Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-03-04 / 9. szám
r * • r1 4 U| I, Ü U O rí ry " J Ki látja meg a piramisokat? A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TÁNCDALÉNEKESEK MÁSODIK ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA AZ „ARANY CSALOGÁNYÁÉRT Amíg országszerte serényen készülnek a táncdalénekesek az országos fesztiválra, a szervező bizottság munkája és gondjai is jócskán megnövekedtek. Sok-sok kisebb és nagyobb problémát kell megoldanunk, hogy az országos döntőt zökkenőmentesen és jelentőségéhez méltóan bonyolíthassuk le. Az előkészületek állásáról és egy-egy újdonságról szeretnénk tájékoztatni kedves olvasóinkat. Amint a már címből is értesülhettek, a táncdalfesztivál nevet kapott. A hasonló fesztiválok példája szerint (például a pozsonyi Arany Kulcs, vagy a detvai Arany Rózsa) a rendező bizottság úgy határozott, hogy fesztiválunknak az Arany Csalogány lesz a szimbóluma. így a győztes versenyző az Arany Csalogány tulajdonosává válik. Ennek megfelelően a második és a harmadik helyezett az Ezüst, illetve a Bronz Csalogányt nyeri el. Ezt a szimbólumot állandósítani kívánjuk. Kibővült a rendező szervezetek száma is. Az előkészületekbe utólag bekapcsolódott a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa is. így tehát a fesztivál szervezői az Új Ifjúság szerkesztősége mellett a Csema- dok Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya és a MIKT. Eldőlt az országos döntő helye és időpontja. A szervező bizottság határozata szerint az országos döntő 1969 május 9—10-én lesz a füleki Művelődés Házában. 9-én kerül sorra maga a verseny, majd 10-én a gálaest Ezen a versenyen a legjobban szereplő nyolc énekes mellett, neves kül- és belföldi hivatásos művészek is fellépnek. Szeretnénk egynéhány szót szólni a díjakról. A fesztivál győztese az Arany Csalogány mellett elnyeri az Új Ifjúság szerkesztőségének nagydíját is. Ezt az idén egy 5430.— korona értékű, 15 napos egyiptomi társasutazás képezi. A szerencsés győztes 1969 október 18-án a pozsonyi repülőtérről indul el a nagy útra. Kairó és környéke megtekintése után autóbuszon és hajón meglátogatja a híres Karnak templomát Luxorban, majd a királyok völgyét Thébában. Néhány napot tölt Hurdhada üdülőközpontban a Vörös-tenger partján. A többi időt Alexandria tengeri strandján tölti el A verseny tété tehát meglehetősen nagy. Érzésünk az, érdemes lesz érte küzdeni. Ezenkívül a győztes még egy vándorserleget nyer, amelyet a MIKT adományoz az idén. A serlegre rávésik a győztes nevét és a következő fesztiválig a győztesnél marad. A második helyezett az Ezüst Csalogány mellett a Cse^ madok Központi Bizottsága díját nyeri el, a harmadik a Bronz Csalogány mellé a Népművelési Intézet diját kapja. A három fődíj mellett újdonságként szerepel még a közönség díja, ezt az az énekes nyeri el, aki a közönségtől; ’eg- több szavazatot kapja és még egy díj a legjobb előadásért. E két díjat a füleki Kovo- smalt üzem adományozza. Ezenkívül a füleki Városi Nemzeti Bizottsáa a losonci járás legjobb énekesének ad díjat Díjakban tehát nem lesz hiány. Szeretnénk felhívni a fesztiválra jelentkezők figyelmét, hogy a jelentkezéseket a lakhelyüknek megfelelő Csemadok Járási Titkárságának küldjék. Többen ugyanis jelentkezésüket szerkesztőségünkbe küldték be. Mi ugyan továbbítottuk ezeket az illetékes járási titkárságokra, de ez bonyolítja és áttekinthetetlenné teszi munkánkat. Következő számainkban további híreket hozunk a fesztiválról. Addig is szeretnénk kitartást kívánni a felkészüléshez és sok sikert a járási versenyeken. A szerkesztőség Egy nap nagynehezen megbeszéltek két-három fellépést a dzsesszkedvelök fellegvárában, a Cavern klubban, de már az első napon, amikor Duke Ellington bejelentett klasszikus száma helyett beat-zenét kezdtek játszani, a tulajdonos kiadta az útjukat. Mi mást tehettek, visszatértek a Casbah klubba, ahonnan már jó régen elűzte őket Pete Best dobos, a Blackjack együttes vezetője. Tehát albérletben voltak. S még így is: .,. nagyon boldogok voltunk — mondja George —, amikor sikerült heti két fellépést lekötnünk. Egész áldott éjszaka szenvedtünk összesen 15 schillingért. No, el kell ismernünk, annyi bundás kenyeret és Coca-Colát kaptunk, amennyi belénk fért. VENDÉGSZEREPLÉS HAMBURGBAN De 1960 nyarán a Blackjack együttes feloszlott. Alapító tagja és vezetője, Pete Best dobos, munka nélkül az utcára került. Egy augusztusi napon felhívta Paul McCartneyt. — Paul azt mondta, hogy Hamburgba mennek vendégszerepelni és megkérdezte, akarok-e a dobosuk lenni. Persze, hogy igent mondtam. Heti 15 fontot ígért, ami akkoriban bizony hatalmas lóvé volt. Próbaképp felléptem velük egy klubban, néhány számban jól belezörgettem, s máris megvolt a jegyem Hamburgba. Ugyanennek a klubnak a tulajdonosa, Allan Williams, annak idején már hozzásegítette a Beatles-együttest a skóciai turnéhoz (az ezüst jelzőről azóta már lemondtak). Tulajdonképpen ő járta ki azt is, hogy audícióra mehessenek Larry Parneshoz. Ű már korábban is küldött két liverpooli beat- együttest Bruno Koschmiedernek, egy hamburgi rock‘n‘roll- klub tulajdonosának. A klub neve Kaiserkeller (császári pince) volt. Koschmieder mindkét csopofttal meg volt elégedve, most egy újabbat kért Williamstől. Louise Harrison megígértette George-zsal, hogy rendszeresen fog írni az idegenből, útravalóul pedig egy nagy doboz házilag készített süteményt adott neki. Jim McCartney nem győzött tiltakozni Paul utazása ellen, de Paul rábeszélésére Allan Williams elmondta az apának, hogy Hamburg a legkedvesebb és legrokonszenvesebb városka a világon. John alig várta az alkalmat, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljon az annyira gyűlölt képzőművészeti iskolától. Mimi nagynénje jó ideig hadakozott vele, végül megúnta az Örökös veszekedést. — ßn nem vagyok dolgozó ember, soha nem is leszek — mondogatta John gyakran Miminek. — Soha az életben nem fogom megszokni, hogy reggeltől estig gürcöljek. Cynthia Powell is aggódott Johnért: — Borzasztóan messze van az a Hamburg. A liverpooli lányokat fejből ismerem, de el nem tudom képzelni, hogy milyenek lehetnek a hamburgiak. Hamburgban minden megtörténhet... HAMBURGBAN IS ORRHANGON BESZÉLNEK Németországban Hamburg tulajdonképpen ugyanaz, mint Angliában Liverpool. Mindkét városban esős és szeles az idő, mindkét városban az orrukon keresztül beszélnek az emberek. Ugyanazon a földrajzi szélességen is fekszenek: az északi szélesség 53. fokán. De azért vannak különbségek is. Hamburg kétszer akkora mint Liverpool, a hamburgiak kétszer olyan rosszak, mint a liverpooliak. A Reeperbahnon, a hamburgi szórakozöne- gyed főutcáján több a sztriptíz klub, mint a világ bármelyik városának bármelyik utcájában. i960 augusztusában, amikor a Beatles-együttes befutott Hamburgba, a klubokban gyülekező bandák irtóhadjáratot vezettek egymás ellen, a kémeket a pincérek helyettesítették. A Beatle-fiúk mikrobusszal érkeztek Hamburgba. Az autót Allan Williams vezette. Az egész utazásról John mindössze annyira emlékszik, hogy egyszer megálltak valahol Hollandiában, és egy boltban ezt-azt vásároltak. íme, miből állt az öltözékük, amelyben felléptek, bársony zakóból, szoros fekete nadrágból, fehér ingből, fekete nyakkendőből és olasz divat szerinti hegyes orrú cipőből. Még mindig a Tony Curtis-féle tornyos frizurát viselték. (Folytatjuk) ZS. Nagy Lajos: Táriszony * 1 2 3 A Tériszony egy költő panoptikuma. Az olvasó úgy érzi magát, mintha Madame Tussaud viaszfigurái között járna- vagy egy happening játékot nézne végig és ezzel a passzív viselkedésével aktív szereplője lenne a játéknak. Itt egy költő játszik a szavakkal, dolgokkal, olvasóval. A tét nem győzelem vagy vereség. A játék halálosan komoly és halálig mulattató. A Tériszony, szándék és valóság szintézis kísérlete. Egy bizonyos kettőség az egész kötetben végigvonul és ha úgy tetszik: diszharmonikussá teszi azt. A költő az első verstől az utolsóig valamilyen megmagyarázhatatlan halmazállapotban lebeg, „minden utak nélkül a szélben". A világ egyre súlyosabb terhek aiá állítja a költőt. Arany János még vállalni tudta a felelősséget az életéért. „az életemet elhibáztam“. de a huszadik század embere, Zs. Nagy Lajos már kénytelen ezt a felelősséget másokra hárítani, vagy legalábbis megosztani másokkal: „az életemet félreértették“. És azonnal felötlik bennem a kérdés: Szükségszerű ez, vagy csak ösztönös védekezés? Erre a kérdésre viszont nem kapok egyértelmű választ a kötetből. Vagy az egésznek csak a groteszk a magyarázata? Groteszk világlátásának az indítéka az, hogy a világot fölülről nézi, „mint az istenek", alulról látja, „mint az ördögök". Törvény, vagy feltétel? Valóság és látomás. Tények és mítosz. Ül az évezredes axióma: á tragikum szüli a komikumot. Indíték és tehetetlenségi erő. A groteszk a költő azon hetedik világrésze, amely egyesíti a hat világrész összes ismert és ismeretlen tulajdonságait. „A kacagás a még nagyobb paradoxon" — jegyzi meg Babits Arisztophanésszel kapcsolatban. Ez érvényes a mi esetünkben is; amennyiben a szándékot vizsgáljuk Zs. Nagy verseiben, akkor a kötet majd minden darabja ilyen és ehhez hasonló fölfokozott paradoxon: „Teljes vagy Huszadik Század, akár költőid árvasága." De mit mond Dürrenmatt egyik nyilatkozatában? „A paradoxonban a valóság tükröződik Aki elutasítja a paradoxont kiszolgáltatja magát a valóságnak". A groteszk tehát menekülés. Olyan, amilyenre csak érett ember képes. Zs. Nagy Lajos legtöbb verse szerkezetileg szabályos fogalmazás bekezdéssel, tárgyalással és befejezéssel. Próbáljuk meg az erre legtipikusabb versét, a Purgatóriumot analizálni: 1. — bevezetés: pörkölődünk 2. — tárgyalás (ok): mert ütlegelnek és tépik a nyelvünk 3. — befejezés (okozat): így fájdalmunk kivirágzik és szitkokat terem. Ebbe a látszólag tárgyilagos kommentálásba valahogy mindig belekerül egy erőltetett, de erőtlen figyelmeztetés: „Csupán az emberek körül vannak még hiányosságok" (Beszámoló). Verseinek onmagukon belül is vannak problémái, amit a költő több helyen banalitással, elcsépelt féligazság gokkal próbál megoldani. A Tériszony első és utolsó verse között a távolság nem csupán 35 vers, hanem az út az első vers kilátás- talanságától (virágokat éget ram a nyár, forró szelek szedik szirmaim), az utolsó versben felállított tézisig: „a kivert ablakból meszire látni". Ez a mozgás viszont most sem több a távolság megtevésénél: verseinek nincs fedezetük. Tolnai Ottó verseiről írva Varga Imre jegyzi meg: „A költészetre nem felelet a vers. A költő az életét sohasem magyarázhatja önmagával". Zs. Nagy Lajos az ablakokat kézzel, fejjel veri be, nem törődve, vagy nem számítva azzal, hogy így sebezhetővé és megsebzetté teszi magát. Hasonló eset áll fönn akkor is, amikor a katona kilép a fedezékből és a puszta véletlenre bízza győzelmét. Mrozek így ír valahol: „Vagy újabb konvenciókat kell teremteni, vagy helyreállítani a régieket." Zs. Nagy teljes egészében lerombolta az Ének a tisztaságért konvencióit és nem sikerült fönntartás nélkül újabbakat fölállítania. Mindezen elmarasztalható okok ellenére mégis a Tériszony a tavaly megjelent könyvek közül a legérdekesebb, líránkba kétségtelenül új hanoot hozó kötet. Tóth László A Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat ez év január 1-től önállósult. Reméljük, hogy az Ifjúság a kiadó támogatását szívügyének tekinti és minden fiatal jelentkezik majd a könyv- és versbarátok körébe. A Magyar Könyvbarátok Köre (MKBK) évente 4 értékes könyvet ad ki tagjainak. A tagok ezt a négy kötetet (negyedévenként jutányos áron 12.— Kés 1.60 Kcs postaköltség), utánvéttel vehetik át. Ezenkívül a nem kötelező sorozatból ízlésük szerint választhatnak. Az 1969-ben megjelenő köteteink a következők, — alapsorozat: Duba Gyula: Szabadesés — A regény cselekménye az ötvenes évek végén játszódik Pozsonyban Főhőse a faluról városba került és szlovákiai magyar értelmiségivé fejlődő fiatalember, aki változatos életútján egy nemzedék mentalitását és problémáit hordja magában. Fejes Endre: Szerelemről bolond éjszakán — Zimonyi István vasesztergályos, 1945-ben két barátjával kalandvágyból Nyugatra szökik. Franciaországban megismerkedett egy asszonnyal, aki a fiút hazatérése után Budapestre követi. Az asszonyt 1950 végén kiutasítják Magyarországról, a fiút pedig internálják. A történet 1956 októberében ér véget; az üzemben, ahol Zimonyi dolgozik, mindenki biztosra veszi, hogy újból Nyugatra szökik, ő azonban marad, számára Nyugat már nem titok: nem a nagy kalandok, lehetőségek világa. Vladimír Párái: Katapult — Egy 33 éves ifjú férj, egy gyermek apja, jól felszerelt háztartás tulajdonosa — ki akar törni egyszerű életéből. Újszerű művészi látásmód, szellemes stílus jellemzi az utóbbi évek cseh irodalmának ezt a kimagasló alkotását. André M a I r a u x: Emberi sorsok — Ez a regény a szerző egyik legjobban megírt könyve. Cselekménye 1927-ben Sanghajban játszódik. A Versbarátok Köré-nek tagja az évente megjelenő 4 verseskötet közül legalább két kötetet köteles megrendelni. Ha pedig mind a 4-et megrendeli, 5. kiadványunkat díjtalanul kapja. O z s v a I d Árpád: Galambok szállnak feketében (11.— Kös) — A költő eddig megjelent köteteinek legjavát öleli fel, újabb versekkel kiegészítve. Villon összes versei (20.— Kcs) — A világirodalom egyik legnagyobb költőjének népszerű verseit, valamint a Nagy és Kis Testamentumot találja meg benne az olvasó. Novomesky Ladislav: Válogatott versek (14.— Kcs) — A mai szlovák költészet nagy „öregjének“ első ízben jelennek meg kötetbe gyűjtött versei magyar nyelven. Költészete a szlovák líra csúcsát jelenti. Fust Milan: Versek (jutalomkönyv) — A nemrég elhúnyt klasszikus magyar költő válogatott versei. Ha tagja akarsz lenni a könyv és versbarátok körének, írj címünkre; megrendelőlapot, könyvismertetőt küldünk. Ne feledd hogy jelentkezéseddel az általános irodalmi műveltség ügyét és a szlovákiai magyar irodalom fejlődését is elősegíted! Minden ÜJ TAGOT örömmel fogadunk. Címünk: MADÁCH Könyv- és Lapkiadó, BRATISLAVA, Mar- tanoviőova 10. (Giulietta) A háromszázalékos tengerről Bár az élet számtalanszor igazolta érvényességét annak a közmondásnak, amely arról a bizonyos erősebb kutyáról szól, vannak azért állítólag emberek, akik inkább a Dávid és Góliát sztoriiát tartják valószínűbbnek. Legalábbis erről szeretne minket meggyőzni Pavol Fá- bry Súéasnost a perspektí- vy című cikkében, amely a Matiőné Cítanie első számában jelent meg. A szerző a cikkben a Matica slo- venská kassai helyi szervezetének célkitűzéseivel foglalkozik. A cikk elején tudományosan megalapozott földrajzi értekezést tart. sőt úgy egészen mellékesen, zárójelbe téve, egy szuszra demográfiai felmérést is végez. Idézem: „Kassának a szlovák nemzeti földrajzban elég különleges helyzete van. itt-ott még felbukkant ugyanis a különben már lassan elhaló monda a magyar Kassáról, pedig a statisztika pont az ellenkezőjét mutatja (a magyar nemzetiségű polgárok száma valamivel több mint három százalék/.“ A szerző itt nyilván az Állami Statisztikát Hivatal 1961-es népszámlálása alapján megállapított adatra gondol. Szíves engedelmével egész pontos adattal tudok szolgálni: az összlakosság száma 79 352, ebből magyar nemzetiségű 3023, ami 3.9 százalékot tesz ki. Tehát Fábry úr semmi újat nem mondott, mindezt már régen ismerjük. Persze őszintén beválthatjuk, hogy mi ezen adat hitelességében már kezdettől fogva kételkedünk. Nem mintha az Állami Statisztikai Hivatalt hamisítással gyanúsítanánk, csak éppen ismerjük a nevezett népszámlálás légkörét és módszerét. Arra viszont álmunkban sem mertünk volna gondolni, hogy a Matica slovenská berkeiből kapunk olyan igazolást, amely a statisztikai adat iránt táplált gyanúkat alátámasztja. Mert nézzük, mit ír tovább Fábry úr. A Matica helyi szervezet munkájának célkitűzésében a következőket olvashatjuk: „...megmondhatjuk, hogy a szlovákok helyi érdekeinek megvédéséről van szó“ majd néhány mondattal tovább“ ...nem engedhetjük meg, hogy bármilyen ürügy alatt embereink elvesszenek az idegen tengerben.“ Szívet boldogító látvány lehet, amikor az állig felfegyverzett 97 százalékoes- ka helyi érdekeinek megvédése céljából kivonul a hitvány zsarnok 3 százalék ellen. Persze ennél még érdekesebb lehet az a löép, ahol a szegény 97 százalék segítségért jajveszékelve lubickol a 3 százalékos tengerben.' Mivel én mégsem tudom elhinni, hogy a Matica tagjai a Dávid-Góliát mesét egyértelműen a kutya história elé helyeznék, kénytelen vagyok feltenni a kérdést: tehát valóban nem hiteles az a statisztikai adat? Horváth Rezső
