Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 1. szám

FESZTY ARPAD pusztuló tanyája i§eményií^Dtár Január 6: 1829-ben halt men Josef Dobrovsky, klválö cseh szlavista nyelvész. 1849-ben szü­letett Christo Botev, kiváló bol­gár költő. Január 7; 1943-ban halt meg Nicola Tesla, horvát elektro­technikus. Január 8; 1642-ben halt meg Galileo Galilei, nagy csillagász és természettudós. 1896-ban halt meg Paul Verlaine, francia költő. Január 9: 1056-ban született Nestor, az első orosz krónikás. 1890-ben született Karel Capek, cseh író. Január 10: 1778-ban halt meg Kari f.inné, svéd természettu­dós. 1883-ban született Ale- kszander Nyikolajevics Tolsztoj, kiváló szovjet tró. 1951-ben halt meg Sinclair Lewis, amerikai író. Január 12: 1746-ban született Johann Heinrich Pestallozzi, svájci pedagógus. 1856-ban halt meg Ludovit Stúr, szlovák író és költő. 1876-ban született Jack London, amerikai Író. A Naszvad melletti Kíngyes pusztán még ott áil Feszty Árpád, ógyallai származású vi­lághírű festőművész tanyája. E vadregényes puszta a század­forduló elején sok művésznek és írónak volt találkozó helye. Járt itt Cárdonyi Géza, Pósa Lajos, Jókai Mór, Lányi Géza, Bródy Sándor, Dankó Pista stb. akik a tanya egyik szobájának gerendájára írták tel megemlé­kezéseiket. E művésztanya fél­tett helye volt nemcsak a Fesztyeknek, hanem minden kultúrembernek. E tanya ma teljesen elhanya­golt állapotban a Keszegfalusi Egységes Földműves Szövetke­zet birtokát képezi és annak ellenére, hogy a szövetkezet a hozzátartozó gvümölcsösból ha­talmas hasznot húz — a kar­bantartására és javítására még egy fillért sem áldozott. Vajon miért? És miért nem mond le róla, hogy kultűrcélokra hasz­nálhatnák, mint azelőtt! Be­rendezhetnék ott pl. a Martos vidék egyedülálló népviseleti múzeumát, esetleg íróink al­kotóházát, vagy állandó ifjúsá­gi táborát. Nemrégiben többen ott jár­tak. Kovács Pál érsekújvári ta­nár látta a nádtetőn a lyuka­kat, amelyeket már rég meg kellett volna javítani és a szo­ba sarkában tátongó rést, ame­lyen ki-be lehet bújni. De ott volt Nagy János komáromi szobrászművész egy jugoszlá­viai magyar újságíróval és Ma­this Gyula az országos termé­szetvédelmi intézmény alapí­tója is. Mindnyájan meg voltak botránkozva. Úgytátszik azonban, hogy a keszegfalvi Földműves Szövet­kezet „kultúrfelelöse“ minder­ről nem tud. Ki hát a felelős? így pusz­tult el Czuczor Gergely szülő­háza is Andódon. Ojváry Győző SZENCEN IS... Szencen, ahol a Szenei Molnár Albert Napok éa a vendég- szereplő orrős Irodalmi Színpad, valamint a Magyar Terü­leti Színház lellépé.séi alán mindenki meg volt elégedve és szívesen tapsolt, most az ifjúsági klub is munkába lendült. Kezdetnek egy esztrádmüsort mutattak be nagy sikerrel. Fő­leg a beat-zenekarnak volt nagy sikere, de az énekeseknek. Szalag Máriának, Oros Györgynek. Kollár £,vának is. A mű­sort Szalay Éuo és Kelecsényi Zoltán tanítók rendezték. Susta János BARÁTI BESZÉLGETÉS 1969. december 10-én a két kaposi középiskola diákjai Szirotka őrnagy és Nozilka törzsőrmester elvtársakkal, a szovjet hadsereg tisztjeivel találkoz­tak. Az iskolák diákjai műsorral köszöntötték a vendégeket, azok pedig ked­ves és tartalmas beszélgetéssel. A diákok egy pillanatig sem hagyták nyug­tot a vendégeknek és sorban kérdeztek. Főleg a Komszomol élete és a szovjet fiatalok sportolási lehetősége érdekelte a fiatalokat. Felmerült né­hány tréfás kérdés is és mivel a vendégek talpraesetten válaszoltak, egé­szen közvetlen hangulat alakult ki. Hajdúk György Ä szerkesztőségünk és szer­kesztőink címére számtalan új­évi üdvözlet érkezett. Mind­nyájunk nevében köszönjük az üdvözleteket. 1970. január 9-én a Magyar Területi Színház komáromi rész­lege az idei évad második be­mutatóját tartja. Műsoron L. N. Tolsztoj Anna Karenina cí­mű műve áll. A darabot Jozef Fefbaba. az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház művészeti ve­zetője és rendezője rendezi. A főszerepet Ferenczi Anna játsz- sza. Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja • Megjelenik minden kedden A Kiadja a SMENA kiadóvállalata • Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Praiská 9. Telefon; 485- 41-45. Posuflők 30 9 Főszer­kesztő: dr. STRASSZEB GYÖRGY, föszerkeszlőhelyeltes és kultúra: TÓTH EI.EMER. A riporfrovet vezetője: PALA- GYI LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZÍÉBET. KESZELI FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportroval vezető BATTA GYÖRGY, A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUOOI F, Grafikai szerkesztő: GVUliAK ÉVA. Nyomja; Západoslovenské tiaélarne OÍ 9 Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, tél évre 26.— Kős, negyedévre 13. - Kés © Terjeszti a Posta Hlr- lapszolgálata, előfizethető min­den oostakézbesltőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem örzUnk meo és nem kül­dünk vissza O A lapot kül­földre a PNS Ostredná expo dicia tiaée. Bratislava, Gott- waldovo nám. fl. 48 útján le­het megrendelni. A vásárúti Radnóti Miklós Ifjúsági Klub Az elmúlt hónapok zűrzavarai után újra a régi kerékvá­gásban halad a munka Vásárúton is. Van klubunk, nemrég egy esztrádmüsort is bemutattuns- és tagjai vagyunk a Streta ifjúsági szervezetnek. Zászlós Géza a caeh lapohhoí SZÜNIDEI BRIGÁDOK A legtöbb diák — nem lévén saját jöve­delme — Itt-ott megéhezik egy pár koronára. Jómagam is. Egy egész hónapot töltöttem fe­hér köpenyben, kartotékokat hajszolva a Koz­metikai Intézetben. Néha a páciensek beren­delése körül Is segédkeztem, helyettesítettem. Mindkét esetben kapcsolatba kerültem az em­berekkel — páciensekkel. Legtöbb esetben a szépség utáni vágy hozza ide őket, vagy lega­lábbis a szépséghibák kiküszöbölése — de né­melyikük valóban gyógykezelésre szorul. Ré­szemre itt volt az alkalom belekóstolni a munkába, no meg abba az érzésbe, hogy mit jelent az első munkával megkeresett korona. Egyszerűen: remek volt. Többen azt hiszik, az ilyen munka kimon­dottan „lógási“ lehetőség. Kartotékok? Hiszen az nem is rendes munka. Sajnos, ezen a né­zeten volt nem egy páciens is. Nem jutott eszükbe, hogy az, aki az ablak mögött ül, az is csak ember, sőt nagyon fiatal, tapasztalat­lan, megvannak a saját fájdalmai és gondjai. .Az intézet vezetősége megkívánja alkalmazot­taitól, hogy mindig előzékenyek, mosolygósak és jólneveltek legyenek. És a páciensek? Ök a lehető legtöbbet igénylik a maguk számára. .A követelmények megvannak, de vajon eszébe jut-e egy-egy kellemetlen betegnek is, hogy saját jólneveltségét a küszöb előtt felej­tette? Észreveszik-e, mialatt kényelmes fote­lekben ülnek és kezelésre várnak, hogy azok­nak, akik a kis ahlakok mögött ülnek, köte­lességük egész nap kedvesnek és mosolygós­nak lenniük három, sőt négyszáz emberrel szemben? Az a legrosszabb, hogy mindig a fiatal lányokon akad kivetnivalójuk. Eleinte nagyon bántott ez a viselkedés, de aztán meg­szoktam, hogy állandóan mosolyogjak. Moso­lyogtam mindenkire, akár kellemes volt, akár kiállhatatlan. Második nap, amikor már lassan megszok­tam ablak mögötti helyemet, megfájdult a fo­gam. Akkor minden jó szóért hálás voltam, minden mosolyom a szívemből fakadt. Megértem, hogy az embereknek nem lehet mindig rózsás kedve, de mi ott az ablakok mögött, mi is csak emberek vagyunk és néha bizony minket is elkerül a jókedv. A kollektív nagyban segített leküzdeni ezeket a nehézsé­geket. .Azok a lányok, akikkel együtt dolgoz­tam, remek emberek voltak, mindig tanácsra készek. Mielőtt még valamelyik beteg szólt volna hozzám, próbáltam találgatni, hogy milyen idős, mit dolgozik és miért jött. Az ember tudniilik nem tudja ezt mindig az első pillan­tásra, megállapítani. Vannak rejtett hibák is. .A kartoték-lapokból megtudtam az igazat. Ez a kis játék kissé megkönnyítette tájékozódá­somat az emberek között. És rövid időn belül már első pillantásra tudtam, hogy milyen mér­tékben kell „vigyázzban állnom“, röviden, ki­től mit várhatok. Érdekes játék volt. Ha úgy vesszük, ezek a felnőttek tulajdonképp vala­mennyien játszanak egy kissé, csak maguk nem tudják Brigádom már régen befejezte a munkát, is­mét iskolába járok és más gondjaim vannak. De ha most visszaemlékszem arra az egy hó­napra azt kívánom, bár lennének az emberek kedvesebbek egymáshoz. A mosoly, a jó szó elkergeti a rossz hangulatot mindenkiben, ab­ban is, aki a mosolyt ajándékozza. Próbáljunk csak meg gorombák lenni olyan emberhez, aki kedves szóval és mosollyal fogad bennün­ket! Gondolják, ha valamennyien komoran szemléljük egymást, attól jobb lesz a világ?! —si— (A Svét práce című lapból) mmm diploma BESZÉLGETÉS A LUMUMBA NÉPEK BA­RÁTSÁGA EGYETEM REKTORAVAL, SZ. V. RUMJANCEV PROFESSZORRAL. ügy tűnik, mintha tegnap történt volna; a világ kü­lönböző országaiból fiatalok érkeztek Moszkvába, elő­ször nyújtottak kezet egymásnak, töltötték meg az előadótermeket, bizonytalanul próbálgatták az első orosz szavakat. Minden új volt ebben a valóban egyedülálló­nak nevezhető tanintézményben ... A Lumumba Egyetemet 1960-ban alapították. Legfőbb célkitűzése: támogatni Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országait, hogy nemzetgazdaságuk, kulturális életük si­keres fejlődése, új életük kialakítása érdekében kiké­pezhessék a szükséges szakembereket. Ez az egyetem nem állami intézmény, alapítói; a Szovjet Afro—Ázsiai Szolidaritási Bizottság, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa, a Szovjet Baráti és Kulturális Társaságok Szö­vetségének Tanácsa. Még néhány évvel ezelőtt az ázsiai, afrikai, latin­amerikai Ifjúságnak az a része, amely Párizsban, Lon­donban vagy New Yorkban akarta tanulmányait foly­tatni, csak saját lehetőségeire, vagy a különböző ala­pítványok jótékonykodására számíthatott. Ez azonban akár az egyik, akár a másik esetben főleg az anyagi jólétben élőknek jutott osztályrészül. A moszkvai egye­tem jelöltjeinek utazási kiötségeit az egyetem viseli, és a hallgatók nemcsak havi ötszöndijat kapnak, de ingyen használhatják a tanszereket, orvosi elláttásban részesülnek, kollégiumban laknak. Az egyetemnek hét fakultása van: mérnöki, fizika- matematikai és természettudományi, orvosi, mezőgaz­dasági, közgazdasági, jogi, történelmi és nyelvtudomá­nyi, valamint az előkészítő (az orvosi fakultáson hosz- szabb a tanulmányi Idő, ezért Innen csak jövőre ke­rülnek ki az első diplomások). Akik ide kerülnek, örömökkel, sikerekkel és nehéz­ségekkel teli öt évet töltenek Moszkvában. Eleinte per­sze különböző nyelveken beszélnek, nem tudnak oro­szul és eltérő alapfelkészültséggel rendelkeznek. „Kez­detben nagyon nehéz volt — emlékezik vissza a da- homeyi Augustin Ayigbede — a számomra ismeretlen beszédet megérteni. Ogy éreztem, sohasem tudom meg­tanulni. De néhány hónap múlva már ki tudtam fejezni gondolataimat orosz nyelven és jól értettem az orosz beszédet.“ Ez az előkészítő fakultásnak köszönhető, ahol a diákok elsajátítják az orosz nyelvet és a közép­iskolai tananyaggal foglalkoznak. Nincs lehetőségünk arra, hogy valamennyi megvé­dett diplomamunka témáját felsoroljuk, de van közös vonásuk; a tudomány, a gazdasági és kulturális élet legkorszerűbb és legkonkrétebb problémáit érintik. A joruba nyelvről készítette diplomamunkáját a nigériai Segun Olumuywa Odunuga nyelvész. Az algériai Laifa Mbarek az ólom- és cinklelőhelyek részletes felkutatá­sát választotta dolgozatának témájául. Herman Dramas kolumbiai mérnök egy vízerömüközpont érdekes tervét készítette el. Az indonéz Szagung Szuvignio a mező­gazdaság. s ezen belül a kukoricanemesítés alapos is­meretéről tett tanúbizonyságot. Nagyon sokan szeretnénk itt tanulni. .Az elmúlt két évben évente 9000-en jelentkeztek a külföldiek szá­mára megüresedett 600 helyre... AZ ÓGYALLAI DIÁKLAP Egy év szünet után ismét megjelenik az ógyallai közép­iskolában a Juventus című ked­venc diáklap. A 25—30 oldalas sokszorosított lapban rendsze­resen beszámolnak az iskola kulturális- és sportrendezvé­nyeiről, foglalkoznak az érett­ségizők és az elsőéves diákok problémáival, de az iskola gondjaival és terveivel is. .A lapot Illusztrálják, nem hiány­zik belőle a humor és szatíra sem. Ferenczy Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents