Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 4. szám

* I A „szűz" jegyében született Ingrid Bergmann csak nehezen tudja meghódítani a „vízöntő­férfit". Az érzéki kapcsolat sok problémát vet fel, mert a „szűz-nő“ szemében a „vízön­tő-férfi“ könnyelmű nőcsábász A rt I nTlirnriITT A Problematikussá válik a hely­PÁK NtKHMH / * ‘Äst I nltlIiLllLlllLI ■ ,b" «*■> <*““■““•ö “»*nis látszólag tartózkodó, ami azon­A „vízöntő-férfi“ (január 21 tői, az „ikrek-nő“ viszont a tá- ban nem jelenti azt, hogy be- —február 19.) csábító típus, volból is képes őt féken tar- liilről nem lobban lángra. Ne- Irónia, néha kimondottan sértő tani. „Visszahozza" „vízöntő- héz őt meghódítani, de ha si- gúny, hevesség a szerelemben, jét" a földre, amikor az a fel- került, egész életre szól. Ezzel igen erős erotikái érzék, aka- legekben kóborol. Meghitt, a csábító „vízöntőnek“ számol- raterő, amely ellenállásra még csendes sarkot jelent a részé- nia kell. szembetűnőbbé válik — ezek a re. Mivel érzéseik egyformák, Kedves, szimpatikus kapcso- legjellegzetesebb tulajdonsá- a „vízöntő“-nek nem kell a hó- lat jöhet létre a „nyilas-nő" gai. Jellemző még rá, hogy a dítót játszania. Többnyire min- (november 23.—december 22.) dolgokat mindig vagy rózsaszí- den nehézség nélkül egymásra és a „vízöntő-férfi" között. A nűnek, vagy feketének látja. A találnak és megértik egymást, nyilas nők vidámak, és bár szó szoros értelmében élvezi Amit általában véletlen talál- felületesnek mutatkoznak, sok- az életet. ,A legbonyolultabb és kozásnak tartanak, az ő ese- legveszélyesebb helyzetből is ép tűkben a „sors kezét" jelenti, bőrrel kerül ki, s amikor úgy A „vízöntő" befonhatja a rákot“ látszik, már-már minden elve­szett, akkor is talpra áll. A nők valósággal ostromolják szerel­mükkel, s ezért nem ritkaság, hogy itt*ott „félrelép“, de az (június 23.—július 23) Ilyen szerelmi kalandokat nem meghódítani, bizony le veszi komolyan. Ha viszont szoknia ironikus természetéről, rossznak tartják a „bak-nő" megtalálja az „igazit", hű is A „rák-nő“ Ha a „vízöntő" egy „rákot kai mélyebb érzésűek a lát­szatnál. Mindkettőjüknek meg­van az a ritka jő tulajdonsá­guk, hogy sírva Is tudnak ne­vetni. Bolondozásuk szeretet­reméltó, különösen akkor, ha érzéseikről, szenvedélyükről és akar reményükről van szó. kell Egyes csillagászok nagyon tud maradni — még ha saját sokra tartja azokat a dolgokat, magának sem vallja be. Hálás amik őt hidegen hagyják. A ugyanis nagyon (december 23.—január 20.) és „vízöntő-férfi" kapcsolatát. Mégsem mindig az, előfordul­ás ragaszkodó, ha a partnere „rák-nő" hagyományhű, sokat nak kivételek is. Az biztos, elnézi kisebb (és néha na- ad arra, mit mondanak az em- hogy a „vízöntőnek" nehezére gyobbl) hibáit. berek, éppen ezért a „vízöntő" esik megszokni a „bak-nő" ve­A vízöntő-férfinél a szere- h“y*3 életfelfogása idegen leszületett bizalmatlanságát, de lem a gyomron keresztül megy. számára Mindemellett nagyon ha képes erre, a legjobb úton Egész életében az elhízás ellen a!kal™azkodo- ha.,f •>v,zon: halad a meghódítása felé. Cso- küzd. Az önmegtartóztatás nem to. b® *u^a --f1on"’ ~ .a“' dálkozva fedezi majd fel, hogy erős oldala, ami azonban nem veleszületett kedvességénél a „bak-nő" sokkal helyesebb, jelenti azt, hogy jellemtelen toJ>v* nem esik nehezére - szívélyesebb és nagyvonalúbb lenne. Sokoldalú, tehetséges, £e9ul *V ••beadJa a derekát . tud lenni, mint azt gondolta mindehhez ért egy kicsit - sőt Kapcsolatunkban azonban egy- volna. A „vízöntőnek" nem esik értelműén a férfi az erősebb nehezére túltenni magát a fél. „bak-nő" gátlásain, de hosz­Az öntudatos, büszke „orosz- szabb ideig tartő kapcsolatnál lán-nő" „fenegyerek“, (július az idegeire menne a nyugodt- 24.—augusztus 23.), akit a „víz- saga. öntő" csak ravaszsággal tud a kedvesség köti össze a meghódítani. Van egy nagyon „vízöntő-férfit" a többnyire na- íontos, közös tulajdonságuk: a gy0n bájos és szellemes „hal­gyakran sokat — s az esetle­ges kudarcok ellenére sem hát­rál meg. Egy„vízöntő-férfl“ so­sem bukik meg. Még a sírból is reményeket támaszt. jószívűség. Bármennyire élté- nö"-vel. (február 20.—március rőek a nézeteik, még ha haj- 20.) Itt-ott ugyan zavarja a nő ba kapnak is, a „szent béke“ veleszületett bizalmatlansága, sosem várat sokáig magára. mert nyílt típusú férfi, aki nem —0— A „vízöntő-férfi szereti a reprezentatív nőket. Nem kell, hogy kimondottan szép legyen, a külső előnyökkel szemben sus,em mert nym tipusu iern, am nem többre becsüli a lelki kapcso- Mindketten könnyen megbocsa- szereti, ha minden lépését fl- „totAzokat szeret akikmlg- tanak- annak fenére, hogy ne- gélemmel kísérik, de a „hal­ért* vlaasztalUk érő önte- hezen £eleÍtenek- Az ••««>“- annyi kellemes és szívhó­ertik, vigasztaljak^ eJ°t onte lán-nő" figyelmét követel part- dftó tulajdonsággal rendelke­néretől. Csak akkor adja oda z,k, hogy a férfi kapitulál, magát, ha már meggyőződött Mint igazi csábító, nem szív- róla, hogy mint embert is ér- leli a „hal-nő“ háziasságát, de tékelí. Igen odaadó partner, de nem nézi1 görbe szemmel ta­mészetes temperamentuma mi- ■ kÖVete‘‘ ka."fkofá9* hajlamát Bár a azt ményeket támaszt. csillagászok nem jósolnak tar­A „szűz" jegyében (augusz- tósságot ezeknek a kapcsota- tus 24.—szeptember 23.) szüle- toknak, a gyakorlat sokszor tett nők a „vízöntő“-höz túl megcáfolja feltevésüket. A józanok és túl magába zárkő- „hal-nő" és a „vízöntő-férfi" zott terthészetöek. Vannak a kezdeti nehézségek elsímítá­tet^1 solTszor^Whozza'sodrából! S" 16«n SZépe" me9értik e0y‘ ...... , .. amikor nagyra becsüli a józan tnast. Időközönként ugyanis oromét é de csak az'ero. el. egy kis „zseniális rendet- tjku . odaad6 tnerek lenségben1. Mert bár „vizon- atllH 4 jSzüz.nö"-ket nek belé „sötét óráiban“ (március 21.—április 21.) A „kos-nő" tetszik neki ter­att, de azért nem szabad azt hinnie, hogy kapcsolatukban ö játssza a főszerepet. Vonzal­muk túlsúlyban az erotikán alapszik. Értékeli a nő okos­ságát, de a partner rendszere­mellett tud. A inkább csak mint barátokat, tő-úr" szereti a rendbentartott lakást, egészen jól érzl magát érttel). TTsilU­egy szállodái szobában is ahol »k ^ gok J6t várnak egy valaki i,yen kapcsolattól, a házasság csak abban az esetben sikerül- valósággal egy mindent kedvére széthagyhat, anélkül, hogy ezért szemrehányást tenne neki. Az ideális kapcsolat Miután „vízöntő-úr“ általá­ne, ha a „szűz-nő" megcáfolná a rá jellemző tu­lajdonságokat. A „mérleg-nőt" (szeptember ban a nagyvonalú emberekhez 24. október 23.) akit a köl- tartozik, a „bika-nő" (április tők a szépség istennőjenek ne- 22. — május 21.) takarékossá- veznek - csak rafinériával qa lassan de biztosan az ide- tudja meghódítani és akkor «» qeire megy. Ennek ellenére, is csak úgy, hogy mindent „rá­elég okos ahhoz, hogy ha ko- hagy". Szívesen jfitssza a sze- moly kapcsolatról van szó, szelyest es ha a komed a nem tudja: valakinek kell a pénzt tart sokáig, a „vízöntő" lesz „tartani“. Ebből a szempontból a „jo fiú . De azért a ,.mőr- 1’w q hika-nő" meafelelő leg“-nek is tudnia kell merté- nartnere lenne a szívesen köl- két tartani. A „vízöntőt" nem Willy Fritsch a csábító „vízön- vízöntődnek lehet sokáig ingerelni, az orrá- tő-férfi" típusa. Raffináltan. Föltétlenül ideálisnak mond- nál fogva vezetni, mert elő- ravaszsággal halad célja felé. hot* » kancsolata az ikrek" fordulhat, hogy balul ut ki a A harmincas évek nagy sztár- (május 22— június 22.) je- dolog s akkor aztán egész mér- ja annak idején a nők millióit Sietett nőkkel \ Víz- gét rajta tölti ki. És amire a vonzotta megnyerő külsejével §&" uíyaíís könnyen el- “vízöntő" képes, azt nem szók- és ellenállhatatlan, kedves mo- ragadtatja magát szenvedélyei- ták a költők megénekelni.. dórával Dr. ILLÉS LAJOS: SVÁJCI VI. ÚTBAN GENF FELÉ. Elbúcsúzván kedves vendég­látóimtól St. Moritzból vona­ton utaztam vissza Chur váro­sába. A vasút Svájcot igazán egységbe fogó ütőérhálózat. Mindenhova elvisz, olyan jár­hatatlan hegyi tájakra is, mint Disentis, Andermatt, Gletsch stb. vidéke, melyek előtt az autóút megtorpan. A vonat e- lőtt nincs akadály. Vagy alag­utakon törtük át a hegyge­rinceket (hiszen az alagutak otszágában járunk), vagy kacs- karingós spirál-kanyarokkal hidaljuk át a szédítő magas­ságokat, hogy kedvünkre gyö­nyörködhessünk a fenséges tájban. A vonat még mindig fontosabb eszköze a turizmus­nak is, mint az autó, hiszen a legtöbb magashegyi hágó csak a nyári idényben járható. Más időszakokban az autósnak is vasúttal kell átvitetni a ko­csit a hágó túlsó oldalára. (Csak vonaton érhetők el e- gyes magashegyvidéki turista- központok, mint Zermatt, csak vasút visz fel egyes híres ki­látóhegyekre (Rigi), sőt beha­tol az örök hó és jég biro­dalmába is, s a Jungfrau csú­csáig fúrja fel magát. A vas­út nem olcsó (Svájcban sem­mi sem olcsó), de nem is túl drága. A „Gletscherexpress“ gyorsvonat végállomása Brig. Innen látható a Mont Blanc az Alpok legmagasabb, de nem a legnagyszerűbb hegye. Ez a -rang a délre fekvő Matterhornt illeti meg. A „hegyek hegyé­nek" az alakja egyedülálló. Ügy fúródik az égbe, mint egy gigászi obeliszk tűje, amelyet egy piramis csúcsára állítot­tak. Északi fala majdnem o- lyan függőleges, mintha pal­lér-ónnal húzták volna meg. Az egyik oldala karvaly fejé­re emlékeztet. Az olaszok — találóan — Monte Cervinónak nevezik, mert az 6 oldalukról valóban úgy nyúlik a felhők fölé, mint a rinocerosz szar­va. A megmászhatatlannak látszó csúcs meghódítása az alpinizmus hőskorában mágikus erővel vonzotta a vakmerő vál­lalkozókat. S a Brig előtti Zermattf temetőben sok sír őr­zi e mágikus célkitűzés áldo­zatait. Mikor a hegy egyik megszállottjának, az angol Whymper-nek 1863-ban sike­rült hat társával együtt első­nek megmásznia a csúcsot, le­szálláskor négyen zuhantak a tátongó mélybe. Azóta sokan mások is ott pusztultak me­redélyein, számtalanszor meg is mászták, sőt még vaslétrá­kat is helyeztek el egyes sza- kadékos falaira, mégis alig csökkent a hegy varázsa. Még mindig új rekordokra csábít, melyeket az alpinizmus év­könyveiben tartanak nyilván. Brigből indul a keskeny nyomtávú, helyenként fogaske­rekű Furka-Oberalp vas­út, amely Wallist a Gotthard tömbön összeköti a Rajna völ­gyével. Igazi magashegyi vo­nal. A Rhöne völgy keskeny sávjában alakult ki a Valais (Wallis) kanton francia, né­met és kis részben olasz la­kóinak élete úgy, ahogyan a természet erői megkövetelték. Mert itt még ma is a termé­szeti adottságok diktálják az élet ritmusát. Az, hogy — mint. a vaudi költő, Ramauz ír­ja — a Rhóne-től a hegyor­mokig húzódó mellékvölgyek­ben, e 40 km-es sávon itáliai környezetből sarkvidéki tájak­ig érünk. Amikor a Rhő- ne mentén már virágzanak a barackfák és buján zöl­déi! a vetés, fenn még té­li hőviharok tombolnak. Lenn, a keskeny völgysávban epres­kertek, veteményesek, gyümöl­csösök, a közeli lejtőkön sző­lők. Az oldalvölgyekben már csak szórványos rozsföldek váltakoznak havasi rétekkel, fenyvesek foltjaival. Feljebb már a vetések is eltűnnek, a fű egyre alacsonyabb, satnyább, több a kőgörgeteg. Még fel­jebb a fák már bokrokká zsu­gorodnak, a fű helyét a moha foglalja el, mind szélesebb te­rületet hódítanak el a kőme­zők, megjelennek s egyre szaporodnak a hófoltok, míg 1 végüj csak kő-, hó- és jégsi­ÖTIJEGYZETEK vatagban járunk, mint az ark- tíkus tájakon. Ilyen adottságok között év­ezredes vándorélet fejlődött itt ki. A bércek közé zárt falvak lakói a telet hóba ágyazott ma­gaslati falujukban töltik. Ta­vasszal levonulnak a mélyeb­ben fekvő domboldalakon levő szőlőiket megművelni, aratás­kor ismét a falujuk körüli földjeiken tartózkodnak, majd a szénagyüjtés idején a hegyi réteken folyik a szorgos mun­ka. A táj csapadékban szegény Ezért ősidők óta öntözéssel művelik. Ennek sajátos módja a hegyoldalakon, magaslati he­lyeken a vezetékes öntözés: a A környék legnagyobb és e- gész Svájc egyik legjelentősebb történelmi nevezetessége Chillon vára, Európa egyik legszebb és legjobban karban­tartott középkori lovagvára. Romantikus benyomását növe­li fekvése: egy partmenti szik­lasziget vízből kinyúló szirt- tömbjeire épült, melyek hasa- dekáiban zúgva törnek meg a hullámok a vízig érő vaskos bástyafalak közt. A Genfi-tó környékén — a- kármelyik irányból is érke­zünk — egyszerre csak fran­ciául beszéld falvakban és vá­rosokban találjuk magunkat; az az érzésünk, mintha Francia­A reformációért küzdő híres államférfiak, köztük a ml Bocskay fefedelmünk gleccserek „tejét“, a vadpa­takokat hegyen-völgyön át lej­tő vezetéken „Bisses“ viszik a rétekre és szántóföldekre, a- hol ősi szabályok szerint oszt­ják el a becses vizet. országban járnánk. Igaz, hogy francia szót hallunk mindenütt, — mégis rögtön észrevesszük, hogy ez már más világ: Svájc. GENF — KIS VILÁGVÁROS. A FRANCIA SVÁJC Végre megérkeztünk a Gen­fi • t ó h o z, melynek hossza 72 km, a tó igazi neve L a c L é - man, római eredetű. Ritkán lakott táj; csak itt-ott látha­tó egy régi község, omladozó vár. Sötét erdőkkel, dús gesz­tenye-ligetekkel borított 1000- 2000 tn magas hegyek szegé­lyezik. E nagyszerű tájkép a tó derűs északi partjáról él­vezhető Igazán, amelyet vé­gig napos üdülőhelyek, látvá­nyos városkák, 1000 méterig emelkedő dombokról lehüzódó szőlők, gyümölcsösök, villák, délies növényzetű parkok sze­gélyeznek. A Genfi-tó legvon­zóbb ékessége a keleti meden­ce riviérája. Szépsége főleg ta­vasszal bontakozik ki teljes pompájában, amikor virágba borulnak a környék nárciszme- zöl. Délről, ahoi a tó végénél elénk tárul a Rhóne völgye, az Alpok egyik legszebb hegye a Dent du Midi hó- és jégko­ronája csillog a napfényben. E ragyogó kép a tó partjáról nár­ciszmezők, szőlőlugasok, hárs­faillatú ligetek, virágzó man- dulaták, ciprusok, pálmák, ba­bér- és fügefák közül tárul elénk. A tó partján szép parkok kö­zött a századforduló dagályos stílusában épült luxusszállók, villák. Feljebb alacsony kőfa­lak között védett szőlők, luga­sok, vincellérházak és borpin­cék (Chardone, Desaley, Gres- sus márkás borainak vidéke ez). Még feljebb a napfényes teraszokon internátusok, sza­natóriumok, üdülők, kilátók, a- hová fogaskerekű és drótkötél- pályák viszik fel a turistákat. Nem hiányoznak a francia ro­mantika kellékei sem: nagy­hírű várkastélyok, tóba nyúló szirtfokok, érdekes régi város­kák Lausanne és Vevey között. Genf (franciául Génévé) — bár lakossága közvetlen kör­nyékével sem éri el a 300 000 főt — mégis kis világváros, a- mely sokszor játszott számot­tevő szerepet a történelemben. Róma Idején Genava néven fontos provinciális város, az Itáliát Galliával összekötő Szt. Bernét útvonal egyik központ­ja. A római birodalom felbom­lása után a korai Burgundia fő­városa, majd frank és utána is­mét burgund tartomány. Püs­pökei a középkorban állandó harcban álltak Savoyával, amely egy időre hűbéruralma alá von­ta a várost. A világtörténelem színpadá­ra a reformáció idején lépett, mikor Bern szövetségével le­rázta a savoyal uralmat, majd a Párizsból idemenekült K á 1- v 1 n János szigorúan puritán hitét vette fel, s a kálvinista reformáció Rómája lett. A XVIII. században a haladó gondolkodásúak forradalma győz; Genf a felvilágosodás korának egyik Európát bevi­lágító fáklyája lesz. Itt él Jean Jacques Rousseau, a nagy francia forradalom szellemi atyja, öreg korára ide vonul vissza Voltaire. Genfben a- lakul meg 1863-ban és itt szé­kel még ma is a Nemzetközi Vöröskereszt. Az első világhá­ború alatt huzamosabb ideig élt itt Lenin is. A két világ­háború között a fokozatosan csődbe jutó Népszövet­ség székhelye, az 1929-37-es években felépült hatalmas palo­tacsoportban azonban a II. vi­lágháború óta csak az Egye­sült Nemzetek európai gazda­sági képviselete működik. Genf sok más nemzetközi intézmény, így a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egészségügyi Vi­lágszervezet, az. egyházak ö- kumenikus tanácsa, a Luterá- nus Világszövetség székhelye. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents