Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-07-22 / 29. szám

2 új ifjúság aSeményíSítdr Július 22: 1687-ben szü­letett Gustav. Herz, német fizikus. Július 26: 1643-ban halt meg Antonín Ménes, cseh festőművész. Július 24: 1802-ben szü­letett Alexander Dumas, francia író. 1828-ban szüle­tett Nyikola.1 Csernyisev- szkl.l, orosz materialista gondolkodó és tudós. 1874- hen született Karel Mysl- bek, szobrász és festőmű­vész. Július 25: 1835-ben szü­letett Gtose Carducci, olasz író és költő. 1955-ben halt meg Oszlpovlcs Dunajev- szkíj, szovjet zeneszerző. Július 27: 1635-ben halt men Lope de Vega, spa­nyol drámaíró. 1796-ban halt meg Robert Burns, an­pol költő. 1841-ben halt meg Mlhall Lermontov, nagy orosz költő. 1853-ban született Vlagyimir Koro­lenko, Jeles orosz író. Július 28: 1741-ben halt meg Antonio Vivaldi, olasz hegedűművész és zeneszer­ző. 1750-ben halt meg Jo­hann Sebastian Bach, nagy német zeneszerző. 1794-ben végezték kl Maximilian Ro- hesplerré-t, francia fórra»- dalmért. 1794-ben született Ludwig Feuerbach, jeles materialista filozófus. 1824- ben született Ifj. Alexander Dumas, francia Író. 1869- ben halt meg Jan Evange­lista Purkyné, cseh bioló­gus. Tóth Elemér: Egy falu kulturális múltja, jelene és jövője (riport). Zácsek Erzsébet prágai ri­portja Németh István írása a klu­bok és a nemzeti bizottsá­gok kapcsolatéról ötszáz sző külpolitika Politika mindenkinek Klub-hlradő Pipacs, a fenegyerek, Ürverseny Sztáralbum Csúzli A szerelem buktatói Divat, Veronika válaszol fcrtovékla Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja © Megjelenik minden kedden © Kiadja a SMENA kiadóvállalata ® Szerkeiztö- ság és adminisztráció Brati­slava, Praíská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiék 30 ® Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, föBzerkesztöhelyettes és kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetőle: PALÁ- GYI LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZí EBET, KESZELI FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF, Grafikai szerkesztő: GYURÄK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaSlame 01 © Előfizetést díj 26.— Kis, negyedévre 13.— Kis © Terjeszti a Posta Hir- lapszolgálata. előfizethető min­den postakézbesltönél vagy postahivatalnál ® Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza © A lapot kül­földre a PNS Üstredná expe- dlcla tlate. Bratislava, Gott- waldovo ném. 6. 48 útján le­het megrendelni. VÁLASZÚTON a GYERMEKSZERVEZETEK Az elmúlt esztendőben az újjászervezett Cseh Ptontrszervezet alakuló gyűlésén vettem részt, ahol a vitaindító beszámolő szerzője az alábbi sokat sejtető, elgondolkoztató címet ad­ta terjedelmes fölszólaiásának: „Egy őrá Igaz­ság, avagy a gyerekek jogainak kis alapokmá­nya.,.“ Talán mondanom som kell, hogy az egy óra Igazság keretében valóban élesen rámuta­tott az iskolaköteles gyerekek eddigi egyet­len érdekszervezete, a plonfrszövetség munká­iénak múltban tapasztalt komoly hibáira, a gyakorlati elferdülések mélyen eredő gyökerei­re. Néhány héttel később, véletlenül, egy mo­zielőadás filmhíradója alatt, akaratlanul is a fenti beszámolő jutott eszembe, párhuzamot vonva annak vezérgondolata és a vásznon pergő eredeti fölvételekből szerkesztett né­hány perces összeállítás között. A saját gyer­mekkorom emlékeit idéző kopott filmkockák félreérthetetlenül az ötvenes évek első feléből ismert nehézkés plonlrmunka természetellenes mesterkéltságét bizonyították... Vörös nyak- kéndős, fehér inges úttörők kapáltak ajkukon el-elakadozó énekszóval valamelyik szövetke­zet répaföldjén; gondosan vasalt egyenruhá­ban egy cserzett arcú, izzadó martinász ölé­ben ültek, vagy éppen, ugyancsak patyolatfe­hér ingben, egy szénfekete arcú vájárral mar­kolták a iégkalapács nyelét... Mi tagadás, e képek láttán a nézőtéren halk nevetés mora­ja hullámzott. Nem titkolom: ttz én szám is mosolyra húzódott, bár akkoriban társaimmal egvütt én Is hasonlóképpen gyűjtöttem vasat, vagv „vidáman“ dalolva szépítettem Pozsony parkjait... Ezek a gondolatok jártak az eszemben, a- mlkor a napokban a piontrmozgalom húszéves évfordulójának központi ünnepségein vettem részt. Az ünnepi szónokok csaknem minden­ütt leszögezték: a tavalyi megújhodási folya­matig csaknem minden lényegesebb változás nélkül a pionírszervezet munkáját a formaliz­mus jellemezte. A látszólagos, létszámban ki­mutatható tömegbázisra építve a szervezel ta­lajt és tekintélyt, de főképpen bizalmat vesz­tett. A gyerekek érthető okbői közömbösek lettek a plonlrmunka Iránt, lobbára csupán formális tevékenységűk egy-egy kötelező örs- vagy rajgyfllósben merült k1. Pedig tagadhatat­lan: a szervezet megalakulása után, az első nyári táborok vagy gyűlési akciók még nem felsőbb utasításra, hanem önálló kezdeménye­ző ötletek alapján születtek. Keserű igazság el­lenben, hogy éppen a gyerekszervezétet, mely már az új körülményekben nevelkedő nemze­dékért lett volna felelős, érte az elsők között a politikai-társadalmi deformációk éles vettl- lete. Tény: a pionlrmozgalomban az évek múlásé­val egyre Inkább nyoma veszett a természetes gyermeki derűnek, a belülről fakadó lelke­sedésnek, míg az idősebbek gyermekéveiket említve vidám, tanúlságos cserkészévelkröl be­széltek. Az ok? Az úttörőmunkát irányító köz­ponti szervek az általános irányelvek kidolgo­zásánál a politikai feladatok és kimutatások halmazában, egyszerűen hem vették figyelem­be a gyerekek sajátos vágyait, szerteágazó ér­deklődést körüket. A gyerekek szabad idejét befolyásolni hivatott pionírszervezet így, ere­deti célkitűzéseitől eltávolodva, egyszerűen csupán egy hatalmas bürokratikus, irányttő- könyvelő apparátusnak kenyerét biztosító go- goli gyerekhivatal lett... Tavaly, természetesen, szinte elemi erővel törtek felszínre ezek a problémák. Nem ma­radt tétlen az űlonnan alakult Központi Pio- nfrtanács sem, s rövid néhány hét leforgása alatt egy ietentős strukturális és gyakorlati módosításokat tartalmazó úl .programmal lé­pett a nyilvánosság elé. A tervezet célja: Is­mét vonzóvá és az újra Indult táborozó-, Illet­ve cserkészmozgalommal versenyképessé ten­ni a gyerekek között a gazdag szocialista ha­gyományokban gyökerező úttörőmozgalmat, szigorúan ügyelve azonban az önkéntesség el­vének következetes betartására, Éppen a múlt tanúsága bizonyltja, hogy ma már tévőiről sem a papíron kimutatható létszám a döntő a tizenévesek megnyerésében, hanem elsősor­ban vágyaik, érdeklődési ljőrük kielégítése. Természetesen, nem hanyagolhatok el a po­litikai szempontok sem, de ezek elsajátítása az Iskola) oktatás problémakörébe tartozik. Le­szögezhetem hát: a tíz-tizenötévesekkel való foglalkozás lanuár előtti módszereinek zöme a mai körülményekben már csupán okulásul szolgálhat mindazoknak, akikre a serdülőko­rú Ifjúság nevelését btztákl Számtalan életből vett példával bizonyítha­tó. hogy a versengés mindig hasznára válik két vagy több vetélytársnak. így van ez ma­napság a gyermekszervezetek esetében Is, hi­szen mind a megreformált piontrszövetség, mind a cserkészek vagy a többi újonnan ala­kult gyerekszervezet a kitűzött, szilárd prog­ram ellenére még alapvető szervezési problé­mákkal küzd. Ezek mielőbbi megoldása éppen az „ellenfél“, a vetélytárs túlszárnyalásának kulcsa lehet. Ezen túlmenően azonban e szer­vezetek saját érdeke, hogy a kölcsönös ta­pasztalatcsere útién közös érdeklődési-érint­kezési pontokat találjanak, hiszen az együtt­működés számos áthidalhatatlannak tűnő kér­dés megoldását réttt. Nem kellenek különösebb lélektani Ismere­tek ahhoz, hogv valaki tudja: a gyerekek lel- külete, belső képzeletvllága a serdülőkor kü­szöbén a legérzékenyebb. Egy-egy lány vagy fiú érdeklődése, lelkesedése valami iránt liven korban szinte egyik napról a másikra fölób- reszthető, de épp úgy, könnyen érheti a leen­dő bakfist vagv kamaszt Ilyenkor mély csaló­dás Is. A lövőben nem szabad hát még egy­szer visszaélni a gyerekek természetes bizal­mával, hanem valóban az ő „méretükre" sza­bott tevékenységgel visszaadni a, gyermekmoz­galom igaz társadalmi jellegét. Kétségtelen: a gyerekszervezetek Időszerű kérdéseinek megoldásában tavaly lelontőset téptünk előre, hiszen felbomlott a formalizmus hínárjába fulladt egységes plonfrszövetség. He­lyébe több. a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Szövetségében föderatív alapon csoportosuló szervezet lépett, melyek ma az állami szervek széleskörű támogatásét élvezik. A teliesség kedvéért azonban be kell valla­nunk. hogv számos helyen a gyermekszerve­zetek életében továbbra Is még a régi, meg- esontosodott formák uralkodnak. Salnos, nem kivétel ez alól Szlovákia magyarlakta területe sem, ahol pedig éppen például a cserkészet­nek rendkívül gazdag hagyománya van. A plonfrszervezet fennállásának huszadik évfordulóin kapcsán a tanév vége előtt több Iskolában lártam. Csaknem mindenütt azt ta­pasztaltam, hogv a gyerekek és vezetőik egy­aránt örülnek az Ű1 szervezeti elrendezés ad­ta lehetőségeknek, bár sokhelyütt még nem élnek velük telies mértékben. Nagy szükség van mostanában az egykori tapasztalt cser­kész- vagy piontrvezetők' őszinte segítségére. A gyermekszervezetben a múltban megingott bizalom visszaszerzése ugyanis csak szívós, tettekkel fémlelzeft munka eredménve lehet. Az első, legnehezebb lépések megtételére pe­dig épp a nemrég kezdődött vakáció a leg­jobb alkalom!... MIKLÓSI PETER Molnár András gondja (Miért csak az övé?) Sokat hallottam róla, sok­szor jártam már a csata! ma­gyar iskolában, tudom, hogy jó iskola. Azonkívül, hogy lelkes és tehetséges színjátszóik a Jókai-napokon nem egyszer dí­jat nyertek, saját irodalmi színpadjuk is van — még na­gyon sok pozitív adatot lehet­ne róluk elmondani. A csata! iskola eredményei engem már öt éve különösebben érdekel­nek. Figyelmemet mégis vala­hogyan elkerülte egy nagyon fontos, jelentős személy. Mol­nár András zene és matemati­kai szakos tanárról van szó. Tizenkét éve tanít a csata! iskolában. Diákkorától zeneel­mélettel foglalkozik, de ezt vagy a katonaság, vagy régeb­ben az iskola rendszerint meg­nehezítette. Újváry László ki­lenc éve igazgatója a csata! iskolának s Molnár Andrásnak ez már nem nehézséget, In­kább segítséget jelent. Mégis Molnár András gondjai, nehéz­ségei érdekében Íródnak ezek a sorok. Evekig tartott a kísérletezés, hosszú Ideig a kivitelezés, míg Molnár András befejezte je­lentős munkáját. Zeneoktatási szemléltető-eszközöket készít. Elektronikus szemléltető esz­közöket. Elektronikus kvint- kört a dur és moll hangso­rok szemléltetésére, szolmizá- ciós-gimnasztlkai gyakorlato­kat szemléltető elektronikus táblát, elektronikus szekrényt a zongora, furulya és gitár ta­nításához. Sorolhatnám még tovább. Molnár András öt olyan jelentős, zeneoktatási szemlél­tető eszközt szerkesztett, a- melyek minden nehézség nél­kül elkerültek nemrég egy or­szágos bemutató kiállításra. A siker természetesen meglepő volt, de csak akkor csúcsoso­dott ki igazán, amikor Molnár András megkapta az EURODI- DACT nemzetközi tanszer és segédeszköz forgalmazd meg­hívását a Jövő év májusában megrendezésre kerülő nemzet­közi kiállításra, amely Bázel­ben lesz. E hónap végéig döntenie kell, megy-e vagy sem. Meg kell válaszolnia, igényt tart-e arra a négy-öt négyzetméter­nyi kiállítási területre, amely­re szüksége lenne, de... Mol­nár András és a csatai Iskola nem tud válaszolni. Miért? Egy négvzetméternyi kiállítási terület 66 svájci frankba ke­rül s a kiállításon komoly di­jakat lehet nyerni. Molnár András munkáját itt is, Ma­gyarországon is elismerik, de egyelőre még nem sikerült szabadalmaztatnia találmá­nyát. Ha kapna valutát — el­menne. Ha az iskola kapna, szívesen kijárná, hogy kiküld- hesse, mert a csatai iskolában már nagyon szép és konkrét eredményei vannak Molnár András munkájának és talál­mányának. Ebben a tanévben végzett egy külön zenei osz­tály; diákjai ezen szemléltető segédeszközök alkalmazásával tanulták a zenét. Nemcsak ze­nei műveltségük emelkedett magasabb szintre az általános­nál, hanem viselkedésük, ma­gatartásuk, tanulmányi ered­ményeik a többi tantárgyak­ban Is figyelemre méltóak. Molnár András valószínű, hogy mégsem vehet részt a bá­zeli kiállításon. Igazgatójával együtt járják a hivatalokat, de pénzt, kiküldetést még nem si­került szerezniük. Pedig nem­csak saját személyét, nemcsak az iskolát, hanem az egész or­szágot képviselné.-kszl­Beat-zenekarok vetélkedője Ebeden Az érsekúlvárl lárásban gyakran rendeznek vetélkedőt a beat-zenekarok számára. Az utolsót Ebeden rendezték és a járás legjobb zenekarai vettok részt rajta. Az érdekesen díszített kultúrház tágas termét leginkább fiatalok töltötték meg: egy-egy zenekar négy számmal lép­hetett fel és a zsűri a teljesítmények alapján pontokkal jutalmazta az együtteseket. A csatai Vénusz-együttes 62 pontot szerzett és első lett. Második helyen a tűri együt­tes végzett 61 ponttal. Eggyel kevesebbet pedig két együt­tes: a kürti Flwe Staars és a köbölkúti Grapes szerzett és Így ők ketten osztoztak a harmadik helyen. A zsűri véleménye szerint az utolsó hőnapokban a zene­karok nagyon spkat fejlődtek. Moncz László, Szógyón Ifjúsági találkozó Kürtön Annak ellenére, hogy Kürtön csak omladozó kultúrház és leomlott moziterem van. és hogy s könyvtárat sem lehet napyon dicsérni, a falu fiatal­jai serénykednek. Legutoljára Június 5-én egy járási Ifjúsági találkozót rendezték. A falu lakosságának tetszett a talál­kozó. melegen fogadta a járás fiataljait és főleg a szép mű­sornak tapsolt. Ogy érzik, hogy ez a fiatalság még sokra vi­heti! Sajnos, kevésbé dicsérik a falu vezetőségét, mert többet Is tehetne a község érdekében. Tóth Pál Levél keletről A magyar környéket lárva szerteágazó problémákkal ta­lálkozik az ember, de egy közülük általános: a HNB-ok az EFSZ-ek, az ÄG-ok, nagyon gyengén támogatják a fia­talokat és ennélfogva azoknak nincs klubhelyiségük és nem Is dolgozhatnak a legjobban. Pedtg minden falunak van költségvetése és ezen belül a kulturális dolgokra ts kelle­ne, hogy jusson egy kis pénzecske. Ennek ellenére a fal­vak nagy többségében még a legalapvetőbb támogatást sem kapják meg a fiatalok. A helyi nemzett bizottság vezetői nem hajlandók elismerni a mólt évben kiadott kormány­rendeletet, amely értelmében mlndnyólan kötelesek nem­csak erkölcsileg, de anyagilag is támogatni a fiatalokat. Klsgéresen, Nagygéresen, Nagyszelmencen, Bélyben megér­tésre találtunk, de másutt nem. Ha nem ts egész vagyont, legalább néhány koronát fordíthatnának erre a célra; be­rendezhetnék a klubot, vehetnének társasjátékokat, lemez­játszót, magnetofont és egyéb hasonló szükséges klubkel­léket. Reméljük, a jövőben megváltozik a vezetők hozzáállása és a fiatalok kérő szava nem falra hányt borsó lesz, ha­nem okos és kedves kérelem, amit llltk és kell is teljesí­teni. A másik gond, hogy vannak még mindig olyan magyar falvak, amelyben a fiatalok nem hallatnak magukról; sem ifjúsági szervezet, sem ifjúsági klub nem működik a köz­ségben. Ügy gondoljuk, hogy ezen viszont a fiatalok gon­dolkozhatnának el, hiszen mindenütt szükség van a fia­talok mozgolódására, társadalmi tevékenységére. A szabad­időt nemcsak mulatságokkal, kocsmalátogatásokkal lehet eltölteni. Így például megbeszélhetnék gondjaikat, társa­dalmi és embert tapasztalataikat, tanulhatnának és előad­hatnának kulturális műsorokat és még sok mást ts tehet­nének. Sok fiatal félrehúzódik, pedtg még a vezetésben is örömüket lelhetnék... A tárást méretű akciókról most nem szólunk, mert első és fó feladatunk, hogy minden községben meginduljon a munka és hogy a fiatalok jól érezzék magukat a SZGY1SZT rétegszervezeteiben. Király Berta, a terebesi Járás MIJT titkára Viszontlátásra az V. Nyári Ifjúsági Táborozáson A losonci járás magyar fiataljai két hét leforgása alatt kétszer találkoztak. Az első találkozó Pincén, a második Vükén volt. Az u- tóbbin a MIJT vezetői be­számoltak a Streta járási vezetőivel folytatott meg­beszélésről és elvi megál­lapodásokról. A résztvevők részletesen megbeszélték, hogy mikor és hogyan men­nek, Kéméndre; megegyez­tek abban, hogy ott a já­rás képviselői az alábbi ké­pen is látható egyenruhát fogják viselni. „ Kolbányi Zoltán i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents