Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-12-08 / 49. szám

ffifki r.As/r.ő Jólesik a figvelem, de sokkal előnyösebb I helyzetben van az, aki vigasztal, megnyug- li tat, ápol, segít és gyászol.-0­A boldogtalan ember rendkívül tapintat­Jobb tisztelni a kort, mint részesülni a I kornak kijáró tiszteletben.-0­Ismerek valakit, aki sokkal erőteljesebb í egyéniség annál, mintsem uralkodni tudna ? magán.-O­Öreg bácsi mondja: „A mai eszemmel fnem csűzliztam volna be Sári néni abla- : kát.“-O­Mondd meg, mitől félsz, és megmondom, : ki vagy!-O­A humanista elfogultan emberpárti.-O­A származás csak akkor szégyen, ha le­tagadják. ííiiSáG 68? Pozsony' Ismert randevúzőhelye a Carlton- szálló előtti tér. Pontosabban a sarkon álló vil­lanyóraoszlop. A napnak talán nincs is olyan órája, hogy néhány párját váró ne álldogálna ott... A napokban úgy adódott, hogy egyik barátom­mal szintén a Carlton előtt kellett találkoznom. Négy óra volt. Egyre-másra jöttek a lányok, fiúk, fiatalok és Idősebbek, persze egyenként, hogy aztán egymásra találva elinduljanak a sze­relmesek útján valamelyik kedves, füstös po­zsonyi kávéhézba... Azt hiszem, tíz perce állhat­tam ott, amikor hirtelen megláttam őket. Egy fiút és egy lányt. A fiú magas volt, elegáns, a kezében papírba csomagolt virágcsokrot szo­rongatott. kissé idegesen, mert mindenki meg­bámulta miatta. Időnként körbe fordult, hogy akit vár, jobban észrevegye, ám hiába. A lány csaknem a fiú mellett állt. Kabátja gallérját felhajtotta, fázhatott. Hosszú szőke hajéba bele-belekapott a szél. És a fiú még mindig nem jött... Álltak egymás mellett és talán mindketten éppen a szerelemre gondol­tak. vagy talán mindketten mentegetni próbál­ták magukban a későket? Azt hiszem, a fiú unta meg előbb a várako­zást. Arcán jól látszott a csalódás. Újra körbe fordult, hogy nem jön-e, nem látja-e meg va­lahol, de mint akit áramütés ért, félúton abba- i hagyta a mozdulatot. A mellette álló lányt bá­multa, aki megérezve. hogy nézik, kíváncsian i vetette fel a fejét. A fiú már mellette állt és ' a csokrot papirostól, mindenestől a lány ke- ! zébe nyomta: — Nesze. A lány csak nézett. — Gyere egy kávéra — hallottam újra a fiú S hangját. A lány pillanatig még állt, aztán a fiú után [ indult... A vállát egy picit mintha felrántotta volna. —tó— A három Grácia Természetesen nem Ganova remek­művének három nőalakjáról van szó, bár meztelenségben e három élő csillag alig marad el a híres reliéfen domborodó három bájos meztelen lánytól. Olvasóink közben már biztosan fel­ismerték Franciaország első számú kedvencét: B. B.-t. Ámbár Brigitte Bardot az utóbbi időben kissé meg­botránkoztatta rajongóit, mert kü­lönböző folyóiratok számára eléggé pikáns pózokban állt modellt azzal az indoklással, hogy nem lát abban semmi rosszat, ha meztelenül mutat­kozik. Azt is természetesnek, sőt kí­vánatosnak tartja, hogy egészséges, fiatal nők viharos szerelmeket élje­nek át és, hogy saját szavaival idéz­zük: őt még egy törvénytelen gyer­mek sem zavarná. Sőt, az sem izgat­ná, ha a kedves papára hasonlítana. Danielle Jobert már a szemérme­sebb fajtához tartozik. Ha nem az át­tetszőén tiszta trópusi levegő és a tükörsima kék tenger szolgáltatta volna a hátteret — ez a foto soha­sem jöhetett volna létre — mondja a szende díva. Mireille Darc öntudattal viseli mez­telenségét. Ügy érzi, — s valóban igaza van — nincs mit takargatnia. Legelőnyösebb öltözékem az éva- kösztüm — jelenti ki a harmadik Grácia. S mi tagadás — nem fest benne rosszul... (si) VALÓD! NEVE: HARRY WEBB Hétéves volt, amikor első ízben tapasztalnia kellett az emberek rosszindulatét: kicsüfolték a bőrszíne miatt. Akkor még ezt nem értette meg, bár a mai napig sem felejtette el... Egyszerű hétköznap volt. Édesanyjával abban az indiai vá­rosban sétált, ahol született és fölcseperedett. Az utcán azonban egy csoport indiai serdülőkorú garázdálkodó gyű­rűjébe kerültek. Ökleiket rázták Webb asszony és a kis Harry felé: „Fehérek, tűnjetek ell Menjetek haza Indiából!“ És a Webb család valóban — e kellemetlen eset többszöri megismétlődése után — Londonba költözött. Clift első londoni élménye Is szomorú volt: itt is kicsú- foitákl... Az indiai tűző nap ugyanis egészen sötétbarnára égette bőrét s a távoli Ázsiában egészen más kiejtésű an­golt tanult, mint a londoni iskolák diákjai. Cliff igy ismét csak föltűnt osztálytársainak, akik nem egyszer utána is kiáltottak: „indus, néger!"... Ő pedig megint szomorkodott és visszavágyott szülővárosába. Nem véletlen hát, hogy többnyire otthoD tartózkodott, há­rom éves korában kapott gramafonja mellé meoekült. Gyak­ran bekapcsolt« a rádiót is: mindig a legújabb slágereket hallgatta. Eszményképe a memphisi „aranyfiú": Elvis Presley volt. És mai óriási sikereinek eredőjét valahol itt, ebben a rádiózásban kell keresni. Igaz, Cliffnek mindig könnyen ment az éneklés, de a hang igazi ragyogását a rádióban leste el — Eivistöl... M a karrierjének csúcspontján van, de ha gyermekkorú- ról beszél, sohasem felejti el szóbahozni a fenti „apró­ságokat“!... Tény: 13—14 esztendeje még ő rajongott Presleyért, azóta ellenben fordult a kocka: néha Elvis utánozza a népszerű Cliffet! Tfz év alatt páratlan karriert futott be az angol pop zenében: 16 LP- és 42 Singl-lemezt játszott föl, öt arany- és húsz ezüstlemez tulajdonoca. „Miképpen sikerült ezi elérnem? Nem csináltam egyebet, csak énekeltem és Igyekeztem“ — vallja önmagáról. A szak- emberek azonban ezt a mondatot általában még megtoldják valamivel: Cliff egyetlen előadást vagy lemezfölvételt sem intézett ei „félkézzel“... S ez igaz, mert a közönség kiérzi az ilyesmit. Épp az ő esete bizunyitja, hogy nemcsak kiérzi, de meg is hálálja. Az énekesi pályán 1958-ban indul, amikor elaö lemczföl- vétele: a „Move It“ az angol slágerlista második helyére tört. Néhány bőnappal később a The Drifters együttessel jár­ja az országot — hatalmas sikerrel. Az együttes menedzsere átkereszteli a fiúkat és 1959 őszén már The Shadows néven szerepelnek. Egy évvel később a Living Doll c. számmal megkapják az első aranylemezt. Hónapokig az angol rádiő és tévé bitparádéjának éllovasai- és Cliff naponta átlag há­romezer autogramot oszt. Az életben sem a baj sem a siker nem jfir egyedül. A Shadows-fiúk szerencsések voltak, ők a siker kegyeltjei és Így a koncertek és a rádióstúdió felvételek után filmet is forgatnak. A The Voong Ones-nak a mozikban hatalmas kö­zönségsikere volt. s a producensek meg is ragadták az al­kalmat: néhány hónappal később a Summer Holiday-t kezd­ték forgatni Cliff Richarddal a főszerepben. Karrierjének legnehezebb időszaka a Beatles-fiúk feltűnése volt. A versengés hasznára vált: még lelkiismeretesebb és alaposabb lett. Nem válogatott e szerződések között, hanem dolgozott. Filmfnszerepeket vállalt, tornázott. A közönség pedig továbbra is rokonszenvezett vele, aminek legékesebb bizonyítéka egy valóban nem mindennapi oset. Egy napon hatalmas csomagot kézbesített elitnek a posta. Amikor ki­nyitotta, egy tizenöt éves lány ugrott ki a csomagbői, aki mindaddig hiába próbálkozott a sztárral legalább egyszer kezet fogni, személyesen találkozni... Aligha valószínű, hogy Cliffen kívül bárkivel is előfordult volna ilyesmi... Legutóbbi sikere pedig a Conngraiulation, mely nemcsak az 1988 as Eurovfzlé fesztivál ezüstérmét kapta, de szinte egyik naprél a másikra bejárta a világot s talán nincs is olyan tánczenerajnngó, aki ne ismerné e dal eredeti vagy saját anyanyelvére fordított szövegét. A Move it, a Living Doll, a Bachelor Boy, a Lucky lips, a Rote Lippen soll man küssen, a Finders Keepers vagy a Conngraiulation valóra váltották Cliff Richard, azaz Harry Webb egykori álmait. Hogy mikor született a fekete hajú, mosolygós pillantása és mindig barátságos 180 cm magas sztár? 1940, október 14-én (miklást)

Next

/
Thumbnails
Contents