Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-09-09 / 36. szám

4 rf ifjúság A táplizó óreg gátat halász bemutat]a mesterségét. Tóth Mihály felv. .akis­hal IS HAL“ Azt mondják — gútai halá­szok már legalább egy évti­zeddel korábban léteztek, mint maga a település — Gúta. Tu­lajdonképpen ők alapították azt az icipici Gútát, mely hosszú évszázadok folyamán az ország legnagyobb falujává nőtte ki magát. Igaz — ma már város. Egykor a lakosság nagyrésze halászatból élt — meséli Szépe Pál, a Horgászszövetség elnö­ke. Aztán szaporodni kezdtek a Vágón a vízimalmok, s eljött az az idő is, amikor egyszerre ötvennél is több díszítette a vizet. Aki emlékezik még rá — nem felejti el soha, s ha be­szél róla, bizony meghatódik, s szíve legmélyén ismét zsá­koló molnárlegény szeretne lenni. — Mert azok voltak ám a szép idők. Eredj lányom hozd csak ki azt a nagyított fény­képet a szekrény tetejéről. Majd meglátja, — mondja büszkén az ember. Halpapri­kást keverget, kóstolgat, fú- szerezget egy kondérban, kinn a parton, ott ahol a Vág és a Kis-Duna összefolyik. Ha­lászverseny van Gútán. Negyvenhét halász őrzi bot­jait, várja a fogást. Ebből há­rom megállás nélkül dolgozik, emelgeti ki a tenyérni kesze­gek „kitudjahányadikját." A nézők is e köré a három em­ber köré csoportosulnak, s mintha karnagy intené be őket, percenként egyszerre fel-fel- szisszennek, mert az a bizo­nyos három halász két perc a- latt három, vagy négy kesze­get is kirántott a vízből. — Tavaly is ők nyerték — mondoqatiák — az idén is biz­tosan övék lesz a pálma. — Mert beetettek, jól bee­tettek. Ezt bizony nem értem, mi az. hogy beetettek. Hagyom hát. hogy az egyik lelkes öreg gútai halász megmagyarázza. — Hát kukoricadarával, lát­ja, hogy szórják? — Azt látom, de hát min­denki szórja, és mégis csak két három halat fogtak egész délelőtt... — Igenám, csakhogy ők sze­rencsések, mert sikerül a ha­lakat erre a három helyre csa- loqatniok, itt aztán nem ne­héz a fogás. — A csalétek állandó, ez hogy lehet? — Azt kérem úgy kell rá- fúzni a horogra, hogy a hal ne tudja leenni. Nem akármi­lyen csalétek az. — Hát? — Az ember beköpeti a nyershúst a legyekkel, aztán a peték mozogni kezdenek, majd beszórjuk fűrészporral, aztán hónapokon belül olyan húsnyű- vek nőnek belőlük, hogy még a tengerből is felcsalogatnák a halakat. Mindenki ezzel hor­gászik, de hát a beetetés az sokat számít. A kislány visszatér a fény­képpel. A régi gútai híd alatt, a- melynek helyén most új híd íveli át a Vágót — hét vízi­malom áll. Kedves, jó kép, ténvlea megteremti bennem a régi idők számomra ismeret­len hangulatát. — Ez volt a mienk — mond­ja a fehérkötényes ember, aki a halpaprikást főzi -- ez itt a hídpillér mögött. Ebből ké­rem valamikor három-négy család jómódúan megélhetett. Megkóstoltatja velem a pap­rikást, mielőtt meglepetésemre a liter bort beleöntené a nagy kondérba. Dícsérgetem, mert ténvlea finom. — Mőnárgyerek voltam én is kérem. Ahogy a mázsánál is nehezebb zsákot vállracsap­tuk, úgy halpaprikást, halász­lét is megtanultunk főzni. Per­sze halászni is. írja csak nyu­godtan halászversenynek, még ha most horgásznak is. Mert horgásznak ugy-e, csakhogy ezek nagyrésze halász, régi gútai halász, akik ezt nem­csak mint szenvedélyt örököl­ték, hanem mint munkát is, mint kenyérkeresetet is becs­ben tartják. Rengeteg nagy halat fogtak ki már a gútai halászok. A félmázsásoknak számát se tudják. Valahányan a Horgász-szö­vetség hagjai. Igaz akadnak potyázók is, de ezek rendsze­rint nem gútaiak, a környező falvakból, meg Komáromból valók. Beszélgettem a gútai Hor­gász-szövetség két ellenőrével is. Molnár Gyulával és Szabó Gézával. — Bizony, vannak akik nagy­ban csinálják, motorcsónakkal orvhalásznak. Előfordult már, hogy fejszét emelt rám az e- gyik, mert az engedélyét kér­tem. Aztán véget ért a verseny. Tényleg az a bizonyos három ember vitte el a pálmát, ahogy azt a többiek — reálisan per­sze, meg is jósolták. A halpaprikás kitűnő volt. Mesteri szakácskéz főzte. Este másnapig tartó mulat­ság következett. Reggelig ün­nepeltek a gútai halászok, szép ünnepség volt. (keszeli) ■■MMOT ■HMMHMHI VMMÉfltMI INCHEBA 69 A Vegyipari Minisztérium kezdeményezésére a Chemapo! és a csehszlovákiai vegyi vállalatok igazgatóságai 1967-ben Pozsonyban megrendez­ték az első országos vegyészeti kiállítást. 1968- ban sor került a második ilyen jellegű kiállí­tásra. 'Annak ellenére, hogy külföldi résztvevők nélkül szervezték meg, a kiállításnak nagy vissz­hangja volt nemcsak a szocialista államok kö­rében, de Európa-szerte. 1969-ben a kiállítás nagyvásár és nemzetközi jelleget kapott. Az Incheba 69 vasárnap zárta kapuit. 71 csehszlovák vállalat és Európa 14 országából 46 külföldi cég vett részt a vásáron, amely ez évben inkább üzleti célokat tartott szem előtt. A külföldi országok közül legna­gyobb területen — 224 négyzetméter — az an­gol ICI Plant Protection cég mutatta be gyárt­mányait. Több üzletkötésre került sor még a vásár megnyitása előtt. Például a Középszlová­kiai Konzervgyár liptómiklósi részlege már elő­re megvásárolta a svájci Franz Baumann cég Remopaek csomagológépét. A hat magyar cég expozéja — Chemolim- pex, Medimpex, MOM, Minerveimpex, Chemo- komplex, Lampart — inkább a szakembereket érdekelték. De kíváncsiskodókban itt sem volt hiány. Főleg a Medimpex vállalat — amely gyógyszerek gyártásával foglalkozik — képvi­selőitől kértek sokan információt. Úgy látszik, az emberek mindennél jobban féltik az egész­ségüket... De a legnagyobb érdeklődés mégis csak azon vállalatok és cégek Iránt volt, amelyek koz­metikai cikkeket hoztak a vásárra. Már az első napokban nagy volt az érdeklődés a Slovako- farma új győgykozmetikai szerei Iránt. A szovjet cirkuszmüvészetet az egész világ ismeri és elismeri. Arnold Grigorievics Ar­nold neve sem ismeretlen, hiszen már évti­zedekkel korábban összeforrt a szovjet cir­kusz kiemelkedő teljesítményeivel. Ö a Szov­jet Jégcirkusz megteremtője, ő a rendezője < annak a szuper-produkciónak is, amely szep­tember harmadikén kezdte el vendégszereplé­sét Pozsonyban. Huszonnegyedikéig marad­nak, utána Prága következik. Sajnos, több vá­rosban szinte lehetetlen a vendégszereplés, mivel a költözködés óriási erőt igényel, óriási munkát. El tudom képzelni. Számomra azonban a munka oroszlánrésze mégis az, amit a közönség a jégen — pro- jdukciőként láthat. Csodálatos. A plakátok azt (hirdetik — egyedülálló az egész világon. Nem vitás. Jégcirkuszt még sehol sem csináltak. Van jég-balett, jégrevű, de ilyent csak tőlük láthatunk. E kettőnek olyan szerencsés ötvö­zete ötvöződik a szovjet cirkusztnűvészet év­százados hagyományaival, hogy szemnek és 'idegrendszernek képes vérfagyasztó, de egy­ben gyönyörködtető élményt nyújtani. Táncosok korcsolyában, zsonglőrök korcso­lyában, artisták korcsolyában, bohócok, med- ;vék — ugyancsak korcsolyában. V Látni kell — mert tényleg egyedülálló az iegész világon. Es nincs igazuk azoknak, akik a cirkuszt nem tekintik művészetnek. Mert művészet. És a Szovjet Jégcirkusz produkció­ja több annál, ami a klasszikus cirkuszművé­szetből megmaradt művészetnek. -k­Ponomarjova és Jakoljev — az együttes szó­listái Akrobatika az ugrósodronyon — Popova, Jams- osikova, Janovszkij, Makarov és Bikov A Slovakofarma (Hlohovec) néhány éve fog­lalkozik győgykozmetikai cikkek gyártásával. Legnagyobb sikere a Gelée Royal márkát viselő gyártmányuknak van. A' Gelée Royal regenerációs, védő, univerzális' vagy napozó krém. illetve köröm-regenerátor, a- mely értékes méhpempőt tartalmaz. Ennek gyógy- hatása a kozmetikában világszerte ismert. Csak­nem minden nő használhatja, korra és az arc­bőr különbözőségére való tekintet nélkül. Ked-i vezően hat az arc vérkeringésére, finomítja a bőrt és felfrissíti az öregedő, ráncosodó arcot. Az érdeklődés főleg a nők részéről volt nagy, de szeretném még egy Slovakofarma gyártmány­ra felhívni olvasóink figyelmét: Erilex Spofa, így hívják a legújabb fluortartalmú fogkrémet, amelyet drogériáinkban sajnos még nem árusí­tanak. A 85 grammos tubus legalább háromszo­rosa a megszokott nagyságú fogkrémnek és 8 koronába kerül. Már a csomagolása is exkluzív. Ezt azért hangsúlyozom, mert a csomagolási technikának a vásáron szinte „egy egész pa­vilont szenteltek“. Itt főleg külföldi cégek mu­tatták be azt, amire nálunk eddig nem sok gondot fordítottak. Az áru ugyanaz, de a cso­magolás! Még egy gombostűt is csodálatos kis zacskóba dugnak. Szinte nem lehet ellenállni semminek sem. Műanyagok tarka skálája, csodá­latos színek és formák, ötletesség! Jól kell i- gyekeznünk, hogy ezen a téren elérjük az eu­rópai színvonalat. ■ ■; Dr. Jirí Stych: Két nézet viaskodik immár évek óta: az egyik szer int a gyerekeknek ilyen és hasonló történeteket nem szabadna a kezükbe adni (s ha néha-néha ennek ellen éré is közlök néhányat, megindul ellenem a névtelen levelek inváziója), a másik pedig, s ezt vallom magam is, hogv a felnövekvő ifjúságnak sem árthat, ha meg­tud valamit az élet árnyékosabb oldaláról is. Tanulsá gul — mindenki számára. A szerelemről és a gyengébb nemről annyi szépet, gyönyörűt összeírtak már. Most is erről lesz szó, csak a kevésbé szép oldalát mutatjuk be. Azokat az oldalait, amelyekkel általában a bíróságokon és az ügyvédi iro­dákban találkozgatunk. Hogy miért? Okulásul! Okulásul minden férfi, minden nő és minden fiatal számára. 1. A becsapott vőlegény Frantík beleszeretett egy lányon. Ami azt illeti, Franta VodiSka talán már régebben is beleszeretett volna valakibe, de nem valami sok al­kalma, lehetősége volt rá. A szövetkezetben dolgozik mint kőműves és az ilyen falusi gyerekeknek sokkal nehezebb a dolguk ezen a téren, mint a városi fiata­loknak. A lány akibe beleszeretett, a járási székhely város­kájában lakott, a híre nem volt valami jó, de az ilyen dolgok a házasságban elsimulnak. A templomba már vajmi kevesen járnak és a nász­éjszakák titka régen nem titok már, mint ahogy a za­rándoklat se zarándoklat, a keresztelő se keresztelő és a válás se valami borzalmas dolog már. Amikor EliSka megvallotta neki az édes titkot, Fran­tík ugyancsak megörült, büszkeség szállta meg, meg­állapította a lakodalom időpontját, házassági értesítő­ket nyomatott, vett egy házat és hozzákezdett a csi- nositgatásához, hogy a lakodalom után mindjárt a sa­játjukba költözhessenek. Egyszóval Frantík becsületes ember volt. Az anya kiválasztotta a disznót, amelyiket majd le­vágják és ugyancsak hizlalta a libákat. Tizennégy nappal a lakodalom előtt azonban Eliäka csak úgy mellékesen megjegyezte Frantiseknek, hogy nem szereti, és hogy nem akar a felesége lenni és mielőtt még a megdöbbent Frantík magához tért vol­na, felült egy ismeretlen férfi motorbiciklijére és azzal elporzott. A szomszédasszonyok, akik a sok krimi-film hatására hatalmas elméleti tudással bírnak, megállapították ugyan a férfi nevét és azt is, hogy Eliskg már jóval előbb is ismerte, de azt, hogy hová és hogy miért tűnt el EliSka, nekik se sikerült kinyomozniok. Különben is a szomorú Frantíknak ez úgyse adta vissza a menyasszonyát. Jónéhány hónapot bánkódott. És amikor már éppen kezdte feledni szomorúságát, volt menyasszonyának az új lakhelyére is fény derült. A chebi járásbíróságtól jött ugyanis egy leirat, amely­ben Frantiseket fölkérték, hogy ismerje eV az apasá­got, mert szép és egészséges lánya született. Frantík berohant a jogi tanácsadóba megkérdezni, hogy most aztán mit csináljon. — Tudja — mondta neki BeneS doktor —, az egész megfontolandó. Egy nő ugyanis tizennégy nappal az esküvője előtt, ugyanakkor az ötödik hónapban rend­szerint nem szökik meg a férfitől. Én még ilyen eset­te! nem találkoztam a praxisomban. Megpróbáljuk elu­tasítani az anosági keresetet és majd meglátjuk... így is történt Csakhogy Eliská a bíróságon kitartott állítása mel­lett hogy a gyerek a Frantiké, és Frantík viszont nem tagadhatta le. hogy abban a bizonyos inkriminált idő­szakban nem élte volna át Eliskával a nászéjszaka örö­meit. Mit lehet itt tenni? Az ügyvéd vérvizsgálatot javasolt, bírósági szakértőt kért és mindazt, ami ilyen és hasonló esetekben szo­kásos. De már másnap beállított Frantík a védőügyvédje után, hogy 6 meggondolta a dolgot, és arra kérte, hogy szüntesse be a további vizsgálatot. — Nézze — mond­ta neki —, az egész rengeteg pénzbe kerül, én még most vettem meg a házat, úgy hogy nincs rá se pén­zem, se idegem. — De ember — magyarázta neki az ügyvéd —, ne­kem az egészből semmi hasznom, én is csak alkalma­zott vagyok. De ha már tizennyolc éven át egy Volga árát kell kifizetnie, akkor legalább már az kéne, hogy érdekelje, hogy az a gyerek valóban a magáé-e. Kü­lönben egész életét megmérgezi a bizonytalanság. Az az ötezer korona, amibe az apaság megállapítása ke­rülne, megnyugtatná. És az ember nyugalma megér ennyit De Frantík nem akarta, ötezer korona mégiscsak sok pénz, és aztán ráadásul még az az örökös mászkálás a bíróságokra, az nem neki való. Inkább fizeti a gye­rektartást, csakhogy már végre nyugalma legyen. Valamiféle ügyvédi megérzés, vagy becsületesség, nevezzük bárminek is, Bene§ doktort nem hagyta nyu­godni. így aztán az apaság megállapítására vonatkozó intézkedéseket nem vonta vissza. És jól tette! Ugyanis már az első vérvizsgálat Frantisek Vodiö- kát, mint apát, kizárta. Az ellenőrző vizsgálat is ha­sonló eredménnyel végződött. Úgyhogy további bírósági procedúrára, szakértői igénybevételre nem is volt szük­ség. Az apa ugyanis nem volt senki más, mint az a férfi, aki EliSkát a motorbiciklin Cheb városába repítette. (-tó-) Következik: Eman a traktoros

Next

/
Thumbnails
Contents