Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-09-02 / 35. szám

Nyer-e világbajnok ságol a Magyar jégkorong­válogatott ! I ■ I Csehszlovákiában készült az új idényre a magyar műkorcsolyázók egy csoportja, a jégtáncosok. A Mató-Csanádi kettőst kivéve itt volt az egész élmezőny, köztük a nálunk is ismert, Európa-bajnoki nyolcadik helyezett Berecz-Sugár páros. Ki­használtuk az alkalmat, hogy lefényképezzük, kifaggassuk Berecz Ilonát és Sugár Istvánt. Edzőjük Tóth Endre, a felkészülés vezetője dr. Nagy László, a hajdani Európa-bajnok. BERECZ ILONA huszonkét éves műszaki rajzoló, SUGÁR ISTVÁN ugyanolyan Idős főiskolás. Ötödikes orvostanhallgató. Hat éve korcsolyáznak együtt, mindket­ten egyéniben Indultak, de az edzői szem és bölcsesség még idejében fölmérte, hogy párosán komolyabb eredmények elérésére képesek. Lagnagyobb sikerüknek az Európa-bajnokságon elért nyolcadik helyet tekintik, s most, a leningrádt Eu- rópa-bajnokság előtt mindent megtesznek azért, hogy méq jobban szerepeljenek. Ők alkotják a Ferencváros egyetlen jégtáncospárját; Sokan hiszik, hogy a jégen együtt sikló férfiak és a nők a magánéletben is együtt töltik szabad idejüket. Ebben az esetben nem beszélhetünk ilyesmiről: Be­recz Ilona harmadik éve él házasság ban Vedres Mátyással, a magyar jégkorong­válogatott kapusával. Nem hagytam ki az alkalmat, hogy egy ironikus kérdést föl ne tegyek Vedresnének. Megfigyelte-e, hogy férje esetleg arról álmodik, ami talán még álomnak is merész dolog: világbajnokságot nyer a magyar jégkoron- gozók együttese? A válasz egy mosoly volt, és egy határozott nem. Sugár Istvántól pedig arra kapok választ, hogy a hat esztendő alatt egyetlen egyszer sem fordult eiő közöttük komolyabb összetűzés, vagy harag, pedig az edzéseken néha ötvenszer is el kell gyakorolni egy-egy figurát. Edzőjük, Tóth Endre, aki maga Is aktív versenyző volt annak idején, mosolygós és higgadt em­ber. Tanítványai elsősorban emberi tulajdonságait emelik ki. Szaktudását eredmé­nyei dicsérik. Külön figyelmet érdemel a magyar jégsport jelenlegi helyzete. Európai unikum: Magyarországnak nincs egyetlen fedett jégpályája sem! Nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen hátrányt jelent ez a tény. A fedetlen, időjárási viszontagságoknak kitett jégtükör minősége percről percre változhat, és mivel ilyenből is kevés van, még edzeni sem lehet ugyanannyit, mint fedett jé­gen. Nem beszélve arról, hogy az év jelentős szakában egyáltalán nincs jégpálya Magyarországon! Tóth Endre mondta, ennek ellenére: A jég mindenkinek egyfor­mán csúszik! Ez a hasonlat rokon a labda gömbölyű mondással. Pergessük át a jegesek helyzetét a futballisták kör ülményeihez, és nyugodtan kijelenthetjük: a magyar műkorcsolya-válogatott lehetőségei olyanok, mint a futballistáké lenne ak­kor, ha Bene. Mészöly vagy Kozma grundon kényszerülne gyakorolni a világbaj­nokság előtt, s a szertáros csak két rongylabdát áldozna rájuk. Ennek ellenére — vagy talán éppen ezért? — vidám fiúk és lányok a magyar jegesek. Élvezik a nagyszerű vendéglátást, a jeget, s egyáltalán azt, hogy mo­zoghatnak, gyakorolhatnak. Nagy László megfigyelései szerint sokkal több tenni- akarás halmozódik fel azokban, akik nem kapnak mindent magától értődő termé­szetességgel, akiknek azért a kis jégért is hálásnak kell lenniük, akik maguk fizetik az útiköltség egy részét. Azok becsülik meg a lehetőségeket igazán. Itt lennének hozzáállás tekintetében az alapvető különbségek a jegesek és focisták között? Ogy hisszük, van valami a dologban! (batta) A nglia a páholyból szemléli a világ- bajnokság tizenhatos döntőjébe ju­tásért világszerte folyó küzdelme­ket. Sir Alf Ramsey kellemes helyzetben van — előtte már nyitva az út. Viszi magával a megszerzett Rimet-kupát, de vajon Mexikó­ban sikerül-e megőriznie? Az NSZK — az angliai döntő másik résztvevője — még nem váltotta meg jegyét Mexikóba, de nagy esé­lyekkel indul a csoport utolsó befejező mér­kőzéséi elő. RAMSEY: Az angol válogatott szövetségi kapitányát vegyes érzelmek kísérik otthon és külföldön. Eredményeit elismerik, egyéniségét kevésbé fogadják el. Nehézményezik, hogy amikor nyi­latkozik, keveset mond. S bár messze az ang­liai VB, sokan nem tudják elfelejteni, hogy Anglia „szőnyeggel borított úton" jutott el a világbajnoki címig. S mindennek tetejébe bűnül r,6ják fel azt a kijelentését, hogy Ang­lia megnyeri a világbajnokságot. Hasonló kér­déssel kezdte beszélgetését Londonban az olasz La gazetta dello sport tudósítója is: , Sir Alf, ön három éve holtbiztosnak tartot­ta, hogy csapata világbajnok lesz. Közeledik az újabb VB. Ezúttal is ilyen biztos benne? — Nem. Egyáltalán nem. Mindent megte­szünk a siker érdekében, de éppen olyan ne­héz lesz számunkra a helyzet odakint, mint a többi európai csapat számára. Helmut Schön, a német válogatott edzője szerint kimondottan botrányos, hogy Anglia már két évvel a világbajnokság előtt ponto­san tudta, hol fog játszani — nevezetesen Guadalajarában. — Ehhez nem kívánok kommentárt fűzni. Felkészülési tervek? — Jövőre, április elején fejeződik be a baj­nokság. Ettől kezdve nem lesz más gondunk, csak a VB előkészítése ezévi délamerikai por­tyánk alapján. Április második felében edző- táborozásra gyűl egybe a keret, s egy hónap­pal a világbajnoki rajt előtt már Mexikóban leszünk. A fővárosban töltünk két hetet, és utána Dél-Amerikában játszunk előkészítő mérkőzéseket Kolumbiában, majd Ecuádor- ban. A rajt előtt egy héttel visszatérünk Me­xikóba. Anglia és Nyugatnémet­ország a VB előtt Milyen változásokat jelenthet ez a játék­felfogásban? Anglia három év előtt hátravont szélsőkkel és két előretolt csatárral játszott. Egy év múlva éz is kiderül. De csak akkor. Addiq kísérletezünk. Mi érlelte meg önben a két hátravont szél­sővel való játékot? — Egy nagyon régi tapasztalat. Az 1953- lan a magyaroktól elszenvedett vereség, ami a következő évben Budapesten megismétlő­dött. Czibor és Budai hátravontan játszott a széleken. Puskás és kocsis volt elől, Hideg­kúti pedig a mai értelemben vett középpá­lyás volt a javából. S ahogy akkor tanultunk a magyaroktól, tanultunk utána a braziloktól, sőt az olaszoktól is. S most újabban a japá­nok is adtak egy-két ötletet. HELMUT SCHÖN: összeállítási gondok? — A védelemmel kevesebb van, mint a csatársorral. Patzke, Schulz, Schnellinger, Beckenbauer mind jelesre vizsgázott Glasgow.- ban. Jonstonet, a kitűnő szélsőt pedig nagy­szerűen semlegesítette a fiatal Vogt. Jonsto- ne a mérkőzés után „félelmetesnek“ minősí­tette őrzőjét. Vogt még csak 22 éves. A csatársor? — Két szélső kerestetik. Ha a többiekhez hasonló színvonalú szélsőink lennének, a vi­lág legjobbjai lehetnénk. Ismét előtérbe ke­rült Seeler neve. Nem is titkolom, hogy amennyiben jó formában lesz, visszakerülhet a skótok elleni csapatba. Müller helye biztos. Igaz. amilyen robusztusf inkább hátvédtípus, de ez nem megy a gyorsaság rovására. Emellett kétlábas és technikailag is kiválóan képzett.-------— új ifjúság 6 A jelenlegi keretben van jónéhány név a világbajnok együtteséből, ön is a három év előtti csapatra építi az újat? — Még semmit sem mondhatok. A végső döntésig egy évünk van. Pillanatnyilag az a törekvésem, hogy két csapatot állítsak fel. Az egyik az aranyérmes együttesre épül, a má­sik pedig fiatal játékosokból áll. Az utolsó év is a kísérletezés éve lesz, főleg a csatársor­ban kísérletezünk új tagokkal. Ha továbbjut a csapat, hogyan alakul a fel­készülési program? — Ez külön gond. A bajnokság nálunk ké­sőn fejeződik, be, s így egyszerűen nincs le­hetőségünk hosszabb edzőtáborozásra. De ez talán nem is olyan nagy baj. Ugyanis a ma­gam részéről nem vagyok híve a huzamos, közös felkészülésnek. A csapat a VB-re érett együttes lesz. Nem tudom eleget hangsúlyoz­ni: küzdőszellemünk páratlan a maga nemé­ben! FUSS az életért! Fut az egész ország! A testnevelés és a sport szak­emberei már hosszú ideje verik félre az agyonmechanizált embe­riség vészharangját, és próbálják jobb belátásra, illetve sportolásra bírni az embereket. A testi tét­lenség tudniillik a szervezet de- generálódását vonja maga után. Tapasztalatok Igazolják, hogy az a szerv, amelyet nem használnak, elsatnyul, csökkent értékűvé vá­lik. Például az, akinek huzamo­sabb Ideig gipszben van valamelyik végtagja, tapasztalja, hogy azon az Izmok elgyengülnek, elvéko­nyodnak. Látszólag csak erről van szó. Valójában nem. A szervezet részekből áll. ame­lyek szorosan összefüggő egészt alkotnak és hatást gyakorolnak egymásra. , Ha tehát valamelyik szerv csökkentett tevékenységet fejt ki, általános hatással van az egész szervezetre. Az izomtevé­kenység csökkenése nemcsak az izom-keresztmetszet zsugorodását vonja mag után, hanem a vérke­ringés! rendszer megbetegedését Is előidézheti. Ha ez a folyamat pszichikai megterheléssel párosul, meggyorsítja a negatív folyama­tokat. Ezeket az észrevételeket ma már számtalan kutatás bizonylt­ja. Fennáll tehát az a megállapí­tás, hogy a szervezetnek szüksé­ge van a káros elváltozásokat megelőző mozgásra. Nem mind-' egy az, milyen mennyiségű és formájú testi mozgást választ az egyén! Tudniillik nem minden­féle testi mozgás vált ki védőha­tást a koszorúér elmeszesedése és az infarktus ellen. A kutatások megállapították, hogy általában minden sportágat sikerrel alkalmazhatunk megelőzd céllal, ha az megfelelő erejű ér tartósságú mozgást biztosit. Van­nak azonban általános érvényű szempontok, melyekhez feltétlenül Igazodnunk kell. íme: — Olyan sportágat kell válasz­tanunk. amely megfelelő erőbedo- bású mozgást nyújt szervezetünk­nek és nem tart túl hosszú Ideig. — Huzamosabb Időn át folyama­tosan. zökkenésmentesen végezhe­tő. — Megnyugtató hatású, izga­lomtól és kockázattól mentes, könnyű ritmusú legyen. (A vér­keringést rendszernek éppen az a- gyonmechanizált életformával já­ró, szüntelenül ránknehezedő in- gertömeg ( káros, Ezért kelj * mozgásanyagnak a legkisebb Idegi megterheléstől is mentesnek len­nie. — Mindenki számára hozzáfér­hető, igénytelen sportág legyen, melyet különleges felszerelés, pá­lya és tornaterem nélkül is vé­gezhetünk. A főszempontok adva vannak Melyik lenne tehát a legideálisabb sportág? Az orvosok a legősibb­re, a futásra szavaznak. A futás valóban mindenütt művelhető, az erőbedobást Is szabályozhatja az egyén, és nem igényel ez a sport­ág különleges felszerelést. A kí­sérletek alapján az orvosok az egyenletesen végzett, könnyű fu­tást tartják a vérkeringés! zava­rokat megelőző leghasználhatóbb sportágnak. Vidéken és városban egyaránt végezhetik tömegesen. Új Zélandban évek öta ezt az „olcsó“ és egészséges sportágat űzik. Az ország apraja-nagyja rendszeresen rója a kilométereket. Nem szégyenkezik senki, mert min­denki óvja az egészségét. A szi­getország egyik megszállottja, Ly- diard Golding edző és orvos győz­te meg az embereket. Ma már mindenki természetesnek veszi az utcák&n feltűnő sportmezes öreg­urakat és gyerekeket. Meggyőző­désből és tudatosan, minden nap fut az ország. Ml vajon mikor ér­jük el a tudatébresztés eme fo­kát? Mikor ébred fel önmagunk­kal szembeni felelősségérzetünk? Senkinek sem mindegy, meddig és hogyan él. Vegyük egyszer s min­denkorra tudomásul: a felesleges hájréteg nemcsak külsőnket és frisseségünket rontja, hanem bel­sőnkben, a véredényekben is fel­halmozódik és megrövidíti életün­ket. A Fuss az életedért! jelszóhoz még visszatérünk, sokkal konkré­tabb és használhatóbb tanácsokat adva. ABOS1 ISTVÁN Az Új Ifjúság sportrovatának AUTOGRAM - MÚZEUMA: Jozef Plachy

Next

/
Thumbnails
Contents