Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-09-09 / 36. szám
2 irvwr B@eményrgOttfr Szeptember 9: 1437-ben Prágában az Óváros-téren ezen a napon végezték ki 52 harcostársával együtt Ján Rohác híres huszita vezért. 1828-ban született Lev Nyikolajevics Tolsztoj, nagy orosz írö. 1887- ben született Steiner Gábor, a szlovák kommunista mozgalom kimagasló al ik1a. Szeptember 10: 1890-bén született Franz Werfel, német humanista író. 1898-ban halt meg Stephan Mallarmé, francia költő. ;i Szeptember 11: ]?16-ban született Kari Zeiss, német optikus. Szeptember 12: 1764-ben halt meg Jean Philipe Rameau, francia zeneszerző. 1897-ben született Irene Joliot-Curle, francia kutató, a rádioaktiv sugárzás eqytk felfedezője. Szeptember 13: .1872 ben halt meg Ludwig Feuerbach, nagy német materialista filozófus. Szeptember 14: 1325-ben halt meg Dante Alighieri, az Isteni színjáték alkotója. 1969. szeptember 2-tól az ország magyarlakta járásaiban tartózkodik a Vörös csillag érdemrenddel kitüntetett Magyar Néphadsereg művészegyüttese. Pozsonyban 1969. szeptember 11-én lép fel. 1969. szeptember 6—7-én a komáromi járás SZGYISZT-a és MIJT-ok Paton közös kétnapos munkaülést tartottak. 1969. szeptember 10—12—13 -14-én a galántai járás S1RE- TA járási bizottsága és a Magyar Ifjúság Járási Tanácsa vetélkedővel egybekötött szemináriumot tart Szereden. 1969. szeptember 12-én ünnepi beszédet mond a Carlton szálló éttermében Dobos László nemzetiségi miniszter, f. Bolgár Népköztársaság fclszauadu- iásának 25. évfordulója alkalmából, 1969. szeptember 13-án a sző- gyéni szövetkezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmával közös ünnepségen találkoznak Szőgyénben a nádudvari Vörös Csillag termelőszövetkezet képviselői és a szőgyéni szövetkezet tagjai. Az egésznapos ünnepségen résztvesz Dobos László nemzetiséq: miniszter. \Um szainiinjiban Csalt az anyu meg ne tudja — Zácsek Erzsébet riportja Keszeli Ferenc beszámolója a brünni nagyvásárról A nemzeti Bizottságok és az ifjúsági klubok ksDCSolaiairél — Németh István összeállítása Hollandiában jártam — Mestan Katalin útijegyzete II. A szerelem buktatói őszi divattudósítás Veronika válaszol Szeptember 15: 1867-ben született Peter Bezrué, cseh költő. 'aamaBmawam Szlovákia Gyermek- és Ifjúsági Szervezetei Társulásának lapja ® Megjelenik minden kedden © Kiadja a SMENA kiadóvállalata © Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praiská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiők 30 @ Főszerkesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztőhelvettes és kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÁ- GY! LAJOS. Riporterek: ZÁCSEK ERZSÉBET, KESZFLI FERENC, NÉMETH ISTVÁN, kelet-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovatvezetője: HORVÁTH RUDOLF, Grafikai szerkesztő: GYURÁK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaólarne 01 © Előfizetési díj egész évre 52.— Kis, fél évre 26.— Kis, negyedévre 13.— Kis © Terjeszti a Posta Hlr- lapszolgálata, előfizethető minden postakézbesltőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza © A lapot külföldre a PNS Ostredná expe- dlcla tlaíe, Bratislava, Gott» waldovo nám. ó. 48 útján le» hat megrendelni. Jó hangulat uralkodott a terebesi járás Magyar Ifjúsági Tanácsa által rendezett szemináriumon. Ideálok és a valóság Az V. NYIT visszhangjáról és más egyébről Végre! A Nyári Ifjúsági Találkozó elfoglalta az őt megillető helyet a csehszlovákiai magyar fiatalok mozgalmában. Ennek a megállapításnak szól a rövid felkiáltás írásom legelején. Persze, a hangsúlyon múlik, hogy milyen értelmet kap ez a szócska. Ügy is ki lehet ejteni, hogy az embernek keserű marad a szájíze. Az ilyen keserű szájízt kölcsönző hangnemmel a kéméndi NYIT kapcsán többször találkozhattunk — akár az Üj Ifjúság hasábjain. akár személyes beszélgetések során. Az én hangsúlyom azonban nem ilyen borúlátó hangulatot fejez ki, inkább határozott, örömteli optimizmust. Nem ezt akartuk tulajdonképpen? Nem arról ábrándozott az eddigi NYIT-ek után a maroknyi magyar fiatal, hogy milyen jó lenne, ha a magyar fiatalok tömegesen vennének részt a NYIT-en, ha felfigyelnének ránk szlovák körökben is, ha pénzt kapnánk a táborozásra stb. ... — Erről ábrándozva mondtuk, hogy az lesz az igazi ha mindez megvalósul. S ime legfőbb álmaink megvalósultak. A kéméndi NYIT-en a részvétel tömeges volt — négyszáz táborozó esetében ezt bátran mondhatjuk. A Csehszlovák Televízió riportban, a Csehszlovák Sajtóiroda és a szlovák lapok hírekben számoltak be a táborozásról. Továbbá, még a magyarországi lapok is tudósították olvasóikat a NYIT-ről, Sőt, mi több, a Jugoszláviában magyar nyelven megjelenő Dolgozók c. szakszervezeti lap is terjedelmes írást közölt a kéméndi táborozásról. Ott voltak a táborban a szlovák ifjúsági szervezetek elnökei, élükön a SZGYISZT elnökével, aki egyben az SZLKP KB elnökségének tagja, jelen volt a SZNT álelnöke, a szlovák kormány minisztere és más közéleti személyiségek. — Ezek után azt kérdezem, hány olyan ifjúsági táborozás van évente ebben az országban, amelyen ennyi fontos személyiség megjelenik, amelyről a televízió riportban számol be? Bizony^nem sok. Ezt csak azért írtam így, mert nem vagyok benne biztos, hogy a tudtomon kívül nincs-e valahol. Pillanatnyilag azonban nem jut eszembe egy sem, akár a cseh, akár a szlovák ifjúsági mozgalmat veszem alapul. (Most pedig soroljuk fel így zárójelben azokat a tényeket, amelyek, a tavalyi NYIT visszhangját képezték: A szlovák lapok és a közvélemény közömbös maradt a NYIT iránt. S így tettek az ifjúsági vezetők is. Csupán a Smena méltatta a táborozást egy gunyoros hírfricska erejéig. Igaz. a jugoszláviai Üj Szimpozion írt rólunk; és meglátogatta a tábort a Csemadok KB elnöke, s eljöttek a volt sarlósok. Ez volt minden. Az ezt megelőző évekbe« publicitás terén még rosszabb volt a helyzet.) Aki tehát a táborozás társadalmi jelentőségét hiányolja, annak a fenti tények megfelelő választ adnak. Bárhogy nézzük is. mégiscsak szinte közép-európai szinten (legalábbis a magyar etnikai területen) tudomást vesznek a csehszlovákiai magyar fiatalokról. Tudják rólunk, hogy évente táborozunk. hogy kulturált körülmények között nyaralunk, vitatkozunk. Tudják, hogy van számos magyar fiatal Csehszlovákiában, tudják, hogy vannak klubjaink, vannak tehetséges költőink, képzőművészeink, újságíróink stb. Egyszóval tudják, hogy létünk nem csupán fizikai, hanem szellemi életünk is van. Állítom, hogy táborozásaink kulturáltságban nemcsak elérik, de többnyire felül is múlják a hasonló igazi összejövetelek színvonalát. A ma divatos — hosszú hajú. krónikusan mosdatlan fiatalok céltalan nyári kóborlásánál mindenesetre sokkal szolidabb, sokkal rendezettebb összejövetel a NYIT, illetve a kettőt össze sem lehet hasonlítani. Röviden talán így fogalmazható meg a NYIT külső hatása. S talán az sem véletlen, hogy négyszáz fiatal fordult meg a táborban, bizonysága ez a táborozás vonzóerejének a magyar fiatalok körében. S ha a vonzóerő összetevőit keresve csupán azt állapítjuk meg, hogy a négyszáz magyar fiatalt csak a nemzetiségi h óva tart ozásból eredő sorsközösségi tudat vezérelte a NYIT-re, akkor is eredményekről beszélhetünk. De bizonyára a legtöbb esetben nem maradhatunk meg ennél az egyszerű képletnél. Érdekes eredményeket hozhatna egy alapos szociológiai kutatás, amelynek alanyai maguk a táborozok lennének. Jó, jó, mondhatja valaki ezek után! De mit nyújt a résztvevőknek a táborozás szellemileg? Milyen Ülésezett a MIKT elnöksége A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának elnöksége 1969. augusztus 28-án tartotta ülését, melyen megtárgyalta a MIKI munkájával kapcsolatos teendőket és a magyar ifjúsági klubmozgalom jelenlegi helyzetét. Értékelte az V. Nyári Ifjúsági Találkozót, melyről az Cj Ifjúságban részletes közlemény jelenik meg. A MIKT elnöksége többek között foglalkozott egy középiskolások számára rendezendő tudományos vetélkedővel, melybe szeretnék bevonni az ország összes magyar általános műveltséget nyújtó és szak-középiskoláját. Ezen kívül az elnökség az előzetes munkaterv alapján a klubvezetők számára négy iskolázást hagyott jóvá. Az elnökség egyetértett a járási és központi aktivisták hálózatának kiépítésével, melynek feladata, hogy az egyes klubok munkáját segítse. A MIKT elnöksége tehát felhívja az ifjúsági klubok figyelmét, hogy járásukban közösen a Magyar Ifjúság Járási Tanácsaival már szeptember végén lássanak hozzá az aktivisták hálózatának kiépítéséhez. Az elnökség megemlékezett a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójáról Is. a rend, a rendszer a táborban? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni Németh István az Üj Ifjúság 1969. 30.-34. számaiban megjelent írásaiban. Előre bocsátom, hogy a Németh István által említett hiányosságok, hibák, létezését a táborozás körül egyáltalán nem vonom kétségbe. Azzal az összképpel azonban, ami a kéméndi NYIT-ről az olvasóban Németh írásai nyomán kialakult, semmiképpen sem tudok egyetérteni. Előre kell még bocsátanom azt is hogy semmi okom sincs kételkedni Németh István bírálatainak jószándékában. De nem értek egyet az összképpel. Abbót indulok ki. hogy Németh terjedelmes Írásaival szemben jogosan támasztható a teljesség, a problémákat egészében átfogó igény. Ezt az i- gényt Némethnek sajnos nem sikerült kielégítenie. Az V. NYIT-ről egyoldalú, torz, nem objektív képet nyújtott írásaiban. A táborozáson előfordult hibák és szervezési hiányosságok halmazát gyűjtötte csupán össze (létezésüket, mint már mondottam, nem vonom kétségbe). F.lfeledkezett azonban a pozitívumok Icszögezéséről. Főleg azért nem sikerült reális képet alkotni a NYIT-ről, mert elemzéseiben mellőzte a körülmények, objektív adottságok vizsgálatát. Anélkül, hogy kimondta volna, mégis érezhető írásain, hogy egy elképzelt, ideális tábor, ideális táborozókkal volt a mércéje. Ez a módszer sajnos mindig tévútra ve- 7.et. Vegyünk csak egy példát: Állítom, hogy az idei NYIT szellemi színvonala nem maradt alatta az előzőeknek. Azért merem ezt állítani, mert az idei NYIT-en lényegében ugyanazok vettek részt, akik az előzőkön. Most azonban a törzsgárd íhoz számos új táborozó csatlakozott. A szervezést lényegében szintén ugyanazok végezték, akik eddig (Duka Zólyomi Árpád, Kiss M„ Nagy E., Duray stb.) — amíg az eddigi táborok kevesebb létszámú lelkes törzsgárdája kompakt közösséget alkotott, szinte egyszerre mozdult vezényszó nélkül, addig a most megnövekedett létszámú, nagyrészt tapasztalatlan táborozóból álló tábor a szervezőgárdát nem várt, megoldhatatlan feladatok elé állította. Ennyi volt az egész ezért még nem kell a harangokat félreverni. Jövőre a szervezők az idei tapasztalatok birtokában bizonyára jobban felkészülnek. Ez a példa és Írásom első része bizonyltja, hogy mindjárt másképpen alakul az összkép, ha a dolgokat nem választjuk külön egymástól. Azonban még valamit el kell mondanunk. Ahhoz, hogy objektív képet alkothassunk, olyan nagy és összetett akcióról, mint a NYIT, nem szabad figyelmen kívül hagyni a következő kritériumnak számító objektív adottságokat: Korlátolt lehetőségeink (sajnos), fizikai és szellemi adottságaink, a magyar fiatalok széles rétegeinek az igénye. — Tehát, ha valami nem sikerült, rosszul sikerült, vagy nem valósult meg, az többnyire azért volt, mert nem volt rá mód. vagy nem volt hozzá elég akarat és erő, vagy egyszerűen nem volt rá igény. Nézzünk végre józanul szembe a valósággal: Ez a mi csehszlovákiai magyar valóságunk. Ezen a szinten vagyunk, amit a NYIT-en és más tömeges rendezvényünkön látunk. Nem tragédia ez, csak egy állapot, amit nem szabad ideális, valóságtól elvonatkoztatott elképzelésekkel szembeállítani, mert akkor valóban tragédiának fog tűnni. Igyekezzünk, hogy életkörülményeinket, magunkat, egymás közötti viszonyainkat minél jobban megismerjük. Az ilyen ismeretek birtokában pozitív munkát tudunk végezni szellemi kibontakozásunk és életkörülményeink megjavítása terén. Befejezésül csak annyit: Németh István írásai rámutattak a NYIT számos részleghiányosságára. Több megismerési folyamatot. A jövőben azonban a po- jó ötletet tartalmaznak, elősegítik a fent említett zltivumokról se feledkezzünk meg. már csak az objektivitás miatt sem. Varga Sándor A szerkesztőség megjegyzése: Varga Sándor cikkének nagyon örültünk, mert a táborozás kapcsán nagy vonalakban említést tesz annak pozitívumairól is, amit mi a cikkeinkben említeni fölöslegesnek tartottunk. Annál Is inkább, mert hagyományainkra visszatekintve az Üj Ifjúság sohasem volt híve a dekázásnak, a centizésnek, világosabban, annak, hogy Írásaiban az „öt deka jó és öt deka rossz" elvét alkalmazza. STRETA klubok Beszélgetés Pósfay Bélával Pósfay Béla a somorjal tizenegyéves iskolába járt és ott Is végzett. Azóta volt már bányász, katonáskodott, volt tervező, dolgozott a termelési Igazgatóságon, legutoljára pedig a Felsőcsallóközi Szakosított Talajjavító Szövetkezet egyik szakdolgozója volt. Mindez persze csak egy része az életének, mert ugyanakkor amikor katona volt, bányamunkás, illetve tervező, ifjúsági vezető is volt, Az egykori iskolából, Somorjáról hozta magával ezt a szenvedélyt és ezért nem véletlen, ha ma, nagymagyari többszöri elnökösködése után, a falusi és várost ifjúság: a STRETA dunaszerdahelyi járási titkárságának vezető titkára. Hogy régi ismerősök vagyunk, ez nemcsak arra jő, hogy féléiévé» nftsiik közös emlékeinket, hanem arra is, hogy beszélgetésünk közvetlenebb legyen. Ilyen is volt. Mindjárt az elején azt a kérdést szegezem neki, hogy mit gondol, miért helyezkedett a dunaszerdahelyi járás olyan élesen szembe a magyar ifjúsági szervezet gondolatával. A válasz, hogy ennek több oka volt. Áz egyik az ifjúsági szervezet egysége fenntartásának a gondolata, de ezen kívül több személyt indíték is megzavarta és a másik táborba állította az egész járást.- Nem vonták be az előkészítésbe, később pedig indokolatlanul vádaskodtak. És természetesen az egyes személyekben sem tudtak kellőképpen megbízni. Megpróbálok ellenvetést tenni: nem a személyeit számítanak, hanem a gondolat, ö azonban határozottan és jogosan visszautasítja azt az egykori vádat, hogy „elmaradottak“, „begyöpösödtek“ és rögtön a mai állapotokra utal. Ügy véli, hogy ezekben igazolást nyer. A STRETA szervezetének a dunaszerdahelyi járásban jelenleg negyvenkét alapszervezete van. Ebből 39-nek van klubja, klubhelyisége. Példaként a szapi és a nagymagyari szervezeteket említi. Az egyiknek szerény kis klubhelyisége van, a másiknak szép, nagy, több célt is szolgáló klubháza épül, áll befejezés előtt. A STRETA keretén belül mindenhol erre törekednek, mert úgy vélik, hogy addig, amíg az ifjúságnak nincs otthona, helyisége, nem is dolgozhat. Különben szerencséjük van, mert a nemzeti bizottságokkal jó a kapcsolatuk és szinte mindenhol megértéssel találkoznak. Azt mondja, hogy gyakran az a gondolat és meggyőződés vezette vissza az ifjúsági mozgalomba, hogy a konkrét és gyakorlati munka felé terelje ? mozgalom figyelmét. Még ma sem vált meg a nagymagyari elnökségtől és addig amíg a tagság le nem váltja, nem Is válik meg ettől a tisztségtől, mert tudja, milyen problémáik vannak a helyi szervezeteknek meg a tagságnak és ez neki, mint titkárnak hasznára szolgál. Ezzel a meggyőződésével függ össze az a szándéka Is, hogy ahol csak lehet. Idősebb klubvezetőket igyekszik a klubok élére állítani. Ügy véli, ahol ilyen vezetők vannak, folyamatos és állandó munkára lehet számítani. A munkát, ahogy mondja, „állandósítani szeretnénk“. Ennek természetesen nem mond ellent az sem, hogy ifjúsági szervezet, hiszen a kollektív vezetés elég teret nyújt a kezdeményezésnek, fiatalos lendületnek. Tovább pereg a magnó és mindent pontosan rögzít a beszélgetésünkből, de én főleg két dologra figyelek fel. A járási beat-klubra és az agro-klubra. Megemlíti, hogy a STRETA keretén belül vagy egy tucat beat-zenekar van a járásban. Gondolkodtak, mihez is kezdjenek velük. És talán ez a forma felel majd meg a legjobban számukra. Mert ezen keresztül tudják legjobban elősegíteni a fejlődésüket. Az Ismerkedéseknek Is jó talaja lesz a klubban és egyben a legalitásuk is biztosítva lesz. Ügy képzelik, hogy egy klubot rendeznek be nekik, ahol pontos program szerint időről-időre minden zenekar fellép, a többi pedig bírálja, értékeli a teljesítményüket. Óhajuk, hogy zenekaraik jő felszereléssel és kiváló repertoárral rendelkezzenek. Még érdekesebb az agro-klub elképzelése, bár külső megnyilvánulási formája nem ilyen látványos. A fiatal mezőgazdasági szakkádereket szeretnék klubba tömöríteni. A járásban erre nagyszerű lehetőség kínálkozik, mert egyre több és. több fjajtal mezőgazdasági mérnök és szakkáder érkezik ide. Jő lenne, ha ezek á járást otthonuknak vallanák. Terveik szépek. Előadások, viták, közös belföldi és külföldi kirándulások, hogy a hasznosat a kellemessel összekössék. Szeretné, ha a fiatalok jól éreznék magukat és inkább csak utólag tudatosítanák, hogy a STRETA szervezetébe tartoznak. Terveik természetesen ezzel nem merülnek ki. Például a turisztika nemcsak személyes szükséglete, de elvileg is nagyon fontosnak találja. Szerinte minden klubban, alapszervezetben, turisztikai csoportot kellene szervezni. Később turisztikái találkozókat, közös kirándulásokat rendeznének. Minden központi rendezvénybe — rendezze azt akár az anyaszervezet, vagy a STRETA, a SZGYISZT, esetleg a MIKT, szeretnének bekapcsolódni. Járási ünnepélyeket rendeznek majd. Szeretne közvetlenül együttműködni a MIKT-el és örülne, ha a járásról és ifjúsági szervezeteiről sok jó hír jelenne meg a sajtóban. Németh István Önvallomás és Keletről X fiatalság életöröme, tenniaka- rása mindig megmutatkozott valamilyen formában. Munkája mellett a szórakozását saját érdeklődése szerint űzi. Van akit a sport, mást a technika, a tudomány ágazatai érdekelnek. Engem a legjobban az irodalom, vagy történelmi vonatkozású dolgok kötnek le. Ebből ered, hogy nagyon szereted olvasni, s nemcsak regényt, hanem verses köteteket is. Sokszor az olvasás pihenést jelent számomra. Legjobban Németh Lászlót és Franz Kafkát kedvelem, az ő stílusuk ál! hoz» zám a legközelebb. Az olvasás mellett a legnagyobb kikapcsolódást a munkám jelenti számomra. Más ember talán panaszkodva, unottan megy reggelenként a munkába, s végzi az egyoldalú, megszokott, beidegző- dött műveletet. Nekem örömet jelent a munka s reggelenként, hogy el ne szunyókáljak a hosszú úton, új terveket szövögetek. Olyan munkakörben, környezetben dolgozom, ahol szinte napról napra új dolgok előtt áll az ember. Fiatalokkal dolgozni könnyűnek látszó, mégis nehéz feladat. Keresni kell a közös hangot, a megoldást, amely közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat, mert a megértés a kölcsönös oi- zalmon alapszik, A bizalomhoz egy adag munkakedvnek, aktivitásnak kell párosulnia, így szerez örömöt minden közös munka, akció, Szerintem téves az a nézet. Hogy a mai fiatal mind erkölcsileg, mind munka szempontjából romlott. Minden embernek más a természete, beállítottsága, műveltségi szintje, de egy közős vonás mindenkiben van. A mai modern fiatalok arculata kívülről talán kissé felületes, nagyzoló, de a lelke mélyén ott ücsörög a jó tulajdonsága is. Ezért kell bízni a fiatalokban, tudósítás s megadni nekik á lelietőséget, hogy bizonyítsanak’, konkrét tényekkel mutassák meg, hogy élet» képesek. Ha megvan az érdeklődés a közös munka iránt, a felszínen maradnak, s ha nincs — közönybe fulladnak. Áz utóbbiakat csakis sajnálni lehet, mert számukra egy könyv elolvasása semmit sem jelent. Eqy-egy j6 film hidegen hagyja őket. A szórakozást csakis a mulatozásban, s a kártyajátékokban lelik’. Fel kell rázni ezeket a fiatalokat, s igényessé kell tennünk őket. Ezért nekünk funkcionáriusoknak’ az a feladatunk, ®gy kedvező alkalmakat, _ kedvez4 környezetet teremtsünk fiataljuk számára. A járási magyar tanácson belül olyan ak» dókat, terveket dolgozunk ki, a- melyek minden szempontból kielégítik az érdeklődőket. A szórakozva tanulás a leghatékonyabb forma. Az év folyamán szeretnénk Író-olvasó találkozókat rendezni. Ä beat-zene kedvelőit is szeretnénk az ősz folyamán egy beat- fesztivállal meglepni. Szeretnénk meghívni járásunkba egy neves zenekart, amelyet eddig csak hallásból ismerünk, vagy a TV képernyőjéről. Az év végén tartjuk az egyfel- vonásosok és rövidjelenetek fesztiválját, amelynek járásunkban már hagyománya van. Az akciók közé szeretnénk egy vagy két ma- gvar-bált ( besorolni, amelyen « beat-fesztivál győztes zenekara szolgáltatná a zenét. Reméljük, hogy terveink sikerülnek, s egyre gyarapodó kltlojaink segítségünkre lesznek abban, hogy az akadályokat elgördítsék utunk» ból és a rendezvények színvonalasak legyenek. S mindez csak tólünk, tőletek függ kedves maqyar fiatalok! Király Berta
