Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-12-08 / 49. szám

2 új ifjúság Eseménynaptár December 9: 1608-ban szü- . letett John Milton, angol köl­tő. 1641-ben halt meg Anto­nius van Dyck, fiám festőmű­vész. 1871-ben halt meg Josef Mánes, cseh festőművész. 1895- ben született Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt , egykori első titkára. December 10: 1821-ben szü­letett Nyikolaj A. Nyekraszov, orosz költő. 1822-ben született Caesar Franck, modern francia zeneszerző, 1886-ban született Duáan P. Makovicky, szlovák Irő, L. N. Tolsztoj háziorvosa. 1875-ben halt meg Toldi Fe­renc irodalomkritikus. 1896- ban halt meg Alfred Nobel, svéd vegyész, a dinamit fel­találója. 1936-ban halt meg Luigi Pirandello, olasz dráma­író. December 11: 1803-ban szü­letett Hector Berlioz, nagy francia zeneszerző. 1810-ben született Alfred de Musset, francia romantikus költő. 1843- ban született Robert Koch, né­met orvos, a tbc bacilus fel­fedezője. December 12: 1799-ben halt meg George Washington, az Egyesült Államok első elnöke. 1821-ben született Gustav Flau­bert, francia realista irő. 1887- ben született Major István, Csehszlovákia Kommunista Párt- * ja egyik élharcosa. 1889-ben j halt meg Robert Browning, an­gol költő. December 13: 1466-ban halt meg Donatello, a híres rene­szánszkori olasz szobrász és építész. December 14: 1895-ben szü­letett Paul Elouard, kiváló mo- dern francia lírikus. December 15: 1802-ben szü­letett Bólyai János, a híres magyar matematikus. 1832- ben született Alexander Gus­tave Eiffel, a párizsi Eiffel to­rony építésze. 1952-ben halt meg Karol Smodke, Csehszlo­vákiai Kommunista Pártja egyik vezető egyénisége. 'A Magyar Területi Színház komáromi részlege jelenleg So- lovic Ez aztán a meglepetés című darabját, a kassai rész­leg Goldoni Két úr szolgája cí- j mű darabját játssza. A komáro- ! mi részleg december 12-én » Diószegen, december 13-án Ve- zekényben, 14-én pedig Tak­sonyban lép fel. A Thália Színház december 12-én Ko­máromban, 13-án Szőllőskén, 14-én Farnadon, 16-án pedig Nyitrán vendégszerepei. Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja ® Megjelenik minden kedden ffi Kiadja a SMENA kiadövállalata 0 Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Pralská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 © Főszer- • kesztő: dr. STRASSZEH GYÖRGY, főszerkesztöhelvettes és kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PAt Ä- GYI LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZSÉBET. KESZEL1 FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUDOLF. Grafikai szerkesztő: GYUhAK ÉVA. Nyomja- Západoslovenské tlaíiarne 01 !# Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, fél évre 26 — Kés. negyedévre 13. - Kcs ® Terjeszti a Posta Hír- lapszoloálata. előfizethető min­den posfakézbpsítóné! vagy postahivatalnál ® Kéziratokat nem őrzünk meo és nem kül­dünk vissza <5 A lapot kül­földre b PNS Ostredná expo díela tlaée. Bratislava, Gott- waldovo nám í. 48 útján le­het megrendelni. Beszélgetés Fábry Olgával a LISZ KB elnökével Mi volt az ok, amely a LISZ megalakulását kiváltotta? A CSISZ munkájában az utol­só időben sok volt a formali­tás, s ezért nem véletlen, hogy az 1968-as évben — sajnos en­nek következtében — az ifjú­ság jelentős része a jobboldali opportunizmus befolyása alá került. A CSISZ-t feloszlatták és egyetlen ifjúsági szervezet sem volt képes a jobboldali propagandának ellenállni. Ez­ért szükségét láttuk annak, hogy azok a fiatalok, akik en­nek a propagandának ellenáll­tak, valami módon szervezetbe tömörülve felvegyék a harcot az ifjúság soraiban mutatkozó káros befolyások ellen, harcot hirdetve a proletár internacio­nalizmus szellemében. Milyen nehézségekkel kellett az előkészítő bizottságnak megküzdenie? Nehézségünk sajnos volt e- lég, mert nem minden eset­ben találkoztunk megértéssel még azok részéről sem, akik­től a legtöbb támogatást vár­tuk volna. Sőt egyesek nem is akartak megérteni bennünket, lekicsinyelték céljainkat, npm akarták észrevenni azt, hogy célunk összefogni azokat a fia­talokat, akik hajlandók támo­gatni pártunk konszolidációs programját. Anyagi nehézsé­geink is voltak, kiadásainkat, utazási költségeinket, stb, kénytelenek voltunk a saját zsebünkből fedezni. Céljainkról sokat mondhat­nánk. Röviden szólva a jelen és a jövő feladatairól ennyit: e- lőször is tagtoborzás a I ISZ- be és alapszervezeteink mea- alakltása. Továbbá egyesíteni az ifjúságot a proletár nem­zetköziség szellemében, pár­tunk célkitűzéseinek megvaló­sításában mind hazánkban mind a szocialista táboron be­lül egyaránt — elsősorban kar­öltve a Szovjetunióval. Hogyan fogadták hazánk ma­gyar fiataljai a LISZ megalaku­lását, vannak-e már ennek a szövetségnek Dél-Szlovákiában alapszervezetei, illetőleg ma­gyar alapszervezetei? Nagyobb aktivitást vártunk a magyar fiataloktól, sajnos a magyar lapok nagyon keveset foglalkoztak szervezetünkkel és céljainkkal, ezért kevés szer­vezetünk alakult magyarlakta vidékeken. Remélem, hogy a közeljövőben ez a helyzet meg­változik. Mint az újonnan alakult szö­vetség elnöke, mit tizen a ma­gyar fiataloknak? A magyar fiataloknak pedig azt üzenem: az ő helyük is a mi sorainkban van, hogy közös erővel vigyük győzelemre a- zon eszméket, melyekért apá­ink harcoltak, vérüket hullat­ták — a szocializmusért és a kommunizmusért. Várjuk jelentkezéseiteket, gyertek közénk, harcoljunk közösen, nemzetiségre, fog­lalkozásra való tekintet nélkül ezen magasztos eszmékért. Címünk: Üstredny vybor Le- ninského zväzu mladych, Bratislava, PraZská 9. Feljegyezte —ny-d Péntek este Galántán Amikor a legtöbb munkánk volt az Oj Ijjúság karácsonyi számával, akkor jött a távirati meghívó a galántai Általános Mű­veltséget nyújtó Középiskola diákjaitól. De mégis elment szerkesztőségünk pilla­natnyilag minden épkézláb szerkesztője. Hárman. Egy ilyen kis újságnál ez a szám is már csillagászatinak számít'■ Galántán a szlovák tannyelvű középisko­la „menzájában“ már javában „ismerked­tek“ a diákok. A délutánnak különben ez volt a célja és a neve is „ismerkedő dél­után“ volt. — Eső után hozátok a köpönyeget. El késtetek, de nem baj — mondták ismerő­seink a folyosón és közben máris halljuk, hogy a konferanszié a terem minden hang­szórójába bekiáltja, jó, hogy itt vagyunk, legalább írunk róluk, és hogy egyáltalán üdvözölnek bennünket. Majdnem elpirultunk, de az igazat meg­vallva, jólesett a megtisztelés. A teremben egy asztalnál a zsűri, a pó­diumon, talán az ország legifjabb zenekara és körben a közönség. A szerencsésebbek ülnek, de a többség áll. — Mennyi szép fiatal lány van Galán­tán! Ez volt az első benyomásunk. Nem rossz, ugye? A dobogón azonban már ott „dobo­gott“ a zenekar és Benes Ildikó a „Szer­kesztő úr írja meg“- című dallal nyitotta meg az iskola táncdalénekeseinek vetélke­dőjét. Mondanom sem kell, hogy már maga a szám meglehetősen hízelgő volt. így estünk egyik meglepetésből a másikba. Nem vár­tuk, hogy unatkozni fogunk, viszont meg­lepett, hogy mily kevés kell ahhoz, hogy egy iskola fiataljai jól érezzék magukat. Mindenekelőtt szüséges, hogy a tanárok egyike elnyerje a diákok bizalmát és meg­szerettesse velük a népdalt, tánczenét, tán­cot, egyszóval a szórakozások azon fajtáit, amelyekből nemcsak a szereplők, de a né­zők is tanulhatnak. A galántai Általános Műveltséget Nyújtó Középiskolának van ilyen tanára: Pukai László. Persze, vannak kitűnő diákjai is. Nemcsak a tanulásban, de a társadalmi tevékenység terén is kitűnőek. Nélkülük nem lenne az iskolának járásszerte ismert esztrádcsoportja, sportolói, stb. Közülük né­hányat megismertünk egy novembervéqt péntek délután. A körülmények, amelyek között a diákok tanulnak és gyakorolnak, nem is lennének említésre méltóak, ha normálisak lennének. De nem azok. Az iskola ugyanis négy épületben van el­helyezve, és ez évben osztályt rendeztek be még a fiatalok klubhelyiségében is. Sokan már azt kezdték hinni, hogy ezzel minden szórakozásnak befellegzett. Nem volt Igazuk. Mostoha körülmények közölt, csak a ma­guk tehetségére és pénzére! támaszkodva — de élnek és dolgoznak. Jobban, mint tíz meg tíz iskola diákjai, akik még a sokkal ídeáltsabb körülmények között is unatkoz­nak. És van itt még egy dolog. A diákok nagy része bejáró. Ebből auto­matikusan az következnék, hogy az utolsó tanítási óra letelte után köd előttük, köd utánuk; őszintén csodálom azokat a diáko­kat, akik megcáfolják ezt a véleményt. A galántai iskola is büszke lehet rájuk. De térjünk vissza az ismerkedő délután­hoz. Célia az volt, hogy az iskola diákjai megismerkedjenek a csaknem száz új el­sőssel, és hogy a délután keretén belül megrendezzék a népdal- és táncdalénekesek vetélkedőjét. Ezután következett volna a tánc, ha lett volna kivel ropni! Mert az ts- kola diákjainak 80 százaléka bizony leány. Ez azonban nem sokáig zavarta őket. Barátnő a barátnővel — hisz az ő koruk­ban még nem az a lényeges, hogy kivel táncol, hanem az, hogy táncol. Pedig akkor már öreg este volt és az utolsó busz indulásáig nem sok idő lehetett hátra... ZSÄCSEK ERZSÉBET Megrendelőlap Megrendelem az Új Ifjúságot: és kérem kézbesítsék a következő címre: Vezetéknév: ___________________________ Név: __________________________________ Lakhely: ___________• _______________ Helyreigazítás Utca, házszám: Kedves Olvasóink! Járás: Posta: Dátum: a megrendelő aláírása Töltse ki nyomtatott betűkkel és adja át a pos­tásnak, de leadhatja bármely postahivatalban is. (Esetleg szerkesztőségünk címére is elküldheti.) Lapunk 48. számába nyomdánk jóvoltából né­hány sajnálatos hiba csú­szott. így a 2. oldalon A SZGYISZT KT FELHÍVÁSA AZ IFJÚSÁGHOZ című cikk befejező része a VALUTA­PIAC AZ UTCÄN című írás végére került (az utolsókét bekezdés). A 7. oldalon pe­dig a nagyon tehetséges magyar színésznőnek, Ven- czel Verának a nevével tré­fáltak meg bennünket. A hi­bákért olvasóink szíves el­nézését kérjük! A SZERKESZTŐSÉG Dobos László miniszter köszöntő beszédét mondja Barátság iskolája A Duna-kanyarban , A múlt hónap végén Ko­vácspatakon a szeles, ziman- kós időjárás ellenére Is szfvmelegító esemény zajlott le. A Kék hal nevű csárda előterében nagyszámú közön­ség gyűlt össze. Egyik fi­gyelemreméltó vonásuk az volt, hogy sokféle nyelven — szlovákul, franciául, ma­gyarul, oroszul, bolgárul — beszélgettek, a második pe­dig, hogy sokan viselték a Szlovákiai Pionírszervezet e- gyenruháját. Az esemény je­lentős az önállósult pionír­szervezet szempontiából, mert első alkalommal szere­pelt beruházóként. Kovács­patakon ugyanis a festői szépségű Duna-kanyarban felépítik a Szlovákiai Pionír­szervezet első nemzetközi pionírtáborát. Több olvasónk úgy tudja, hogy Szlovákiában eddig is voltak és működtek nemzet­közi táborok. Ez így van, csakhogy a tátralomnici Gyermekparadicsom, a bre- zovái, a poőúvadlói táborok az Iskolaügyi Minisztériupi tulajdonát képezik s az út­törőszervezet csak bizonyos időszakokban vehette őket igénybe. Mégpedig koránt­sem az apostoli idők árán. Természetes, így nem volt le­hetőség arra, hogy egy-egy termet hosszabb lejáratú szaktanfolyamok szempont­jából rendezzenek be, hogy ezekbe az épületekbe bármi­kor összehívhassa a Közpon­ti Tanács gyűléseit, a szer­vezet különféle szemináriu­mait stb. A Kovácspatakon építendő pionírtábor megfe­lel majd mindezeknek az 1- gényeknek, sőt tekintve, hogy az egész építkezést a CIMEA (Comité International des Mouvements d’Enfants et d’Adodescents = A Gyermek és Ifjúsági Jogvédelem Nem­zetközi Mozgalma), védnök­sége alatt szervezik e tá­bort, igénybe veszik majd a mozgalomba tömörült külföl­di testvéri gyermekszerveze­tek vezetői is. Kovácspatak tehát nem csupán a gyer­mekek üdültetését, kölcsönös megismerkedését és barátko- zását fogja szolgálni, hanem a gyermekek mozgalmával kapcsolatos fontos nemzet­közi találkozások színhelye is lesz. A tábor főépülete tégla­falból épül majd és 40 sze­mély befogadására lesz al­kalmas. Közelében „VAZEC“ típusú faházak lesznek el­helyezve s ezek kapacitása kb. ugyanennyi lesz. Nyár 1- dején a tábor területén sát­rakkal növelik majd a be­fogadóképességet mintegy 200-ra. Az olvasó szemében első pillantásra kevésnek tűnik ez a kapacitás, azon­ban látnunk kell, hogy Itt az önállósulása első évében tartó pionirszervezetről van szó, amely már a kezdet kezdetén sok más szervezési probléma megoldása mellett is tud gondolni a pionírmun­ka egyik nagyon fontos kül­detésére, az internacionalis­ta nevelésre. A tervek sze­rint a tábor már 1971 Július 1-től fogadhat vendégeket. A beruházási költség mintegy 4 millió korona lesz. Még befejezése előtt a szervezet újabb nemzetközi tábor é- pltését szándékszik megkez­deni. Ennek az épületnek alap­kövét helyezték le ünnepé­lyesen november 27-én. Az ünnepségen az SZLKP KB megbízásából és az SZSZK kormányának képviseletében megjelent és köszöntő sza­vakat mondott Dobos László miniszter. Az új létesítményt „a nemzetköziség iskoláié­nak“ nevezte. A CIMEA el­nöke George Douissant. nem­zete polgáraira jellemző lel­kesedéssel üdvözölte a ko­vácspataki építkezést. A ven­dégek között volt még La­katos Béla, a CIMEA főtit­kára. Szabó Ferenc a Ma gyár Ottörőszövetség elnöke, Valentina Puskina, a Kom- szomol KB osztályvezetőié és mások. Nagyon szíves fo­gadtatásban részesült az ün­nepélyen Oleg Kosevoj édes­anyja, Elena Kosévá. A bevezető ünneplés után következett az alapkő leté­telének szertartása. A jeles vendégek az elkészített kő­műveskalapáccsal egyet-e- gyet koppintottak arra a kő­re, amelyen- a barátság Du­na-kanyarban épülő „iskolá­ja“ áll ma)d. Elismeréssel kell szólnunk azokról az üzemekről, ame­lyek a pionírszervezetnek felajánlották segítségüket. Ilyenek pl. az érsekúfvári Já­rási Építkezési Vállalat, a pozsonyi BEZ, a KOVÁK víz­szerelő tizem és mások. A pionírszervezet 350 000 tagú népes családja bízik benne, hogy hasonló megértésre és támogatásra talál más léte­sítményei építésénél is. —trik— A Nemzetközi Pionírtábor alapköve.

Next

/
Thumbnails
Contents