Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-02-11 / 6. szám

Ir INKÁBB a következőt Kovácsot megvizsgálja az orvos, és azt tanácsolja, hogy mindennap többször álljon hideg tus alá. — Ez a legjobb orvosság. — Kedves doktor úr, nem ajánlhatná egyelőre a leg­jobb után kővetkezőt? STRÉBER — Látod ezt az embert? Ez a legnagyobb stréber a városban. — Ne beszélj! Honnan tu­dod? — Hallottam, hogy min­den reggel, amikor bemegy a hivatalba, tüsszentőport szór a főnöke asztalára, hogy minél többször mond­hassa neki: „egészségéreI“ ELFELEJTETTE Kovácsné ragyogó ábrá­saitól jön haza. — Lajos — újságolja, — vettem magamnak részletre egy mesés bundát. A havi részlet mindössze kétszáz korona, és az első részlet csak elsején esedékes. — Es hány hónapig kell fizetni a részleteket? — kérdezi rémülten Kovács. — Ejnye — szól Kovács­né a homlokára csapva —, ezt elfelejtettem megkérdez­ni. KÉSZSÉGES Az állatkereskedésbe be­állít egy nő, és így szól az inasgyerekhez: — Van kérem majmuk? — Hogyne kérem, rögtön küldöm a főnök urat. Az űrutazás tökéletesedé­sével több lesz-e vajon a naplopók száma vagy ke­vesebb? %-O­Az utolsó csodálatos alakí­tása azt volt, amikor elját­szotta a becsületét...-O­Nem az íróasztal teszi az Írót...-O­A tapasztalatcserén a fő­nökök a titkárnőkkel együtt jelentek meg...-0­Z-nek nagy hibája, hogy nincsenek hibái.-O­Megnyugtató, hogy a gaz­daságilag elmaradott orszá­gok előtt ott van a gazda­sági fejlődés hatalmas per­spektívája...-O­Irigylem politikusokat. Még arra is mások ügyel­nek, hogy mikor kell meg­betegedniük...-O­Egy politikus a sztriptfz- bárban döbbent rá a mez­telen valóságra. hAtha Egy spicces alak dülöngél be az anyakönyvi hivatalba. Nagyokat csuklik, aztán így szól: — Uraim, ikreim szület­tek. Miért mondja, hogy ura­im? Hiszen csak egyedül vagyok a szobában — jegy­zi meg az anyakönyvvezető. — Tyüh, az áldóját - mo­tyogja a részeg —. akkor hazaszaladok, megnézem, hátha nem is Ikrek. EGYSZERŰ OK — Mondd kérlek, miért olyan kék még zöld a Mi- ct karja? — Mert amióta egy sofőr a vőlegénye, tele van ga­rázscsípésekkel. PONTOS TÁJÉKOZTATÁS Az ezredes a fronton azt mondja Kovácsnak: — Menj el egészen addig a hídig, és nézd meg, hogy át lehet-e menni rajta? Kovács elindul és hason csúszva eljut majdnem a hídig, aztán óvatosan visz- szafordul és ugyancsak ha­son csúszva visszaérkezik. Az ezredes megkérdi? — Na, átmehetünk? — Ezredes úrnak jelen­tem, a lovagság és a tüzér­ség átmehet. — És a gyalogság? — A gyalogság nem me­het át. — Miért? — Mert a hídon egy mér­ges kutya áll. haladAs Pistikét beíratták az első osztályba. Egyik nap haza­jön és a papája megkérdi tőle: — Na, fiacskám, mit ta­nultatok ma? — Ma kezdtük el tanulni az ábécéből az első betűt, az i-t. — Hogy halad a tudo­mány — csodálkozik a pa­pa —, az én Időmben az ábécé első betűje még az á volt. kalapdivat A férfiak kalap nélküli divatjáról beszélgetnek egy társaságban. Azt mondja Ko­vács, az öreg könyvelő: — Nem szeretem ezt a divatot. — Miért? — Mert régente, ha ke­resett valakit a főnök, azt mondtuk, itt lesz valahol, mert itt a kalapja, de így nincs semmi, amire rámu­tathatna az ember.

Next

/
Thumbnails
Contents