Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-12-01 / 48. szám

I 2 új ifjúság j^emény&fcár December 2: 1868-ban szü­letett Francis Jammes fran­cia költő. 1919-be.n halt meg August Renoir, francia fes­tőművész. December 3: 1894-ben halt meg Robert Stevenson skót költő. 1937-ben halt meg József Attila. December 4: 1875-ben született Reiner Maria Ril­ke, német költő. December 5: 1791-ben halt meg Wolfgang Ama­deus Mozart, osztrák zene­szerző. 1870-ben halt meg Alexander Dumas. 1925-ben halt meg Stanislav Reymont, kiváló lengyel prózaíró. December 6: 1875-ben született Anatolij Luna- csarszkij, kiváló szovjet kul- túrpolitikus. December 7: 1863-ban született Pietro Mascagni, olasz zeneszerző. 1909-ben született Nikola Vapcarov, bolgár költő. December 8: 1832-ban született Björnsterne Björn- son, norvég író. 1865-ben született Ján Sibelius, a fin­nek legnagyobb zeneszerző­je. 1886-ban született Die­go Rivera nagy mexikói fes­tő. 1890-ben született éo- huslav Martinű, kiváló cseh zeneszerző. 1903-ban halt meg Herbert Spencer, angol filozófus. 1969. november 29- én tartotta a CSEMA- DOK nagytermében a- lakuló ülését a Cseh­szlovákiai Magyar Nép­rajzi Társaság. 1969. november 29- 30-án a népi táncosok vezetői részére a Nép­művelési Intézet nem­zetiségi osztálya kétna­pos központi iskolázást tartott Pozsonyban. Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja © Megjelenik minden kedden © Kiadja a SMENA kiadóvállalata ® Szerkesztő­ség ás adminisztráció Brati­slava, Praiská 9. Telefon: 485- 41-45. Postaflők 30 © Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes és kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riport, ravst vezetőié: PALÁ- GYI LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZSÉBET. RESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetőié: HORVATH RUDOLF. Grafikai szerkesztő: GYUHáK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaöiarne 01 ® Előfizetési dij egész évre 52.— Kős, fél évre 26.— Kis. negyedévre 13. — Kis ® Terjeszti a Posta Hlr- lapszolqáiata. előfizethető min­den post.akézbesifőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őrztlnk meo és nem kül­dünk vissza ® A lapot kül­földre a PN5 Ostredná expo- dícia tlaíe Rr-'lslava. Ootí- waldovo nám * 48 útján le­het megrendelni. I A SZGYISZT KT FELHÍVÁSA IFJÚSÁGHOZ | A fiatalok, akik mindig közvetlenül reagáltak a körülöttük f folyó élet mozzanataira, naponta bizonyítják, hogy nem mind- I egy nekik, hogyan élnek és fognak élni, hogyan a lehető leg­I I rövidebb úton legyőzni a gondokat és akadályokat. I A szlovákiai ifjúsági mozgalom igyekszik támogatást találni közietek, hogy megvalósíthassa terveit, önrealizálásotok ér­dekében. Pártunk becsületesen és felelősségtudattal igyekszik meg­oldani hazánk jelenlegi helyzetének problémáit. Ismervén s terveit, határozatait, szervezeteinket olyan pozitívumokra szeretnénk alapozni, amellyel munkánkban, életünkben, talál­kozunk. Egyöntetűen a szocializmus, a kommunista párt poli­tikája mellett foglalunk állást, elismerjük annak vezető sze­repét a társadalomban, a marxizmus-leninizmus és a prole- i tár internacionalizmus elvét a magunkévá tettük. Mindez arra kötelez bennünket, hogy elgondolkozzunk fia­tal generációnk részvételén hazánk további építésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon-i Bizottrágának S; a felhívására, hazánk felszabadításának 25. évfordulója, Le- ? Rin születésének 100. évfordulója alkalmából, válaszoljunk konkrét tettekkel. Terveink és elveink értelmében a nemzeti élet sajátosságait figyelembe véve dolgozzunk úgy, hogy az ifjúság tervekben és érdekekben gazdag életét az építő te­vékenység, politikai angazsáltság, az eszmei nevelőmunka és az ifjúsági szervezetekben való érdekköri tevékenységgel 1 töltsük ki. í Az ifjúsági mozgalom életének tarkítása, gazdagítása ér- | dekében aknázzunk ki minden lehetőséget. Alapozzuk meg I az ifjúság egységét, ne engedjük, hogy jobboldali opportu- 1 nista nézetek maradványai hatolhassanak mozgalmunkba. Te- $ remisük meg az eszmei nevelőmunka elmélyítésének felté- | teleit. Mit akarunk? Az ifjúsági klubokban tarka érdekköri tevékenységet sze­retnénk kifejteni. Tág teret biztosítunk ifjú művészeinknek. Lehetőség nyílik majd neves művészekkel való találkozások­ra, eszmecserére, stb. Reméljük, hogy tevékenységünk korszerű formája joggal nyeri el tetszésteket. Az eszmei nevelés keretén belül hangsúlyozni szeretnénk az ifjúsági szervezet tagjai politikai nevelésének angazsált- ságát, aminek eddig kevesebb figyelmet szenteltek. Az esz- i mei munka további részében, az érdekkörök tevékenységében, > kultúrában, testnevelésben, táborozásban, turisztikában a gyakorlat alapján szerzett jó tapasztalatokra fogunk építeni, a fiatalok természetes érdeklődése irányul. Versenyt hirde­tünk majd a műsorok és a többi rendezvény magas eszmei színvonaláért. Szeretnénk együttműködni a Szocialista Akadémia központi f és járási szerveivel. A kultúrális minisztériumával és művészeti szervezetekkel még ez évben tárgyalásokat folytatunk a fiatalok specifikus kultúr, nevelő, érdek- és klubtevékenységének problémáiról. Minden tevékenységet úgy irányítunk majd, hogy az a fia­talok eszmei egységét elősegítő igyekezetünk alkotó részévé váljék. Most, amikor a CSKP KB és a SZ1KP KB jelentős határo­zatokat fogadott el társadalmunk gazdasági nehézségeinek leküzdésére, Szlovákia Ifjúsági Szövetsége elvárja, hogy első­sorban a fiatalok vegyék ki részüket ezek megoldásából. Büszkén állunk ki az ifjúsági építkezések hagyománya mel­lett. A fiatalok aktivitására hivatkozva, ifjúsági építkezésnek nyilvánítjuk azt az iskolát, amelyet az Alwegre összegyűjtött pénzből építünk majd fel Közép-Szlovákia egyik hős közsé­gében. Valutapiac az utcán Abban a pillanatban, amikor a nyugatról érkező külföldi átlépi határunkat, állandóan ki van téve polgártársaink zak­latásának — valutát akarnak venni tőle. Ez már szinte nem­zeti szokássá vált, épp ezért meg sem lepett, .amikor este a Vencel téren két ifjút láttam, amint tört németséggel pró­báltak hatást gyakorolni a külföldire, aki éppen az autójá- i bői szállt ki. Az ajánlat úgy látszik kielégítő volt, mert az idegen elő­kotort egy pár bankót a zsebéből, a mieink egy csomag száz koronást, s az üzlet minden feltűnés nélkül lebonyolódott. De azért mert érdekelni kezdett, hogy hányszor köt ilyen üzletet a két fiatal, lassan mögöttük baktattam. De a követ­kező üzletkötésük már távolról sem volt ilyen eredményes­nek mondható. További két fiatalember állította meg őket, amint láttam, éber szemmel figyelték az előbbi eseményeket, pár szó esett, majd az eredmény: néhány idegen bankjegy az első két ifjú zsebéből a másik kettőbe vándorolt. Azt hittem, hogy egy ritkaságszámba menő esetet mesélek | el prokurátor ismerősömnek, amikor az ügyet említem, és nagyon meglepett, hogy nagyon jói tudta, miről van szó, na­gyon is jól ismerte ezt a jelenséget. A prágai utcákon munkanélküliek, élősködők, naplopók — legnagyobb részt fiatalok — kötnek hasonló üzleteket a kül­földiekkel. Mások, hasonló fából faragottak a megfigyelésre specializálják magukat. Meglesik, hogy hol s mikor bonyolí­tanak le ilyen valuta-kereskedelmet — s azon nyomban, raj­taütésszerűen követelik a províziót. Meg is kapják, mert a „ltereskedők“-nek már nem tiszta a lelkiismerete és ezért : elegendő egy kis fenyegetőzés: hogy feljelentik, mert nem dolgozik, vagy: a rendőrt hívják, esetleg valami régebbi ki­sebb lopás emlegetése (s máris hozzájutnak a nyereség egy részéhez. Csakhogy az ifjak nem elégszenek meg a hasonszőrűek zsarolásával. A becsületes polgár, akinek olyan szerencséje volt, hogy a külföldi egy pár dollárt eladott neki a szálloda előtt, sietve adja át zsákmánya felét a hosszú hajú fiúnak, aki a províziót követeli és fenyegetőzik, ha meg nem kapja, a rendőrséget hívja és feljelenti fekete valutaüzérkedésért. Valamikor szigorúan elítéltük a szülőket, akik eltűrték, hogy gyermekeik idegen autóknál rágógumit kolduljanak. Ma már viszont szinte természetesnek tűnik ez a szeriőznek tetsző polgár, aki ugyanezekhél az autóknál álldogál, hogy valutáért kolduljon. Ha már a saját szeméremérzetük s a rendőrségtől való félelmük nem tanácsolja el őket ettől a megszálló üzlettől, csak az érdekelne, hogy vajon a lesben álló fiatalok, akik azonnal lecsapnak a provízióra, elretten­tik-e őket?! A Svét práce című lapból sí— Tegyünk meg mindent a gyermek- és ifjúsági mozgalom ! politikai, eszmei és program-céljainak megvalósítása érdeké­ben, a fiatal generáció egységéért, amely mindig odaadó és hű marad Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájához. Reméljük, hogy az elkövetkező jelentős évforduló, de főleg hazánk szovjet hadsereg által való felszabadításának 25. év­fordulója, fiatalságunk számára megfelelő alkalom lesz a sok­oldalú tevékenység és aktivitás fejlesztésére, olyan kezde- ! ményezésekre és tettekre, amelyek nemcsak társadalmunk, | de saját hasznunkra is válnak. (Részletek) November 8-án, amikor ko­rán reggel egy turista-csoport gyülekezett a Csermelyben, mintha minden összeesküdött volna ellenük. A szép őszi időt erre az egy napra a tél váltot­ta fel, egy éjjelen át hótakaró fedett be mindent és metsző, hideg szél tette még kellemet­lenebbé az időt. A fiatal turis­ták közül sokan nem hitték, hogy az időjárás egy éjszaka alatt ennyire megváltozhat, s igy sokan könnyen, szinte ta- vasziasan öltöztek fel. így vág­tak neki a három és fél órás gyalogtúrának. A csoport tagjai a kassai magyar ipariskola turistái, akik minden évben elzarándokolnak a kassai hegyekbe, hogy a La­jos menedékház falán elhelye­zett emléktábla előtt megem­lékezzenek a szovjet és ma­gyar partizánok közös harcá-* ról. Erre a koszorúzásra min­dig november elején kerül sor, s így az zárja le az ipariskola turistáinak gazdag szezonját, másrészt ez az akció szerve­sen kapcsolódik bele az októ­beri forradalom ünnepség-so­rozatába. Mindenki arra számított, hogy ebben az évben szép őszies időben kerül sor az ün­nepségre. Ebből az alkalomból meghívták Nógrádi Sándor elv­társat, a harcok résztvevőjét is, akit azonban betegsége megakadályozott abban, hogy eljöjjön. A nagy hidegben még örültünk is, hogy erre a láto­gatásra csak később kerülhet sor. A kis társaság rekordidő alatt tette meg az utat a me­(Internacionalista hagyományok ápolása) nedékházig, de most az sem nyújtott menedéket. Zárt aj­tókkal fogadta a társaságot, hisz az épület, amely évtize­deken keresztül tényleg me­nedéket, vagy legalábbis egy csésze forró teát, egy tányér levest nyújtott a turistáknak, most bezárva állt. Kisült sze­gényről, hogy nem gazdaságos a fenntartása s így dobra ke­rült, illetve egy vállalat tulaj­donába. S a vállalatnak úgy is gazdaságos, ha évenként csak pár hónapig üzemelteti. így aztán nem lehetett so­káig időzni a vendégriasztó épület előtt, hosszú ünnepség­re sem jutott idő. A hátizsák­ból gyorsan előkerült a koszo­rú és a nemzeti színű szala­gok, melyek az internaciona­lista összefogást jelképezik. Ügyes kezek gyorsan felerősí­tették a koszorút az emléktáb­la fölé, s a fotósok közben megdermedt ujjakkal próbál­ták engedelmességre bírni a fényképezőgépeket. Közben mindenki azokra a 25 év előtti téli napokra gondolt, amikor a Petőfi- és Nevszky-brigád itt vívta elkeseredett küzdelmét a túlerőben levő ellenséggel. S talán az is felötlött egy-két fiatalban, hogy már az is mi­lyen eredmény, hogy ma csak az időjárás viszontagságai te­szik próbára akaraterejüket, jellemüket, s nem a háború embertelensége... Visszafelé még jobban sie­tett a társaság. Mindenki sie­tett, amennyire csak tudott, hogy minél előbb ott legyen az Ottilia menedékházban, ahol az előre megrendelt forró le­vesnek kellett volna ránk vár­nia. Sajnos, nem a leves várt ránk, hanem mi vártunk még egy további órát egy langyos valamire, amit a pincér leves­ként szolgált fel. Mindegy, le­galább mindenki megmelege­dett, s erőt merített a további útra. Sötét este lett, mire a 27 fiatal visszaért a városba. Átfagyva és áttázva tért vissza mindenki a diákotthonokba, de mindenkiben megvolt a helyt­állás öröme: megtettük, amire vállalkoztunk! Nyárfás Károly, mérnök Az ipolysági MOZAIK Mindjárt, az első találkozás alkalmával megragadott köz­vetlenségük. Már az első benyomások sejtették, hogy kelle­mes meglepetésben lesz részem. Nagyon szimpatikus fiatalok, szemükben ott ég a tenni akarás, tenni vágyás. Tele vannak tervekkel, ambíciókkal. Hobbyjuk a tánczene. A nevük: MO­ZAIK — mely nem formaság csupán. A múltra utal, a zene­kar szervezésének kezdeteire. Egy-egy mozaikként kapcsolód­tak a munkába. Kiegészítették egymást, mind emberileg, mind zeneileg. Csak ezzel magyarázható, hogy alig egy éve játsza­nak együtt, máris nagyon jól összeszokott gárda benyomását keltik a hallgatóban. Izzig-vérig zenészek. A zenélés náluk spontán megnyilvánulás — nem divathóbort. Eredetiek, sa­játosak, ízlésük igényes. Nehéz körülmények között kezdék a munkát. Ogy kezdődött, hogy két ipolysági fiatal elhatározta — tánczenekart létesítenek. Pár hét alatt összeverődött a tár­saság, azonban nem volt megfelelő felszerelésük és ami a legfontosabb, nem volt egy helyiség, ahol rendszeresen gya­korolhattak volna, Később a járási Népművelési Intézet fel­karolta őket, és mind a mai napig lehetőségeihez mérten tá­mogatja a zenekart. Ma már, egy év elteltével, elmondhatják magukról — „befutottak". Bámulatosan rövid idő alatt hoz­ták összhangba képességeiket. Egymásra találtak, megértik egymást. A közös cél. a közös vágyak, ismerősökből jóbaráto­kat formáltak. Ez a barátság ma már mély és állandó, ami a zenekar további fejlődésére, jövőjére nézve nagyon fontos. Az elismerés mindezekért elsősorban a zenekar „mindenesét" — vezetőjét Varga Józsefet, a helybeli Általános Iskola ta­nítóját illeti, aki szívügyének tekinti a zenekar irányítását. Ő intézi a zeneka> ügyes-bajos dolgait, ezenkívül, ha kell, bírál, dicsér, dorgál, önbizalmat önt fiatal társaiba. Maga is büszkén vallja: „Nélkülem nem tud létezni a zenekar. Ha ját­szanak, feltétlenül a nézőtéren kell lennem, mert bíztató tekintetem olyankor megnyugtatja őket. Boldog vagyok, ha segíthetek nekik'.“ Talpig becsületes, áldozatkész embert ismertem meg Varga Józsefben. Ha rajtam múlna, neki ajándékoznám a „Példás pedagógus" címet. A zenekar lelkes tagjai szintén tanítók, valamint munkás- fiatalok. Az Ipoly környéke már nagyon jól ismeri őket. de nyugodtan állíthatom, natfyon sokat fogunk még hallani a MOZAlK-ról. Érdemes lesz rájuk felfigyelni! Szakái Gábor Egyszerre ugrottak az élvonalba: Belágyi Péter, Csarba István, kapuszta Péter, Pleva László, Kovács Tibor Varga Imre: Próféta (bronz) Lessenyci Márta: Színész (bronz) MAGYAR képsőmovéssek Először Prága, aztán Pozsony volt a színhelye a fiatal ma­gyar képzőművészek kiállításá­nak. Közülük csak néhány a harminc éven felüli, s e tényt dinamikus műveik is Igazol­ják. Modern megoldásaikban mintha át akarnák lépni a mű­vészet határait. Színekben gaz­dag, realista, valamint ab­sztrakt müveiknek tárgya a- zonban minduntalan az ember. Egy síkban rögzítik a kor hul­lámzásait. Az ember alkotóere­je, külső és belső feszültsége áramlik alkotásaikból. Műveikben észlelhető a mo­dern nyugati művészet hatása, de felépítésük, kifejezési esz­közeik egyéniek. Különös figyelmet keltett a plasztika két kimagasló egyéni­sége. Varga Imre és Kis Nagy András, az utóbbinak elsősor­ban is a képen látható Próféta című alkotása. A női lírai al­katot Lessenyei Márta képvisel­te. A festőművészek között ta­láljuk Herwerth József nevét, aki az ember és a gép kapcso­latát színezi egy síkon. Tovább sorolhatnánk még Lóránt János kevésbé színes filozofikus al­kotásait. vagy Záborszká Viola Óvári László. Fóth Ernő. új megoldásokra való törekvését. Kép és szöveg: Könözal István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents