Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-28 / 4. szám
10 új ifjúság KERETTAGOK A MÉRKŐZÉS ELŐTT LÉGY BÖLCS ÉS NE UTÄNA Ebben az esztendőben már HAGARA másodszor térünk vissza a Pontosan az vonatkozik rá is, Csehszlovákia - Magyarország ami Dobiásra. Akárkit őriz világbajnoki selejtezőre. Köze- majd, életre-halálra menő küz- leg a_ május, s vele együtt az delem lesz, mert Hagara ke- utőbbi évtized egyik legizgal- mény és temperamentumos is. masabb találkozója. Tűi felszínes dolog lenne csak arról vi- GELETA tázni, ki jut tovább? Ha játszik szorgalmasan szePrőbáljuk meg elképzelni, e rel és valahol középütt indit. tizenegy csehszlovák kerettag Szoros emberfogásra is alkal- közül — feltéve, ha az edző a más. pályára küldi őket — ki milyen feladatot látna el a két (vagy KUNA azonos pontszám esetén har- Kulcsjátékos. Magas, erős, jól madik) találkozón. Olyan játék lő és osztogat. Budapesten va- lesz ez, mint a sakk. Ki-ki el- lőszínűleg hátrább kerül, s a lenőrizheti szaktudását, ha el- belsőhármast igyekszik kikap- képzeléseit májusban Ssszeha- csolni. sonlftja az edzőkével. SZIKORA VIKTOR esetében nincs küíö- Jól cselez, jól lő távolró! is, nősebb taktizálási lehetőség, de kiváló labdákat ad és kiválóan nagy szerepet játszhatnak pon- fejese!. Bár minél távolabbról tos, kézzel történő hatalmas lőne! kidobásai. JOKL HORVÁTH feladata bonyolul- Egyet villan a ballába és re- tabb. Az a kérdés: személyit zeg a máló. Nagyon jól cselee. játszik-e valakire, esetleg A!- De ha Szűcs el nem mozdul bertra, vagy ö lesz leghátul, mellőle, esetleg hajlamos lesz mint általában? Esetleg lövő- a szomorkodásra. technikáját is kihasználják? Róla köztudott, hogy a váloga- PLASS tottban mindig kiválóan szere- Elegánsan játszó második li- pel. gás középhátvéd, aki kapura is 16, persze nem a sajátjára. Bu- KVASNYÄK dapesten ót is egészen hátul Talán nem is játszik, de látjuk majd? nincs kizárva, hogy előhúzzák az utolsó pillanatban. Akkor Végszó bizonyára a karmesteri pálcát A szurkolók is értenek any- nyomják a kezébe. nyit a focihoz, mint mi. Ez a néhány útbaigazító mondat ADAMEC pusztán azzal a céllal Íródott, A csehszlovák csatársor kulcs- hogy elindítson egy játékot, s embere lehet, mert jelenleg ő módon adjon arra, hogy ki-ki a legproduktlvabb csehszlovák ellenőrizhesse saját szaktudá- csatár. Ki fogja fedezni? sát. Bizunk a becsületességben. DOBIÄS A mérkőzés után könnyű bölcsFelfutásairől is híres. Hőre- nek lenni. Jósoljátok meg most, tör-e vajon a budapesti talál- ki milyen feladatot kap a két közön? Vagy most első ízben kiváló csapat játékosai közül, csupán védőfeladatot lát el? Mert annyi bizonyos: a pálya Kit fedez majd? Farkast? Rá- minden négyzetmilliméteréért kosit? Esetleg Fazekast? harc folyik majd. KEDVES ZSIVÖTZKY GYULA! Tavaly, Budapesten, a Városház-utcában, nyilatkozatot kértünk az Oj Ifjúság olvasói számára, azon a fogadáson amelyet a magyar főváros polgármestere rendezett a mexikói olimpia sikeres résztvevői számára. Nem felejtettük el, amikor azt mondta: tudom, hogy a csehszlovákiai magyarok is szurkoltak olimpiai bajnokságomért, és velem együtt örültek a győzelemnek, hiszen számos gratuláló levelet kaptam tőlük. Most ismét kéréssel fordulunk Önhöz. Ezúttal nem nyilatkozatot kérünk, hanem valami merőben mást, talán még fontosabb dolgot. Hagyomány már a kalapácsvetők nemzedékében, hogy egyik olimpiai bajnokság annyira felvillanyozzak az otthon szurkoló fiatalokat, hogy a következő olimpián már ők nyerik az újabb aranyat, Németh Imre Csermák Józsefet, Csermák József pedig önt lelkesítette eredményével. És íme, a kör nem szakad meg, a hagyomány folytatódik: egy kassai szakközépiskolás, aki az ottani magyar tannyelvű gépészeti és elektrotechnikai ipariskola diákja, és Széles Zoltánnak hívják, szintén kalapácsvetö akar lenni. Adottságai — a szakértők szerint is — megvannak hozzá, s első eredményei is biztatóak. A bökkenő csupán ott van, hogy nincs megfelelő szakember, aki irányítsa. Csehszlovákiában nincsenek olyan hagyományai ennek a sportágnak. Kassán meg különösen nem. Ezért kérjük önt, lapunk nyilvánossága előtt, segítsen Széles Zoltánnak, aki cikkünkhöz csatolt levelében megírja a részleteket. Természetesen nem arról van sző, hogy átvegye edzései irányítását. Jól tudjuk, minden perce foglalt, s várják az újabb versenyek, az újabb kemény harcok, nemcsak a győzelmekért, hanem a világcsúcs megjavításért is. Csupán útbaigazításról lenne szó, egy technikai probléma megvilágosításáről, amelynek valószínűleg lélektani haszna is lenne. örülnénk, ha erre a diákra néhány percet szánna. Segítségét előre is köszönjük, és közöljük olvasóinkkal, befutott-e az annyira várt, tanácsot adó levél. Búcsúzóul lapunk és olvasóink nevében sikerekben gazdag évet kívánunk, sérülésmentes esztendőt, világcsúcsokat és újabb aranyérmeket. Az Oj Ifjúság sportrovata KI VARR JA MASKOVÁ RUHÁIT? Hanka, számtalan levelet kapsz a szurkolóktól erre a témára: tetszenek neked a ruhái(f, amelyekben a Jégre lépsz? — Igen ts. meg nem is. Attól függ, melyik. Többnyire azért tetszenek. Ki varrfa őket? Gyönyörűen vannak kidolgozva!' — Mükorcsolyázónönek nagyon nehéz varrni. Ügy kell a ruhának Illenie, mtntha ráöntötték volna, ugyanakkor egyetlen mozdulatát sem szabad gátolnia, nehogy egy szilái ugrásnál elszakadjon. (Az lenne ám a férftszemnek valón Néhány ruhámat színházi kosztümösök varrták, de többnyire egy ismerős állítja őket össze. Szó sincs róla, dehogy adom meg a címet. A néni kislánya is műkörcso- lyázó, tudja mit hogyan kell csinálni. Milyen anyagfajtát és színt kedvelsz a legjobban? — A csipkét. De nem á szilont. Csak az igazi, klasszikus cstpkét. A fehér színüt, bár lehet, hogy az idén sárgát választok. Bennünket nézőket nagyon bosszant, hogy nem tudjuk az egyes ugrásnemeket megkülönböztetni. Tudsz te erről? — Tudok, és nem csodálkozom. Az ugrások fajait csak a műkorcsolyázó tudja elhatárolni pontosan. A néző legfeljebb aszerint ismeri föl egyik-másik feftát, hogy miképpen iramodik nekt a versenyző. A többinél bajok vannak. Ott még a szakember is megtéved. Lehetne azért egyet- mást kezdeményezni. A televízió például lassítva vetíthetné az egyes ugrásfajtákat, s szakszerű, de mindenki által megértett magyarázatot fűzne hozzá. A nézők szívesen ellenőrzik a bírókat, de többnyire nem tudják megállapítani, helyesen döntöttek-e. GALÄN GÉZA: (AZ ÉVTIZED Remélem Tenessy Williams — teáját szürcsölgetve és az Oj Ifjúságot böngészgetve — nem veszi rossz néven, hogy világhírű drámájának címét egy könnyű kis íráshoz kölcsönvettem. (Kárpótlásul propagálom a színdarabból készült filmet, amelyet most vetítenek filmszínházaink Paul Newmannal a főszerepben: Érdemes megnézni!) Az ifjúságról szeretném elmondani talán legmegfelelőbb élményemet, tudatában a hálátlan feladatnak, mert a téma enyhén szólva: elcsépelt... Mi az ifjúság? Húsz év? Harminc év? Erő, derű, öröm? Nem! Ezek Szólamok.-0„A fantasztikus“ világcsúcs tartója, Jay Silvester áll a dobókörben, Hajlottas háta látszik, ránduló izmait, kapkodó fejét sokan talán észre sem veszik. A stadionban tízezrek, a tévék előtt tízmilliók. Nagy dobást várnak. Lélegzet-vissza- fojtva izgulunk:.. A dobás gyengus. Danék! Olyan lassan mozog, hogy azt hisszük, a kép lassított. Érzem, hogy hatalmas energiája minden idegszálával élet-haláiharcot vív. Danék nagyon erős ember. Erejével még idegeit is legyőzi. Lassan, nyugodtan mozog. A diszkosz kirepül. Nem nagyon messzire. Danék ennél erősebb. Hová tűnt az energia? Felemésztették az idegek... Kifújjuk magunkat. Szinte oda sem figyelünk. Várjuk a „nagyok“ dobásait. Eljött a régi „nagy A1“ is. A néző arra gondol, hogy a híres sportolók azzal is gyengítik a körülöttük támadt legendákat, hogy nem tudnak időben lelépni. Oerter már három olimpia bajnoka és most újra eljött, akárcsak Piatkowski. Valójában hány éves ez az Oerter? Hisz a feje még egészen fiús... _ A kamera jóvoltából közvetlen „közelről“ — hány ezer kilométerről? — látjuk az arcát. Oerter mintha a gyerekeivel játszana és elnézésüket kérné, hogy „vén szamár“ létére közéjük bátorkodott. Elfelejtettük a stadiont, az olimpiát, a sokmilliós tömeget, az idegfeszültséget és valami kellemes nosztalgiával az idő múlására gondolunk. Mindez csak néhány másodperc. Ezalatt a régi „nagy A1“ srácként játszik egy lapos diszkosznak nevezett koronggal. Forog és eldobja!!! Nagyon messzire. A legmesszebbre. Al Oerter a negyedik olimpián is bajnok! Az ellenséges, kapitalista Egyesült Államok újabb aranyéremmel gazdagodtak és engem mégis nagyszerű, boldog, megfogalmazhatatlan érzés kerít hatalmába. Nagyon örülök. Minek is?: Valami nagyon konkrétat tudtam még az ifjúságról! Al Oerter keveset versenyez, keveset edz, a sportot szórakozásnak, játéknak tekinti. Családjának mindennapi munkával keresi meg a kenyeret. Al Oerter négyszeres olimpiai bajnok! Állítólag Münchenben is ott lesz... Mi az ifjúság? Húsz év? Harminc év? Erő, derű, öröm? Nem! Ezek szólamok. Az ifjúság neve: Al Oerter.-0Pesten a Madách Kamarában az „Ex“-et nézzük és azt kérdi a feleségem: Ki az a srác? Eddig még nem láttam. — Te ezt a „srácot“ sokszor láttad már — felelem — a neve Gábor Miklós! — Ez a Gábor Miklós??! Igen! Majd ötvenéves a „srác“... Az arc a természet véletlen ajándéka. Néha igen. Néha viszont az arc a lélek természetes tükre. Jirí Suchy, Jan Procházka, de Louis Armstrong, Marlene Dietrich és Pablo Picasso is fiatalok... Nem vicceltem téhát a Magyar Ifjúsági Szövetség alakuló közgyűlésén, amikor azt mondtam, hogy ismerek én 80 éves ifjakat is. Ott akkor azon vitatkoztak, hány éves korig lehet valaki tagja a MISZ-nek. Legszívesebben a végtelenségig nyújtottam volna a korhatárt, de az egyik tizenhétéves aggastyán felvilágosított, hogy ez mégiscsak „ifjúsági“ szervezet!! Pedig az ifjúságot nem az évek száma jelenti. Az ifjúság életforma! Az ifjúság életfilozófia. Ez az az érzés, amely olyan határtalanul jólesik — az aszott aggok, kétség- besett eleganciával — emberi érettségnek csúfolt korban, a- mikor hazugságokkal, gyűlölettel és atomnak nevezett nem tudom mivel pusztítják egymást az emberek. Jólesik i- lyenkor az igazi fiatalokra gondolni... Pablo Picassora és Al Oerterre. ök az igazi fiatalok — mert játszanak, örökké játszanak, de nagyon komolyan és tisztán játszanak! Az évtized, az évszázad sportolói ők. Ezért örültem annyira a képernyő előtt, amikor Al Oerter negyedszer állt az ötkarikás dobogó legmagasabb fokán. Hogy mi az ifjúság? Al Oerterl
