Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-17 / 11. szám

u| iftusag — loliann Sebastian Bach Ha ylsszatekintiink a Bach családra,^ úgy tűnik, hogy a Ba- chok ereiben vér helyett mu­zsika folyt. Valóságos zenész­dinasztiát alkottak; a család 14 tagja orgonista volt, 12 kántor vagy zeneigazgató, 4 udvari ze­nész, egy karmester; legalább 10 Bach volt zeneszerző, 2 ki­tűnő oboa játékos, 3 játszott csellón, 2 hegedüszakértö volt. A dinasztia legjelentősebb tagja kétségkívül Johann Se­bastian. A rendkívül tehetsé­ges fiatalember először az an- stadti templom orgonistájaként működött, s bár hivatalát ren­desen elátta, az egyházi méltó­ságok mégsem voltak vele meg elégedve, mert szabad idejében ahelyett, hogy a kórustagokkal foglalkozott volna, „saját élve­zetére zenélt“. Elbocsátották, máshol vállalt állást, de itt sem maradt sokáig — tűt kicsinek találta az orgonát, nem tudta kihozni belőle azokat a varázs­latos dallamokat, amelyek a lel­kében forrtak. Az emberek azonban mind hangosabban suttogták, hogy Johann Sebastian Igenis jó or- gonaművész. Bal kezével 12 bil­lentyűt fog át, s miközben hü­velyk- és mutatóujjával trillá­zik, gyűrűs- és kisujjával egy más dallamot játszik. Figyel­meztették az egyház vezetőit: „Önök nem értik meg Bachot. Johann Sebastian zseni!“ „Zse­“/ 'Víí:v4':V^V . ni?" — felelték Sz. ogyházem- berek. „Nekünk nincs szüksé­günk zsenire. Olyan kántort a- karunk, aki úgy végzi a dolgát, mint a többi." így került Bach egyik hely­ről a másikra, míg végül LU- beckben és Leipzlgben volt or­gonista, majd a weimari udvar­nál a zeneértö Nagy Frigyes kedvence lett. „Csak egy nagy Bach van!” — jelentette ki az uralkodó. Johann Sebastian magas, szép ember volt, víg kedélyű és min­denekelőtt jó barát, aki szíve­sen elbeszélgetett egy pohár sör mellett. Kétszer nősült, s két házasságából 20 gyermeke szü­letett, közülük különösen két fia, Johann Friedrich és Kari Emanuel volt legnagyobb cso- dálöja apjának. Ue nemcsak ök. Egész Európából sereglettek hozzá a tanítványok, hogy el­sajátítsák szinte várázslatos já­téktechnikáját. Imádták és tisz­telték öt. Hogy mire tanította őket? „Zenémben meg akarom mutatni a világnak egy új és gyönyörű közös társadalom vi­lágát. Csak én tudom a har­mónia titkát. Ez az ég csilla­gainak a harmóniája, a barát­ság utáni vágyódás az ember szívében. Ez a titka az én mu­zsikámnak.“ Meg lehetett elégedve életmű­vével. Megírta a ízent Mátyás­passiókat. a Szent Johannes- passiót, ezt a két megrendítő zenedrámát, a h-moll misét. Alkotásaihoz több mint 200 ze­nemű — oratóriumok, kantáták, fúgák, prelúdiumok — sorolha­tó. Muzsikája, mint ó maga. meleg hangú, kedves, szerény, ^s olyan egyszerű, mint a ma­dárdal a felkelő napsütésben. 65 éves koráb m halt meg szívroham következtében. Halá­la után kéziratai a Szent Jo- hann-templom egyik fiókjában porosodtak. S ha egy diáknak a hittan órán szüksége volt va­lamilyen papírra, hogy becso­magolja a tízóraiját, odament a fiókhoz s leszakított egy dara­bot a barokk zene halhatatlan képviselőjének kezelrásával te- lelrt papírlapokból... -mk­V. A2lllflllSÍG0lVAS(ilNAKVEmilV[! A hős város Szlovákia Gyermek- és Ifjű- sdgl Szervezetei Társulásának lapja 9 Megjelenik minden kedden 9 Kiadja a SMENA kladöválallata O Szerkesztő Bég és adminisztráció Brati­slava, Prsiská 9 Telefon; 485- 41-45. Postaflők 30 © Főszer­kesztő; dr. STBA'SZEB GYÖRGY, főszerkesztőhelvettes és kultúra: TÖTH Ei.EMÉR. A rlportrovet vezetöle: PAtA- GYI tAJOS. Riporterek; ZA CSEK ERZSÉBET. KESZEU FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke- let-sz)ováklsl szerkeszt-ő és sportrovatvezető 8ATTA GYÖRGY. A melléklet rovat- vesetője: HORVÁTH RUDor.F Nyomja: Západoslovenské tla- eisma 01 9 Előfizetési dli egész évre 82.— Kés, fél évre 26.— Kés, negyedévre 13.— Kös 9 Terjeszti a Posta Hlr- Ispszolgálata, előfizethető min­den Dostakérbesltőnél vaoy postahivatalnál 9 Kéziratokat nem őrzOnk meo és nem kül­dünk vissza 9 A lapot kül­földre 8 PN5 Ostredná expe- dlcle tiaée. Bratislava, Gott- waldovo aám. é. 40 útján le- Üet mégiendrihi, A háború kezdete Lenint Ga­líciában találta. 1914. augusz­tus 8-án Lenint az osztrák rendőrség letartóztatta és a Novy Targ-i börtönbe zárta. Tíz nappal később a rendőrség kénytelen volt öt szabadlábra helyezni, Ausztriában azonban maradni nem tudott, és így Svájcba költözött. Eleinte Bern­ben, később Zürichben lakott. A cári titkos rendőrség azt re­mélte, hogy a háború folya­mán kézre keríti Lenint. A ren­dőrség felszólította a délnyu­gati front parancsnokságát, hogy mihelyt az orosz csapa­tok beveszik Krakkót, Lenint azonnal tartóztassák le és ki­sérjék Pétorvárra. A rendőrség terve azonban meghiúsult, és a kis Svájcból, amely szinte el­veszett a dühöngő európai tűz­vész közepében, felhangzott az egész világon Lenin lángóló felhívása a néptömegekhez: Hadüzenet a háborúnak! Az 1917 februárjában kitört polgári forradalomról Lenin Svájcban értesült. Minden ere­jével azon volt, hogy Oroszor­szágba jusson és közvetlenül részt vegyen a forradalmi ese­ményekben. „Milyen gyötrelem mindnyájunk számára ilyen i- dökben itt ülni“ — írta. De nem volt könnyű kikerülni Svájc­ból. Lenin elhatározta, hogy kihasználja az imperializmus táborán belüli ellentéteket és Németországon keresztül fogja áttörni magát Oroszországba. A svájci munkásmozgalom ve­zetői által közvetített tárgya­lások eredményeképpen enge­délyezték az átutazást Német­országon keresztül. 1917. már­cius 27-én Lenin az emigrán­sok csoportjával együtt el­hagyta Bernt, április 1-én reg­gel Stockholmba érkezett és még aznap este tovább utazott Oroszországba. Lenin végre új­ra hazájában a forradalomtól Három ifjúsági klubról Sztranyovszky Sándor Tóth János Azt a három kís észak-csaIÍ6kö- zi községet, amelynek a fiataljai­ról itt szó lesz, nem találja meg az olvasó Csehszlovákia általános térképén. Kísmagyar. Csenke, II- lésháza ugyanis nem a nagy köz­ségek sorába tartozik, és a nyolc- száztöl ezerkétszáz lélekig terjedő lakossággal szerényen meghúzódik a nagyobb községek mögött. Eddig fiataljairól sem hallottunk nagyon sokat, bár mindegyik községben vannak fiatalok és mindegyikben működik Ifjúsági klub. Amikor ott Jártam és beszélget­tem néhány fiatallal, főleg a klu­bok elnökeivel, arra voltam kíván­csi, hogy van-e közös vonás a munkájukban, mert hisz a közsé­gek nagyon egyformák, közel is esnek egymáshoz. Továbbá arra Is kíváncsi voltam, hogy mit csinál­nak. hogyan csinálják, és hogy a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, egyszóval az idősebb nemzedék, támogatja-e a fiatalokat. A válaszok alapján elmondhatom, hogy közös vonás van bőven az egyes klubok munkájában, és né­hány vonatkozásban példaképül is állíthatjuk ezeket a klubokat. Közülük legelőször is a kísgyar* mati Petőfi Sándor Ifjúsági Klub­ról kell beszélnünk — bár azelőtt nem ez volt a neve —, amely már 1963-tól működik. Van klubhelyi­ségük. Egy-két közös rendezvény­nyel nemcsak saját községük Ifjú' Ságénak igényét szolgálták, hanem a környezd, fóleg a csenkei Ady Endre Ifjúsági Klub és az illésházi Vörösmarty Mihály Ifjúsági Klub tagjainak az igényét Is. Ez a vonás egyébként nagyon Jellemző mind a három klubra. Kö­zösen, egymásért rendeznek Ki mit tud vetélkedőt, labdarúgötomét. asztalitenisz-tornát, körzeti ifjúsá­gi találkozót, körzeti táncdalfeszti­vált. Sót Csenke, Kísmagyar, Illés- háza fiataljai rendszeresen talál­koznak teaestjeiken is. Mindig más­más klub rendezi, és akkor azon a vasárnap<»i mind a három község fiataljai ott szórakoznak. Főleg Kísmagyar és Csenke működik így együtt. De lllésháza sem marad el. Ök például azon túl, hogy a kis- magyari klubba) közös a Fortuna zenekaruk, rendszeresen találkoz- nag a nagyfödémesl ifjúsági klub tagjaival is. Bemutatják az eszt- rádmüscumikat, csoportosan, közös autóbusszal mennek el egymás ren­dezvényeire. Általában a hét végén tartják a klubesteket. Péntek, szombat, va­sárnap tartózkodik a legtöbb fiatal odahaza, és mindenki várja, hogy találkozhassanak. A klubműsoraik már nem il.ven gazdagok. Magnóztiak, tv*t néznek, rádióznak. Előadást, komolyabb műsort csak Itt-ott szerveznek, így például a PSIK-ban volt egy előadás az ifjúság bűnözéséről, a AEIK-ben Marcel Béla, a Csallókö­zi Múzeum igazgatója a község eredetéről és történelméről adott elő. a VMIK-ban pedig a klub név­adójáról, Vörösmarty Mihályról hall­gattak meg egy előadást. Mondom, ilyen Jellegű műsorból nem tudott sem Sztanyovszky Zoltán, a PSIK elnöke, sem Kvacda József, a AEIK elnöke, sem pedig Tóth János, a VMIK elnöke beszámolni. Viszont ebből a szempontból bíz­tató a csenkei klub munkaterme. Nemcsak Csehszlovákia folszubadu- lásának 25. évfordulóját, hanem Le­nin születésének századik évfordu­lóját készülnek megünnepelni, és több más előadást, rendezvényt terveznek. Igaz. az ö elnökük, a másodéves egyetemi hallgató Kvar- da József Pozsonyban is bejár a klubba, együttműködik a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja helyi szervezetével, és így mindez ért­hető is. Egyébként nagyon meglepődtem, amikor a hnb-re és társadalmi szervezetekre lorelődbit beszélge­tésem folyamán a szó. Vg.vanis sem a nemzeti bizoitsógnk si'in pedig a társadalmi szervezettek nem né­zik Jó szemmel a fiatalok nyüza­V imipB Iff? r. H3BKTM 1I%BA3 vsDtTforfi«« 0Mb «9 <1:. ff 0 ItlWIIbiaiS litlIlliliTüilirO iDHITtT) H nerrcrpiuiasiiro conni PMOm H COiIflATCKHXTi JElHTIIWn. AeKperb o MHpá, npMHfiTbift eAHHornacHO ©a mcSashím Bc9* pocciAcKaro CstSA« CobStobv PbSohhxv, Cohabtckmxv h KpeasflHCKHzs AanyraroBi» 26 OKTiiőpB 1017 r. ti9Bia»«nitiitnw Ttswé matt»« siti» anMSta M,ialr*«4 ■« we»»*» iisV'WISM na» <nv tan 8» |M»aa »• aM. tsy» >aia* a <»■ Eua w n a* skm ij‘i »tw» Fvwv «1 nu iii8iwf**!i*t>v nu8 Mifaaasa. sa Mp89 Btw «asatuMam • MWf*.-«1 •sMCiWSM'n ««<M lt«4kl istawi «• «MaMnár^án m <» «snaMtraé «trwts» ■a>araan pHaw* a iptmiiini •Mmart»* tmna «itannti« t*«aa i»_iiiliMi**t» «asastts* tta«a*» «Mit weee»«.T*et a siiawryi'wsM Twirs» m • i»irws «MM liistsu !!■*»••••* >■<*••* ■Bü*. ét*» asa»»w * *»••• sw n nnsatt **m' Aara*. »ptM • fnaiaa pt*> m tnt» «••aa* Syrern M II9SI» « ’•'M9« •w t«4im sstf •parpaMt a nst yM0T9 ‘«tBSSB 1917 t. H3B«CTm I ntiH A. .. ;i. Ij* II* M RETPOITIIAClMrO COB^TH MBOIHXl) IICOJIMTCKHXT) JEnwaTOBTi. ......'U„Vv.. . 21 ül »»m n Tneslx imstiaxn x*it finjpoxD 3c«;Kdlcxu« Otlun K;x;iva:ran Sisttitoh. npcaMüVIMtraron splimoan IS Bn;;t Sctpsijntslt Cttun Csiiicii FMtim s Cssuicnm 0P*csTk »CTHW« vu Tstens IS p*6mxt mn nt$». AEKPET*b O 3EMnB —»mm ^M89 irMm — a* iZa^írruíTrz ^ •a» »iMtattia« taaaa*. aniwi^Uttí^im'tT'“HM? ii.‘ <*3ar%*iíS*áitr ti •f'tmk tatait * raiitniiaifi <Mtw ti tMaa w a • iMt «tan m Tn~aVt “ 9wt«»»aa m .ant« «»tie» *ttéTar 1 * ■mm« ^ »t^tiinlft »mmm mm» i» A Szov]ethatalomnak az Izvesztyifában közölt első dek­rétumát. A békéről szóló dekrétum lamsolja valamennyi népnek és kormánynak az Imperialista háború beszünte­tését és az azonnali igazságos, demokratikus, annexiók és hadisarcok nélküli béke megkötését. A földről szőlő dekrétum a nép tulajdonának nyilvánítja a földet és méhének kincseit. Emlékmű Leninnek Kilenc ország fiataljai érkeztek a napokban Vlagyimir II- jies Lenin szülővárosába, Uljanovszkba. Az ifjú kőművesek, ácsok, hegesztők, lakatosok és más szakemberek egy monu­mentális emlékművet építenekaz orosz és a világproletariá­tus nagy vezérének tiszteletére, születésének 100. évforduló­ja alkalmából. Hazánk fiataljain kívül lengyel, NDK-beli, ro­mán, mongol, kubai, magyar és vietnami fiatalok vesznek részt az emlékmű építésében. (p) gését. Pedig mind a három köz­ségben a fiaUIok tettekkel felel­tek rá. Csenkén segítettek a szö­vetkezetnek az idénymunkában gyü­mölcsöt szedni, segítettek a taní- tdi lakások építésénél, átvették a szövetkezettől, rendbehozták és ke­zelik a könyvtárat. IHésházán a kultúrotthon környékét csinosítot­ták, a felmerülő problémákat ha­tározottan a nyilvános községi gyű­lésen tárgyalták meg, vitatkoztak a klub vezetőivel. Ugyanígy Kisma- gyaron is. Egyedül a Csemadok he­lyi szervezete támogatta mind a három községben a fiatalokat min­den aggály nélkül, és csak egy vagy két hivatalos tisztséget be­töltő személy álH kt és áll ki mel­lettük — ez a közős a három fa­lu fiataljainak a helyzetében. Vass Ferenc, a szövetkezet elnöke ve­lük érez, mindenben mellettük van, pénzt ad, ha szükségük van rá. Kistnagyaron is csak egy ember található, IHésházán sem fordul­hatnak bizalommal máshoz, csak Keresztes Istvánhoz, a hnb titká­rához, valamint Szabó tanító elv- társhoz... Ez bizony nem jó, és art hiszem, időközben belátják az Itt nem említett vezetők, hogy az if­júság nem rossz, és csak közös e- rdvel lehet megoldani az esetleges hiányosságokat. Ehhez pedig biza­lom kell! Még amire szeretném az olva­sóim, de fóleg a járási ifjúsági ve­zetők figyelmét felhívni, hogy e három község Ifjúsági vezetői a többi községek vezetőivel a kör­nyéken érdekes, kötetlen munka­formát valósított meg. Minden va­sárnap találkoznak a központi he­lyen fekvő Aranykalász — a régi nevén Nagymagyar — község cuk- rászdá.iában. és megbeszélik a kö­zös teendőket. Ahogy mondták, e- rek spontán találkozók. Sziporkáz­nak az ötletek, és ha valami gond­juk van, eg.ymás segítségére siet­nek. Azt hiszem, ezt máshol Is megyalöslthacnák. Németh István Figyelem 9 Figyelem A Safárikovói (Tornaijai) Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola igazgatósága közli a nyilvá­nossággal, hogy az 1970/71-es iskolai évben az alábbi képzési formákban nyit első osztályokat ; 1. Két osztályt a négyéves ökonómiai sza­kon í jelentkezhetnek a kilencéves közép­iskolát sikeresen elvégző fiatalok Szlovákia minden tészéröl). 2. Egy osztályt a kétéves ökonómiai sza­kon (nadstavbové stúdium — tobábbképző, szakosító tagozat). Ide jelentkezhetnek az általános középiskolákban (SVS) sikeresen leérettségizett fiatalok Szlovákia minden ré­széről. A képzési idő két év. 3. Távtanuió osztályt, illetve osztályokat, azon mezőgazdasági dolgozók számára, akik munka mellett szeretnének szakképzettsé­get szerezni. A képzési idő 5 év. Jelentkez­hetnek azok, akik a kilencéves középiskolát elvégezték é,s legalább hároméves mező- gazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Az érdeklődőknek az iskola igazgatósága szívesen ad bővebb felvilágosítást. Cím: Stredná pol'nöhospodárska technická skola — Saíárikovo, okr. Rím. Sobota. FELVÁSÁROLLNK EMBERI HAJAT, testet­len gesztenyebarnát, 28 cm hosszúságban, ára 1400.— Kés kilónként. Kérjük, küldjék postán a következő címre: Metra Praha n. p., Praha 2, Makarenkova 26. lángba borított Oroszországban van. A forradalom hős városába 1917. április 3-án este 11 óra 10 perckor érkezett. A finnor­szági pályaudvar, a pályaudvar előtti tér, a környező utcák zsúfolva voltak a munkások, katonák és matrózok ezreivel. Amikor Lenin kilépett a vasúti kocsiból, a tömeget leírhatat­lan lelkesedés fogta el. Lenin egy páncélautón állva itt mon­dotta el híres beszédét, amely­ben harcra hívta a tömegeket a szocialista forradalom győ­zelméért. A hős város múltjáról és je­lenéről moszkvai munkatár­sunk Magyarics Vince — aki kérésünkre ellátogatott e vá­rosba — így számol be; „A vá­rosba érkező idegen minden lépésén láthatja, hogy a város lakói méltóan akarják megün­nepelni Lenin-születésének 100. évfordulóját. A Moszkvából ér­kezőre lenyűgözően hatnak a széles utcák és a várost ket­tészelő széles' folyó. Senkinek sem ajánlom, hogy a város őslakói előtt valaki Moszkvát dicsérje. Ha valaki például azt vetné fel érvül, hogy Moszk­vában nagyon tetszett neki a Tretyjakov Képtár, akkor meg­sértődnének, hogy nem az ö világhírű képtárukról beszél­nek. Magát a várost az orosz cá­rok egyik legkimagaslóbb alak­ja alapította 1703-ban. Erede­tileg a város alapja egy erő­dítmény volt, de nemsokára maga a város is rohamosan fejlődni kezdett, és a XVIII. század első felétől a város az orosz birodalom kulturális és politikai központjává vált. Az első világháború kitöréséig a városnak németesen hangzó ne­ve volt, ezt a „bürg“ végződés okozta. A „burg“-ből „grad“ lett. Ebben a városban lángolt fel 1917 februárjában a burzsoá demokrata forradalom, ide ér­kezett, ahogy arról már írtunk 1917. április 3-án Lenin. 1917. június 4-én a város főterén békés manifesztáciő volt „Minden hatalmat a szov­jeteknek“ jelszó alatt. Az i- deiglenes polgári kormány durván szétverte a manifesztá- ciöt és Leninre elfogatási pa­rancsot adott ki. Leninnek is­mét rejtőznie kellett, majd ké­sőbb a ivarostól nem messze fekvő Razlivban bujdosott. Itt egy kis kunyhóban írja meg életének egyik legnagyobb mű­vét az „Állam és forradalom“- t. Július 26-tói augusztus 3-ig ülésezik az orosz szociáldemo­kraták kongresszusa, mely fegyveres felkelésre szólítja tel a proletariátust. 1917. október 24-én (november 7-én) itt tör ki a proletártorradalom. Le­nin azonnal a városba érkezik, hogy a forradalom irányítását a kezébe vegye. A város 1924. január 26-án új nevet kap, s ezt a nevet vi­seli mindmáig. A forradalom városa a Nagy Honvédő Háború éveiben is hősiesen helytállt, és ezért több magasrendű ki­tüntetést kapott. OLVASÓINK FELADATA, HOGY A VERSENY VÉGEZTÉ­VEL 5. KÉRDÉSÜNKRE IS MEGADJAK A VÁLASZT, A FORRADALOM HŐS VÄROSÄNAK NEVÉT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents