Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-07-15 / 28. szám

/ Tsgem^nyiiaptär Július 15: 1508-ban született Rembrandt, híres holland fes­tőművész. 1872-ben született Roald Amundsen norvég sark­kutató. 1890-ben halt meg Gottfried Keller, svájci irő. 1904-ben halt meg Anton Pav- iovics Csehov, orosz drámaíró és novellista. #1% Július 16: 1773-ban született Josef Jungmann, cseh pedagó­gus és nyelvész. 1796-ban szü­letett Camille Corot, francia festőművész. 1857-ben halt meg Pierre .Jean de Beranger, fran­cia forradalmi költő. 1868-ban halt meg Dimitrij Ivanovics Piszarev, orosz materialista fi­lozófus. é'é Július 18: 1374-ben halt meg Francesco Petrarca, olasz köl­tő. 1949-ben halt meg Vitéz- slav Novák, cseh zeneszerző. Július 19: 1893-ban született Vlagyimir Majakóvszklj, szov­jet költő. Július 20: 1514-ben égették el Dózsa Györgyöt. 1945-ben halt meg Paul Valéry, francia költő. v Július 21: 1893-ban született Ernest Hemingway, amerikai író. 1911-ben született Jozef Cyrankiewicz, a lengyel kor­mány elnöke. —-WiiiiiIiIíi Haraszti Gyula: A világ legő­sibb városa, Jereván Riának nö a bölcsességfoga — Keszeii ferenc riportja egy sztriptlztáncosnőről Szeretnek vagy szeretkeznek-e a svédek? Politika mindenkinek Pjpscs, 8 fenegyerek Sztáralbum Csúzli Divat Veronika válaszol TV-müsor Keresztrejtvény 1969. július 15-én délelőtt 10 órakor a Csemadok KB nagytermében átadják a Ma- ádch díjakat. Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásénak lapja ® Megjelenik minden kedden # Kiadja a SMENA kiadóvállalata 9 Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Praíská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 © Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztőhelvettes és kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÄ- GY1 LAJOS. Riporterek: ZÁ- CSEK ERZSÉBET. KESZELI FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF, Grafikai szerkesztő: GYURÄK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaíiarne 0Í © Előfizetési díj 26.— Kcs, negyedévre 13.— Kfs ® Terjeszti a Posta Hír­lapszolgálata. előfizethető min­den postakézbesftőnél vagy postahivatalnál ® Kéziratokat nem örzünk meg és nem kül­dünk vissza © A lapot kül­földre a PNS Ostredná expe- dlcia tlaőe, Bratislava, Gott- waldovo nám. ő. 48 útján le­hat megrendelni. Az ifjúság és az európai biztonság Románia fővárosában, Bukarestben június 15-20 között nemzetközi ifjúsági értekezlet volt „Az ifjúság szerepe és közreműködése az európai béke és biztonság légkörének megteremtésében“ címmel. Az értekezlet fontosságát emelte az a tény is, hogy a résztvevőket Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke és Románia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára is fogadta. Az értekezlet résztvevői — 70 ifjúsági szervezet képvi­selői — szabad és nyilt véleménycserét folytattak. Volt ott szocialista, kommunista, szociáldemokrata, liberális, centralista, mérsékelt és radikális fiatal. Mindenekelőtt a közös törekvésekre, az ifjúsági szervezeteket összefűző tényezőkre helyezték a hangsúlyt, abból az elhatározásból kiindulva, hogy célszerű és szükséges dialógust folytatni a különböző társadalmi rendszerű országokban működő, leg­különbözőbb orientációjú ifjúsági szervezetek között. Ke­resni kell azt a lehetőségei formát, amely előmozdítja az ifjúság célkitűzéseinek eléréséhez szükséges légkör kiala­kítását. tekintetbe véve azt a tényt, hogy hova-tovább mind szélesebb politikai és társadalmi erők érdekeltek e- zen célkitűzések valóraváltásában. Az értekezlet résztvevői részletesen fejtegették az1 eu­rópai biztonság problémáit. Hangsúlyozták, hogy a kü­lönböző politikai és filozófiai nézeteket valló szervezetek­hez tartozó fiatalok széles tömegei az enyhülésért és a népek közötti bizalomért vívott harcban közös platformra és közös útra, az egész európai ifjúságot a legmesszebbtne- nően érdeklő célkitűzésekre lelhetnek. Szorgalmazták az európai biztonság ügyét Hangoztatták, hogy Európát meg kell szabadítani a háborúk rémképétől, az atomfegyver- kísérletektől és konkrét lépéseket követeltek a nukleáris leszerelés irányában. Olyan Európát kell teremteni, a- melyben tiszteletben tartják minden egyes nemzet sza­badságát és kultúráját, mélyet a Jogegyénlőség és a köl­csönös tiszteletre épülő klpésolatők, az éfltrt vélemény- csere, a népek közötti sokrétű és gyümölcsöző együttmű­ködés jellemez. Támogatták a Varaól Szerződés tsgálla- mainak budapesti tanácskozásán elhangzott javaslatát egy európai biztonsági konferencia összehívása ügyében. Ki­emelték, hogy mozgósítani kell az ifjúságot az ellentétes fasiszta erők, a neo-nflci .revanslszta érők akcióinak meg­hiúsítására. őszinte óhajunk — hangzik a kommüniké — hogy összefogjunk és sajátos Ifjúsági akciókkal lépjünk fel mindazon erők oldalán, amelyek egy újabb katonai konfliktus megakadályozásáért küzdenek; az erőszak al­kalmazása, avagy az erőszakkal való fenyegetés kizárása ellen és az összes vitás kérdés megtárgyalása, megoldása mellett tesznek hitet. Pozitív tényként kell elkönyvelni, hogy az európai or­szágok szervezeteinek küldöttel, különböző politikai és 1- deológiai meggyőződésű fiatal, szabadön megvitathatta az aktuális kérdéseket, főleg azokat, amelyeket az európai ifjúság boldog jövőjének megteremtéséért kell megvaló­sítani. Nem szabad félni a problémák nyílt megvitatásá­tól, mert végső fokon az ifjúság Jövőjéről van sző és nem utolsósorban az Ifjúság feladata azon munkálkodni, hogy megtalálja az utat a társadalom jobb megszervezésére, a jő szomszédi viszonyok megteremtésére, a vllágbékéhez. Szolgáljon a bukaresti értekezlet hasznos példaként, hogy a jövőben hasonló akclökra gyakrabban kerüljön sor, hogy így az európai ifjúság előmozdíthassa a béke éa biz­tonság légkörének kialakulását Európában. Dr. György István Kurucz Sándor Felvétel: Kolár Kurucz Sándor kiállítása Néhány héttel ezelőtt számol­tunk be róla. hogy Kassán mega­lakult az Albatros nevű alkotó­csoport. amelynek tagjai fiatal művészek. Bemutató kiállítása, el­ső nyilvános szereplése három fia­tal tárlatával kezdődött. Az Albatros azóta újabb akciót szervezett. A Csemadok városi bi­zottsága Lenin utcai helyiségeiben a fiatal fényképész, Kurucz Sán­dor képeinek egy részét állította ki. Sajnos, megfelelő reklám hí­ján aránylag kevesen értesültek róla. de őszintén elmondhatjuk: valóban sokat veszít, aki nem né­zi végig a fényképeket. Kurucz Sándort a figyelmes olvasó tíiár lapunkból is ismerheti, de képei korántsem érhetnek el olyan ha­tást újságban, mint keretbe fog­lalva a falon. írni illene témáiról, felvételei eredetiségéről, bár ezzel csak a lényeg egy részét érin­tenénk. A képeket minél több em­bernek kellene látnia, márcsak a- zért Is, hogy meggyőződhessenek róla. minden művészet! ágazatban vannak tehetségeink, és nem is akármilyenek! (Nem lehetne ván­dorkiállítást rendezni?) Szubjektív élmény, de talán má­sok is egyetértenek velem, főleg azok, akik Szabó Gyulát, kiváló festőnket ismerik: Kurucz Szabó­portréja valóban tökéletes, igé­nyesen megoldott műalkotás. Jó lenne, ha a Madách-kiadó Is fel­figyelne fényképészeinkre. Egy i- lyen Szabó-portrénak minden bi­zonnyal nagy sikere lenne. Befejezésül csak annyit, hogy az Albatros nem feneklett meg az el­ső rendezvénynél, hiszen máris itt i második. Bíztató jel ez. amely feljogosít arra, hogy lassan-lassan elhiggyük: megindult valami, ami még sok szép, komoly dolgokkal kecsegtet. (bt) ill Kérdések - feleletek _____________________________________/ A LOSONCI JÁRÁS Ha Gyura Antóniát fényképezhetném, az ifjúsági klubok losonci járási tanácsának elnökét, mindenképpen Farkas Veronikával, a volt elnökkel állítanám a lencse elé, a- mint jelképesen átveszi tőle a stafétabo­tot. Ez a kép ugyanis hitelesen ábrázolná azt a helyzetet, amely jellemző az új és a régi elnök viszonyára, együttműködésére. Farkas Veronika következetességét — aki ma már a Csemadok KB előadója és Po­zsonyban tartózkodik — csak dicsérni le­het. Ügy távozott régi pátriájából, amint az egy meggondolt és kötelességtudó ifjú­sági vezetőhöz illik. Szépen, a legnagyobb rendben adta át tisztségét, a vele járó fel­adatokkal együtt. Ha csak teheti, ma is meg­áll odahaza és részletesen megbeszélik az egyes feladatokat. Gyura Antónia pedig megvalósítja elődje és saját elképzeléseit is. Tagja a SZGYISZT járási bizottságának, valamint a STRF.TA járási elnökségének. A kérdések-feleletek címú, most már so­rozat-jelleget öltött írásunkban tehát ter­mészetesen mindkettőjüket megszólaltat­juk. Az első szokásos kérdésünk: Hány ma­gyar ifjúsági klub van a járásotokban? — Tizenkilenc — hangzik a válasz. Ve­ronika még kiegészíti, hogy az egykori 23- ból a járás átszervezése óta három a nagy­kürtös), egy pedig a rimaszombati járás­ban működik. Arra Is kíváncsi vagyok, hogy egy-egy klub hány tagot számlál. — Az átlagos taglétszám 40-50 között mozog. Bár némely klubé ezt a számot Is erősen túlhaladja. Például a fülekinek há­romszázharminc. a losonci Korunk Ifjúsá­gi Klubnak több mint kétszáz tagja van. A gyors hozzávetőleges számolás 1200-1400 tagot mutat fel. A legjobbakat már nem is említjük, mert hiszen a mostani és a múlt heti számunk­ban külön foglalkoztunk velük. Ezeken kí­vül még a nagydarőci, panyidaróci, fülek! Ifjúsági klubokat említik. Kik a vezetőik? — Legtöbbnyire középiskolát végzett fia­talok. Arra a kérdésemre, hogy mi a legjel­lemzőbb vonása ezeknek a fiatal vezetők­nek, csak amolyan szokványos feleletet kaptam: ,,ha szívügye és ha ismeri a tag­ság igényét és lehetőségét“... Am legyen a válasz szokványos, az nem lényeges, a fontos, hogy lelkesen dolgozzanak és .jól vezessék klubjaikat. Kérdem, hogy a járási tanács hogyan se­gítette. illetve segíti a klubokat. ‘ Erre a kérdésre fele-fele alapon vála­szolnak. Veronika elmondja, hogy még a tavalyi év folyamán kiadtak egv metodikai anyagot, amely ügyesen, érthetően magya­rázta meg a fiataloknak, hogy mit kell és mit lehet csinálni a klubban. Antónia ar­ról beszél, hogy a járási tanács pedig rend­szeres tanácskozásokra hívja össze a klub­vezetőket. Beszéletésünk más irányba terelődik. Megkérdem, hány magyar falu van a járá­sukban. — Huszonhét — hangzik a válasz. Tehát még nyolcban kell a klubot meg­szervezni. Hogyan fogjátok ezt megolda­ni? — A STRETA-val közösen. Ez már egy másik terület, tehát ne bo­nyolítsuk a dolgokat. Befejezésül még megkérdem, bogy mit tartanának még említésre méltónak. A tapasztaltabb Veronika veszi át a szót. Szerinte a Központi Tanács végre már meg­szervezhetné a klubvezetők szemináriumát. I Nagy szükség lenne rá. (u) a eseü lapohhol Kivételesen két írást közlünk. Az elsőt a Svét práce cl* mú lap 25. számából, a másikat pedig a Mladá fronta 153. számából. Az elsőt azért tartjuk érdekesnek, mert nemcsak megrázó, de egyben megnyugtató is; összehasonlításai alap­ján kiderül, hogy bár gazdasági helyzetünk nagyon súlyos, nem egyedülálló és kiút is akad belőle. A másik írást viszont érdekessége miatt közöljük. Egy tizenötéves fiú írta! — epés meggyőződései mögött rejlő kamasz bájt és naivitását ta­láljuk meglepőnek. Ami nekem nem tetszik... (Bírálat) Minden lány tulajdonképpen o- lyan mint egy szép. csiszolt vá­za, színig teli rossz tulajdonsá­gokkal. A férfiak sohasem látnak a lányok Jelkébe, csak későn jön­nek rá. hogy telis-tele vannak hit­ványsággal. tökéletlenséggel, ha­missággal. Sajnos, legtöbbnyire o- lyan szögben esik a fény a vázá­ra. hogy felszínén csak a tiszta­ság és jóindulat tükröződik. Ez az a veszélyes, de egyben vará- zsos hatás, amely a férfiakat vonzza. Lehetetlen áttörni ezen az elmés, szellemes páncélon, és ez­ért a lányok a férfiak képzeleté­ben mindvégig a rosszasággal szí­nig töltött szép edények marad­nak. Nem a vázát, csak a tartalmát akarom. De nem a salakot, amely az edény fenekére süllyedt, és ott gubbaszt, mint egy fekete macs-« ka, amely bármely pillanatban fel­ugorhat és felkavarhat minden szépet, ami felette van. A zava­ros váza a legsúlyosabb csapás, a- mely bennünket érhet. Tartalma a másik agyában kavarog, szemében tükröződik és semmiképp sem a- kar leüllepednl. Sokáig tart, amíg végleg leüllepedik. Aztán jön egy újabb váza. és újabb salak; meg­tölti az agyat, a szemet, a szí-« vet. Nem marad más hátra, mint elhinni, hogy a lányok valóban rossz tulajdonságokkal teli vázák, mert ritkán hull rájuk megfele­lő szögben a fény, áthatolhatatlan marad a sötétség... nincs mód rá, amely a fekete kandúrt mély á- lomba ringassa. (n) BABY - BOOM! A tavalyi mozgatmas évben 123 822 nő feküdt fel a műtőasztalra, mert úqv határozott, hogy nem szüli meg gyermekét. Naponta 340 nő mondott le az anyasággal járó örömökről, óránként 14 család sza­badult meg a gyermek nevelésével járó gondoktól. Az abortuszok növekvő mennyisége visszatükröződik az élve született gyermekek számának csökkenésében. A gyermek születésére egész sor erkölcsi, jogi és gazdasági szem­szögből kell tekintenünk. A ml társadalmunkban ebben a kérdésben, — hogy valakinek legyen-e gyermeke vagy sem — a legfontosabb szerepet a gazdasági tényezők játsszák. Nem akarom ismételni az ismert és állandóan emlegetett lakáshiányt, a sokgyermekes csalá­dok nehéz életét, a dolgozó anyák nehézségeit és még sok egyéb gondot, amelyek megnehezítik életünket. Á szaporulat-csökkenés­nek szélesebb gazdasági összefüggései vannak, amelyeket az anya­szabadság meghosszabbftásával, a gyermekpótlék kiegyensúlyozásá­val és további részleges Intézkedésekkel megoldani nem lehet. A múltban a földművelő családok voltak a legnépesebbek (nálunk még a második világháború előtt is). Ez összefüggésben állt az ak­kor túlsúlyban lévő gazdálkodási móddal: a földművelőknek olcsó munkaerőre volt szükségük. A gyermekek aránylag zsenge korban már segítettek á földeken és a gazdaságokban. Ezzel ellentétben a városokban, ahol drága volt az élelem, és szűk lakásokban szo­rongtak. mar a háború előtt Is a születések számának csökkenése vált klmutáthatővá A falu szövetkezetesítése megváltoztatta a bő gyermekáldásra vo­natkozó nézeteket. A gyerekek korai segftségére a hagyományos formában már nem volt szükség. A községek lakosságának nagy ré­szét ma már munkások és különböző alkalmazottak képezik. Ez a körülmény is visszatükröződik a gyermekáldás csökkenésében. A tapasztalat továbbá azt mutatja, hogy az a történelmi időszak, amelyben az emberek tömegesen törekszenek az életszínvonal eme­lésére, nincs kedvező hatással a népesedés fejlődésére sem. Az e- nyes nyugateurópai államokban mér a háború előtt bekövetkezett ez a pangás, mások a háború utáni években birkóztak ugyanezzel a je­lenséggel. Legjobb példája ennek Franciaország, ahol három-négy évtizeddel ezelőtt á lakosság száma szinte állandósult. Az az időszak volt ez, amikor az emberek nehezen tudtak lakáshoz, és lakberende­zéshez jutni, amikor az élet sikerességéhek mércéje' az autó volt, az az időszak, amikor a középosztály vágya az anyagi magas élet­színvonal eléréséért ellentétbe került az objektív lehetőségekkel. Franciaországban s háború előtt áz egygyermekes családok vol­tak többségben, az utolsó években viszont szinte szabállyá vált, hogy egy Családban két. három, sőt négy gyermek is legyen. Bár ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a többgyermekes családoknak juttatott állami támogatást Az életszínvonal emelkedése és az e- setleges második vagy harmadik gyermek közti versengés most más iparilag fejlett államban vívja a maga harcát. Elsősorban ott. ahol a korszerű lakás és- lakberendezés, a tartós ipari cikkek igénye szembe került azok kielégítésének a lehetőségével. A kapitalista ál­lamok közül Ide tartozik némely északi állam ás Japán, ahol a ha­gyományos népszaporodás hirtelen csökkent. A szocialista államok közül Csehszlovákia mellett Magyarország és az NDK azok. ame­lyekben ugyancsak nagyon alacsony a természetes népszaporodás. Ha ebből a szemszögből' tekintünk Csehszlovákia alacsony népszaporodá­sára, látjuk, hogy világviszonylatban nem képezünk kivételt. Olyan stádiumba kerültünk, amelyben előttünk már átestek a legfejlettebb államok, és amelyet valószínűleg további országoknak is át kell vé­szelniük. Ez a felismerés nem jelentéktelen. Megmutatja, hogy az anyasági szabadságok meghosszabbítása, az anyasági járadékok beve­zetése és több hasonlő intézkedés, csak másodlagos hatást gyako­rolnak a népszaporodásra. Az elsődleges ok a fiatal háztartások be­rendezése körül mutatkozik meg: bútor, személygépkocsi, hűtőszek­rény és egy sor további gyártmány — sem a házasság előtt álló fiatalság, sem a házaspárok termékeny éveiben — az emelkedő árak miatt állandóan elérhetetlenebb távolságba kerül (vagy egyáltalán nem kapható). Szintén kedvezőtlen befolyást gyakorol a népszapo- rndásrá az adók, a magas Iák- és garázsbérek, drága a benzin, stb.) Ezért mond le a legtöbb család a második gyermekről. A népszaporodás Válságát leküzdeni komoly gazdasági problémát jelent majd. A születések száma és a meg nem született gyerme­kek száma ugyanis szorosan összefügg a hosszantartó kedvezőtlen gazdasági helyzettel. Az anyának és a családoknak juttatott előnyök csak részben változtathatnak a körülményeken (az első gyermek fölötti döntést befolyásolják a leggyakrabban). A nemzetgazdaság átfogó fellendítése, a tartós szükségleti cikkek gyártásénak bizto­sítása és pénzünk értékének megszilárdítása tehát nemcsak gazda­sági probléma, sokkal mélyebb jelentősége van. Népszaporodási vál­ságunkat tehát esetleg a íakáskérdés megoldása, a tartós Ipari cik­kek gyártása Inkább befolyásolhatja, mint bárminemű részleges jut­tatás. Akkor talán megérjük még azt az állapotot, amelyet a nyu- qatl szakemberek ,,baby-boom"-nak. (gyermek-terjeszkedésnek) ne­veznek. Csakis Így küzdhetünk hatásosan a túlméretezett születés- szabályozás és abortuszok ellen. Csakis ilyenformán találhat majd népszaporodás! politikánk a jövendő szülőknél Is kejjp megértésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents