Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-12-30 / 52. szám

A /tilíVfA Mn jEgeményí^ntűr J December 30: 1859-ben született Josef Bohuslav Foerster, kiváló cseh zene­szerző. 1865-ben született Rudyard Kipling, angol Író. 1944-ben halt meg Romain - Rolland, francia író. December 31: 1869-ben született Henri Matisse, francia festőművész. 1877- ben halt meg Gustav Cour­bet, francia festőművész. „ünnepre jöttünk...“ „Ünnepre jöttünk, zengjen a dal" ívelnek a szavak a daliam hullámain, 80 lelkes ember torkából. Most az egyszer nemcsak átvitt ér­telemben, de a szó legszorosabb értelmében jelzi az ének az ünnepi hangulatot. Nemcsak a közönséget ajándékozza meg a dallal, de egy kicsit önmagának is énekel a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Fennállá­sának ötödik évfordulóját ünnepli ezzel a hangversennyel és ezért több ez, mint puszta fellépés. Egy kicsit felmérése a megtett út­nak, lendületvétel a további munkához és egy kicsit elégtétel a nehéz, minden tagjától sok áldozatot kívánó ténykedésért. öt év nem hosszú idő egy művészi testület életében. Ilyen rövid idő alatt nehéz hagyo­mányt teremteni, művészileg kiforrottá érle­lődni. De ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy az énekkar bekerüljön társadalmunk tu­Január 1: 1823-ban szü­letett Petőfi Sándor. 1942- ben halt meg Jaroslav Je- zek, kiváló modern cseh ze­neszerző. datába és nemzetiségi-szellemi életünk elvá­laszthatatlan tartozékává váljék. Ha megszűn­ne létezni — betölthetetlen űr maradna utá­na. Január 2: 1923-ban halt meg Jaroslav IlaSek, kiváló cseh író. Január 3: 1924-ben halt meg J. Wolker, nagy cseh proletár költő. Január 4: 1643-ban szüle­tett Isaac Newton, nagy an­gol fizikus. A napokban megkaptuk a sellyei Vörösmarty Mihály Ifjúsági Klub műsortervét: 1969 december 8-án, a cseh­szlovákiai magyar képzőmű­vészek problémáiról Nagy János szobrászművész tar­tott bevezető előadást. Az előadást vita követte. De­cember 15-én dr. Buga László érdemes orvos be­szélt az alkoholizmusról. 1970. január 5-én Ember a Holdon címmel. Molnár Iván okleveles fizikus tart elő­adást. Január 12-én Gáspár Tibor pedagógussal beszél­getnek. Január 19-én pedig Ady és Hviezdoslav költői levélváltásáról és a szlovák- magyar kapcsolatokról, dr. Emil Boleslav Lukáí költő tart előadást. A Csehszlovákiai Sport szerkesztősége és a Sportkönyv és Lapkiadó Vállalat vezetősége közli a szlovákiai magyar olva­sóközönséggel, hogy az új esztendőtől kezdve a Csehszlovákiai Sport he­lyett A VILÁG című kulturális és sport­hetilapot adja ki. A 24 oldal terjedelmű lap min­den héten kedden jele­nik meg. Ára: 2.— Kcs. Az új magyar hetilap a szokásos sporttudósí­tásokon kívül érdekes és színes cikkeket, riporto­kat közöl a hazai és kül­földi eseményekről. A Világ első száma ja­nuár 6-án jelenik meg. A énekkart kívülről szemlélő emberek egy- egy sikeres fellépés, fesztiválon szerzett díj, vagy külföldi turné kapcsán mérik le a meg­tett utat. Ezek a nagy állomásai ennek az út­Í * nak. Azonban csak aki az énekkar belső éle­tét is ismeri, tudja megfelelően értékelni ed­Í digi munkáját. Az énekesek családjaiban, mun­kahelyükön felmerülő problémák, az utazások fárasztó kellemetlensége, nem mindig megfe­lelő környezet a próbákhoz. Ezek az út kisebb, de annál nehezebben leküzdhető „állomásai". Ezek jelzik az odaadást, az ügyszeretetei. É Az elmúlt öt év alatt több ezer ember gyö- . nyörködhetett az énekkar fellépésein, megis­merhették a zeneirodalom remekműveit, meg­szerezhették a dalt. A tagok az énekkarban szerzett tapasztalatok alapján önállóan léte­sítettek énekkarokat. A CSMTKÉ hatása ének­kari mozgalmunkra már ma Is szemmel látha­( ! tó. Ez az eddigi eredmény, amely nyilván még növekedni fog. De van egy másik hatása is az énekkarnak, amelyet ma még nem tudunk ’ felmérni. A nyolcvan pedagógus mögött látom | a több száz tanulót, akiket ezek a pedagógu- ■ sok a zene, az ének szeretetére tanítanak. I Egyszer majd, mint édesanyák és édesapák, ^ csendülő dallal az ajkukon ringatják gyerme­keiket és a zene, a művészet lélektisztftó és nemesítő hatása alatt nevelik őket. Magasztos, emberi perspektíva. A hangversenyt követő ünnepség családias hangulata bizonyította legjobban a zene kap- j csolatot teremtő erejét. i Kár, hogy az ünnepség harmóniájába egy- I két „hamis“ hang is belecsendült. Érthetetlen volt számunkra, hogy nem láttuk az énekkar anyagi és szervezési bázisának megteremtőit, dr. Koczka István és Gyurcsó Istvánt. Érde­mük az énekkar megteremtése körül elvitat- t hatatlan. Azt hisszük, megérdemelték volna, hogy ők is ott legyenek, függetlenül attól, hogy ma már nem tevékenykednek az ének­karban. Ugyanígy bosszantó volt, hogy az ünnepi hangversenyre kiadott műsorfüzetben nem láttuk Schleicher László és Szíjjártó Jenő nevét, hiszen az énekkar első karnagyai közé tartoztak. Szeretnénk hinni, csak sajnálatos í félreértésről van szó. Nem ünneprontásnak i szántuk ezt a megjegyzést, de ebben a kör- I nyezetben, a zene, a művészet hatáskörében, 5 még jobban kiérezni az emberi kapcsolatok elferdülését. Az elmúlt öt év sikeres volt. Kívánjuk az énekkarnak, hogy ezután is ilyen, vagy még ennél nagyobb sikerek koronázzák munkáju­kat, kívánunk sok tapsot, művészi eredményt és a közönségtől kijáró elismerést. HORVÁTH Rezső Öt év tett el Folytak a felvételi vizsgák. Volt olyan járási székhely, ahol mindenkit fel kellett venni, ha megfeleltek; voltak olyanok, ?hol néhány embert el kellett tanácsolni. Ga- lántán többek közt Horsicza Ferenc és Var­ga Ernő tanítók is jelentkeztek. Szerényen, népdalt énekeltek, és csak úgy két strófa közt mondták, hogy eljöttek, itt vannak, ha szükség van rájuk és megfelelnek, szíve­sen járnak az énekkarba. Felvették őket és járnak, azóta sem hagyták ki lehetőleg egyetlen összpontosítást sem. A többségük ilyen volt. Vegyük csak az énekkar fényképét és találomra keretezzünk be egy-egy arcot, keressük meg a nevét és nézzük meg kö­zelebbről kiszemelt tanítónk sorsát. Milyen sorsa volt mondjuk az említett Varga Er­nőnek, Horsicza Ferencnek, vagy Ág Tibor karnagynak, esetleg a gímesen tanító Fü- löp Vincének meg a többieknek? Vajon mi­lyen? Fülöp Vince 1940—45 között a pozsonyi magyar gimnáziumba járt. Tanulmányait egyelőre nem tudta Pozsonyban befejezni és később Nyitrán sem, mert hiszen a há­borús éveket az érthetetlen 45—48-as évek követték és abban az időben nemcsak őt, hanem másokat sem tűrtek meg az iskolá­ban. Ez az első állomás. 1951-ben váratla­nul nemcsak tanító lett belőle, hanem igaz­gató is. Az állomások: Lédec, Zsére és köz­ben a dolgozók egyeteme. De amilyen vá­ratlan volt a kinevezése, olyan váratlanul túl is adtak rajta. Természetesen indoklás nélkül! És bár hivatalosan nem létezett munkanélküli, ő mégis az volt, egy rossz kádervéleménnyel a tarsolyában. No, végre legalább nevelősködhetett; Zselízen, ahova nem ért el a mindenhatók keze. Közben az apa is „megnevelődött“ és aláírta belé­pését a szövetkezetbe, s őt is visszahelyez­ték a tanítói katedrára. Másfél év Geren­cséren, majd újra Zsére és végül Gímes, ahol még jelenleg is tanít. A képesítés? Állandóan tanult, de egyelőre nem volt meg. Igaz, azt még annak idején nem is vették olyan komolyan, mint később. A fi­zetés is ehhez igazodott: egy munkásasz- szony fizetésének a felét, kb. négy ezer koronát kapott. Rosszallta is mindenki, hogy nem nézett jövedelmezőbb állás után. Sőt: „meggondolatlan”, „munkakerülő“ — volt a munkásemberek igazságtalan véle­ménye. Zselíz nemcsak befogadta, hanem más tekintetben is kegyes volt hozzá, be­fejezhette megkezdett tanulmányait, érett­ségizett. érettségizhetett. Pozsonyban meg­szerezte az akkor szokásos és elégséges kiegészítő pedagógiai érettségi vizsgát. Bár valójában korán örült, hiszen az okmány még alig melegedett meg a zsebében, a rendeletek máris kevésnek minősítették és újra kezdhette élőiről az egészet. A Peda­gógiai Institút Pozsonyban működött, újra tanulni kezdett. Amikor az Institút Nyitrá- ra költözött, ott folytatta. Ekkor már csa­ládos ember, de az államnak ismét csak 895 koronát ér a munkája. És sorolhatnánk, de nem szükséges, mert nagyjából ez a csehszlovákiai magyar tanító sorsa — lega­lábbis a többségének. Először felkérték, az­tán kidobták. Hogy mégis mi tartotta ezt az embert meg a többieket is ezen a pá­lyán; sőt, hogyan volt még ereje másokkal együtt mindezek után a tanítók énekkará­ba jelentkezni, amikor még az útiköltséget sem tudta megtéríteni, az épp olyan titok marad, mint az, hogy hogyan lehetett ez alatt a rövid idő alatt ilyen fényes ered­ményeket elérni. Vagy talán mégsem? Mert ilyen a cseh­szlovákiai magyar tanító erkölcsi és emberi arca? És a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara csak azért jött létre, hogy ezt bebizonyítsa? Lehetséges! azóta Janka Iván, karnagy Ág Tibor, karnagy Cyurcsó István ■ ■■ Beszélgetés Kodály Zoltánnal Még jó, hogy az énekkarba valóban kel­lemes volt járni. Néha szinte a következő találkozó idejét is nehéz volt kivárni. A két-háromnapos összpontosítás pedig na­gyon gyorsan elszaladt. Egy-egy találkozót követően fellépések, tapsvihar. Jó volt. Üjjá született az ember. És jöttek az első nehezebb próbák és az újabb sikerek. Az 1965-ös Gombaszögi Országos Dal- és Téncünnepély előtt tíznapos összpontosítás­ra gyűltek össze az énekkar tagjai. Már a második Jókai-napok ünnepi hangversenye, akadémiája és szoborkoszorúzása után az egész ország tapsolt nekik. A krasznahor- kai várkapunál amikor kis torokköszörülés után az énekkar elénekelt néhány számot a repertoárjából, pillanatok alatt vagy há­romszáz turista gyűlt össze. így volt a bet- léri kastélyban is. Amikor a rozsnyói für­dő-szálló éttermében vacsora közben fel­fedték kilétüket, és az énekkar kamarakó­rusa bemutatkozott, még egy óra múlva is mindenki a sikeres produkción mulatott. Az énekkar elénekelte Certon: Piaci plety­ka című művének az elejét, varátlanul megindult és lelépett a dobogóról, kinek- kinek a fülébe dalolta, „hogy haltotta-e már szomszédasszony... ott az agancs a fe­jén“. A betléri kastély parkjában is meg­ismételték a dalt és Thirring mama önfe­ledten gurult a domboldalról, Vass Lajos beváltotta az ígéretét, és megmutatta egyik jóga gyakorlatát, a gyertyát. Sőt, örömé­ben még az almafára is felakaszkodott két lábánál fogva! Az énekkar elsőéves évfordulójával egy másik kedves évforduló is egybeesett. Gyurcsó István költő, az akkori kiváló és fáradhatatlan titkár, ötvenedik születésnap­ját ünnepelte. S mivel az énekkar mindig szoros terminusok, rendkívüli körülmények közepette próbált, Gyurcsó István sem gya­nította, hogy mi a szándéka Vass Lajosnak, a kedves vendégkarnagynak, amikor egy rendkívüli intézkedést hagyatott jóvá: A műsorra tűzendő új művét Pesten sokszo­rosíthatja és egyenest a tagoknak küldi még próba előtt, hogy azok jól fel tudja­nak készülni. Gyurcsó István szépen el­küldte Vass Lajos címére a megcímezett barítékokat, maga sem sejtve, hogy milyen szándék rejlik az intézkedés mögött. Ami­kor aztán Nyitrán találkozott az énekkar és Vass Lajos is megérkezett az egyik tag huncutul megkérte valamire a kedves tit­kárt és az gyorsan intézkedett is — el­hagyta a házat. Vass Lajos kiegészítette korábbi utasítását és megkezdődtek a pró­bák. Mindenki tartotta a titkot, csak akkor próbáltak, amikor teljesen biztosak voltak abban, hogy a titkár' ismét házon kívül van. A kegyes csalás sikerült: Gyurcsó István költő arcán folytak a könnyek... Vagy ki tudja, nem tudott-e az ünnepf ajándékról, hiszen ő mindenről tudott, ami' az énekkar házatáján történt. Még a legintimebb dol­gokról is... Aztán következtek a sikeres hazai hang­versenyek, énekkari fesztiválok, majd a külföldi körutak. Találkoztak Kodály Zol­tánnal. Üjabb és újabb élményekkel gaz­dagodtak. öt év telt el azóta. Az egyéni sorsok egybefonódtak az énekkar sorsával, s kö­zösen tanúskodnak a csehszlovákiai ma­gyar tanítók küldetés-tudatáról, embersé­géről. Németh István Szlovákia Gyermek- és Ifjű- sáQí Szervezetei Társulásának lapja © Meqíelenlk minden kedden fá Kladia a SMENA kiadóvállalata O Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Praíská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 *3 Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes és kultúra: TÓTH El EMER. A riportrovat vezetője: PATA- GY1 LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZTÉRET. KÉSZÉIT FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATI A GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUDOLF Grafikai szerkesztő: G Vilit AK ÉVA. Nyomja' 7apadoslovenske tleílarne 01 íft Előfizetési dtj egész évre 52 — Kés. fél évre 26.— Kés. negyedévre 13. - Kis © Terjeszti a Posta Hlr- lapszolqálata, előfizethető min­den postakézbesítőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem érzünk meo és nem kül­dünk vissza © A lapot kül­földre a PNS Ostredná expe- dlcla tlaée. Bratislava. Gott- waldovo ném é. 48 üt Ián le­het megrendelni. Meztelenség Nem volt könnyű ebben a kis or­szágban megtalálni Jarmila falusi ta­nítónő megtestesítőiét. Ismeretlen arcra volt szükség és Václav Matejka e célból bejárta az egész országot, míg végül az eperjesi színházban rá tatáit Kristina Hanzalovára. Csakhogy megtörtént az. amivel e- zekután majd minden filmrendezőnek számolnia kell. ha ismeretlen kelet­szlovákiai lányokat kíván szerepeltet­ni: Kristina Hanzalouá uqyants jelent­kezett a Miss Csehszlovákia 1969 ver­senybe és Karlovy Vary-ban egy éjsza­ka eljutott odáig, hogy meqhlúsítsa Václav Maieika rendező eredeti el­képzelését az Ismeretlen arcról, ö azonban szigorú embargót jelentett be: Kristínáról és a filmről egyetlen szó sem juthatott az újságokba, fényké­pekről nem is beszélve. De ismét az ellenkezőié történt. Magáról a filmről bennfertesek máris azt hangoztatják, hogy Barran- dov legjobb filmjét közé sorolható. A cím — Meztelenség — talán szerel­mes vagy legalábbis erősen erotikus filmre enged következtetni. A sejtés és a következtetés is té­ves. A Meztelenség, ha leegyszerűsítjük mondanivalóját, mindennapi emberek­ről szól. Olyanokról, akik egy vélt társadalmi szakadék szélén állnak, szomorúságban és bizonytalanságban élnek, elvesztették hitüket. Mind­amellett hogy vágyódnak szeretetve és hinni akarják, hogy az élet szép, van értelme, és megéri, hogy azt az em­ber születése pillanatában kapott le­hetőséggel élje le. A film hőse Drstíák, fiatal börtön­töltelék, 500 koronát és öt napi sza­badságot kap, hogy szabaduljon nyo­masztó idegállapotától. A börtönben ugyanis öngyilkosságot kísérelt meg. Fontos válaszút előtt áll: még Igényli a szeretetet és vágyódik a többi embert érzés iránt is, amelyek nélkül az életet nehezen tudjuk el­képzelni, de a gyakorlat, amelyet ed­dig életében szerzett — javítóintézet, a galeri, bírósági tárgyalások — nem engedi, hogy higgyen az emberek­ben. Öt napon át keresi édesanyja sírját, akit sohasem Ismert és a bírósági tár­gyaláson egy tanútól azt hallotta, hogy utcalány volt. Megtalálja a sír­ját és azt ts megtudja, hogy öngyil­kossággal vetett véqet éleiének, te­hát ugyanolyan boldogtalan volt, mint ő. Találkozik jarmllával, ö talán az utolsó „nagy lehetőség“, egymásba szeretnek, a filmnek véqe. De a be­fejezés nem azt a hálást kelti a né­zőben, hogy Drsflák (Petr Cepek) meqtalálta a maga helyét. Nem akarfuk megelőzni az esemé­nyeket és nem akarjuk megjósolni a film további sorsát. De már most kijelenthettük, hogy a Meztelen­ség az egyszerű emberi élet sokol­dalú problémáinak feltárásával foglal­kozik. A „vetközés", amelynek a film­hősei alávetik magukat, feltárták előt­tünk „meztelenségüket“ — nyuqtalan- sáqukat. Idegességüket, de egyúttal a szeretet, biztonság és boldogság irán­ti vágyukat — egyetlen célt követ: megmutatni az emberi lélek, emberi gondolkodásmód meztelenségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents