Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 4. szám

6 ni ifiúsáp. irfTüVí flí r rtfi ilíií "iBHWiiBHWWWMBBBWBWI AZ MÁS Az ifjú Arisztid elpana- szolja Taszilónak, hogy nincs gyereke. Az megkérdi, hogy mióta nős. — Három hónapja. — Na és már gyereket a- karsz? — Ügy áll a dolog — mondja Arisztid —, hogy én tulajdonképpen meg vagyok ijedve, mert nálunk családi baj a gyermektelenség. Az én anyámnak sem volt gyer­meke. — Hát akkor te hogy Jöt­tél a világra? — Ügy, hogy az én a- nyám elhalt gyermektelenül, az apám újra megnősült, és én az apám második felesé­gétől születtem. MICSODA KÉRDÉS Kovács újságolja, hogy ha­marosan Párizsba utazik. Egy barátja érdeklődve kér­di: — A feleségedet is ma­gaddal viszed? — Hova gondolsz? — fe­leli megbotránkozva Kovács. — Az épp olyan volna, mint Pilzenbe sört vinni! LEBECSÜLTE Talleyrand-ról, a nagy francia államférfiről mesé­lik, hogy amikor Napóleon halálát meghallotta, így ki­áltott fel: — Ez, uraim, már nem esemény, ez már csak egy hír. A 1 WJV. 1 V/ r/xx Egy fiatalember szomorú képpel meséli barátainak, hogy megkért egy leányt és kosarat kapott. — Ugyan, ugyan — mond­ja az egyik barát —, nem kell azért kétségbeesned. A női „nem“ gyakran „igen“-t jelent. — Az lehet — felelt a fiú —, csakhogy ez a lány ne­kem nem „nem“-et, mon­dott, hanem „hülye fráter’-t. föl KIGONDOLTA Két éjjeliőr arról beszél­get, hogy ki mi szeretne lenni. Az egyik azt mond­ja, hogy ő Rotschlld szeret­ne lenni. A másik erre így szól: — Én legszívesebben an­gol király lennék, mert ak­kor nagyobb jövedelmem lenne, mint az angol király­nak. — Hogyan? — Ügy, hogy én még a- zonkívíil éjjeliőr is lennék. NEM LEHET A négyéves Mgndka igen rosszul viselkedik, s az anyja megfenyegeti. Többek között azt ts mondja neki, hogy ki fogja cserélni egy jó kisgyerekre. — úgysem lehet — feleli Mancika. — És miért nem? — Hát ki lesz bolond egy JÓ gyereket adni egy rósz- szért. PONTOSSÁG Arisztid rárivall az inasá­ra: — Te ökör, micsoda pár cipőt adtál ide, hiszen az egyik gombos, a másik fű­zős. — Én ts csodálkoztam — mondja az inas de hát benéztem a szekrénybe, és ott is csak egy ilyen párat láttam. ITTHONRA A skót hazaérkezett a vá­rosból és egy új esernyőt hozott a feleségének. — faj de Jó — ujjong az asszony —, a régi már úgy­is olyan rossz, legalább el­dobhatom. — Isten ments — mondja a skót —, eldobni nem kell, itthoni használatra még na­gyon jó lesz. JÖL ÁLL A parkban találkozik két asszony és beszélgetnek. Egyszer csak feléjük szalad egy kisgyerek, mire így szól az egyik: — Nézze már ezt a gye­reket, milyen vízfejű. — De asszonyom, ez az én gyerekem. — Igazán? Milyen jól áll neki! MIND BIZONYOSABB A vasúti fülkében ül egy szemmel láthatóan beboro­zott férfi. Amint a vonat egy állomásra ér, kinéz, meg­csóválja a fejét, és az orra alatt motyogja: szörnyű. A szemben ülő utas kí­váncsian megkérdi: — Uram, miért mondja ön minden állomáson, hogy szörnyű? A részeg bánatosan néz rá, és így szól: — Minden állomáson egy­re bizonyosabbá válik előt­tem, hogy rossz vonatra szálltam fel. fi T' * .a • I *Ü» JFÁ a&A3IM Kedvenc vicceim GYORS DÖNTÉS Nagy családi perpatvar után így szól az asszony a férjéhez: — Meg akarok halni! Férj: — Én ts! Feleség: — Akkor én nem! VENDÉGLŐBEN Vendég a pincérhez: — Kérem, ez a btfsztek lehetetlenül kicsi! — Nem tesz semmit — szól a pincér — csodálkozni fog, milyen sokáig fogja rág­ni! ELHATÁROZÁS — Hogy tetszett önnek tegnap a tévé-ben a királyt alakító színész? — Tegnap óta lelkes de­mokrata lettem. KIÚT Egy fiatalember bizalma­san így szól az ismerősé­hez: — Olyan súlyos anyagi helyzetbe* kerültem, hogy az egyetlen kiút az lenne, ha gazdagon nősülhetnék. — Hát akkor fogj hozzá, minél előbb. — Nem tehetem, a felesé­gem nem akar beleegyezni. NAGY ZSÁKMÁNY Az afrikai sivatagban egy roppant beképzelt vadász belépve a kunyhóba, ahol az ünnepi ebéd készül, odafor­dul a szolgához: — Menjen a kunyhó elé és nézze meg milyen állatot fogtam és mondja meg, hogy hívják. A szolga visszatérve je­lenti: — Azt állítják, John Smith a neve. GYEREKEK — Te tudod, mivel fogják a halakat? — Hálóval. — És hogy csinálják a há­lót? — Sok kis lyukat össze­kötnek spárgával. Beküldte :Kovács Lászlóné Kamenín, 582. Szakéiiszáfító TÓTH ELEMÉR A hiba állítólag abban van, hogy a régi Január egy ú] Januárba torkollott.-0­Érdekes, hogy néhány po­litikusunk milyen otthonosan mozog az asztalos szakmá­ban — fúr, farag...-0­Mióta televízióm van, te­le vagyok víziókkal...-0­A mesében és a politiká­ban semmi se lehetetlen.-0­Nyugodtan felakasztathatom — mondta a napokban egy bíró. — Tíz év múlva úgy is rehabilitálják...-0­Az ESZMÉBEN a rögESZ- ME az, ami a VÉRrög a VÉRBEN.-0­Z-nek egyetlen könyve van — a pártkönyve...-0­Nem ártem. Egyik ismerő­söm amióta híres ember lett egyszerfieen lemagáz en­NEM AZ 0 DOLGA A bohóc éjnek idején két­ségbeesve beront a cirkusz­igazgató szobájába: — Igazgató úr, igazgató úr, ég a cirkusz! Az igazgató átfordul a má­sik oldalára, és bosszankod­va mondfa: — Mit akar tőlem? Keltse fel a tűznyelőt! TÖBBSÉG A vendég a kávéházban kávét rendel kaláccsal. Fel­háborodva látja, hogy a ka­lácsban egy légy van. — Pincér — kiabál —, küldje ide a vezetőt. A vezető ide-oda forgatja a kalácsot, azután így szól: — Tényleg egy légy, de bocsánatot kérek, a többség mégis mazsola. A KRITIKUS ÉRVE A festő magából kikelve mondja a kritikusnak, aki a képeit becsmérli: — Hogy mondhatja ön egy képre azt, hogy rossz? Pró­bált ön már egyszer is fes­teni? A kritikus nyugodtan fele­lt: — Nézze, én egy tojásról is meg tudom mondani, hogy rossz, pedig még so­hasem tojtam. VÉGRENDELET Az öreg gengszter közeled­ni érzi a halálát. Kör égy ülik a család és ő diktálja a vég­rendeletét. — Egy briliáns nyakéket százezer dollár értékben az én kedves fiamra és tanít­ványomra hagyok. — Papa — ragyog fel a fiú —, hot van ez az ék­szer? — Rockefeller hálószobá­jában, egy kis szekrényben, mindjárt balra, ahogy az er­kélyablakon belépsz. MEGGONDOLTA Sanyikától megkérdi a ta­nító: — Fiam, mi akarsz lenni, ha nagy leszel? — Katona. — Katona? Hiszen minden percben megölhetnek. — Kicsoda? — Az ellenség. — Akkor inkább ellenség akarok lenni. PANASZ Egy vidéki hotelben a ven­dég az első éjszaka után hi­vatja a szállodást és rátá­mad: — Malija, itt a kályha mö­gött egész éjjel egy egér dö­cögött. — Hát mit gondol — fa­kad ki a szállodás —, a ma­ga rongyos 50 koronájáért majd egy, olasz énekesnőt szerződtetek! RÉMES A papa rémesen elnáspán­golja fiacskáját, s aztán meg­kérdezi: — Na, fiam, tudod-e, hogy miért vertelek meg? — Nahát, ez mégiscsak sok — fakad ki a gyerek —, először úgy elversz, hogy minden porclkám remeg, s most kiderül, magad sem tu­dod, hogy miért? KÉRDÉS A biológiatanár az iskolá­ban arról beszél, hogy min­den embernek meg kell hal­nia. Pistike felteszi a kezét: — Na, mit akarsz, fiam? — Tanár úr, ki fogja el­temetni az utolsó embert? ■VHROHi A mgű isko. KÖZKÍVÁNAT A színész fia vizsga után sugárzó arccal jön haza az iskolából. Na, hogy sikerült a vizsga? — kérdi az apa. — Olyan jól — feleli a gyerek —, hogy közkívánat­ra meg kell ismételnem az osztályt. NEM BÁNJA Az orvos azt mondfa egy alkoholistának: — Ne igyék. Minden po­hár bor egy szöq a kopor­sójába. — Na és, mii árt az ne­kem, ha a koporsó úgy jog kinézni, mint egy sündisznő? UTASlTÄS SZERINT A fiatalasszony először süt életében kalácsot a szakács- könyv szerint. A férj belekóstol, de alig eszik néhány falatot, köp­ködni kezd. — Mi az? — kérdezi az asszony. — Ez a kalács, drágám, tele van tojáshéjjal. — Ja, ez kérlek a recept­ben van: „Egy fél kiló lisz­tet keverjünk össze 2 egész tojással“. PÉLDA A tanító a közmondások­ról magyaráz az iskolában. Majd felszólítja Pistikét: — Fiam, mondj egy pél­dát arra a közmondásra, hogy nem mind arany, ami fénylik. — A tanító úr nadrágja — feleli Pistike. ALKU Kovács megvizsgáltatja magát az orvossal, a fele­sége Izgatottan várja. Na, mit mondott? — kér­di tőle. — Először azt mondta, hogy a bajommal ötvenéves koromig is elélhetek, erre megmondtam, hogy már negyvenhét éves vagyok, szó­val rövid alkudozás után megállapodtam vele hetven­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents