Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-02-04 / 5. szám
Kedvenc vicceim TISZTESSÉGES SZÁNDÉK Bíró: Ha egyszer az alsószoknyája alatt tartotta a pénztárcáját, hogy lehet, hogy nem vette észre, amikor a pénztárcáját ellopták? Vádlott: Kérem, én azt hittem, az illető tisztességes szándékkal közeledik. TÉVEDÉS Jean, tud mászni a ribizli? — Nem, uram. — Nahát, akkor megint egy katicabogárat ettem meg. BÜNTETÉS — őrmester! — Parancs, kapitány úr! — Kubala közlegény megint nem mosakodott. Ilyen piszkos alakokat nem tűrök a századomban. Azonnal vezényelje a konyhára. NEM VALOGATÖS — Kérek 10 koronáért barackot. — Milyet? — Akármilyet, csak ne a fejemre. SZÖSZERINT ÉRTELMEZTE — Jean, ugorjon le a trafikba. Csörömpölés. — De Jean, az ablakot azért kinyithatta volna. EGYÜTTESEN Bíró: Azzal vádolják, hogy órát lopott. Mivel mentheti magát? Vádlott: Az úgy volt, kérem, hogy mentem az utcán, és akkor látom, hogy az óra is megy. Gondoltam, hogy mehetnénk együtt. Beküldte: Tóth Teréz, Koiárovo, V. kér. 13. KÁR A Bandi ftú a nagymamáidnál ebédel. Tiszteletére fánkot sütöttek, melyből a nagymama hat darabot tett a tányérjára. Bandi négyet hősiesen bevágott, és elgondolkozva nézte a megmaradt kettőt. — Min gondolkodói? — kérdi tőle a nagymamája. — Azon, hogy tulajdonképpen miért nem születtem én Ikernek. MINDEGY A főnök rászól egyik hivatalnokára: — Hallja, vegye kt a szájából azt a cigarettát. Ne füstölje tele ezt a helyiséget. — Bocsánat főnök ár — mondja a jámbor könyvelő — ez nem cigaretta, ez ceruza. — Mindegy, itt maga ne szívion ceruzát sem. ÚJDONSÁG Heltai Jenőhöz beállít egy fiatalember. Egy Békéscsabán nyomott verseskönyvet szorongat a kezében, és megkéri Heltait, olvassa át és írjon hozzá ajánló sorokat. Heitat átfutja a könyvet és így szól: — Kedves barátom, könyvéből olyan dologra jöttem rá, amit eddig nem tudtam, de ajánló sorokat nem adhatok. — Jó — mondja az tfjá, — de legalább azt mondja meg, mester, milyen új dologra jött rá a könyvemből? — Arra — mondja Heltai hamiskásan —, hogy Békéscsabán könyvnyomda is van. SZERENCSÉTLENSÉG Kovács meséli a hivatalban: — A minap jó hangulatban mentem haza, és a feleségemet, aki épp az altóban állt, megcsókoltam. Erre sírnt kezdett, mire én megkérdeztem: — Miért sírsz? — Mert ma egyik szerencsétlenség a másik után ér. — Hogyhogy? — Reggel összetörtem egy kávéscsészét, délelőtt itt volt a kéményseprő és telekormozta a szobát, most meg itt vagy te, és részegen jössz haza. REKLÁM Egyik újság hirdetési ügynöke felkeres egy vállalatot, és a főnököt kapact- tálja, hogy minél több hirdetést adjon fel. — A reklám, uram, az egyetlen biztos út a sikerhez. — Na, ne mondja. — Egy példát is hozok fel önnek. — Halljuk. — Nézze kérem, a kacsa a legnagyobb csendben tojik. Ellenben a tyúk, mikor tojik, kotkodácsolást vtsz véghez. — Na és? — Ez a magyarázata annak, hogy tyúktojásban nagyobb a kereslet, mint kacsatojásban. VÁLÖOK Az ügyfél felkeresi ügyvédjét. — El akarok vdlnt a feleségemtől, mert az egyke ellen küzdött. — Ezért akar elválni? — Igen. A tudtom nélkül küzdött. PIHENÉS Pistike érdeklődik: — Papa kérlek, szokott sírni egy bohóc is? — Hogyne, fiam. így piheni kt magát. STÉPÁN Szakállszárító TÖTH ELEMÉR Azt hiszem, hog már a vakok se hisznek vakon mindenben... Z-nek rögESZMÉJE az ESZME... A párt a vezetői jogosítványát nem sofőrkurzuson szerezte... A kötél az akasztotthoz: Én ebbe egyszer úgyis beleszakadok ... Z-t az isten is főszerkesztőnek teremtette, de a párt hagyta jóvá ... A titkárnő minden-titokra vigyázott, de magát nem sorolta a titkok közé ... A rövidlátást nem minden esetben küszöböli ki a szemüveg... Nincs az a futballpálya, amely annyi izgalmat nyújtana, mint ma a politikai pálya... Bármilyen jól korcsolyázik is valaki, azért még elcsúszhat egy szalmaszálon : HARAG Két turista utazik külföldre. Megérkeznek, és az egyik csodálkozva látja, hogy társa egy üres papírlapot tesz borítékba és azt a feleségének megcímezve, lezárja. — Mit jelent ez? — kérdi. — Ez azt lelentt, hogy mielőtt elutaztam, összevesztem a feleségemmel, és most nem vagyunk beszélő viszonyban. AUTOSTOP Egy fiatalember integet az országút szélén és megállít egy autót. — Elnézést, uram! Nem volna szíves a kabátomat Pozsonyig elvinni? — Mtért ne — mondja az autó tulajdonosa —, de hogy fogja ott megkapni? — Nagyon könnyen — mondja a fiú —, mert ha nincs kifogása ellene, benne maradok.
