Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-07-29 / 30. szám
;gy bizonyos- az elképedés, a hitetlenke- n a kezembe Holdra című Az első Hold-utazás hősei: Neil A. Armstrong parancsnok, Michael Collins és Edwin Aldrtn. „Ezek a napok határkövet jelentenek az emberiség történelmében több szemszögből. A legközvetlenebb, amit az ember Holdra-szállásából máris élvezhetünk, az optikai kép és a Hold-talalösszetételének kiderítéséhez szükséges elemek összegyűjtése Ezekről a tudomány még semmit sem tud, de pár nap műlva a három „űrkolumbusz“ tarisznyájából mikroszkóp alá kerülnek a Holdon összegyűjtött kövek, ásványok stb. A legfontosabb, hogy megállapítsák azok korát és ezekből aztán következtethetünk a Hold korára, Éppen azért, mert a Holdon nincs víz, sem levegő, és nem is lehetett ott olyan mennyiségben, hogy hatást gyakorolhattak volna a Hold felületének fejlődésére, éppen ezért a kőzetek „kor-vizsgálata“ alapián kapjuk meg a Hold hiteles ősrégi arculatát. Ha a Föld létezését százmillió évre becsüljük, akkor a Hold hasonló elemeinek kora több milliárd évvel idősebb. Miért? Azért, mert a Hold feiületéi^assabbai^iátszódtak le a természeti reakciü^fcWWF'flncszemeh' keresztül születik ösztng. BOHUMIL VONDRÁSEK CsC.: „Az ember Holdra-szállásának nagyon nagy gyakorlati je« lentósége is lehet Kutatásokból kiderült, hogy a Hold felülete a legolcsóbb energiaforrásul szolgálhat a Föld lakosságának. A Holdon ugyanis sokkal olcsóbban és megbízhatóbban változtathatjuk át a Nap sugarait villamos árammá. Ezt az áramot laser készülékekkel közvetíthetjük a Földre. Valószínű, hogy már e század végén a földlakók ilyen villamos á- '-amot fognak használni. Ezenkívül feltételezhető, hogy a Hold egy űrközi figyelőállomássá válik.“ ^ Mégiscsak megéltem Tizenkét évvel ezelőtt az űr törtétielemirásának kezdetén tudtam. hogy tanúja leszek az ember Holdra lépésének. 1961. május 25-én John Fitzgerald Kennedy meghirdette a Hold- ra-szállás programját. Pár év műlva merénylet áldozata lett. Azóta meghalt öccse, Robert Kennedy^ is, és az űrkutatásnak eddig szia tén legalább 15 halálos áldgjj volt már... A' két kozmikus nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok hét lakat alá zárták kísérleteik eredményét és kölcsönös segítség helyett a versengés útját választották. A néhány milliós szurkolótábor — maga a Föld lakossága —> hol az egyiket, hol a másikat buzdította: mindent bele. A Hold nieghódítása presztízskérdés let 1965-ben á Trybüna lidu 'egy amerikai tudós W. Ä. Cassidy kijelentését közölte, miszerint az „éjjeli“ Holdon kívül létezik még egy, amely évente csak kétszer észlelhető a Nap közelében. Szép lett volna, de nem volt Igaz. Pedig mennyivel könnyebben megszülethetett volna a megegyezés. Bonyodalmak esetleg csak olyan apróságok körül születtek volna, mintipéldáül a sorsolás módja, ki mely|K Holdra léphet... Micsoda nagylelkűség. Ha ez es !#y ment volna tovább a Föld lakói sohasem érdemelték volna meg* Hogy a Holdra léphessenek. Es Blégis. Győzött a tudomány, s technika, az emberiség akarata és vágya új ismeretek felfedezése és elsajátítása iránt. Vagy más is vari a háttérben? Tízmilliók a tévé készülékek e- lőtt gubbasztva töltötték a július 20-ról 21-re virradó éjszakát. „Először érinti emberi láb' Idegen égitest földjét. Térjenek vissza sikerrel és egészségesen.” De százmilliók nem vettek tudomást semmir Talán nemcsak egymagám képzeltem az ember Holdraszállását egy olyan Időszakba, amikor a Földön már minden rendben lesz. szent a béke és amely idő talán örökké csak álom marad. Holnap, az újságok vastagon nyomott bér tűkkel számolnak majd be egy államelnök meggyilkolásáról, két hatalom vitájáról egy darabka föliT miatt. t ‘ ti Talán a Marsra, -gőt lehet, hogy más bolygóra Is elintünk, szemet húnyva a Föld lakoszégának állig való fegyverkezése felett; készenléte felett, hogyha kel? lesújtson és kiirtson egy nemzete»^ Földön, akár a bolygónk egy részét, vagy ha szükséges az egész Földet. ~ De mit jelent az én k’esergésen, egy lelketlen, irgalmatlan világban? Éppen most, amikor az ember bebizonyította, hogy mire képes! Zácsek Erzsébet Köszönöm. (ze) Ember a Holdon!... Sikerült!... A Holdon... Emberek a Holdon... mormolom, ízlelgetem, forgatom a szavakat. Aztán agyam képernyőjén sokáig csak egyetlen szó világít — fantasztikus. Fantasztikus, FANTASZTIKUS!!! Aztán az sek zűrzavarából kialakul, összeáll fajta rend; az irigység, a a szeretet, az aggódás és egy k dés rendje. Amikor először vettem a Vernét — talán éppen az Utazás a Holdra könyvét — éreztem hasonlót... Ülök az éjszakában és szinte tapintható, hogy erre az éjszakára, s az elkövetkező órákra, napokra két ember, illetve három ember körül forog a világ, keringenek a gondolatok. A szeretők ezekben a pillanatokban megfeledkeznek egymásról, a haragosok elfelejtik mérgüket, a puskagolyók eltévesztik a célt... Emberek a Nyugalom-térségében a Holdon! Milyen kár, hogy csak a Holdon... Tóth Elemér num u buiaiu A houstqni irányító köfpontban szombaton a Holdra szállás előtt furcsa neszeket fogtak fel az Apollo 11 űrhajóból. Sebtében megkérdezték: — Valami baf van? Hamarosan megnőtt a válasz: — Aldrin énekeli Valamivel később a leg- hallqatabb ürptlőta, Armstrong Is megszólalt: — Ez a saláta Igazán kitűnőI Biztos nem a sarki büfében bizony Aldrin- nak sem lett volna dalos ked- KtM:,'; (ptJ Igen. már-Jönnek vissza? Es hogy volt, mondjátok már — kérdezgetette parancslogatom, mert úgy kiesett az egész csorda a tudatomBkUwnintha nem is élnék. Persze, persze, tudtam, hogy fel fogjéküőni, azt is, hogy fellőtték, csak éppen a víz, az erdő, a Nap és az, hogy távol voltam mindentől, ü- res foltot hagyott a türaSiornban. Fellőtték őket, leszálltak, majd újra felszálltak. Már«t is vannak, és én semmit sem láttam belőle. Annak ellenére, hogy mások úgy izgulták végig az egész Hold-utazást, mintqggy bajnoki mérkőzést... Hogy történelmi pillanat! ? Telkáészetesen. De talán mégsem maradtam ki belőle, mert ami megtörtént, azt mindnyájan csak ezután fogjuk átélni. Hiszen, ez a tett a maga bonyolultságában és következményeiben ^ majd bele az életünkbe«. * Ügy gondolom, legtöbbel | busz tettéhez fogják hasonlít kora veszélyben sprd voltak, zelte, hitte, tfegy . a _Pöld göi * juk azt is, hogy a levegő mi hogy mennyi kenyér»4s.víz tetlenebbje téríthette volna terika felfedezéséhez: Kolum- ti. Én nem!^%erintem fele akiint Kolumbu»* ő csak elkép- )öly(l. Mi már «djuk! És tud- myi ellenállást mnűsít, tudjuk, teli és csak a véletlenek legvé- fossz útra ezt a hajót. Németh István. HOLD? Imes0ké^.||,& Hold tök A csodálatos Hold-utazást kl-kj Hold a s más és másként érzékelte. Elől- helyett a Mjrsra küldjétek raké- téletei, környezete, műveltsége és tékát!“ vérmérséklete szerint. .Néhány . .Nem őszfotn. az olaszor olaszországi fürdőhelyen tüntetés- relmeseic vélerhenyét, de sei tiltakoztak az ifjú szerelme- meg vagyok győződve arn sek a Hold meghódítása ellen. A -i akár tetszik, akár ne: következő feliratokat vitték: ember a Marst* is eljut. „Hagyjátok békében a Holdat!” „Ä fjN. gi sze- zentúl hogy — az »*’• L< Csikmák Imre, a Kis Építő című gyermeklap főszerkeztője Csodálom és tisztelem azokat a bátor embereket, akik elsőként léptek a Holdra. Megismételhetetlen tettet haftottak végre. Nevüket beírták az emberiség történetébe, mert nevüket pillanatokon belül megtanulta a világ. ■ A Az elmúlt napokban szinte a mese világában éltem, mert a mesék hőset képesek csak emberfeletti tettekre. És íme a meséből valóság lett. Akkor ocsúdtam fel, amikor a TV fóvoltából a saját szememmel láthattam, hogy emberek tárnak a Holdon. Tettük ámulatba ejtett. De jő lenne, ha visszatérésükkor az egész emberiség körtáncot fáma. Ott a HoldorL.békésebb körülmények vannak, mtnt itt a Földön, mert ott nem élnek emberekmA három űrhajós tette. közelebb fhqz egymáshoz bennünket? I sif / f f f' I Kozmikus illendőség Első lépések a Holdon Sajnálatos körülmények miatt nem lehettem „szemtanúja“ a Hold-komp történelmi Jelentőségű Holdra-szállásának. Szolgálati úton voltam és a vonatom 40 másodperces késéssel futott be a pozsonyi pályaudvarra. Neil Armstrong, az Apollo 11 parancsnoka a Holdra történt leszállás után először is bocsánatot kért a földi irányító központtól azért, mert a megfelelő leszállóhely keresése miatt az eredeti tervtől eltérően harminckilenc másodperces késéssel szállt le. Ha arra gondolok, hogy tőlem senki sem kért bocsánatot, pedig a vonat nem harminckilenc másodpercet késett és nem egymillió és egynéhány kilométert tett meg Pozsonyig, mint az Apollo U, akkor irigylem az űrhajósok helyzetét. ' v Egv kis kozmikus illendőséget azért min- denésetre ml földiek is tanulhatnánk! S r 9 r Pőlágyl Lajos Olyan szép, annyira patyolat-tiszta dolog volt ez az út, hogy írni sem lenne szabad róla; szavainkat bekormozza, befüstöli a történelem, a háborúk. Ami most vette kezdetét, egészen más természetű vállalkozás; hinni szeretném *-f ezt már csakugyan az ember teszi. Kiröpült három madár földi fészkéből, ®árga (ezentúl hamuszürke?) holdat csipegetni íz űrbe. Semmiért nem szurkoltam eddig így#Nagy- szerű érzés volt hinni a sikerben, abban, hogy visszatérnek, földet érnek, puhábban, miit a hópehely. Nagyszerű volt márcsak azért js, hogy a lányom, aki az űrhajó rajtja idején vojí nyolchónapos, és táguló szemekkel nézte ve|ünk együtt a közvetítést, iskolás-korában megtekintheti majd a Holdmúzeumban Armstroptj szkafanderét, Aldrin cipőjét, Collins kameráit, és azt a kőzetet, amit ők hoztak, onnan^969 júliusában. Batta György 4 új ifjúság Azt hiszem jelen pillanatban képtelenek vagyunk tudatosítani az Apollo-11 történelmi jelentőségét. Talán Kolumbusz útja lehetett ilyen határkő... Mindenesetre az érzés, a- mikor Armstrong első lépéseit láttuk a Holdon, hátborzongatóan felemelő volt! Csak teljesen beteges fásultsággal, vagy rosszindulatú cinizmussal lehet közönyösnek maradni az ember legtisztább lépései láttán... Armstrong, Aldrin, Collins és a többiek, köszönjük ezt a ragyagó biztatót! Ha többségünk nem is jut el a Hold sápadt felületére, lehet, hogy így jobban látjuk majd azt a pislákoló fényt, amelyet talán mindannyian ösztönösen keresünk... Gálán Géza A Technika Házában az űrkutatás kérdéseiről tartott értekezleten többek között részt vett a csehszlovák tudósok „élgárdája" is. Közülük kettőjüknek tettük fel a kérdést: Mit várnak az ember Holdra-szállásától? Dr. ZDENEK KOPAL, CsC.: szeköttetés a Föld és a Naprendszer többi bolygójának múltja között. Tehát a Holdra-szállás jelentősen hozzájárul a* egész Naprendszerhez fűződő ismereteink bővítéséhez is. A seaélvkérés 2-3 perce Ezekben a napokban szükségszerűen a hírek és mi _ gadására kellett berendezkednem, rádió bemondója választékos szavakkal méltatta a „Holdfoglalást“, a te levizió a nagyszerű képeket tudományos magyarázatok kíséretében közvetítette, sőt az ismerősök is eleven újságokká váltak s igyekeztek elmondani mindazt, amit a Holdra-szállás- sál kapcsolatban láttak, olvastak, hallottak. Totális támadás volt ez nyugalmam ellen és csupán azzal igazolható, hogy az emberiség érdekében korszakalkotó tettről van sző. De márts megállók e szónál: korszakalkotó. Ez a fantasztikus tett bizonyosan befolyásolja majd életünket, de hogy milyen irányban? — nem tudom, annyit sejtek már, hogy éjszakai séták idején a Holdat nem érzem, nem tudom ezentúl magányos társamnak tekinteni, megbomlik az intimitásunk, nem fogom őt néma tanúnak hívni, érdektelen szemlélőnek, mert ezüst-tányér gjfc fogom éré—‘ ’'l,“— 'ében fürkésző S egyáltalán miért mentek oda? Sokszor gondoltam már én ts arra, hogy odamenekülnék. Kirándulni a Balatonhoz, a Fekete-tengerhez vágyódtam, a Holdra — menekülni a- kartam. Tálán őket ts a menekülés titkos vágya vezérelte? Armstrong a Holdra repüléséről azt mondta, hogy 99,999 százalékra biztonságos. Én ilyen biztonsággal az utca másik felére sem tudok átkelni. A biztonság keresése űzi az embert a Földről a Holdra, a csillagokra. Meg kell szakítanom a gondolatsort, mert a televízió újabb, csodálatra méltó adatokat közöl a Holdra- szállásról, és a szinte hihetetlennek tűnő esemény hősei előtt mélyen meghajtom kétségekkel telt fejem. Petrlk József Armstrongék teljes felszerelésben gyakorolják a Holdon végzett műveleteket. Egyelőre még a Földön.
