Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-09-23 / 38. szám
Gyurek István A Lokomotíva a Slovan elleni villanyfényes mérkőzés félidejében l:0-ás vezetéssel a liga első helyén tanyázott! A II. játékrészben Ján Capkovic megpróbálta azt, amit mint ifista Eusé- biótól látott a csehszlovák-portugál találkozón, a Téglamezőn. Flesar pontosan úgy reagált a lövésre, mint azon az esős napon Schrojff. A félidei kábulat ezzel végétért, maradt az így is nagyon értékes 1 pont. Senki ne vegye szerénytelenségnek a dolgot! A Lokomotíva játékosai józanul gondolkodnak hat forduló után is. Reálisan látják helyzetüket, esélyeiket a további csatában. Ez nyilatkozatukból is kiderül. Több mint egy esztendeje is Gyurek és Módé»- nyilatkozott lapunknak. Ezúttal ismét őket kértük fel, márcsak azért is, mert az Cj Ifjúságot mindketten rendszeresen olvassák. További tervünk van velük, érdekes vállalkozásba kezdünk még az ősszel Ehhez azonban hallanunk kell kérdéseinkre adott válaszaikat. Az eddigi hat mérkőzésen kilenc pontot gyűjtöttetek, nyolc gólt rúgtatok, kettőt kaptatok, veretlenek vagytok, az újságok maholnap „atomhajtású“ gőzmozdonynak nevezik együtteseteket. Nézzük végig, kikkel játszottatok eddig. Ki volt a leggyengébb és legerősebb eddigi ellenfél? GYUREK. MÖDER: A leggyengébb Kladno volt. Rúghattunk volna nyolcat. A pálya eléggé göröngyös volt, kétszer is el- ugrott a kapu előtt a labda. Kladno nem üti meg a liga szintjét. Az első percekben megpróbáltak labda nélkül is rugdalni, Tavasszal egyetlen LOKOMOTÍVA - szurkoló sem vásárol idegcsillapítót? de hamar belátták, hogy erőnlét és egyéb eszközök hiányában az már nem elegendő. A Bohemians és Gottwaldov körülbelül egyformák. Legnagyobb ellenfelünk a Slovan volt, majd a Sparta és a Dukla. Tavasszal á felkészüléstek nem volt a legeszményebb. Mi a helyzet most? GYUREK, MÖDER: Jugoszláviában akartunk erőt gyűjteni, de nem volt egyetlen „normális“ napunk sem. Két hétig zuhogott az eső, nem lehetett edzeni megfelelően. Most viszont itthon készültünk. Az erőnlét körül nincs si hiba! A kéthetes ligaszünet nem hat majd károsan a továbbiakban? Nem estek ki a ritmusból? GYUREK: Reméljük, hogy nem, bár nekem egyénileg az a véleményem, hogy nem használ a pihenő. Ez persze szubjektív vélemény, engem foglalkoztatnak ilyen gondolatok. Továbbra is keményen, gyakran két fázisban edziink, mérkőzéseket játszunk. Aztán itthon fogadjuk a tepliceieket. Jó lenne nyerni. A Lokomotíva eddigi nyolc góljából Móder József egymaga négyet lőtt, azaz pontosan a felét. A góllövő-lista élmezőnyében négy magyar? találunk: Jóskán kívül Móder Lászlót, Szikora Györgyöt és a trencséni Nagy Sándort. Hat mérkőzés, négy gól. Mi az eredményesség magyarázata? MÖDER J.: Több a helyzetünk, mint tavaly, egy-egy mindig beakad. Kladnoban egymagám négyet lőhettem volna! Volt-e szerencsétek az eddigi meccseken? Értékeljétek ki a csapatot! GYUREK, MÖDER: Szerencséről nem beszélhetünk, inkább talán balszerencséről. De ne firtassuk már annyit azt a Slovan—Flesar koprodukciót. A védelmünk, Flesarral az élen, két gólt kapott. Ebben a tekintetben mi vezetjük a tabellát. Ehhez nem kell kommentár. Csapatunk az eddigi hat meccsen öt ízben alkalmazta a védelmi taktikát, tehát alaposan bebizonyította a védelmet, itthon, a Slovan ellen is, és ellentámadásokkal kísérletezett. Fedezetsorunk, vagy ha úgy tetszik, középpályásaink Hric és Psurny. Mindketten alacsonyterme- tűek, az igaz, de annál mozgékonyabbak és fürgébbek. Elöl tulajdonképpen nem is három, hanem csak két csatár van, mi ketten. Nincsenek igazi szélsőink. Ez régi hiányosság nálunk, máig sincs megoldva. Itt vannak a csapatnak problémái. A Lokomotíva anyagilag is olyan feltételeket biztosít játékosainak. mint amilyen előkelő a helyezése? GYUREK, MÖDER: Igen. A Sláviával, Spartával, Slovannal egy szinten mozgunk. A liga tizenhat csapat versenye. Kilenc mérkőzés vár még az őszi idényben a Lokomotívára. Lássuk, milyenek az esélyek: itt vereségre számítunk, idegenben, szintén dön- kell, kikaphatunk. Zsol- náluk. Eperjest Kassán jjgÄfe Trnavával idegenben mfrkőzí A VSS ellen döntetlent, az Inter e! tétlent várunk. Trejicsénlje UJazn nával viszont pont« akarunl fogadjuk, Teplicét szintúgy. IVyerni szeretnénk. A Slávia itthon is kemény dió lesz, de azért le kellene győzni. Ostraván el lehet talán lopni egy pontocskát. Ez összesen tizenhét pont. Ha tavasszal is így szerepel a Lokomotíva, harmincnégy pontot gyűjthet össze az idény végére, az pedig előkelő helyezést jelentene. Ezek szerint megérjük azt, hogy 1970 tavaszán sokkal kevesebb idegcsillapítót vásárolnak a Lokomotíva szurkolók, mint az előző évek során ugyanebben az időszakban? BATTA GYÖRGY Móder József Berenhaut Róbert és Kolár Péter felvétele rnnm ■m MARGITA JÁNOS a^világhírű rendezvény szervezőbizottságának elnöke. Ne sorol juk most kategóriákba a maraton létrehozásán évről-évre serényen fáradozókat, és ne hangoztassuk, hogy Margita János a legfontosabb láncszem, ő maga sem venné szívesen. Mindenesetre kérdezzük meg, miképp jutott ebbe a funkcióba? — Hosszú éveken át a Pesti úton laktunk. (A Pesti útat ma a „Trieda Ceskoslovenskej ar- mády“ néven ismerik.) Itt a házunk előtt futottak a maratoni futók. Gyermek voltam még, s a maraton napján bekopogtattam Kollár úrhoz, a szomszédunkhoz, és kölcsönkértem a biciklijét. Kerékpáron követtem a versenyzőket, a rajttól a stadionig. Sajnos, oda nem tudtam bejutni. Pedig érdekelt volna például, hogyan futja utolsó métereit az argentin Zabala. Az emlékekkel felvértezve kezdtem dolgozni mint sportfunkcionárius, s így kerültem a maratont szervezők közé 1947-ben. Bukovszky Béla bácsi, a maraton „atyja“, először bemondói feladatokkal bízott meg. Én közöltem a közönséggel a legfontosabb tudnivalókat. Később a propagációs . csoportot vezettem, majd 1961-től én kerültem a szervezőbizottság élére. A maraton életem egy részévé lett, szeretem a hangulatát, a rendezésben serénykedő embereket, s főleg a gondolatot, melynek jegyében évről évre összegyűlnek a futók: békében és boldogságban élni. Margita Jánost halljuk, kérdéseinkre személyében a legilletékesebb válaszol. Mostanában előszeretettel emlegetik, hogy a világ leghíresebb és legnagyobb maratoni versenyeit Bostonban és Kassán rendezik. Legyünk őszinték és szögezzük le: ez az állítás nem felel meg teljesen a valóságnak. Japán közreműködésnek köszönhető, hogy ez az atlétikai szám népszerű és rangos lett az utóbbi években. A maratoni versenyek színvonala is jócskán emelkedett a japánok jóvoltából. A japánok kihasználják fiataljaik érdeklődését és igen sok versenyt rendeznek. Legismertebb versenyük a fukuokai. Ezt az ASAHI nevű lap patronálja. Nem korlátozzák az indulók számát semmilyen megszorítással, a szó szoros értelmében tömegverseny. Különlegessége, hogy a tengerparton egy irányban futnak a versenyzők, kellemes szellő frissíti a levegőt, ideálisak a feltételek és így nem véletlen, hogy Japánban kiváló időket érnek el a futók ezen a távon. Nagy és a világ egyik legrégibb maratoni versenye a bostoni. Több mint ezer amerikai futó vesz rajta részt, sajnos európai csak igen kevés. Nagy érdeklődésnek örvend, a statisztikai adatok szerint egymillió ember nézi végig a ma- ratonfutók hősies küzdelmét. Az utóbbi időben Európában is megszaporodtak a maratoni versenyek. A hagyományos angliai, Windsorbol Chiswiekbe tartó, „gyors maratonnak“ titulált rendezvényen kívül ismert még a klasszikus környezetben rendezett, Maratontól Athénig terjedő táv, valamint a kétévenként a hollandiai Enschedben megrendezett verseny és a szegedi tusa. E versenyek mindegyikének sajátos varázsa van. Tapasztalataim alapján jelenthetem ki: a kassai maraton különleges légkörét a közönség rendkívüli szívélyessége, a versenyzőkkel való példás törődés alakítják ki. Bár a Kassa-színai útvonal nem nyújt különösebb élményt a futóknak, a vidék errefelé elég egyhangú, azt azonban mindenki elismeri, hogy szabályos és klasszikus az útvonal. Az utóbbi időben ugyanis fokozatosan törekszik a rendezőség arra, hogy a versenyzők optimális körülmények között, a lehető legjobb időt érhessék el. Például van egy köralakú pályarész is, hasonlóan, mint Karl Marx Stadtban, ahol kellemes környezetben, ligetben futnak 1,5 km-es köröket a futók. Ezzel magyarázható, hogy kiváló időket érnek el, Kassán A KASSAI arra törekszünk, hogy a klasz- szikus maratoni táv jellegét megtartva, minél jobb futók részvételével teremtsünk rangos versenyt. Véleményünk szerint nem a résztvevők mennyisége, hanem a küzdelem minősege a döntő, ezi korlátozzuk az indulók szán határszint-megszorításokkal. Jövőre viszont kivételt e gedélyezünk. Már most me tettük az előkészületeket a j bileumi, negyvenedik évfolyi előkészítésére. Valamennyi csehszlovák versenyző rajthoz állhat, ezzel dokumentáljuk majd, hogy ők is lényegesen hozzájárulnak ahhoz, ami ma a kassai maratont jellemzi: a hírhez, a rang kivívásához. Nem csoda, hogy már most szervezzük a jövő évi, jubileumi évfolyamot. Célunk a minél nagyobb, rangosabb, verseny megszervezése. Már most levelezünk a világ legjobb ma- ratonfutójával, az ausztrál Claytonnal. Az idén sajnos nem vehet részt versenyünkön, de jövőre megígérte. A negyvenedik évfolyam fölötti gyámkodást a Városi Nemzeti Bizottság vállalta. A Városi Nemzeti Bizottságon kívül hatékonyan támogatnak a Keletszlovákiai Vasművek, valamint a kassai és környékbeli üzemek. A díjak felajánlásakor egyre gyakrabban találkozunk a kormány tagjainak nevével, ami csak azt igazolja, hogy az érdeklődés országos méretű. A szervezés egész éven át folyik. Állandó jellegű csoportjaink vannak, ezek egész éven át dolgoznak. A legfelelősségteljesebb feladata a ver-' seny igazgatóságának és a szervezőbizottság titkárának van, együttműködésük hosszú- lejáratú és rendszeres. Csak a verseny előtti napokban kapcsolódnak az előkészítésbe és a szervezésbe mások is, önkéntesek, a hadsereg és a rendőrség tagjai. Évek folyamán nagyon jó, baráti kapcsolatok alakultak ki a maraton szervezői között. Külföldi kapcsolataink példásak. Rendszeresen találkozunk például az enschedi és szegedi maraton szervezőivel. Ezeknek az összejöveteleknek a személyes baráti kapcsolatokon túl, fontos jelentőségük van, mert a jó együttműködés eredménye, hogy igyekszünk a legrangosabb versenyzőket egymásnak biztosítani. Barátaink és segítőink közé tartozik pl, a londoni Yerrow, az enschedi Heupers, a szegedi Wiener és a bécsi Pícha. Az utóbbi versenyzőivel az idén .már huszadszor jön a kassai maraton- ra. A szervezőbizottság aranyéremmel tünteti ki őt. (Következő számunkban folytatjuk) Az Gj Ifjúság sportrovatának AUTOGRAM - MÚZEUMA: ■ ' ' ••
