Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-12-16 / 50-51. szám
20 új ifjúság A szőkésbarna EDINA POP kereken négy éve hódított már Belgium, Luxemburg, Hollandia és Nyu. gat-Németország könnyűzenei színházaiban vagy a tévéstúdiókban, amikor a szőkésbarna KÉSMÁRKY MARIKA az elmúlt nyáron győzött a budapesti Erkel Színházban a Magyar Táncdalfesztiválon... Ritka-különös összefüggés van az Edina Pop és a Késmárky Marika nevek között! Mégpedig: egyazon személyt jelentenek... E fura kettőség nyitja még 1964-be nyúlik vissza. Hatvannégy nyarán az akkor már országos hírű Ex- press-zenekar énekesnöje- ként turnézott a Balaton körül. Egyik föllépésükön egy külföldi úr nagyon érdeklődött iránta, föíjegyez- te a nevét és címét; sztárfotót kért Marikától... És épp ez a följegyzés Indította el karrierjét. „1965-ben a Nemzetközi Koncertiroda révén egy egész esztendőre Belgiumba hívták énekelni. Az ajánlat nagyon meglepett, hiszen lényegében még a hazai, magyar közönség sem ismert. Ma már mosolygok az egészen, de akkor bizony nagyon szorongó szívvel írtam alá a szerződést,“ vallja önmagáról. A szorongást azonban egyhamar a csodálat váltotta föl, hiszen olyan neves énekesekkel találkozott és szerepelt egy műsorban, mint Ray Charles, Gilbert Becaud, Dusty Springfield vagy a „Kalkutta liegt am Ganges“ című világsláger komponistája — Heino Gaze, aki egyúttal közismert producer is. „Gaze leszerződhetett az Electrola hanglemezvállalathoz, ahol néhány hónap alatt három lemezfölvételem jelent meg. Ezek egyikéből a nyugat-német slágerlistán hit is lett — mondja. — Így kerültem az ARD tévétársaság tánczenei műsorába, ahol a harmadik vagy a negyedik fellépésem után, akárcsak 1965-ben a Bala-' KÉSMÁRKY MARIKA tonnái, egy sötétruhás úr keresett föl. Ez az úr pedig a világhírű Philips hangíemezcég producere volt és ott a helyszínen öt évi szerződést kínált föl. Marika évente három, de esetleg sokkal több lemez fölvételére kötelezte így magát. Az első eredmény: valóban nagy példányszámban fögy az orosz népzenei motívumokra komponált Kazacsok című táncdal. „Nagyon örültem az „Egy fiú a házból“ című dal sikerének, mert ezzel végre a hazai közönség is megismert. Mert mi tagadás: kissé rosszul esett, hogy miközben külföldön egyre jobban ismernek, Magyarországon inkább csak Edina Popot ismerték, mint Kés- márkyt...!“ „És a külföldi népszerűség?“ „Nagyon jótesik, de nem ez az igazi... A jövőben már csak egy-egy turnéra vagy legföljebb két-három - hónapra szerződöm majd külföldre, mert otthon is el szeretnék jutni arra á népszerűségi fokra, amelyen már a határokon túl1 tartok..." Nem véletlen Marikának ez az elhatározása, hiszen a 69-es Táncdalfesztivál első elődöntője után a közönség nagyobb része az új tehetségek között tartotta őt számon... Jobbára csak azok emlékeztek még rá, akik 1965 nyarán éppen a Balatonon nyaraltak vagy tudomásuk volt e szőkésbarna, magas, szép alakú énekesnő titkos szenvedélyéről: a komponálásról. „Nagyon szeretem a komoly zenét, különösen Brahmsot. Bakfiskorom óta behatóan foglalkozom zenéjével. Ha jól emlékszem, egyszer éppen Brahms-zene hallgatása közben határoztam el: én is megpróbálkozom a zeneszerzéssel. A gyakori és kitartó próbálkozások eredménye a Felhős napok című saját dalom lett, melyet Fülöp Kálmán szövegével játszottam fel a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójában." A Felhős napokat a Nincs boldogság szerelem nélkül c. szám követte és Marika szilárd elhatározása, hogy a jövőben nemcsak kevesebbet utazik majd külföldre, hanem a zeneszerzéssel is majd ismét megpróbálkozik. Februárban lesz huszonöt éves, lelkivilága azonban ma is még ábrándos: az emberekben mindig a rejtett jellemvonásokat keresi, s aligha tud valaki jobban örülni nála egy-egy jól sikerült lemezfölvételnek. A legnagyobb bosszúságot viszont az olyan dolgok okoz- zák neki, amin ugyan nem tud változtatni, de jellegüknél fogva ártalmatlan apróságoknak tűnnek. S ami különösen bántja, az az irigység... Gyakran mondják, hogy Késmárky Marikának mindene megvan, amire egy sikeres énekesnőnek szüksége van: „Mégsem vagyok még teljesen elégedett" — mondja. Hogy miért? Egyszerű: már „csak" a hazai közönség őszinte rokonszenve hiányzik...! (miklósi) Rövid, göndör haj; eredeti spanyol temperamentumot sejtető pillantás; közép-ma. gas, törékeny alkat és szinte röpke másfél év alatt megalapozott karrier — ez SalomeMinden túlzás nélkül azt állíthatjuk, hogy ennek egyik kezdeti, fontos lépését éppen hazánkban: az 1968-as Karlovy Vary-i nemzetközi Intervízió-fesz- tiválon tette meg, ahol alig néhány pontos különbséggel a második lett Karel Gott után. Olyan közismert popénekeseknél bizonyult jobbnak, mint a belga Paul Lou- ka, az osztrák Jack Gru- nitzky vagy a nyugatnémet Rex Gildo... Amikor a versenyt követő napon a világhírű fürdőváros repülőterén indulásra készen állt, odahajolt a menedzseréhez: — Mielőbb viszont szeretném látni ezt az országot, hiszen az itt kapott második díj számomra nagyon sokat jelent... És be is tartotta a szavát, hiszen az idei Pozsonyi Lírán ismét fellépett. Karlovy Vary és Pozsony között azonban még megnyerte Európa legjelentősebb táncdalversenyét: az Eurovízió Nagydíját! Különös rangot ad győzelmének, hogy az utolsó pillanatban tudatták vele: Spanyolország színeit képviselve énekelnie kell, mert az eredetileg kiszemelt énekes indiszpozícióra hivatkozva visszalépett... Salome szinte egy nap alatt megtanulta az előadandó dalt (az Eurovízió- fesztivál szigorú szabályai szerint ugyanis az előre bejelentett számot kellett énekelnie) és a többit karmesterére: Norri Paramor- ra bízta, aki szinte csodát művelt a zenekarral. Hogy miképpen, ez talán mindig Paramor mester titka marad, de tény: amikor Salome színpadra lépett, a kíséret olyan tökéletes volt, mintha a zenekar az énekesnő saját együttese lettf volna A váratlan siker annyira fölizgatta Salomét. hogy napokig tartott, amíg ismét mutatkozott a nyilvánosság előtt. A hazai spanyol közönség valamennyi koncertjén óriási lelkesedéssel fogadta, ünnepelte, külföldről pedig naponta kapott meghívásokat. Ezek között volt a pozsonyi nemzetközi pop- fesztivál igazgatójának a- jánlata is... És a rokonszenves Salome betartotta az Aranykulcs után tett ígéretét' számos egyéb meghívás között időt talált magának a pozsonyiak számára is. Az ő példája bizonyítja, hogy reklámbotrányok nélkül is lehet világhírt szerezni. Természetesen, szerencsére azonban mindenképpen szükség van, hiszen Salome számára is lényegében egy véletlen „beugrás“ nyitotta meg a siker kapuit. Népszerűségét nagyon komolyan kezeli. Az ő fogalmazásában: ha egy befutott énekes iránt csökken az érdeklődés, az sohasem a közönség hibája. Az illető minden bizonnyal keveset dolgozott. A legnagyobb hiba ellenben, ha valaki az első siker után már azt hiszi: most már túltett Sinat- rán vagy Gilbert Becaud-on, Bécaud-t nem csak énekesként tiszteli, de szerzőként is, mert repertoárjában sok Becaud írta szám szerepel. — Kissé példaképemnek tartom Gilbertet, de arra nagyon ügyelek, hogy ne utánozzam. A szolgai másolás ugyanis mindig annak jelenti az igazi sikert, akiről a „mintát“ veszik. Én pedig egyéni, spanyol stílusra törekszem — jelentette ki Salome egy sajtóértekezleten, egy újságíró epés megjegyzésére (vajon Becaud rokona-e, hogy az ő dalait elénekli, de különben csaknem kizárólag eredeti spanyol számokat énekel) válaszolva. Szeptember óta fokozatosan egyre kevesebb nyilvános föllépést vállalt. Rögtön akadtak, akik úgy tudták (természetesen biztos forrásból): Salome elérte karrierjének csúcspontját és már nem akar szerepelni... Az Eurovízió-díjas énekesnő azonban október derekán egy másfél órás önálló show-va! lepte meg a szakembereket és a közönséget. — A jövőben nem akarok annyit utazni, inkább önálló show-val összpontosítok. Ez kevésbé zavarja majd a magánéletemet — indokolta a váratlan változást. Az okot azonban egyhamar mindenki megértette: Salome október huszonötödikén házasságot kötött!... : fmiklősi) U. Ma ihleti. A. l a Kamir a Senate Kerti €«, Vale ate Manuela Mary napkins francé Gal 1 Heidi .Bruh1 Esther OfarissB Hit der Kr el
