Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-12-01 / 48. szám
4 új ifjúság lenin születése nak megünnepléLeniitmai diákszemmel Szívesen emlékszem vissza kisiskolás éveimre, amikor az Októberi Forradalom évfordulóján kaszákkal felfegyverzett muzsikokat mázoltunk az egyik, és pocakos „cárokat" a hatalmas méretű rajzlapok másik oldalára. Amikor aztán átvettünk már minden betűt, Lenin neve és alakja is a rajzlapokra került. Ogy, ahogy egy „hadvezér“ a hat-hét éves gyerek képzeletvilágában él. Nekünk akkor a hadvezért jelentette, aki „elbánt a pocakos urakkal és védelmébe vette a szegényeket“. Milyen jelentőséggel bír Lenin neve a mai fiataloknál? Erre voltunk kíváncsiak. Az Oj Ifjúság kérdéseire Takács Erzsi és Szabó Dezső, a du- naszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai válaszolnak. Ol: Mit tartasz Lenin legnagyobb érdemének? Erzsi: Azt, hogy 6 volt a világ első proletár államának megteremtője. Dezső: Nemcsak az első ilyen állam megteremtője. Elméletét a ki- zsákmányolóktól mentes társadalmi rendszerről, az egész világnak szánta.! Ennek az alapjait persze már Marx és Engels lerakta. Ol: Tudsz valami kis történetet Lenin életéből, amelyet szívesen emlegetsz? Erzsi: Csodálatra méltó az az erő, amellyel Lenin megszervezte és irányította a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Egy mai diák számára talán az a leghihetetlenebb, hogy két hónap alatt megtanult angolul. Dezső: Hirtelenében nem, de szívesen olvasok történeteket Lenin gyermekkoráról és családjáról. Cl: Szeretnél abban a korban élni, amelyben ö élt? Erzsi: Csak egy napot... Dezső: Nem én. Szegény vagyok és akkor a szegény embernek csak egyetlen joga volt és az is inkább kötelesség: a munka és a robot. Ol: Ha érdem szerint sorrendbe kellene állítanod a világ nagy sze-> mélyiségeit, hol „szabnád" meg Lenin helyét? Erzsi: Mindenki előtt, az elsőt helyen. Aztán Shakespeare... Dezső: Lenin, Napöléőn lenne a sorrend. Ol: Egy relatív kérdés. Ha alkalmatok lenne találkozni Leninnel, mit mondanátok neki? Erzsi: Főleg a tanulási módszere érdekelne és az ok; miért tette, amit tett?. Ligeti Karoly Mészáros Attila, magyar. Szobájuk műterem, megfigyelő laboratórium és egyben hálószoba is. Míg a falon képek, rajzok, az asztalon könyvek, a padlón egy kis kalitkában aranyhörcsögök, a polcon pedig többek közt tücskök találhatók. Kis alföldi idill — bár ez nem az 6 érdemük, hanem a bio- lógiás cseh kollégáék. Mészáros Attila vághosz- szúíalui, Galántán érettségizett. A sportolással fölhagyott, a legtöbb idejét a tanulásnak szenteli, no és olvas. Talán még többet, mint Barvák József. Már-már panaszként mondja, hogy alig mer bemenni a Magyar Kultúrába, mert észre sem veszi, és máris hatvan-het- ven koronával könnyebb a zsebe... Most már én sem járok csak úgy találomra, mert az AED tagjai között szoros a kapcsolat, gyakran látogatják egymást, tudják ki hol lakik, tehát Lacza Ti- hamérra bízhatom magam. Mindenképpen megbízható vezető. A Sztrahovi Kollégiumba vagy a Na Petri- nách-on lévőbe menjünk? Mindegy, mehetünk. Ott több, itt kevesebb magyar van. Aztán megint tovább, a teológusok közé — az ellentétként csábít engem. Tizenheten vannak, úgy, ahogy jöttek évfolyamonként, lányok, fiúk: tizenheten a nyolcvan cseh és másnyelvű diák között. Az ő életük is érdekes, a sorsuk izgalmas. Híres Brzeébet az ország másik végéről, Csicserból származik. Ha minden sikerül, 6 lesz az első magyar hazai református lelkésznő. Miért ne sikerülne? Most már többen vannak lányok is: Várady Klára, Ko- zár Éva — többek közt. Az 6 pályájuk egyenest ide vezetett, de vannak a teológusok közt is olyanok, akikLacza Tihamér Morvák József PRÁGAI Az első, akivel találomra hozott össze a sórs, Ligeti Károly. Érdekes, hogy név szerint tartják nyilván mindegyiküket. A kapusnő ugyanis arra a kérésemre, hogy néhány magyar egyetemistával szeretnék beszélni, emlékezetből sorolta a neveket. Míg a többiek megérkeztek, az előadásokról, katonaságtól, Ligeti Károllyal ismerkedtünk. Kassán érettségizett, már odahaza sportolt, és itt sem hagyta abba. Nem is akármilyen eredménnyel űzi a sportlövészetet, hiszen az országos ifjúsági válogatott tagja. Ez a tény eléggé befolyásolja tanulmányait és napirendjét. Félprofinak is beiilene, akkor tanul és vizsgázik, amikor össze tudja egyeztetni a két foglalkozást. Az eredményeivel nincs baj sem a sportlövészetben, sem pedig a Károly Egyetem Természettudományi Kara Vegyészmérnöki Fakultásán. Másodéves. Eredetileg a repülés izgatta, a felvételi vizsgán meg is felelt. Gondolt még a destruktív kémiára is. de végül Pardubicére sem ment — azt mondja, hirtelen határozott. Ide minden akadály nélkül felvették, megfelelt és mivel a Sportolásra is van ideje, és lehetősége, nem is bánta meg. Az Albertov 7 szám alatti kollégiumban vagyunk. Több idegen nemzetiségű diák lakik itt: koreaiak, vietnamiak, arabok, négerek. A magyarok is kicsit ilyen idegeneknek számítanak, bár tudják róluk, hogy csehszlovák állampolgárok, összesen hat magyar diák lakik ebben a kollégiumban, ami aránylag kis szám a többi kollégiumhoz képest. Ezt Lacza Tihamértől, az Ady Endre Diákkör jelenlegi elnökétől tudom meg, aki többek közt még arról is tájékoztat, hogy jelenleg mintegy 200—250 magyar diák tanul a prágai egyetemeken. Lacza Tihamér, a népszerű Tihi is vegyészmérnöknek készül, most harmadéves. Ojvárott érettségizett, gimnazista korában is már leginkább a kémiának hódolt, az iskolai szakkört is ő vezette. A kémiát dr. Re- hák professzor tanította, neki köszönheti, hogy már az iskolában módja volt belemélyedni a vegyészet titkaiba. íme az eredmény; Lacza Tihamér egyike a legtehetségesebbeknek a prágai Károly Egyetem Vegyészmérnöki Fakultásán. Azon kívül, hogy a hivatásának él, jelenleg 6 a Diákkör elnöke; a művészet, az irodalom, a színház, a filozófia is érdekli, de az egykor ugyancsak kedvelt biológia területére is eltéved, ha úgy adódik. Neki egyébként már könnyebb Prágában élni, mert a régi iskolából újabb diákok jönnek. Borvák József személyében már megérkezett az „utánpótlás"! Tihi kicsit tréfásan és kicsit büszkén a maga növendékének, asszisztensének nevezi a most elsőéves diáktársát. Borvák Józsefet érdekli a képzőművészet, rajzolgat, verset ír és főleg sokat olvas. ő is az Albertov 7 szám alatti kollégiumban lakik. ahol eléggé zsúfolt minden szoba. Nem mindenkinek van olyan szerencséje, mint Tihinek, aki csak másodmagával lakik. Borvák József is negyed- magával él egy szobában. A négy fiú közül az egyik Tóth Attila Kozár Éva Szabó Károly Váradi János út — Prágába. Itt valóban csak a legrátermettebbek, legtehetségesebbek állják meg a helyüket. A rájuk jellemző figyelmességgel arra is vigyáznak, hogy az újonnan érkezők nem ejtenek-e csorbát a régi hírnéven. Erről beszéltünk Tóth Attilával és Váradi Jánossal. Mindenkinek, aki tehetséges, képzett, üzenik, jöjjön Prágába. De aki nem rendelkezik ezzel az alappal és nincs elég kitartása, az inkább maradjon. — Ennyire tudatosan, ilyen szigorúan fogalmaznak. Folytathatnánk az elmélkedést, mért még bőven akadna levonható tanulság. A prágaiak, nemcsak a 17 teológus, hanem a többi is példamutatóan összetart. A szűkebb hazáról, pátriájukról, kultúrájukról sem feledkeznek meg — no és természetesen mindennek a hátterében ez a kis, szerény, a hivatalos társadalmi keretekbe alig sorolható intézmény, Az Ady Endre Diákkör áll. Nemcsak hívja, hanem gondoskodik is az érkező diákról, legyen az a felvételi vizsgán, vagy a beiratkozás után. Barátkoznak vele, kis „hazai" levegőt teremtenek köré, azzal, hogy mellé szegődnek, feljegyzik nevét, találkozókra hívják. Persze, az is előfordul, hogy sörre invitálják, de ez is hozzátartozik a diákélethez, és mindennek az az eredménye, hogy az iskolák elvégezte után- a legtöbbjük haza megy, oda, ahonnan eljött. Erre a kérdésre a mostani diákok válasza is teljesen egyöntetű volt. a- kárcsak azoké, akik már Pozsonyban. Komáromban, Rimaszombatban, Király- helmecen vagy Vajánban gyakorolják hivatásukat. Németh István nek a sorsa már nem ilyen egyenes és számtalan kérdőjel ágaskodik benne. így például Kuczy Lajos, aki szakmát tanult, majd esténként gimnáziumba járt, hogy érettségizhessen. Mi, akik régebben a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubba jártunk, még emlékszünk rá, mert a szerda estéket gyakran töltötte a klubban. Akkor még zenét szeretett volna tanulni. Nem vették fel és így nem volt más választása. Egy negyedik prágai diák, azt hiszem harmadéves korában cserélt szakot, jelenleg két. helyen is dolgozik. Egy ötödik — hogy még valamit elökotorjunk az emlékeinkből — a jogi fakultáson kezdte, jelenleg pedig a Károly Egyetem Filozófiai Fakultásának magyar szakos hallgatója. Sorolhatnánk tovább, mert ott találjuk őket az akadémián, sőt vidéken, és a kórházakban is. Prágában ez a legszembetűnőbb, hogy ide akár megkésve, de mindig a legtehetségesebbek jönnek, olyanok, akik bárhol megállnák a helyüket. Erről tanúskodik Ligeti Károly, Csáji-Kis Ferenc, de a már végzős, vagy végzett diákok egész sora. A harmadik-negyedik évben más szakra való átlépés, de az is, hogy az itteni diákok saját szakukon kívül sok minden mással foglalkoznak, ugyanerről tanúskodik. Lacza Tihamérból például épp oly kiváló biológus lehetett volna, mint amilyen vegyész — maga is. sokáig ingadozott Váradi János letudta a katonaságot és politikai főiskolára tett felvételit, amikor később átszervezték azt, az iskola gondoskodott arról, hogy tovább tanuljon. A végzős diákok gyakran egy új szak tanulását latolgatják — ez is az általános, sőt a szokottnál nagyobb és univerzális tehetségről tanúskodik, Minden héten pénteken az Arco kávéházban találSzabó Ferenc gellei, Kis- Csáj Ferenc pedig Szepsi- ből jött. Főleg az utóbbi elsőéves diák sorsa, lehetőségei érdekesek Gyermekkora óta sokat szerepelt színdarabokban, és ezért kedvet kapott, hogy a Magyar Területi Színház társulatába jelentkezzen. Fel is vették, csak szerződést nem kötöttek vele, mert akkor még igen fiatalka volt. A tizenkétévesbe járt még és azt tanácsolták neki, hogy előbb érettségizzen le, azután pedig jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára, így is történt, de sajnos, kicsit ellene fordult minden. Először későn küldte be a jelentkezést, majd a- mikor mégis meghívták a felvételi vizsgára — későn kapta meg az értesítést. Nos, így került ide. Egyébként ő az egyetlen, aki még nem vetett végleg horgonyt, és lehet, hogy újra megpróbálkozik a Színművészeti Főiskolával... Meggyőződésem, hogy felveszik, ha rászánja magát.. De most már menjünk tovább, csak azokat mutas suk be, akikre konkrétan szükségünk van. Tóth Attila, Galánta — Pozsony. Szlovákul érettségizett, a matematika-fizikai secializált gimnáziumban. Váradi János a kassai kohászati középiskolába járt ő már leszolgálta a katonaéveket és bár politikai főiskolára szeretett volna menni, mégis szociológiát tanul. A Nátek fivérek közül az idősebbik teológiára, a fiatalabbik pedig fogorvosira jár. Az idősebbek nevét nem említem, de róluk sem feledkezünk meg. Az AED volt klubelnökei: az egyik neves űjságírónő, a másik tanársegéd Pozsonyban, a harmadik pedig most végez. koznak, néha ötvenen is összegyűlnek, hogy beszélgethessenek. Havonta egyszer pedig nagyobb találkozókat rendeznek. Felhívásokkal, személyes látogatásokkal propagálnak: Az érettségizőket Prágába hívják — de aztán igyekeznek róluk gondoskodni. Míg korábban az AED felhívásai előtt, csak 15—20-an jelentkeztek évenként Prágába, most számuk 50—60-ra növekedett. Pedig minden lehetőség még nincs is kiaknázva, mert a gépészmérnöki fakultásra az idén is 1100 hallgatót vettek volna fel, de csak 800-an jelentkeztek. És vannak más, be nem töltött szakok is! Prágában nemcsak név szerint ismerik, de számon Is tartják a magyar diákokat és szeretik őket. A korábbiak kiváló diákok voltak és jó hírnevet szereztek a magyar egyetemistáknak. Nem véletlen, hogy sokan közülük később tanársegédként, akadémiai kutatóként tértek vissza Pozsonyba, Kassára... Az persze, hogy néhány főiskolán elég sok a szabad hely. hogy Prágában megbecsülik a magyar diákot, még nem jelenti azt, hogy mindenki előtt szabad az Mészáros Attila Híres Erzsébet
