Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-02-11 / 6. szám
------------------------------------------------------------új ({jóság 3 HÍVNAK A HEGYEK ÉS A TENGEREK A Csorba-tó környékét gyönyörűén kiépítették. Kényelmes szállodák várják a téli turistákat. VÉGSZÓ GOMBOSRÓL (azaz: Ki a jó magyar ?) Lapunk tavalyi, egyik későőszi számában cikket közöltünk a kelet-szlovákiai kerület kassai járásában fekvő, Gombos nevű kisközség (nemrég még puszta) egyetlen magyar tanítási nyelvű alapfokú iskolájának problémájáról. Az írás lényege: a járás illetékesei önkényesen becsukták a gombosi elemit, s mindezt néhány gombosi szülő támogatásával. A falu javarészt magyar lakosokhól áll, igy annál furább volt, hogy idáig mérgesedett a dolog. Az ügy akkor még nem nem zárult le, most azonban megoldódott — sajnos — nem pozitív eredménnyel. Gomboson nincs magyar elemi, a kisiskolásoknak télen is utazniok kell máshová. Az ügy részletesebb elemzése és a tanulságok levonása az illetékes, most már magyar képviseletet is tartalmazó felsőbb szervek feladata, annál is inkább, mert a jövőben éppen nekik kell majd tárgyilagosan és igazságosan hasonló problémákat megoldaniuk. A krónikás csupán annyit tehet, hogy a maga módján szintén kiértékeli az esetet, annál is inkább, mert közben levelet hozott a posta egy gombosi szülőtől, aki nyilatkozott az ügyben, s tömören és röviden ezt közölte a szerkesztőséggel: „En is magyar nemzetiségű vagyok, bár a gyerekem szlovák tanítási nyelvű iskolába jár, de szépen beszél magyarul. Véleményem szerint az a jó csehszlovákiai magyar, aki szlovák iskolába adja gyermekét, mert ott van a jövője leginkább biztosítva.“ A levéllel kapcsolatban néhány tucat gondolat fogam- zott még koponyámban, ezek közül — tekintve hogy általános problémákat érintenek — közzéteszek néhányat. 1. A levélíró magyarnak mondja magát. Stílusa, kifejező-készsége azonban rosszabb, mint egy Magyarországra szakadt, s ott mindössze egy éve élő francia magyar tudása. 2. Ha valóban helyesebb szlovák tanítási nyelvű iskolába járatni a gyereket, akkor minek a magyar tanítási nyelvű iskola? Minek a magyar kultúra csehszlovákiai képviselete, újságjaink, könyvkiadónk, színházunk, stb.? Minem a nemzetiségi törvény (amely az iskolaügyre is kihat), minek a magyar miniszter, és egyáltalán: minek kellett hatvannyolc januárja? 3. A csehszlovákiai magyarság augusztusban mindenkit meggyőzött arról, hol a szülőföldje. Ahhoz, hogy hazának is érezhesse az országot, ugyanazokat a feltételeket kell életfolyamatához biztosítani, mint a cseheknek és szlovákoknak. Mint emberek csakis akkor érthetjük meg, tisztelhetjük és szerethetjük a szlovákokat és cseheket) (s a világ bármely népét), ha megismerjük kultúráját, történelmét, szokásait. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha elsősorban magunkat ismerjük. Nem tudom, ismeri-e a magát magyarnak valló levélíró Kosztolányi Dezsőt. Valószínűleg nem. Tehát: Kosztolányi Dezső a huszadik század magyar irodalmának egyik legjelentősebb képviselője volt, aki többek között a nyelvkultúráról is ejtett egy-két, létfontosságú szót. Az anyanyelvről szóló egyik idézete így hangzik: „Goethe írja, hogy aki nem ismer idegen nyelveket, az az anyanyelvét sem ismeri. Ez igaz. De aki már az anyanyelvét sem ismeri, az ember sem lehet. Nemzetközi ember nincsen. Nemzetközi gyermek pedig olyan hóbort, amely csak ebben a felemás korszakban született meg. Ha valaki hottentottának akarja nevelni a gyerekét, nevelje hottentottának. De nem kapkodhat jobbra és balra, mert akkor a fiából még hottentotta sem lesz, nem világpolgár,“ 4. Békében, barátságban kívánunk élni a szlovákokkal, csehekkel, és mindenkivel, aki ember. Ez a célunk csak akkor valósulhat meg, ha mindent megteszünk azért, hogy jól bírjuk anyanyelvűnket, ismerjük történelmünket és kultúránkat, és megtanuljuk más népek nyelvét és kultúráját is. Tekintve, hogy sorsunk a szlovákokkal és csehekkel való együttélés, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megtanuljuk nyelvüket és egyenrangúaknak érezhessük magunkat. 5. Még így is megtörténhet, hogy nem megy njajd a beszéd mert néhánvunknak nincsen nyelvérzéke. A nemzetiségi törvény azért van, hogy ezekre az emberekre is gondoljon, s még így is megteremtse azokat a feltételeket, amelyekben — az egyébként becsületesen dolgozó és nyíltszívű magyarok is — jól érezzék magukat. 6. Végszóként: nem az a jő magyar, aki a gombosi levélíróhoz hasonlóan gondolkodik. Az ilyen ember a hibásan gondolkodó magyar. A Csehszlová Szocialista Köztársaság igazán fejlett nemzetiségi állampolgára az, aki, miután megtanította utódait anyanyelvűkre, mindent megtesz azért, hogy a vele együtt élő és dolgozó szlovákok és csehek nyelvét is elsajátítsa, mert nem távolabb, hanem közelebb akar hozzájuk kerülni. (bt) Kit ne érdekelne a távoli világ, a kékesen csillogó tengerek, a magas hegycsúcsok, az egzotikus keleti építmények? Mennvi mindent nem láttunk még és mennyi mindent szeretnénk látni! Az idő azonban rövid, a nyár gyorsan elszalad. így nagyon jól meg kell gondolnunk, hogy a rendelkezésünkre álló 3—4 bét s-'-’hadságot hogyan töltsük eP Kint most naqv oeív!’°kben hűl] a hó, vagy hideg szél süvít, a gyerekek szánkókkal e- reszkednek alá a lankás domboldalakról, s nekünk már most kell a napfényben ragyogó nyárra gondolnunk, mert ha beköszönt a nyár, terveink gyakran szertefoszlanák, mért megelőznek bennünket s nem jut számunkra hely. Most még sok ország között válogathatunk. íme az érdekesebbek: Bulgária, Egyiptom, Libanon, Algír, Tunisz. Ugye nem könnyű a választás? Ehhez nyújt segítséget a Cedok utazási iroda külföldi kirándulásainak programtervezését tartalmazó üdülési naptára, amelybe érdemes belelapozni. Sokan azt mondják. nincs párja a függetlenségnek, egymagám arra megyek, amerre akarok, ha van gépkocsim, ott állok meg, ahol jól esik, nem vagyok kötve senkihez, semmihez. Kérdés azonban, hogy egyedül boldogulnak-e a nagyvilágban? Az utazási iroda emberei ismerik Európát, de még a tengerentúli vidékeket is és ha rájuk bízzuk magunkat, semmi érdemleges nem kerülheti el figyelmünket. Az utazási iroda kényelmes és megbízható járműveket biztosít számunkra. Emberei ismerik a nemzetközi csatlakozásokat, így nem veszítünk feleslegesen időt az átszállásokkal és még valamit: mindenki számára minden járműben ülőhelyet biztosítanak. Azután itt van a szállodák kérdése. Nyáron, az üdülések csúcsidején minden számottevő szálló zsúfolásig megtelik. A „cedokosok“ azonban páholyban vannak, mert számukra jó előre gondoskodtak szállásról. Ugyanez a helyzet a devizával is, amelyet az utazási iroda előnyös feltételek mellett biztosit. Kezdetben a távoli, egzotikus világot emlegettük. Ha azt mondjuk, Egyiptom, úgy hisz- szük, benne van mind a kettő. Ami valaha álom volt, amit itt-ott könyvekben, folyóiratokban olvastunk erről a csodálatos országról, ma valósággá válhat. A Cedok repülőgép kirándulást tervezett az idén ebbe az országba. S ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországra, az NDK- ba, Lengyelországba, Romániába, a Szovjetunióba, Afrikába és Libanonba is mehetünk a Cedokkal, akkor tudatosítjuk csak azt, hogy az utazási iroda dolgozói milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ott tölthessük el szabadságunkat, ahol azt legjobban szeretnénk. Köszönetét és elismerést érdemelnek. Vannak viszont olyanok, akik a telet istenítik. A havas hegycsúcsokat, a zuzmarás faágakat, a síelést., szánkázást, a pormentes abszolút tiszta hegyi levegőt, a megnyugtató fehérséget. Róluk sem feledkezett meg a Cerlok. Sót. talán őket még előnyben részes te*- te, mert a téli rekreációk olcsóbbak és programjukat illetően sem annyira zsúfoltak, mint a nyáriak, ígv jobban szolgálják a pihenést. Nekünk csehszlovákiai lakosoknak a téli rekreációkkal kancsolatban szerencsénk van. A világon kevés helven olvan szép a tél. mint nálunk, és a tél folvamán egyes turisták naov földterületeket járnak be azért, hogy eljussanak oda, ami hozzánk kéz.nyúitásnvi közelségben van. „Téli üdülés Csehszlovákiában“ - ilyen címmel adott ki könyvecskét a Cedok, melyből megtudhatjuk, hogy mintegy 17 különféle akciót készítettek elő a tél szerelmesei számára. S milyen előnyösek az árak! íme: Magas- Tátra-Csorba-tó, egy hét üdülés teljes ellátással 435, 5—10 éves gyerekek részére 274 korona. Időpontok: február 16— 23-ig, március 2—9-ig, 9—16- ig, 16—23-ig, 23—30-ig. Februárban és márciusban Ötátra- füredre, de Prágába is utazhatunk a Cedokkal, ahol a főváros minden szépségét bemutatják a résztvevőknek. Igen előnyösek a hazai, úgynevezett családi rekreációk. Ezekre nagyobbrészt augusztusig kerül sor. ízelítőül az ún. Szlovák Paradicsomot (Sloven- sky raj) hozzuk közelebb a határidők és árak szempontjából. A kirándulás egyhetes. Júliusban és augusztusban kerülhet rá sor. Felnőtt 402 koronát fizet egy hétre. A gyermekek részére ez az akció is kedvezményt biztosít. A szülők a tizedik életévét még be nem töltött gyermekért 216 koronát fizetnek. Élvezet átlapozni a kifogástalanul megszerkesztett és minden fontos tudnivalóra kitérő prospektusokat, reklámanyagokat. Jó is beléjük pillantani, meg nem is. Jó azért, mert megismerkedünk a lehetőségekkel, rossz azért, mert megfájdul a szívünk arra gondolva, hogy mindenhová nem juthautnk el. A végén azonban hangsúlyozzuk az ismert közmondást: „Ki korán kel, aranyat lel“. Más szóval ne halogassuk a jelentkezést, most még van idő és hely bőven. De pár hét, vagy hónap múlva már csak Aradszky Lászlóval, a kitűnő slágerénekessel énekelhetjük: „Késő bánat, most már utánam a vízözön...“ Komlósi Lajos Tenger, napfény, ragyogás — a kép Bulgáriában készült. Semmi új si cs a nap alatt PARÓKA. EZ A DIVAT! (Tíz kiló parókáért 1000 MB kocsi) Divat-istenasszony bosszankodik, hogy a férfiak nem viselnek Ismét hosszá hajfonatot. Dehát itt van helyette a nőt paróka, s hát ha divat, akkor divat. A hölgyeknek néhány másodpercen belül akár térdig érő hajuk lehet, ha felteszik a parókát. A parókakészítés ősrégi és kényes foglalkozási ág. S mivel sokak előtt ismeretlen, elmentem a legnagyobb parókakészítő üzembe, amely a Színházi Szolgáltatás keretében dolgozik. Egyet-mást megfigyeltem ott. Egy-egy női parókát 30—50 perc alatt készítenek el, 18—20 dekagramm haj felhasználásával. A Csehországban készített paróka világviszonylatban is az elsők közé tartozik. Valamikor exportálták is. Ma azonban még a hazai keresletet sem tudják kielégíteni. Ezidén a Színházt Szolgáltató Vállalat csupán 30 kiló hajat vásárolt fel. 1956-ban a haj kilója 23 koronába került, ma 856 korona az ára. A nálunk készített parókákat lórészt Kínából behozott hajból készítik, aztán Finnországból és Angliából is importálunk hajat. A Kínából behozott haj körüliéiül hatvan centiméter hosz- szú, azonban még munka van vele, festeni kell. A Színházi Szolgáltató Vállalat 1964-ig 50 mázsa hajat dolgozott fel évente, ma csupán négy mázsát. Ebből a tiszta haj 250 kiló. Mivel a színházak évi szükséglete Jóval nagyobb, a hajszükségletet műanyaggal pótolják. Ez az anyag eredetileg fehér, s a parókakészítő műhelyek végekben kapják, s szükség szerint nyírják. Aztán következik a lényeg, az eljárás, amely mind a természetes, mind pedig a műhajnál ugyanaz. Az úgynevezett rázogató módszer titka az, hogy a vékony hajszálakat három erős szállal három rudacska közé feszítve összekötik. Ez a módszer a pálcikázásra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a pálcikák helyett az Ujjúnkat használjuk fel. A természetes hajnál vigyázni kell a kontyra. Elegendő, ha egy két szálat fordítva kötünk, s vége a kontynak. A hajfonatot gyapotalapra varrják, aztán fafigurákra rakják. A másik módszer szerint a szálakat rákötik a formára. — Figyelje csak meg, hogyan kötik a csomókat — szólt a kísérőm. Figyeltem, de nem láttam, sem az egyik, sem pedig a második módszernél. Még akkor sem, ha lassított filmen mutatták volna be. A hajfonónő által készített csomókat közönséges embert szem észre sem veheti. FrantiSek Bares, a Színházt Szolgáltató Vállalat igazgatója elhatározta, hogy sorozatban gyártanak majd kon- fekciós parókát. Az ára nem sokkal különbözik majd a c!pő árától, 400 koronába kerül majd, s így ezt a luxust minden nő megengedheti magának. A paróka ára (a valódi hajból készült parókákra gondolokI a nyugati országokéhoz viszonyítva aránylag olcsó. Nem lenne jó ezeket exportálni? Halljuk csak, mit mond erre BareS úr: — M‘ már jó néhányszor felajánlottuk az illetékeseknek, hogy nagyobb értékű árut tudnánk szállítani, mivel tíz kiló paróka egyenlő egy 1000 MB kocsi árával. A mi vállalatunk több terméket Is előállíthatna, s ezenfelül a színházak Igényeit is kielégíthetnénk. jSvob. Slovo -Á-)