Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-09-30 / 39. szám
f FELEKI LASZLÖ Z azzal büszkélkedik, hogy legfeljebb ártott embertársainak, de sohasem untatta őket.-0A tolvaj megbecsüli értékeinket.--0Leginkább az elfogott tettes bánja meg bűnét.-ONem igaz, hogy a megdühödött ember kivetkőzik magából. Ellenkezőleg: valódi lényét adja.-OX hirtelenharagú ember, az indulatszavak embere. V.0Kimüvelt államfők gyülekezete vezesse a világot!-0Minden szülő megérti a fiatalokat, a saját gyermekeit kivéve.-OX hisz a túlvilágban, de minél később óhajt csak találkozni elhunyt szeretettéivel. 0 i I GYŐZÖTT MANUELA A nyugatnémet BRAVO című folyóirat versenyt indított a legközkedveltebb slágerénekesnő címért. Az első helyet, 94 595 szavazattal a nyugatberlini Manuela vitte el. (r.) Mi lesz velem? Idillikus környezet. Naplemente. Őzikék só- hajtozása. (hhehhehhe!) E szókat nem törött krumpli- és dinsztelt gomba-recept bevezetőjének szántam, hanem amolyan igazi tellvér őszi riportnak egy kies halásztanyáről. Szerettem volna felvilágosítást kapni olyan kérdésekre mint: a) igaz-e, hogy a hal nagyothall? b) melyik csatornán lehet a pontyot fogni zavarás nélkül? Am a halászok nem hagytak szóhoz jutni, hanem kérdésekkel ostromoltak: Van-e erre Pa- licsájt hal? Kikövezték-e már a pocsolyát az aluljáró alatt? — Hal felénk sincs, csak halász — feleltem szabatosan —. ami pedig a pocsolyát illeti, már ott a kő, de még várni kő. A legöregebb halász pipáját sem véve ki szájából. köpött. Nem tudtam mire céloz, mindenesetre félrekaptam a lábam. — Oszt akkó, gyün az atom? — recsegte. — Nem tudom, az úton nem találkoztam senkivel. — Ne viccőjön! — dühösködött, szóval és pipával füstölögve. — Iszen, írtam én már drámát is, de azon is csak nevettek. — Majd másképp beszél no, ha térdig járunk a stronciban. Éppen a maguk újságjában olvastam: a világ atomhombatermelése akkora, hogy 1970-ben minden főre esik egy megatonna. — Hála istennek — sóhajtottam megkönnyebbülve —, legalább annak a fejére is esik, aki a mi fejünkre hajítaná. — A bibliában meg van Írva, hogy 2000-ben vége lesz a világnak. — Ugyan kérem, ott az Eufrates áradását is özönvíznek írták meg. Ismerem én az ilyen riportokat. — Szóval, nem hiszi, hogy elpusztulunk? — Sajnálom, hogy ezzel bánatot okozok... — Én meg azt mondom: ide köpjön a képembe, ha öt éven belül nyakunkba nem vágják az atombombát! — No csak, maga túlteljesíti a Bibliát. — De ha úgy lesz, ahogy mondjuk (a biblia meg én), s a Föld szétmegy, mint egy halpuk- kantyú, akkor köphetek én a maga képébe? — Akkor igen. Ebben maradtunk. Azóta én is beálltam az atombombától resz- ketök táborába. Mert mi lesz, ha valamelyik barom csakugyan rátérdel az atomszotyogtató gombra! — Én meg képen-köpésre fogadtam az öregúrral? Na, jól fogok kinézni! A „hamis" sejk és háremhöígye Alfonso von Hohenlohe, Ira von Fürstenberg exférje és legújabb szerelme Barbara von Liechtes- stein sejk és háremhölgy kosztümben jelentek meg egy mulatóban a spanyolországi Costa del Sol tengeri üdülőhelyen. A nyugatnémet „von“-oknak már nem elég a pénz és a kényelem. Szükség van egy kis „Izgalmas“ feltűnésre is. (r) KAREL HÁLA K‘ ’ arrierje az örömök csúcsainak és a csalódások völgyeinek állandó huriámgörbéje. Természete, mentalitása a kedélyes vidámság és a kesernyés önirónia ötvözete. Öröm és csalódás. Anód és katód áram. Vidámság és önirónia. Pozitív és negatív töltés. Az öröm: a „csehszlovák swing-király“ cím, melyet ugyan soha senki hivatalosan ki nem mondott, át nem adott neki. mégis hosszú pályafutásának mindenki által elfogadott, találó jellemzője. A csalódás: a gyér, ritkán kapott hivatalos elismerés, a szűkszavú kritika, a sűrű változások okozta gyakori újrakezdések szakkörökben mindmáig alulértékelt fáradalma. A vidámság; tudja, hogy szereti őt a közönség, nagy számban fogynak lemezei, bárhová látogat — vastapssal fogadják és búcsúztatják, autogramgyűjtők ostromolják. Az önirónia: (kopasz fejére mutat) „Sajnos, gyakran kívül esem a szakemberek érdeklődésének reflektor-1 fényén, így kénytelen vagyok egymagám világítani....“ Öröm és csalódás. Anód és katód áram. Vidámság és önirónia. Pozitív és negativ töltés. úsz éve már — amióta befejezte a konzervatóriumot —, hogy ilyen fura kettősség kíséri karrierjét, belső énjét. Akkoriban azonban még a komoly zenének hódolt: operát énekelt a katonai népművészeti együttesben. Egy évvel később a kar- líni színház tagja, majd rövid egymásutánban Karel Vlach és Karel Krautgärtner zenekarával szerepel. „Ha Vlach mesterrel jő volt együttműködni, akkor Krautgärtner barátommal kiváló volt az összmunka“ vallja még ma is a koronázatlan swing-király. És valóban: repertoárja rendkívül gazdag volt, a klasszikus pop-zenétől a dzsesszig mindent énekelt. Az elégedettség, a megérdemelt befutottság érzete azonban csak nagyon rövid volt: Karel Krautgärtner zenekarát néhány röpke hónappal később feloszlatták. Karel Hála ellenben még most sem csügged. Beáll Miroslav Kefurt zenekarába, ahol énekel és — nagybőgőzik. Keresztül-kasul járja az országot, s ahová nem jut el ekkoriban, azt később Ladislav Bezubka együttesével pótolja. 1965-ben újabb lehetőség, újabb remény csillan: a Staidl testvérek és Karel Gott rábeszélésére az akkor alakuló Apollóba szerződik. A két Staidl érdeme, hogy végre valóban jő számokhoz jut, melyek többségéből közkedvelt slágerek lettek. Csak néhány példa: Hádej Matyldo (Találgass, Matild), Műj kazdodenni piáé (Min-* dennapi sirásom), Múj otcenás (Miatyánkom) stb. Népszerűsége fokról fokra nő... Talán már csak egyetlen lépés kellene a teljes sikerhez és a hivatalos elismeréshez, amikor az Apollo — szétesik!... &s ő ismét válaszúton áll... A prágai Rokokoba hívják, s Karel Hála megy. I smét újra kezd, próbálkozik — ki tudja hányadszor... Az új társulatban a „Filozófiai történet“- ben vállal szerepet és egy egész estét betöltő önálló műsort állít össze. Továbbra is sokat szerepel a rádióban. gyakran hívja lemezfölvételekre a Supraphon is. 1967 óta — az e'őző évektől eltérően — havonta egykét új fölvétellel jelentkezik, megszületik első nagylemeze is, melyen — többek között — a Písen Herode- sova (Herodes éneke). Na sedm strun budu hrát) Hét húron játszom majd), Síf houpací (Hálóhinta) Proc ra- déji nejsem kämen? (Miért nem vagyok inkább kő?) című közkedvelt hitek szerepelnek. Sokaknak úgy tűnik: Karel Hála végre elégedett, elérte célját... A kik ellenben jobban, belső énjét is ismerik, azok tudják: a látszat egyelőre még ezúttal is csal, bár jóllehet, a swing-király „hivatalos megkoronázása" már nincs messze.... (MIKLÓSI)
