Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-12-16 / 50-51. szám
Ha csakis a rossz létezne, nem látnád, mint ahogy az éjszakának sem volna neve, ha sohasem kelne fel a nap. ANATOLE FRANCE A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK LAPJA XVHL évit. 1969 December 16 Ara 2,— Kcs Ünnepre készülünk, ünnepre készül a világ. Mo soly ragyog az arcokon, a szemekben boldog vára' kozás. Ideje már, hogy újra szeressük egymást. Ide je már, hogy újra törődjünk egymással, hogy a tavalyi ünnepen tett fogadkozásokat most végre tét' Boldog és békességes karácsonyt! És hitet! Hitet az emberben, hogy képes lesz megóvni azt a békét, aminek a boldogság egyenes leszármozottja. Karácsony! Mielőtt a világot átölelné az ünnepi csend; ELHAGY BENNÜNKET A SZOMORÚSÁG — HA VÉGLEG ELHAGYNA. ELDÖRDÜL AZ UTOLSÓ PUSKALÖVÉS — HA IGAZAN AZ UTOLSÓ LENNE. JII ÖRÖM FÉSZKELI MAGÁT SZIVÜNKBE — HA MINDIG IS OTT MARADNA. ’JMjJrák Ünnepre készülünk, ünnepre készül a világ! A szeretet, a béke ünnepére! Bárcsak megérnénk már, hogy ez az ünnep háromszázhatvanöt napos! nem kell félnie a halálos puskagolyótől. A világ te nyerén — ha csupán néhány pillanatra is — felra tekre váltsuk... Ünnepre készülünk. Szeretetet adunk, csak erre az ünnepre várva döbbenünk r berek élnek, járnak, rülöttünk. Karácsony’ így mondom én, íj zadik, így mondják mondja — meggyőzt badságharcos is, aki) rárjuk az utcákat, vadid átkozunk, akik abban a jenek. Rég elf«' emlékeket fog icsain himbálva i és gyógyítson itsen értékeink tatban már nem is illannak dénk,?*éte emlékezetünk, 1 zivünkig emelje, h< termünket, s ugyar í - az iflazra es a BÉKESSÉGET A VILÁG MINDEN NÉPÉNEK!
