Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-02-04 / 5. szám

tiJSAGHlR: TOMMY BUTLER, A SCOTLAND YARD felügyelő­ié bravúros nemzetközi üldözés utAn letartóztatta ROY BRUCENOCDST, A KÉT ÉS FÉL MILLIÓ FONTOS EMLÉKEZE­TES „NAGY VONATRABLÄS" UTOi sQ SZABADLÁBON LEVŐ TETTE- SÉT. Butler (elügyelő nagy sikere is­mét. ráirányította a közfigyelmet az egyik leghíresebb angol intéz­ményre, a Scotland Yardra. Maga a név Skőcia-Udvart jelent. Tem- ze parti Whitehall Piacé 4. szá­mú házában állította fel 1829-ben a parlament az átszervezett mo­dern londoni rendőrség székházát, de a rendőrök rendszerint a hát- ső bejáratot használták, a Great Scotland Yard felől jártak be az épületbe. Régen, amikor a skót ki­rályok vendégségbe jöttek az an­gol udvarhoz, ebben a palotában szálltak meg. Innen a Skőcia-Ud- var név. Az utolsó skót uralko­dó. aki Itt lakott, a tragikus sor­sú Stuart Mária volt. húsz EMELET Ma már a Scotland Yard nem a történelmi épületben, hanem a város másik szögletében a Victo­ria pályaudvarhoz és a Westmin­lálos Ítéletet, Angliában 232 vét- ségért járt kötél, de a bűnözés j tovább burjánzott, mert a föld- j jükről elűzött parasztok, inkább a kínhalál kozkáztatását, mint az I éhhalál bizonyosságát választották. | A XIX. században a világ leg­nagyobb városszörnyetege a di-1 ckensi London egyszersmind legbűnösebb város is volt: min- ] den 9. polgára bűnözésből vagy prosztitúciöból élt. Sehol a vilá- | gon nem ütköztek ki annyira a I korai, „klasszikus“ tőkés társada- j lom irtózatos fekélyei, mint Lon­donban. Csak hivatásos betörőből 30 000 lakott a Temze-parti metro- ] polisban. Ebben a korban, amikor a leg- j hírhedtebb kocsmák padlóján csa- f póajtók nyíltak, hogy örökre a 1 Temze olajos-iszapos vizébe sül­lyesszék az átmetszett torkú, ki-1 fosztott áldozatokat, szükség volt j a korszerű rendőrségre. Bemutatjuk a Scotland Yardot Kölcsönvett riportunk ater székesegyházhoz közel fekvő Broadway utcában működik. A hdazemeletei vasbeton-üveg iroda­ház két éve ad otthont a Yard­nak. Két éve költözött ide szigo­ráén titkos költözködés! „hadmű­veleti" terv szerint a Yard bűn­ügyi nyilvántartója, amely lega­lább 10 mllllé ujjlenyomatot rejt magában. Az évi körülbelül 210 000 hóntett minden részlete Itt vá­lik aktává, mikrofilmmé, corpus deiictivé. Nem mondhatnám, hogy Anglia a világ legbecsületesebb országa, a bűnözők száma kb. egy miiliö, «ni az 54 milliós lakossághoz e- lég „szép" szám. A magas bűnö­zési statisztika cáfolja azt az e- léggé elterjedt elméletet, hogy a drákói szigor egymagában becsü­letességre neveli az embereket. Európában sehol nem volt olyan szigorú a törvény büntető keze, mint a középkor és a későbbi szá­zadok Angliájában. Ha röviden át­tekintjük a Scotland Yard elődjei­nek történetét, vértengert és a- kssztófaerdőt látunk. Az első angol rendőrséget II. Henrik szervezte 1164-ben. Egy­szerű volt az eljárás: a király va­lódi vagy vélt ellenségeit a Tower várbörtönben nyakazták le, vagy akasztották fel, a közönséges bű­nözők (tolvajok, pénzhamisítók) jobbkezét pedig tőből lemetszették, sőt sokszor a lábukat is. A ha­lálbüntetés később már apróbb lo­pásokra is kiterjedt. VÉRPAD BITÖ VIII. Henrik vérengzései már az őrület jiatárát súrolták: a XVI. században uralkodó szörnyeteg nemcsak több feleségét, hanem ko­rának nagy gondolkodóit, Fischer bíborost és Morus Tamást is vér­padra küldte, hogy csak a két legismertebbet említsem. Később, az eredeti tőkefelhalmozás idején, a kapitalizmus hajnalán már nyúl- lopásért is akasztőfa járt. Míg a franciák a XVII. században csak hatféle bűntettért szabtak )ti ha­Robert Péel belügyminiszter, aki! korábban ez fr szabadságharcosok I gyilkolásában és üldözésében szer-j zett nagy tapasztalatokat, s mel-1 lesleg a Tory-párt egyik alapítója j volt, a parlament döntése alapján | megszervezte a Scotland Yardot, hivatalos nevén: a metropolis ren-1 dőrségét. ízázharminckllenc évvel I ezejőtt, 1829 őszén jelentek meg I az első kék frakkos, fehér nad-l rágós, cilinderes rendőrök, a !on-[ doni sikátorokban, Robert Peel be-j ceneve, a Bobby még máig is raj -1 tűk ragadt. SHERLOCKTÓL BUTLERIG Azóta sok vfz folyt le a Temzén, a Scotland Yard öregebb lett. de I meg is fiatalodott. A korszerű kri- | mlnailsztika, elektronika, távköz­lés minden vívmányát latba veti | a bűnözök, „a korona ellenségei" ellen. Sherlock Holmes regényes a- I lakja legendakört vont a Scotland I Yard köré, bár Conan-Doyle bősei nem tartozott a Yard kötelékébe, I sőt minduntalan gúnyt űzött a hi-1 vatásos detektlvekből. Tommy But- I ler fóleljgyeió bravúrja az utolsói „nagy vonatrabló", kézrekerítése a- [ zonban igazi legendaként évtize­dekig fogja díszíteni a Scotland | Yard lobogóját. Az 56 éves, nem dohányos, az I italt is csak mérsékelten kedve- [ ló „hekus" egyetlen szenvedélye a j munka, s csak egy hobbyja van: [ szeret régi. vadnyugati filmeket j végigélni. Tavaly már nyugdíjazni j akarták, de még egy évet kialku­dott. hogv befelezze életp nagy I művét, s most hiqv ez sikerült , | nyugdíjba is megv Am ne higy gyük, hogy Butler abbahagyja a szakmát: az államrendőrség kény- I szernyugdljazza ugyan, hogy teret | adjon az utánpótlásnak, de a tett­erős Butler a magánbankok saját biztonsági szolgálatában helyezke- j dik el, nem kisebb fizetéssel Sherlock Holmes után még egy j nagy detektív kerül konkurrens j viszonyba > Scotland Yarddal. úi ifjúság 7 MOST VAN------TED KENNEDY----­SORON így feküdtek hordágyon mindhárman — John, Robert és Ted. De Ted az egyedüli, aki életben maradt, Ted Kennedy a repiilőgépszerenesétienséq után 1964 júniusában Éppen olyan idegesen járkált fel és alá, a washingtoni Egyetemi Klinika szülőszobája előtt, mint a többi fiatal férif. És éppúgy akárcsak a többiek, 6 is egy egészséges gyermek világrajöttét várta. Pedig nem ő volt az apa. De Kennedy ő is. Egyik tagja annak a családnak, amelyről egyszer valaki azt állította, hogy legnagyobb előnye, hogy annyi van belőlük. Közben már kevesebben lettek. Az öreg Joe Kennedy négy fiából már csak ő maradt meg, ő az utolsó. A 36 éves Edward vállára nehezedik a család minden gondja és reménye, ő gondoskodik meggyilkolt bátyjai — John és Robert — gyermekeiről. Ö vitte Ethel sógornőjét ko­csiján a kórházba, amikor sok szülése közül most állott a legnehezebb előtt. Annak a gyermeknek adott életet, amely már apját nem fogja ismerni, ö állott Ethel oldalán akkor is, amikor tizenegyedik gyermekével — Rory Eli­sabeth Katherine-vel — egy fájdalmas hazatérés várt rá Ted Kennedy komolyan veszi családi kötelességeit, de mióta beszállt a „Kennedy-expresszbe“, melynek végál­lomása a Fehér Ház — még sincsenek már a legelső he­lyen. Kennedy apa egyszer ezt mondta: „John azért lett politikus, mert legidősebb fiam Jo- meghalt. Joe volt a család által kiszemelt politikus. Ami­kor meghalt, John lépett a helyére.“ És amikor John be ült az elnöki székbe a „tartalék-teóriá“-hoz hozzáfűzte „Ahogyan én beugrottam elhűnyt Joe bátyám helyére, ugyanígy tenne Bobby öcsém is, ha valami holnap velem történne. És ha Bobby is meghalna, akkor a legfiatalab! Teddy követné.“ Egy tréfacsináló hozzátette: „Nem Lao- az egyedüli ország, amelynek három hercege van.“ Közben eljutottunk idáig: Teddy lépett meggyilkol! bátyjai John és Bobby helyére és már nemcsak a szená­tusi székről, hanem az amerikai állam elnöki tisztségéről van sző, következésképpen — életről és halálról. Mert ahhoz nem fér kétség: ha Ted Kennedy ismét a legmagasabb poszt után nyújtja ki kezét — senki a vilá­gon nem él tpajd olyan veszélyben, mint ő. Ezzel a rizikóval számolnak — még az édesanyja is. A 78 éves Rose Kennedy; aki három fiát, egy leányát és egy vejét olyan hősies magatartással kísérte utolsó útjá­ra, ezt mondotta: „A demokratikus pártnapon ostromol­ták Tedet, hogy meggyilkolt bátyja helyett jelöltesse ma­Boldogatalan család: Ethel Kennedy tizenegyedik gyerme­kével elhagyja a kórházat. Ted Kennedy és felesége Joan (balról) jöttek el a fiatal anyáért gát az elnöki székbe. Elutasította. Nekem az a vélemé­nyem hogy elhatározása helyes volt. Az idő még nem érett meg erre. Ted még nagyon fiatal. És Bobby halála olyan sok volt valamennyiünk számára, hogy egyelőre képtelenek voltunk a jövőre gondolni. Mindig bíztatták Tedet, hogy vesse bele magát a politikai életi» és hasz­náljon ki minden lehetőséget. Most viszont azt tanácsol­ják, hogy kímélje magát. Ez egészen új a számára. Mert nagyon becsvágyó és szeretne idősebb testvérei nyomdo­kaiba lépni. Természetesen, hogy nagy gondot okoz ne- kern a személyi biztonsága. És mégis hiszem, hogy részi kell vennie a politikában...“ A politikai élet viszont egy Kennedy számára nem je- lent sem többet, sem kevesebbet, mint az elnöki széket. Hogyan is mondta Joe papa? „Légy mindig az első. Már a második hely is vereséget jelent.“ És Rose mama: „Amikor Joe meghalt, Jack vette át a felelősséget. Aztán lobby következett, most Teddy van soron...“ Milyen soron? Hogy elnök legyen? Meghaljon? Vagy nind a kettőt? A Kennedyék sok mindent megéltek és elszenvedtek, ledet már a halál is megkörnyékezte, amikor 1964-ben ezuhant repülőgépével. A roncsok alól két halottat ház­ak elő és Ted Kennedyt. Benne még volt élet, bár a armadik hátgerinc-csigolyája eltört. Kórházba:, szállították. Négy orvos-specialista repült tülön-gépen Ted betegágyához. Hetekig élet és halál kö- ’-ött lebegett. Negyvenkétezer levélben és hétszáz sür­gönyben kívántak az amerikaiak az öreg Joe kedvenc fiá- lak gyógyulást. Hat hőnappal később, valóban jóformán eljesen gyógyultan hagyta el a kórházat. Évek őta hord egy gyűrűt, amelyet John F. Kennedy íjándékozott legfiatalabb öccsének. A következő szavakat vésték bele: „Az utolsókból lesznek az elsők!" Mit is mondtak a Kennedyékről? „Legnagyobb előnyük az, hogy annyi van belőlük.“ Már nem sokan maradtak, led Kennedy az utolsó, ő lesz az első is? Robert, John és Edward Kennedy — a „tartalék-teória“ szerint léptek színre: Ha az egyik meghal, a másik lép a helyére. Robert és John halottak. „És most Ted követ­kezik“ — mondja Rose mama. És arra gondol hogy nem­sokára talán megint egy Kennedy ül najd az elnöki székben I

Next

/
Thumbnails
Contents