdemes megjegyezni, hogy 3 japánok által rendelt készle­tek nem hat, de öt személye­sek. A sok — számunkra isme­rős és ismeretlen — japán fur­csaságnak ez csupán az egyik szolid példája. AZONKÍVÜL Az osakai világkiállításra el­jutott csehszlovák áru listája viszont nem ilyen rövid, az is­mertetettnél jóval gazdagabb. Pár hét múlva, miután a cseh­szlovák pavilon értékei, a liá- togatók, vásárlók, újságírók és szakemberek értékeléseiben tükröződnek vissza, minden bi­zonnyal részletesebben tudunk majd írni hazánk gyártmányai­nak szerepéről, s feltehetően sikeréről is, amelyből mér a megnyitás előtt bőven kijutott. Csehszlovákia eddig még egyetlen világkiállításon sem vallott szégyent. Ezért termé­szetes, hogy az osakai ered­ményeket ha szívdobogva is, de azért magabiztosan várjuk. Az Osaka melletti laitkás SENRI-dombvidéken, egy fan­tasztikus város épült fel. .Az idén itt dokumentálódik az em­beri kultúra jelenlegi színvo­nala. itt nyernek igazolást a jö­vőre vonatkozó, egyelőre még hihetetlenül hangzó fejlődési jóslatok. Az osakai világkiállítás a mai napig másfél milliárd dollárba került, de a reális megállapi- lások szerint ez a szám közel sem jellemzi pontosan mind­azt, amit a kiállítási terület felépítése és az előkészítés fel­emésztett. Száz pavilon áll Osakában. Március tizenegyedikén dél­előtt 11.00 órakor felharsantak az Osakai szirénák, megnyílt az EXPO 1970-es világkiállítás. Lesz mit csodálni. Nem csu­pán a kiállított áru lesz cso­dálatra méltó, hanem a pavilo­nok, maga az egész kiállítási terület. A modern architektúra és technika kiemelkedő csodá­latos eredményei születtek meg. épültek fel Osakában. Szovjetunió monumentális betojipavilonja mindenekelőtt a világűrt meghódító ember ered­ményeit szimbolizálja. Ausztrá­lia gömbölyű pavilonja kötele­ken lóg a levegőben, az egész építmény és persze a látoga­tók súlya egy óriási tartóosz­lopra nehezedik. A több japán pavilon egyike hatszintes pa­godára emlékeztet. A csehszlo­vák pavilon a kiállitási terület szivében, a közepén helyezke­dik el — elegáns, fából és üvegből készült épület. \7 osakai világkiállítás megnyitotta kapuit. A felkelő nap egzotikus or­szágában tart az 1970-es esztendő legnagyobb eseménye amely az ember munkáját, győzelmét igyekszik bemutatni. Büszkék lehetünk rá, hogy nagyon sok kiállított tárgyon ott díszeleg: M.ADE IN CZECHOSLOVAKIA. Feldolgozta: KESZELi FERENC F E L I R A T O K „A zsebekben hagyott ér­téktárgyakért nem vállalunk felelősséget!“ Ki látott már olyan ruha­tárat, amely fűlött ne dísze­legne ez a felirat. Ez a szemtelen felirat! A pult mögött havi ösz- szegért ott a ruhatáros, végzi a dolgát, biztosan fáj az ujja, mert tényleg na­gyon sok tű fordul meg a kezében naponta. Ez a dol­ga, ezért fizetik, na meg a borravaló. De hogy csak azért fizetnek egy ruhatá­rost, mert beveszi, kiadja a kabátokat, s eszélwn sincs többért kezeskedni, csupán azért, hogy a kabátok a vál­tószám árán visszakerülje­nek tulajdonosaikhoz — ez egy kicsit furcsa. A ruhatárak rendszerint három fallal s egy pulttal körUIkerekitett zugok — te­hát a ruhatárosok tudtán kívül oda senki be nem jut­hat. Ebből logikusan az kö­vetkezik, hogy csupán az ó becsületükön múlik: meg­marad-e a zsebek tartalma? Nem. Nem ez következik belőle. Láttam már követelődző vendéget, aki később meg­találta pénzét a nadrágja zsebében, s láttam már o- lyan vendéget is, aki na­gyobb összeget követelt a ruhatároson, olyan összeget, amelyhez hasonlót nagyon régen látott utoljára: egy­szóval pénzt, amely nem volt a zsebében. Ne háborogjunk hét e felirat miatt! így van ez rendjén. .A „Ruhatár kötelező" fel­irat alá úgyis hiába Írnék oda, hogy „Becsületesnek lenni kötelező!"-0­„Amig a szerelvény az állomás területén tartózko­dik, a vécé használata szi­gorúan tilos!" Az utas megvárja Két, a- mig a vonat kigördül a pá­lyaudvarról, aztán belép, és azonnal vissza. Legszíve­sebben kijavítaná az intő feliratot. Valahogy igy: „A vécé használata egészségü­gyi okokból minden időben tnos!" Persze nem minden utas tenné ezt. Azok, akik hasz­nálhatatlanná teszik, bizto­san nem javítanák ki a fel­iratot. Pedig nagyon sokan vannak. Fuj!-0­„Vlgyázat, hullik a vako­lat!" A CSTK épületé élőtt im­már egy hónapja látom dí­szelegni ezt a feliratot. Szorongva várom t CSTK jelentését, miszerint egyik munkatársukat vágy egy já­rókelőt agyonütött a vako­lat. Nálunk ebben I városban ez nem úgy van. mint sze­gény helyen. lU tzt Írják ki, hullik a vakolat. Más­utt pedig arra figyelmezte­tik a járókelőt, högy a te­tőn az épület homlokzatán dolgoznak. Itt félésléges ez a tigyelmeztetéa, úgyis tud­juk, mert vagy évtkig dol­goznak s látni az állványok­ról, vagy egyáltalán ném dolgoznak — ezt pedig a fejünkön érezzük. Az EXPO legnagyobb építménye — a Szovjetunió pavilonja .A fából és üvegből épült csehszlovák pavilon (k) A japán SUMITOMO cég pavilonja*

Next

/
Thumbnails
Contents