Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-12-30 / 52. szám
DOBOS LÁSZLÓ, az SZSZK Kormányának minisztere A csehszlovákiai magyarság életében az 1969-es esztendő új fejezetet nyitott. Uj lehetőségek, új távlatok tárultak fel előttünk; nemzetiségi életünk gazdagodott, színesedett. Lemérni ezt az utat, némileg feltérképezni elért eredményeinket és az új évben várhatóakat, ez volt a célunk amikor megkértük nemzetiségünk politikai ’képviselőit, válaszoljanak két kérdésünkre. Kérdéseink az alábbiak voltak: . 1. kérdés: Munkaköre és a csehszlovákiai magyarság szempontjából hogyan értékeli Ön az l®*®_es esztendőt? 2 kérdés: ' . Munkaszakaszán mit szeretne és mit vár az 'iil970-es évtől önmaga és a csehszlovákiai magyarok számára?' 1 Válaszom saját munkakörömet illetően elfogult lehet. Márpe- .dig az Ilyen és hasonló kérdésekre objektív felelet szüksé- ? geltetik. Hite!térdemlő; a tényeket, a körülményeket, az em- X berek munkáját s magatartását együtt vizsgáló összesítő ér- \ tékelés. Az ilyen válaszra hamarább képes a kívülálló, mint az események részese. Az ember önmagával szemben akaratán kívül Is elfogult. A hatvankilences esztendő a szükségszerű politikai vissz- F hatás éve volt. Visszahatás hatvannyolc torzulásaira, szélső- i ségeire, nacionalizmusára s jobboldali elhajlásaira. A párt és | az állam vezetése előtt bonyolult feladat állt; megteremteni, ? megszilárdítani a párt é3 az állam szerveinek akcióképessé- l gét, gátat vetni a politikai-gazdasági életünkben elburján- : zott negatív, a szocializmus alapjait veszélyeztető folyama- ; toknak, s megszabni a közeljövő útját, tennivalóit. Nagy tehertételei mellett az elmúlt év a föderatív állam- í rendezés első éve is volt. Ez pozitív történelmi tény, ami ki- r hatott a köztársaságunkban élő nemzetiségek életére is. Mi- ’ ben? Változtak, javultak a nemzetiségi politika pozíciói. A | kormányban miniszteri, a tervezésügyi, iskolaügyi, művelő- désügyi, földművelésügyi s az egészségügyi minisztériumokban pedig miniszterhelyettesi szinten magyar és ukrán nemzetiségű elvtársak kezdték el ténykedésüket az év folyamán. Ennek többirányú jelentősége van: 1. Központi szinten javult a nemzetiségek részesedése az állampolitika érvényesítésében és formálásában. 2. A nemzetiségek képviselői közvetlenül is hozzájárulhat- f nak a nemzetiségi politika elveinek és gyakorlatának alakításához. 3. Formálódik egy szélesebb körű nemzetiségi reprezentáció. A nemzetiségi politika másik jelentős hozadéka az intézményes megoldás elvének érvényesítése. A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága, a kormány Nemzetiségi Tanácsa, s az Iskolaügyi Minisztérium nemzetiségi ügyosztályára gondolok. Szerintem ezek jelentős eredmények. Persze joggal tehetnénk fel a kérdést; s mindennek mi a gyakorlati haszna? Az élet mindennapjaiban hogyan érződik mindez? Kezdő, örökség nélküli, éppenhogy rendeződő posztokról és intézményekről van szó. Egy folyamat első, induló szakasza ez, amelynek kezdeti, részeredményeit sorolhatnánk fel. Ezt is megkérdezhetnék: hogyan sáfárkodnak tisztségükkel a nemzetiségek képviselői? Jogos kérdés. Azonban érdemleges, elfogulatlan értékelésre inkább képes a kívülálló, mint az események részese. Ezt ítéljék meg mások. Szerintem; a hatvankilences esztendő a gyarapodás éve voll a nemzetiségi politikában. Magamról; ha részese is voltam mindennek, a magam munkájával nem vagyok sem eltelve, sem megelégedve. 2 Nyugalmat. Szélsőségektől mentes politikai gyakorlatot, A politikai célkitűzések megvalósításához annyira szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott társadalmi légkört. Magunk irányában: illúziók nélküli célkitűzéseket, önmagunk hibáinak látását és tudatosítását. Messianisztikus pózok helyett a politikai és társadalmi hangyamunka szükségének a tudatosítását. Ne feledjük: a politikában a kis eredmény is becses, a kis lépés is eredmény. Konkrétan; a megvitatásra váró törvények szentesítését, elfogadását. A nemzetiségi politika szempontjából az 1970-es évben e törvényeket tartom a legfontosabb tételnek. Ezenkívül; sok hasznos időt. Lefetyeléstől, s mindennemű idöpocsékolástól mentes, hasznos munkára fordítható időt. S ami nélkül mindez elképzelhetetlen: emberek, elvtársak egymásközti bizalmát. A célkitűzéseinkbe vetett hitet, optimizmust. Oj-régiesen: békességgel teljes, munkára, alkotásra termett újesztendőt. TOLVAJ BERTALAN, Nemzetiségi Titkárság /ezetöje, a Nemzetiségi Tanács titkára Mind munkaköröm, mind a csehszlovákiai magyarság szempontjából pozitiven értékelem az 1969-es esztendőt. Ügy érzem, tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy munkakörömben — munkatársaimmal együtt — megtettem mindent, ami emberi erőmből tellett. Egy év alatt sikerült létrehoznunk egy olyan nemzetiségű szervet, amely kormányszinten eddig nem volt és nincs egyetlen szocialista országban sem. Elértük, hogy egy esztendő elteltével immár intézményesen foglalkozunk a nemzetiségi kérdéssel, s Dobos László nemzetiségügyi miniszterünkkel s a kormány nemzetiségi tanácsával egyetemben kezdeményezői, javaslói, intézői vagyunk a szlovákiai nemzetiségek gazdasági, társadalmi és művelődéspolitikai életének. Ez alatt az idő alatt teljesen kiépítettük a titkárságot, kialakítottuk munkastílusát és elsajátítottunk olyan munkamódszert, amely képessé teszi apparátusunkat — mint a kormányelnökség szervét — arra, hogy a nemzetiségi politika olyan gyakorlatát alakítsa ki, amely a párthatározatok szellemében egyaránt kielégíti mind az ország nemzeteit, mind nemzetiségeit. A csehszlovákiai magyarság szempontjából is elégedett vagyok az elmúlt év eredményeivel, mert egy-két kivételtől eltekintve teljesültek azok a kívánságaik és követeléseik, amelyeket a köztársaság föderatív elrendezésével kapcsolatban hangoztatták és számtalan rezolúcióban kifejezésre juttattak. Az 1970-es évtől azt várom, hogy — a már elkészített politikai alapelvek és tézisek szellemében — szülessen meg az SZNT nemzetiségi törvénye, induljon meg a hazai magyar tv-adás, bővüljön a magyar szakközépiskolák és tanonciskolák hálózata, a magyar szülők kálváriajárás nélkül írathassák gyermeküket anyanyelvi óvodába vagy iskolába, növekedjék a hazai és külföldi főiskolai és egyetemi tanulási lehetőség, minden polgár szabadon vallhassa meg nemzetiségét, érezze magát igazán egyenjogú személynek, s eszerint érvényesüljön a társadalom minden szakaszán. Szeretném, ha az 1969-ben létrejött nemzetiségi szervek és funkciók együttműködése összehangolt, példás és célravezető lenne — minden nemzet és nemzetiség javára, önmagámnak ehhez kellő életerőt kívánok. 1 1969 január 1-vel lépett életbe a föderációról szóló 143/ 1968-as és nemzetiségi helyzetéről szóló 144/1968-as számú alkotmánytörvény. Létrejöttük több tényezőre vezethető vissza. Közülük kettő alapvető és döntő jelentőségű. Az egyik: a szocialista társadalmi rendszer, a második: a kommunista párt vezető szerepe és integráló ereje. A két fő tényező nélkül a nemzetiségi kérdés megoldhatatlan, a nemzetek és nemzetiségek tényleges és teljes egyenjogúságának megteremtése lehetetlen és elképzelhetetlen. Minden demokratikus törekvés és egyenjogúsítás — a nemzeti egyenjogúság is — ezeken az alappilléreken nyugszik. A döntő — a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából is döntő — kérdése 1969-ben ismét a húsz éve lezártnak hitt fő tétel a hatalom megtartásának, a szociálisét« társadalmi rendszer megvédésének, a párt vezető szerepe megerősítésének és magatartásának a kérdése volt. Erre kellett és erre kell az erőket összpontosítani, ennek kell minden egyéb tényezőt alárendelni. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján mindenki számára világossá vált a jobboldali — szocialista ellenes erők törekvése és célja. Világossá vált, hogy volt egy csoport, mely a demokratizálódás jelszava mögé bújva hozzá kezdett a szocialista társadalmi rendszer felszámolásához. A CSKP KB májusi és szeptemberi ülésének anyagai és határozatai egyértelműen megmutatták a kivezető utat. A pártnak az ellenforradalmi erők feletti győzelme teremtette meg ismét az alapját az 1969-es — életbe lépett két alkotmánytörvény realizálásának. Amilyen mértékben és ütemben konszolidálódik hazánk politikai, társadalmi és gazdasági helyzete, szilárdul meg a párton belül a marxista- leninista eszmeiség és erősödik a párt vezető szerepe, olyan mértékben kezdhetünk hozzá az alkotmánytörvénybe foglalt elvek gyakorlati végrehajtásához. 2 Hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életének teljes konszolidálását, a káderkérdések stabilizációját és az'alkotmánytörvényben lefektetett elvek törvénybe iktatását — gyakorlati megvalósítását. Egész társadalmunk drágán megfizetett tapasztalata, hogy a nemzetiségi kérdéssel nem lehet spekulálni, nem lehet törvények nélküli, holmi „természetes“ fejlődésre bízni, nem lehet az ösztönösség szférájában, vagy szépen hangzó deklarációkkal nemzetek és nemzetiségek méretében játszani. Az elködösítés és zavar a társadalom és szocializmus ellenes erők melegágya. A megoldásra érett problémák állandó elo- dázgatása, ügyesen leplezett antimarxista hátsó szándékoknak az emberek tudatába való becsempészése, az egyik vagy másik természetes társadalmi alakulat — nemzet vagy nemzetiség — önös érdekeinek össztársadalmi érdekké való előléptetése, hosszabb vagy rövidebb idő elteltével törvényszerűen megbosszűlja magát. SZŐKE JÓZSEF, a CSEMADOK KB vezető titkára 1 Pozitívan. Mindenekelőtt megszűnt a csehszlovákiai magyarság és a CSEMADOK elleni nacionalista hajsza. Háttérbe szorultak az extrémista erők és a konszolidáció előrehaladása során konkrét lépések történtek a nemzetiségi kérdés megoldása irányában. Államhatalmi szerveinkben helyet kaptak a nemzetiségek és az ügyintézés során egyre inkább figyelembe veszik a magyarok, ukránok, németek, szükségleteit is. A létrehozott nemzetiségi szervek tavaly jóváhagyott alkotmánytörvénye alapján dolgoznak a nemzetiségi törvényeken — a törvények alapelvei elkészültek és jóváhagyásra várnak. Nagyra kell értékelnünk a csehszlovákiai magyarság szinte egyöntetűen pozitív magatartását az ország életének konszolidálásában. A központi hatalmi kérdések megoldása, a gazdasági élet helyreállítása lehetővé teszi, hogy a párt és állami szervek egyre több figyelmet szentelhessenek a nemzetiségi politika bonyolult problémáinak. A nemzetközi politika kérdései is kedvezően alakultak. A Nyugat Németországban bekövetkezett változások könnyebbé tehetik Európa II. Világháború után nyomasztóvá vált légkörét. Őszintébb és közvetlenebb lett a kapcsolat a Varsói Szerződés tagállamai között. Kölcsönösen tudatosították egymás iránti felelősségüket, közös érdeküket. összefoglalva: az 1969-es év nehéz, de a csehszlovákiai magyarság problémái megoldása szempontjából föltétlenül eredményes év volt. 2 A magam részéről - szeretnék végre nyugodtan dolgozni, azt szeretném, ha valóra válnának a CSEMADOK elképzelései, tervei, ha elkészülnének a nemzetiségi törvények, ha a nemzetiségi törvények kielégítenék a csehszlovákiai magyarság igényelt és szükségleteit, ha a törvényeket a szlovák nép is megelégedéssel, megértéssel fogadná, szeretném, ha Dél-Szlovákia lakói tovább gazdagodnának, művelődnének, ha mindkét színházunk és könyvkiadónk épülethez jutna, ha újraalakulna a népi együttesünk és megalakulna a múzeumunk, ha létrehoznánk a tudományos akadémia nemzetiségi kutató intézetét, ha gyarapodnának az iskoláink, könyveink, lapjaink, ha megindulna a magyar televíziós adás Csehszlovákiában is, ha nem esne az eső a gombaszögi és zselízi ünnepségeinken, ha mindenki, aki a csehszlovákiai magyarság javán fáradozik, nagyobb összhangban végezné a munkáját, ha előbbre vihetnénk a magyar-szlovák barátság ügyét, ha az ország élete végleg konszolidálódna és tovább javulna az európai politika légköre, ha a világon megszűnne a népek torzsalkodása, a vérontás és tovább csökkenne a kizsákmányoltak és nemzeti- leg elnyomottak száma... És így folytathatnánk, de ha mindez, vagy ennek nagy része teljesülne, akkor az 1970-es évet is a rendkívüli évek közé sorolhatnánk, méghozzá pozitív értelemben és mindnyájunk nagy örömére. MUDr. SOMODI János CSc. az SZSZK Kormálya egészségügyi miniszterhelyettese 1 Kérdéseket megfogalmazni egyszerűbb, válaszolni általában összetettebb feladat. Ez érvényes az itt feltett kérdésre is. A válasz bonyolult, ugyanis az 1969-es év is ilyennek tekinthető. Tudjuk, hogy társadalmi, politikai, erkölcsi és gazdasági megrázkódtatás jellemezte a tavalyi év kezdetét. Innét indult el a konszolidáció. Nagy erőfesztésekre volt szükség, hiszen a konszolidációs folyamat nem a régi normák egyszerű visszaállítását jelenti. Ezt senki sem kívánja. senki sem akarja. Az ország vezetői nehéz körülmények között új politikai, gazdasági és alkotmányjogi feltételekkel birkóztak. Számunkra — csehszlovákiai magyarok számára — a föderatív elrendezésben adódott szerep az, ami újat hozott. Ügy gondolom, ez az igazságosabb alkotmányjogi megoldás természetes kifejezője annak a ténynek, hogy a csehszlovákiai magyarság szolidárisán és szervesen illeszkedett bele Csehszlovákiában a szocializmus építésébe és ebből véleményem szerint minden poszton derekasan kivette részét. 2 1969 új utakat nyitott. Ezek új lehetségek, de szigorúan azonosak társadalmi rendszerünk céljaival. Kezdeti szakasz ez, melynek távlati horderejét nehéz felmérni. Ez az én munkakörömre is vonatkozik. Nemcsak azért, mert mindössze 1—2 hete vagyok hivatalban, de azért is, mert célkitűzéseink alapját csak konkrét feladatok meghatározása képezheti, amit csak előzetes, alapos tanulmány jelölhet meg. A magyarlakta területek egészségügyi problémáit kell több szempontból felmérnünk, hogy az egészségügyi szolgálat minden ágában proporcionális fejlődést biztosíthassunk. Az 1970- es év ezért szövődményes utak kezdete, de ha ezeket az utakat megfontoltan lépésről-lépésre járjuk, akkor nem kilátástalan tömkelegbe juttatnak, hanem eredményekhez vezetnek. Reméljük, hogy mindnyájunk örömteljes kívánságára, ez valóra is válik.
