Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-10-14 / 41. szám

jE§eményI^Dttír Október 14: 1840-ben szüle­tett Dmltrij Piszarev orosz materialista gondolkodó, a for­radalmi demokraták egyik tag- 1a. 1890-ben halt meg Josef V. Friö, eseti költő és forra­dalmár. Október 15: 1814-zen szüle­tett Mihail J. Lermontov, nagy orosz romantikus költő. 1817- ben halt meg Tadeusz Kos­ciuszko. lengyel nemzeti hős. 1844-beri született FridricK Ntetsche, német filozófus. 1900- ban halt meg Zdenék Flblch, cseh zeneszerző. Október 16: 1856-ban szüle­tett Oscar Wilde, angol fró és költő. 1888-ban született Eu­gen O’Neill, amerikai dráma­író. Október 17: 1760-bari szüle­tett Henri Saint-Simon, francia utópista filozófus. 1849-ben halt meg Frldrlch Chopin, lengyel zeneszerző. Október 18: 1777-ben szüle­tett Heinrich von Kleist, né­met költő és drámaíró. 1859- ben született Henri Bergson, francia idealista filozófus. 1874-ben született Jozef Gre­gor Talovsk?, szlovák próza­iró. 1893-ban halt meg Char­les Gounod, francia zeneszer­ző. 1931-ben halt meg Thomas 'Alva Edison, Október 19: 1745-ben halt meg Jonathan Swift, angol fró, 1936-ban halt meg a kiváló kí­nai fró Lu Sün. Október 20: 1854-zeri szüle­tett Arthur Rimbaud, francia költő. Felhívás az Ifjúsági Vasút­vonal építőihez! A’ Szlovákiai Gyermek és Ifjúsági Szervezetek Társulása mellett működő előkészítő bi­zottság kéri azokat az ifjúsági szervezeteket és brigádosokat, akik bármilyen dokumentációs anyag birtokában vannak, ad­ják kölcsön a 20. évforduló alkalmából rendezendő ünnep­ségek idejére: Egyben felkéri az Ifjúsági Vasútvonal Hőse kitüntetések tulajdonosait, hogy jelentsék be pontos címüket és jelenlegi munkahelyüket. A dokumen­tációs anyagot és a címeket az Ifjúsági Vasútvonal 20. évfor­dulója ünnepségeinek előkészí­tő bizottságának, a SZGYISZT KB Bratislava, Prazská 9. cím­re küldjétek. Levelezőink írásai és saját tapasztalatunk alap­ján is úgy látjuk, hogy a klubok központi prob­lémájává lett a klubok és a nemzeti bizottságok közti viszony. Ezen a területen sok minden tisz­tázatlan még és ezért várják tőlünk is a segít­séget. Hogy e várakozást kielégítsük, közöljük Otto Moncman cikkét, s ezért gondolkoztunk el és összegeztük magunk is tapasztalatainkat, hogy egységesen, több irányból is megvilágítva pró­báljuk megközelíteni a témakört. A cikkekben pontos adatok találhatók és néhány hasznos ötlet is. Főleg „Az ifjúság helye a nemzeti bizottsá­gokban“ című bővelkedik ilyenekben. Az általunk már többször említett és a fenti írásban is jel­zett ifjúsági kormányszerv kérdésére, annak is­mertetésére és a vele kapcsolatQs problémákra még kitérünk. Ugyancsak foglalkozunk majd a pionírszervezet kérdésével és még néhány olyan kérdéssel, amely, úgy véljük, központi kérdése az ifjúsági mozgalomnak. (n.) Még egyszer az ifjúsági klubok támogatásáról A Nemzett Bizottságok című folyóirat letet 13. számában megjelent Otto Monamannak a Falust, Várost és Mezőgazdasági Fiatalok Szö­vetsége elnökének a cikke arról a kormány­rendeletről, amelynek értelmében a nemzett bizottságok kötelesek támogatni az Ifjúsági klubokat. Ez a törvény valóban meg ts jelent 1969. augusztus 1-én. De mintha azóta feledésbe me­rült volna. A lévai járás Ifjúsági klubjainak túlnyomó része, sajnos, azok közé a klubok közé tartozik, amelyekről megfeledkeznek. Mint a lévai MIIT tagja meglátogattam néhány ifjúsági klubot, s a legtöbb helyen ezt tapasz­taltam. Az 1968-as évben járásunkban Is gomba­módra alakultak az ifjúsági klubok. Ezek vagy önállóan, a M1SZ létrejöttének reményében működtek, vagy a Csemadok védnöksége alatt. Mindenképpen támogatást vártak. Anyagi és erkölcsi támogatást egyaránt. Sok helyütt az erkölcsi támogatáson kívül mást nem kaptak. Néhány klubunk klubhelyiséghez hozzájutott ugyan, de s többiről már maguknak kellett gondoskodniuk. Akadtak klubok, amelyek a kultúrház egyetlen helyiségében kaptak helyet, ezeket a helyiségeket mulatságokra, film és sztnelöndásokra használta a többi szervezet és szerv is. A fiatalok dolgozni, szórakozni akartak. Tá­mogatást vártak. A Csemadok-szervezetek azon­ban sem a városokban, sem á falvakon nin­csenek olyan anyagi helyzetben, hogy támo­gathatnák klubjainkat. Legfőbb tdeje, hogy az Illetékes nemzett bizottságok szívügyüknek te­kintsék a fiatalok problémáit. Ehhez nem elég csak az erkölcs! támogatás. BENCSOK László a lévai M1JT tagja OTTO MONCMAN: jllíWl «HUiinintiiH fzámuniai Madách Imre: Az ember tra­gédiája — Németh István írása a pozsonyi Hviezdoslav Színház bemutatójáról Szádelő — Batta György ri­portja Csehszlovákia legszebb fekvésű településéről Irodalmi színpadjainkról - Far­kas Veronika írása Hollandiában jártam — Mestan Katalin útijegyzete Hétszázötven éves Pozsonypüs- pöki — Horváth Rezső írása íztáralbum A sivatag zsoldosai Novella Versek Csúzli Ä szerelem buktatói Keresztrejtvény Divat, Szlovákia Gyermek- ás Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja © Megjelenik minden kedden ft Kiadja a SMENA kiadóvállalata © Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Praiská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiők 30 ® Főszer­keszt ő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes és kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PAI.Ä- GYI LAJOS. Riporterek: ZÁ- CSEK ERZSÉBET, RESZELI FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke- let-sziovákial szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF, őraftkai szerkesztő: GYURÁK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaólarne 01 © Előfizetési díj egész évre 52.— Kis, fél évre 26.— Kfs, negyedévre 13.— Kis © Terjeszt! a Posta Hir- lapszolgálata, előfizethető min­den postakézbesltőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őriünk meg és nem kül­dünk vissza © A lapot kül­földre a PNS Ostredná expe- dfcla tlaie. Bratislava, Gott- waldovo nám. í. 48 útján le­het megrendelni. Tavaly az ifjúsági mozgalom­ban a Csehszlovák Ifjúsági Szervezet tartalmi és struktu­rális átépítéséről folyt a vita. A tagok saját problémáikkal foglalkoztak, főképp azzal, mi' lyen támogatást várhatnak a társadalomtól. 1969. februárjá­ban megállapodott a mozgalom, négy ifjúsági és két gyermek- szervezet alakult meg. Meg­kezdődött a munka, az új ke­resése. Elsősorban a szerveze­ti felépítést kellett befejezni, hogy foglalkozhassanak a tar­talommal. Csaknem minden já­rási és központi tanácskozás felhívásában behatóan foglal­kozott a nemzeti bizottságok­kal való együttműködéssel és főképp azzal a támogatással, amelyet a nemzeti bizottságok nyújtanak az ifjúsági szerve­zeteknek. Az elmúlt évek során sok jót tapasztaltunk. Ez különben is visszatükröződik az egyes helyi, járási és kerületi ifjú­sági szervezetek anyagi mega­lapozásában. Létrejött néhány klub, turisztikai létesítmény, javult a népművelési otthonok­kal való együttműködés. Igen jó az együttműködés a poprá- di, éadeai, trencséni, micha- lovcei járásban, ahol a kerüle­tek csaknem fél millió koronát költöttek az ifjúsági klubokra. Äm nemcsak Ilyenfajta együttműködésről van szó, ha­nem elsősorban az irányítás és végrehajtás kerül előtérbe. Minden szervben, a HNB-tő) a legmagasabb kormányszervig, ott vannak a fiatalok, a kül­döttek. Dolgoztak és dolgoz­nak a helyi és járási nemzeti bizottságokban — így hát van rá lehetőségük, hogy beleszól­janak a közügyekbe. Ezen a téren azonban már kevésbé jók a tapasztalataink. Ezt a munkát nem ilyen for­mában képzeltük el, sem az egyik, sem a másik fél részé­ről, vagyis sem a nemzeti bi- zottságok, sem az ifjúsági szervezetek részéről. Még igen sok hiányosság, formalizmus és felelőtlenség észlelhető. Ma, amikor azt han­goztatjuk, hogy meg kell erő­sítenünk a szocialista állam, azaz a munkásosztály és a dol­gozó nép képviselőjének a te­kintélyét, nekünk is, vagyis az ifjúsági szervezetekben műkö­dő elvtársaknak és a nemzeti bizottságokon dolgozó elvtár­saknak is behatóan kel! ezzel foglalkoznunk. Elsősorban a NB-ben lévő ifjúsági képvise­lőkről kell szótanunk. Az utol­só választások során a külön­böző szinteket összesítve 3321 képviselőt választottak meg a fiatalok képviseletében. Ez már jelentős erő ahhoz, hogy fo­lyamatosan meg tudjuk oldani az ifjúság, sőt a községek és városok problémáit. Bizonyára akadnak olyanok, akik azt mondják: Hiszen az ifjúság ér­deklődhet, cselekedhetik, expo­nálhatja magát és így tovább. Ez nincsen egészen így. Ha va­laki képviselő, az még nem je­lent semmit, mert kétféle es­hetőség van. Az egyik, mennyi­re érdeklődik, hogyan dolgo­zik, népiesen mondva, az a kér­dés, vajon a nemzeti bizottsá­gok tanács- és plénumüiéseln csak „leüli“ az időt, vagy ak­Az ifjúság helye a nemzeti bizottságokban tívan vesz-e részt az ülésen? A másik az, vajon a javaslatai­mat, választóim és a szerve­zetek javaslatait figyelembe veszik-e, megvalósítják-e vagy sem? Hosszú éveken keresztül dolgoztam ezen a területen és eltérő tapasztalatokra tettem szert. Sok olyan példa van, mint amilyet a lévai, nagy- szombati, Pov. Bystrica-i, pri- vigyei járásokban találunk, ahol a fiatal küldöttek fele­lősségteljesen végzik el fela­datukat. Sőt, elmondhatjuk, hogy éppen az ő kezdeménye­zésükre oldottak meg néhány komoly problémát! Kedvező ta­pasztalataink vannak az idő­sebbek és a fiatalok együttmű­ködésének terén is. Észlelhető és érezhető itt az idősebbek tapasztalat-átadási szándéka, de hiányosságokat látunk a nemzeti bizottságok és az if­júsági szervezetek részéről is a fiatal küldöttekkel való rend­szeres munkában. Nem elég csak javasolni, a választási időszak alatt népszerűsítő mun­kát kifejteni, a választók bi­zalmát megszerezni, megvá­lasztani a képviselőt, hanem állandó kapcsolatban kell vele lenni. Miről is van szó? Az ifjúsági szervezeteknek rend­szeresen tájékoztatniuk kell képviselőjüket saját munká­jukról, arról, milyen javasla­tokat kellene kezdeményezni. A fiatal képviselőnek választó­in kívül az ifjúsági szervezetet is állandóan tájékoztatnia kell saját munkájáról, de azokról a feladatokról Is, Amelyekkel az állami szervek bftzák meg. A nemzeti bizottságok meto­dikai útmutatására van szük­ség. jogi, pénzügyi, kulturális, iskolaügyi, és szociái-politikai kérdésekben. Ezeket a felada­tokat nagyon jól oldhatnák meg a Fiatal Képviselők Klubjai vagy szemináriumszerű talál­kozások is. A valóság az, hogy ezen a té­ren továbbra is a legfontosabb tényezőként érvényesül a kivá­lasztás. Ennek a kérdésnek na­gyobb figyelmet szentelhet­nének az ifjúsági szervezetek. Az alacsonyabb szintű szervek­ben a fiatalok képviseleti szá­zalékaránya nem rossz, ám an­nál rosszabb ez a száza’ék- arány a felsőbb szervekben, főleg a Szlovák Nemzeti Ta­nácsban és az országgyűlésben. Ügy vélem, az új választáso­kon ez a kérdés kedvezően ol­dódik meg és az ifjúság kelló képviseleti százalékarányt kap. A másik rész a tartalmi rész. Igen sok olyan probléma van, amely érdekli a fiatalokat. Ve­gyük csak a lakáskérdést. Ke­vés a lakás a fiatal házastár­sak számára. De ez csak a kérdés egyik oldala, a másik az építkezések, lakótelepek fel­szerelése, korszerűsége, kultu­rális-társadalmi felszerelésük hiányossága; nincsenek sport- és játszótereik a felnőtteknek, de a gyerekeknek sem. A fia­talok éppen ezen a téren sze­retnék hallatni szavuk»* Ugyanilyen égető pi ..„témát jelent a szabadidő kérdése. Ha­dakozunk vele mindnyájan — mi fiatalok, de a nemzeti bi­zottságok szervei is. Vannak jó és rossz tapasztalataink is. Néhány olyan szervünk is van, amelynél ez a probléma süket fülekre talál. A svidníki JNB esetében például a legnagyobb segftségre lenne szükség, még­sem karolják fel a fiatalokat. Mostanában a kluboknak, sport- és turisztikai létesítmé­nyeknek szenteljük a legna­gyobb figyelmet. A pop.-ádi já­rási nemzeti bizottság Tatran- ská Strbán 300 000 koronáért vett a Jednotától egy turiszti­kai létesítményt. Ugyanez a já­rás 200 000 koronát juttatott a Szlovákiai Pionírszervezet tu­risztikai központjának építésé­re. A nagykürtös! járásban a járási nemzeti bizottság 110 ezer korona értékben 10 klu­bot rendezett be. Eredménye­sen dolgoznak a cadcai járás­ban is, ahol a járási nemzeti bizottság kulturális szakosztá­lyának rendszeres támogatásá­val klubokat hoznak létre. Nem állítom és nem is állít­hatom, hogy csak művelődési palotákat kell és lehet építeni. Célszerű megoldást jelent egy- egy kis klub is — modern be­rendezéssel, állandó anyagi tá­mogatással, stb. Ebben az első lépést az 1968. augusztus 1-i kormányrendelet jelentette. Sajnos, ezt a rendeletet sem folyamatosították mindenütt. Néhány nemzeti bizottság azonban kedvezően fogadta és nemcsak utasításokat adott ki a hozzátartozó szervekhez, ha­nem konkrét gyakorlati mun­kát is végzett. Főképp a rozs- nyói, nagykürtösi, michalovcei, privigyei, Alsö-Kubín-i, Pov. Bystrica-i és Pozsony-vidéke járásai érdemelnek dicséretet. Üjabban az ifjúsági szerve­zetek nagy igyekezettel sze­retnék érvényre juttatni a szlo­vákiai ifjúsági kormányszerv megalapítását. Nem azért, hogy egy minisztériummal több le­gyen, hanem azért, mert úgy vélik, csak ez a szerv oldhat­ja meg egységesen az ifjúság problémáit. Miről is van szó tulajdon­képpen? Egy olyan szerv létrehozá­sáról, amely egységes tudomá­nyos elgondolás alapján vizs­gálná és értékelné a gyerme­kek és az ifjúság problémáit és ennek az egységes koncepció­nak az értelmében osztályozná a fiatalok egyedeit és csoport­jait; saját hatáskörében vál­lalná a felelősséget az állam­mal szemben ifjúságunk poli­tikai, társadalmi, gazdasági és szakmai neveléséért. Egyesíte­ni valamennyi kormányszerv munkáját azon a területen, amelyen feladatköre közvetle­nül kapcsolatban van az ifjú­ság kérdésével. A feladatok végrehajtása során nemcsak az Ifjúsági szervezetekkel, hanem az országgyűlés ifjúsági bi­zottságaival, a Szövetségi Par­lamenttel, a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, nemzeti bizottságok­kal is szorosan együttműköd­ne. Erős segítő társai lehetné­nek a tudományos kutató in­tézetek és azok a társadalmi szervezetek, amelyek ezzel a kérdéssel közvetlenül foglal­koznak és a gyakorlatban ta­lálkoznak vele. Nagyon sok és szerteágazó társadalmi problémánk van. Feladataink sokrétűek és na­gyon sok az ellentétes érdek is. és mindezt meg szeretnénk oldani. Az Ifjúsági szervezetek­ben olyan körülményeket igyekszünk és sikerűt Is te* remtenünk, hogy az az ifjúság, amely a SZGYISZT szervezetei­ben társult, társadalmunk ér­dekelt képviselje. A nemzeti bizottságoktól és a kormány- szervektől megértést és támo­gatást várunk. Szeretnénk, ha az egyes községekben rendele­tek és utasítások nélkül is se­gítenék az ifjúságot. Meggyőződésem, hogy ez á vállvetett Igyekezett mindenütt tárt ajtőkra talál. (n) Hogyan tudjanak a gondjainkról, ha mi magunk nem tárjuk iei azokat Sokszor Írtunk már ml és mások Íz arról, hogy a nemzeti bi­zottságok nem támogatják a fiatalokat, Igaz ez? Ahogy ez igaz, igaz a kérdés másik oldala Is. Éspedig, hogy a fiatalok sem tudják hogyan kellene megszerezni a nemzeti bizottságok támo­gatását. íok nemzeti bizottság ugyanis szívesen adna pénzt, helyiséget, s ami szükséges, de senki sem tudja, hol kell elkez­deni e dolgot. Azt ajánljuk, hogy ne keseregjünk, ne zajongjunk', ne vesze­kedjünk, h'anem gondolkodjunk, kérjünk, kérvényezzünk. Véle­ményünk szerint ugyanis, nem egy községben megvan a mód arra, hogy megkapjuk a szükséges helyiséget, pénzt, csak nem tudjuk felfedezni és kihasználni a lehetőséget. Ne csak a tit­kárhoz forduljunk, hanem az egész tanácshoz, a nemzeti bizott­ság plénumához és főleg levélben, kérvénnyel, fekete-fehéren, hogy a gondunk társadalmi súlyt és elismerést nyerjen. Azok az emberek, akik egymás mellett élnek, nem tartják ezt fontos­nak és Jelentősnek, pedig lényeges oldala ez a dolognak. Ha így tennénk, akkor sok helyen egyszerűbben orvosolődnának a gond­jaink. Minden községben, városban, Havonta, de néha gyakrab­ban is ülésezik a nemzeti bizottság tanácsa és a falu gondjait tárgyalja. Ha a fiatalok levélben, kérvénnyel fordulnának a ta­nácshoz, elmondanák problémáikat, meghallgatást kérnének, sőt Indokolnák kérésüket, a nemzeti bizottságok tanácsai jőval ha­marább megtalálnák a módját annak, hogyan segítsék a fiatalokat. Bizonyáré behatóbban, körültekintőbben foglalkoznának kérel­mükkel. Lehet, hogy azonnal nem találnának megoldást, de negyed-, fél- vagy egy év múlva nyilván megtalálnák a segítés módját. Nem minden községben építhetnek azonnal nagy és minden igényt kielégítő művelődési otthont. De kulturális alapjuk és építkezést alapjuk Is van minden évben. Ebből már néhány ezer koronát, sőt többet Is lecsíphetne a nemzeti bizottság egy-egy lakóház átépítésére, épületrész, pincehelyiség rendbehozataléra, vagy arra, hogy a már meglévő kultőrházhoz hozzá építsen egy használható helyiséget. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhes­sék, ötlet kell. a lehetőségek felkutatása, a szándék és kftartás. A társadalmi munkát is vállalni kell. Nemcsak nemzeti bizottságok vannak, akad néhány jól mű­ködő társadalmi szervezet, művelődési otthon, szövetkezet; e községekben, városokban a helyi vállalatok is segíthetik 8 fia­talokat. Vajon hivatalosan fordultak-e már a fiatalok ezekhez a szervezetekhez kérvénnyel, kéréssel? Ogy véljük, hogy sok helyen nem. vagy ha Igen, akkor is indulatosan, türelmetlenül. A szervezetek többnyire tanácstalanok, panaszkodnak, kesereg­nek. Ma már az említett intézményeknek, vállalatoknak minde­nütt elég nagy önrendelkezési joguk van. és ha gondjaikat meg­osztanák velük, például a szövetkezet, vezetőivel, bizonyára nem lenne okuk kesergésre. Több helyütt érdeklődtünk, főleg városokban és azt tapasztal­tuk, az ifjúságnak eszébe sem jutott, hogy közösen, kollektíván valamelyik szervezet nevében forduljon kérvénnyel a falu, illetve a város vezetőihez. Hogyan tudjanak problémáinkról, gondjaink­ról, ha mi magunk nem tárjuk fel őket? Németh István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents