Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-10-21 / 42. szám

Wolde, a győztes, A kép rendkívül kifejezően érzékelteti Wol­de iramát. Könnyedén jutott és nyert, s ha nem vár másik etiópiai társára megjavíthatta volna Edéién pályacsúcsát is. Egy pillanatra Bikdát idézte jutása, de győzelme dacára is — Bikila egészen más volt! KOLÁR PÉTER felv. ™ Ma: 32.35 km Lapunkban három folytatást közöltünk a világhírű kassai Békemaratonról, vagy ahogyan mi neveztük, „Szívmaraton- röl", s mert alkalom kínálkozott rá, ezúttal bemutatunk egy híres maratonistát, Tóth Gyulát. Olvasóinknak így talán még közelebbről sikerül megismerkedniük e ritka futószám egy- egy egyéniségével. .... * * „ Mpgjegyezzük, nyomón követtük Tótnál ™ rfbifyVenkét ki­lométeres távon. Láttuk elhúzni, húsz kilométeren át vezetni, és láttuk fokozatosan visszaesni is, de még így is a tizedik helyen kötött ki. Kérdéseink között az is szerepel, hogy mi okozta a magyar futók, elsősorban Tóth Gyula mérsékeltebb teljesítményét? — Azt hittem, nekem már mindent szabad, és egy edzés után, mikor lezuhanyoztam, egy szál ingben mentem az utcá­ra. Mellhártyagyulladás lett a vége, ennek az utóhatását éreztem most is, és őszintén bevallhatom, hogy ezt a ver­senyt afféle önigazoló küzdelemnek tekintettem, kíváncsi vol­tam rá, mennyit bírok, nem törődtem a többiekkel, már a stadionban éles iramot diktáltam, és előnyre tettem szert. A forduló után, ellenszéllel “kellett dacolnom, s amikor föl­pillantottam, messzire magaslott a dóm tornya. A kassai ma- raton pszichikaiig nem fekszik nekem, mert a táv nagyré­sze egyenes, nem tarkítják kanyarok és a vidék sem hat különösebben a versenyzőre. Melyik maratoni táv eszményi az ön részére? — Japánban futottam egyszer, az ideális pálya volt, de a ■síél jön a holtpont legjobb eredményemet az NDK-ban értem el. A két óra ti­zennégy perc, ötvenkilenc másodperc az egyéni csúcsom. Majdnem minden futószámban előfordul az a bizonyos holtpont, amit le kell küzdeni, át kell hidalni. Van-e ilyen a maratonban s ha van, mikor jelentkezik? — A holtpont egyénenként változik, és több tényezőtől függ Ha jó fizikai állapotban van a futó, jó formában küzd, akkor kb a harminckettedik, harmincötödik kilométernél je­lentkezhet az első igazi kritikus időszak. A szervezetben ekkor fogynak el a készletek, s a tartalékhoz nyúl. A vér kivonja a májból a számára szükséges anyagokat, s ilyenkor érezni is némi fájdalmat a máj és a lép környékén. Elképzelhető-e holtpontnélküli verseny? — El, ha az ember rendkívül jő formában fut és a saját tempóját rá tudja erőszakolni másokra. Ez persze jóformán csak elméletileg lehetséges, mert a maratoni távon is sok­féle futó versenyez, és mindenki győzni akar, vagyis min­denki a számára legmegfelelőbb iramban és stílusban fut. Milyen mennyiségű a napi edzésadag? — Erre nem tudnék egyértelműen válaszolni, mert én az Ózdi Kohász versenyzőjeként rövidebb távokon is verseny- zek, tehát öt és tízezer méteren is rajthoz állok, ezt kívánja a klub érdeke. Mivel erős a mezőny, erre is speciálisan kell készülnöm, vagyis nem tudom csak a maratoni távra össz­pontosítani minden erőmet. A napi edzési idő is ehhez ido­mul, de huszonöttől hatvan kilométeres távokat minden nap lefutok. Hol edz Özdon? — Csak a salakon unalmas lenne, a legjobb az erdős rész, sajnos, erre nincs mindig lehetőség, tehát kiszorulok az or­szágúira, ami nem a legideálisabb megoldás, mert zavarnak a kocsik és a levegő sem legtisztább. Manapság egyre több az autó, kevés a jó sofőr, s ha idegileg nem vagyok a leg­jobb formában, még olyan gondolatok is megfordulnak a fe­jemben, hogy talán elgázol egy figyelmetlen, vagy szabály­talanul közlekedő vezető. Mondjon valaipi közelebbit a családjáról — és terveiről Kilenc esztendeje vagyok házasember, egy hat éves kislá­nyunk van, Özdon lakunk, mindenki ismer, és ha már elkezd­tem a maratoni, folytatom tovább, mert egyrészt köteleznek az eredmények, másrészt futni kell. (balta) A kassai maratonra annyira jellemző felvétel. A rajt után első kilométereiket róják a futók, itt még vidáman futnak, de a neheze még hátra van. A dóm falai harminckilenc évfo­lyam csatáit látták eddig. amw Strandfürdő van, stadion is lesz TORN ALJÁN? Ha medencékről, uszodákról van szó, szinte nem is illik másképp kezdeni, mint úgy, hogy egy-egy oszág kultúrájá­nak fokmérője: hány vízzel töl­tött, sportolási, rekreálódási le­hetőséget nyújtó létesítménye van? Az .Egyesült Államoknak, négy esztendővel ezelőtt több mint kétszázezer fedett uszo­dája volt. Az Egyesült Államok hatalmas ország. De ha a la­kosok arrányszámát vesszük alapul, még úgy is szánalma­san hátul kullogunk. Külön öröm, ha legalább nyi­tott, a környezet-adta lehető­ségek kiaknázásával készült strandokról hallunk. Ilyen nyílt meg nemrég Tornaiján is, és mert puszta léte máris több lehetőséget kínál, felkerestük VILIAM SVEC-et, a VNB elnö­két. Ebben az ügyben ő a legil­letékesebb; a létesítmény ugyanis a városhoz tartozik. Ez a tény arra is feleletet ad, hogy sokkal szélesebb körű feladat várhat a hatalmas vízfelületre, mint egy esetleg létrejövő úszó vagy vízilabdacsapat otthonául szolgálni csak. Viliam Svec elmondta, hogy hosszú huzavona volt a strand­fürdő építése körül, nem ké­szültek el idejében a tervek, stb. E nyáron viszont, már szépszámú látogató keresett enyhet a vízben. Volt olyan hétvége, amikor nyolcvan gép­kocsi parkolt a víz körül, és ezek fele nem a rimaszombati járás területéről jött! Mindez azért figyelemreméltó, mert egyelőre semmilyen reklámot nem csaptak a tónak, az öltö­zők, a büfé és a parkoló-he­lyek még csak most épülnek. Jövőre így is elkészülnek ta­lán, de az elnök azonnal hoz­záteszi: Ha azt vesszük alapul, mikor lesz a strand környezete tökéletesen rendben, akkor épí­tése húsz esztendeig is eltart­hat. A tornaijai nyitott, természe­tes medencét forrás táplálja. Megfürödtünk, s megállapítot­tuk: vize kiváló, valóban igaz a hír: kevés helyen bársonyos ennyire a víz. Legutóbb egy másik forrásra bukkantak a tó körül. Ez ás­ványvizet ont magából. A jövő­ben sor kerül palackozására, il­letve fogyasztására. Milyen kár, hogy az első ilyen forrást nem használták ki! Jövedelméből az­óta fedett uszodája lehetne a kisvárosnak. A terveket nézve megállapí­tottuk, hogy a strandfürdő, ha elkészül, szép lesz. Például a víztükör fölött szökőkút spric­cel, majd, s parányi „födélze- tén“ jópár ember gyönyörköd­het a vízben és a fényben. Az elnök ezenkívül megmu­tatta azt a jegyzőkönyvi máso­latot, amely arról ad számot, hogy egy stadion létesítésére is sor kerül Tornaiján. Itt nem­csak a futball találna otthon­ra, hanem más labdajátékok is, pl. a tenisz. Az építkezés több szakaszra osztódik, kb 1971- ben kezdődne el, s a benzínkút- tal szemben, a csevicce-forrás közelében épülne az új sta­dion. Persze a járás támogatá­sát is várják a tornaljaiak, mert egy ilyen építkezéshez sok pénz kell, s csak a munkát hátrál­tatná, ha nem lenne elegendő pénz. Itt jegyezzük meg ismét, ke­serűen: több mint egy évtize­de kezdték először építeni a stadiont Tornaiján. Hány ezer brigádórát, hányszázezer koro­nát ölt bele a város lakossága! Persze azóta sincs készen a pálya, a gyom úgy benőtte már, hogy maguk a tervezők sem találnák meg. Reméljük, most új szelek fúj­nak, s a tervek nem mennek füstbe. Ehhez azonbain közös összefogásra és az illetékesek támogatására van szükség. (bt) A házasságokról sokféle mendemonda és szellemes mondás kering, sőt, azt is mondhatnánk, hogy percenként születnek az újabbnál újabb megállapítások. Mégis azt .kell mondanunk, hogy mindennemű megállapítással ellen­tétben, a sablonok és törvényszerűségek dacára — min­iden házasság más és más. A sportházasságok meg külön kategóriát alkotnak: fő­leg akkor, ha a férj és a feleség is élsportoló. Az ország egyik legtehetségesenb művészi tornában ver­senyző sportolóját Irena Hlád'ová néven ismerte meg a kö­zönség Ezt az igazán nagyon kedves és szép lányt vette feleségül egy esztendeje Jaroslav Stanék asztaliteniszező, kontinensünk egyik legismertebb versenyzője. Felkerestük az egyéves házassági évfordulóját ünneplő házaspárt, hogy néhány kérdést tegyünk fel nekik. A, világ legszebb és legkiválóbb nőjével él házasságban? STANÉK: Igen Eszményi férfinek tartja a férjét? STANÉKNÉ: Természetesen, ezért mentem hozzá. Sportolónőt, gazdasszonyt, táncosnőt vagy egészségügyi rehabilitációs nővért vett el? STANÉK: Irena Hlád'ová kisasszonyt vettem nőül. Igaz, latba esott az is, hogy sportol, mert az nem közömbös eb­ben a házasságban. . A tenyerén hordozza a férje, vagy inkább szigorú? STANÉKNÉ: A hangulata szerint. Ha sok a dolog, nincs rá idő, de ha alkalma nyílik, elkényeztet. Sajnos ritkán, mert sokat van távol. Egyévi házasság után beszélhetünk még mézeshetekről? STANÉK: Tekintve, hogy az évnek körülbelül a felét töltöttük csak együtt, igen. Ki kel fel korábban, hogy elkészítse a reggelit? STANÉKNÉ: Most már nem dolgozom a színháznál, az egészségügyi központban meg hétkor kezdődik a munka, én kelek korábban, de nem készítem el a reggelit, csak utasításokkal látom el Járdát. '■ jÚnbzza-e felesége szürke, mindennapi feladatokkal, be­ágyazással, rendcsinálással? STANÉK: Már kezdi. Eddig még kedvvel segítgetek. Mint a Technikai Főiskola tanársegéde, jobb időbeosztá­som van a munkahelyemen s igy rám szakadt a virágok megöntözése, a portörlés és egyéb apró munkák elvégzé­se. Idegesítik-e férjét a női öltözködés szeszélyei? STANÉKNÉ: Mindent együtt beszélünk meg, az öltözkö­dési problémákat is. Alkalmazkodik-e szokásaihoz a felesége? STANÉK: Igen. Én például otthon szeretem eltölteni a szabad időmet, ő szívesebben menne szinházba-moziba. Mégis otthon maradunk. Mit csinál a férje szabad idejében? STANÉKNÉ: Szenvedélyesen golfozik. Podébradyba vagy Marianské Lázne-be utazik és golfozik. Mit csinál a felesége, ha Ön elutazik? STANÉK: Edz, vagy összpontosításon van. Jó, hogy | sportol, mert; ellenkező esetben túl sokat lenne egyedül, | nehezen viselné el a magányt. I Ha versenyez, megnyugtatja a férje jelenléte? |j STANÉKNÉ: Nem szeretem, ha ott van. Lehet, hogy ösztönözhetne, ha ott van, de engem inkább idegesít a je­lenléte, kár, hogy erről nem tudok leszokni. Mi idegesíti a legjobban felesége viselkedésében? STANÉK: Eddig még semmi. Ttelán később sor kerülhet erre is. Mikor hozott legutóbb virágot a férje? STANÉKNÉ; Ma. Ma van az évfordulónk, de egyébként gyakran hoz virágot. Valahányszor hazajön külföldről, és éz gyakran van.. Ismeri a felesége kedvenc énekesét? STANÉK: Persze, Gottról van szó. Személyesen is isme­rik egymást. Ön csinos. Mint tornásznő és mint Miss MATES győz­tese számtalan fényképen szerepel. Nem féltékenykedik a férje? STANÉKNÉ: Azt hiszem nem. Nincs rá oka. Tudja, hogy ;ösak őt szeretem. (te—bt) Tóth Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents