Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-06 / 1. szám

EGRI VIKTOR 70 ÉVES Ha valakinek első kötetét veszem kezembe, mindig vala­mi kíváncsisággal teszem azt: milyen új színeket hozott ez a kötet a költészetünkbe és lényegében irodalmunkba. Gyüre nevét már jól ismer­jük a tíz évvel ezelőtti Fia­tal Szlovákiai Magyar Költők Antológiájából. Fábry Zoltán akkor így írt róla: „ő a balla­dára hangolt falu-szociográ- fus“ (FZ: Rés poetica — ISz: 1959/2). Tíz évig kíváncsian vártuk első kötetét, s most egy kis csalódással vagyok kénytelen letenni. A költészet:: fejlődés. Gyüre 1956-ban és 1967-ben írt versei között a távolság minimális. Talán csak a téma. a mondanivaló kor­szerűsödött, a versek hangvé­tele változatlan. „Mert azok számára, akik alkotnak, nincs befejezett múlt... Minden al­kotásban új múlt jelentkezik“ — írja egyhelyütt Vlado Go- tovac. Nem akarok verseket rendszerezni, osztályokba zsú­folni, de ha ezt tenném, észre kéne vennem, hogy Gyürénél ez az „új múlt“ is a régi han­gon jut kifejezésre, ami úgy hiszem, a költészetet vbő cm hiszem nem válik a költészet hasznára A „Meditáció esőben“ 28 verse négy ciklusra tagolódik (helyesebben mikrociklusra). Az első ciklus 4 versében (Egy nép nótás kedvével) mente- getődzik (nem tudom, hogy okvetlenül szükséges-e ez egy önálló verseskötetben), igyek­szik felvázolni azt az utat, ami a falutól a költészetig ve­zette és igen rokonszenves ars poeticát választ: „Hinni, hogy nancs többé jelmez és játék, s az igaznak nem kell védősisak, s hogy emberségünk nem mímelt szándék. Semmi másban, ebben szeretnék hinni csak!“ Gyüre az ősz, a tavasz, az öröm, a család, a mezón dol­gozó parasztok, a kisbojtárok, a Juhász Feri-féle kisemmi­zettek költője. A külső való­ságot igyekszik a realista sze­mével látni. Versei mégis ak­kor a legjobbak, amikor sike­rül ezt a valóságot szubjek­tív érzéseihez hangolni (Nagy­anyám beteg. Kislányomnak, Várakozás, Ä kisbojtár, A fé­lelem napjai III., IV. szakasza). Verseinek legfőbb értéke a családi melegség, a bal ládái színezetű életkéc-festés, bár sok helyen nem tudja áthidal­ni a riport és a vers közötti távolságot, vagyis a vers nem tud többet mondani önmagá­nál. Az „És végül“ című vers első nyolc sorának minden szépségét, bénító fájdalmát le­rontja az utolsó négy sor su­tasága: „De lelked itt leng, e földi térben,) táplál, frissít, mint hűs esti szél. (Bennünk vagy, mint megszelt kenyér) az ebédelő munkás görcsös te­nyerében“. Azt hiszem külön kell fog­lalkoznom pár sorban a kötet címadó versével, amely a mély emberi érzelmek és fájdalmak költői ábrázolása. Elképzelem a „világvégét“, amikor őrült kánkánjukat járják a tárgyak, amikor „hússá, házzá, kiporolt szőnyeggé válnak a versek, ritmusok“ és ebben a káoszban önmagát szétosztva „két vihar vert madár“-ként áll az em­ber. Aztán a költő, aki min­dennek tanúja és szenvedője leszűri a végigazságof „Egész önmagunkkal így vagyunk egymás töretlen tányérján a hűs, a só, az étel, új vallás, hittétel, s a . hétköznapok terhe: a próba.1' És ezzel megszabja azt az utat, melyet a költőnek járnia kell, megszabja önfejlődésének rögös, de járható útját. Tóth László íerenczy Anna, az egykori Erzsébet most Lea apáca-feje- ielemasszony szerepét játssza. Az új Erzsébet — Lelkes Júlia. A csehszlovákiai magyar éveiben tette kétségessé irodalom élvonalbeli prd- az írók számára kötelező- zaírója és drámaírója, az en előírt voluntarizmus. államdíjas és érdemes A két világháború kö- művész Egri Viktor 1968. zötti időben Egri elsősor- december 26-án tölti be ban a novella és a regény életének hetvenedik évét. műfajában volt tevékeny, A jubiláns azon írók közé legjobb novellái és regé­tartozik. akiknek feliépé- nyei ebben az időszakban se egybeesik a csehszlo- születtek. 1945 óta kie- vákiai magyar irodalom melkedőbb regényt nem kialakulásával. Első írásai írt (talán a most megje- és kötetei a huszas évek lenésre váró Agnus dei elején jelentek meg. Az lesz kivétel ez alól), ener- első világháború front- piája jó részét régi regé- jain szerzett élmények nyeinek a kritika által tették őt íróvá, és a hábo- nagyrészt indokolatlannak lágnézeti és szemléleti je- B9T 'í' J­gyek dominálnak egész pályáján, terjedelmes élt angazsáltságának íii­telét csak a sematizmus «111®® tartott átdolgozására for- szlovák-magyar együtté- dította. lés problémáinak intenzív Üj sikereket a dráma figyelmet szentel, néhány műfajában ért el. mely a alkotásának témáját pedig felszabadulás után érdek- egyenesen a szlovák élet- lődésének központjába ke- bői és környezetből merí- rült. A csehszlovákiai ma- ti. A csehszlovákiai ma­gyar drámaírás Egri fel- gyár írók közül a szlovák lépéséig valóságos terra közönség őt ismeri a leg- incognitának számított: az jobban:, egy novella-válo- elfelejtett régebbi drámai gatáson és két regényen kísérletekre az ő munkás- kívül, hat drámája jelent sága terelte a figyelmet, meg szlovák nyelven, s az új próbálkozók is az ^ hetven évét elért író— ő hatására aktivizálódtak, veterán alkotó kedve és Társadalmi angazsáltságá- produktivitása friss és tó­nak megfelelően az irány- rétién. Aktívan résztvesz dráma a kedvelt műfaja. az irodalmi életben éssa- Drámái közül néhány Po- jjjt alkotásai problémáin zsonyban és Budapesten is kívül a kortárs irodalom bemutatásra került, s az fejlődését is élénk figye- államdíjat a Közös út cí- lemmel kíséri és gyakori mű darabjáért kapta meg. recenzióival hozzáértően Egri munkáiban hang- regisztrálja, súlyozottan vannak jelen Szívből kívánjuk, hogy a csehszlovák attributu- ez a fiatalokat megszé- mok. Regényeiben és drá- gyenítő frissesség és eru- máiban az itteni magyar díció még sokáig jelle- nemzetiség életének, a mézzé Egri Viktort, (te) Beke Sándor a Hazudj igazat próbáján Boldoghy Katóval és Dráfi Mátyással, egy kis feketekávé mellett. Szalagavató Nem tudom mikor és hol tartották az é- rettségtzök az első szalagavatót, a törté netéröl sem tudnék egy szót sem. mondani. Arra viszont pontosan emlékszem, milyen büszkén mutogattam két évvel ezelőtt, fü- nek-fának zöld szalagomat. Azt hittem, ha meglátják mellemen, hát leborulnak előt­tem. Mégsem estek térdre az emberek, csak valahogy más szemmel néztek rám mint addig. Akkor december volt. Tavaly és ér­dekes módon az idén ts szintén december­ben kaptam egy sereg szalagavatót üdvöz­letei. A decembert a karácsony és a sza­lagavatók hónapja. A zöld szalag: szimbólum. A remény Jel­képe, amely a felnőtté válás első aktusát, az első komolyabb akadály legyőzését Je­lenti. A zöld szalag kötelez. December tizennegyedikén, amikor Pár­kányba érkeztem, még csak gyülekeztek a diákok. Szaladgáltak egyik osztályból a má stkba. A másodikosok tréfás üdvözleteket, verstkéket, csasztuskákat írtak a táblákra. A mennyezetet színes szalagok pásztázzák. Olyannyira természetes a díszítés, hogy másképp nem ts tudnám elképzelni. Ha most véletlenül meglátnék valahol egy lám ptont, blz’tsten azt hinném: majálison va gyök. Ugyanis mindig megkap az effajta rendezvények barátságos, családi légköre. A lányok irigykedve nézik egymás új ru háját, hajviseletétj a fiúk a lányokat, és 68 - Párkány arra gondolnak, hogy ma végre „kirúgnak a hámból". Bámészkodásomból a lói Ismert diáknóta, a „Gaudeamus igltur...“ dallama zökkentett ki. Elérkezett a nagy pillanat. Fölkerültek az első szalagok. Csodák csodálat fölösle­ges volt az izgalom: Jutott mindenkinek. Aztán két órát átugrottam. Magam sem tudom, hogy csináltam, csak azt tudom, hogy átugrottam. Javában állt a bál. Hirte­len azt gondoltam, hogy az angol királynő udvarában rendezett estélyen vagyok. A hangulat miatt. Kitűnő partnernek bizonyult a szőgyént „Orfeus" zenekar. Ejfél felé a fiúkkal azon gondolkoztunk, hogy bálki- rálynőt kéne választani és neki ajándékozni az értékes „Miss Matura" címet. Azért nem került rá a sor, mert úgy sem tudtunk volna dönteni. En legalább huszonöt lányt tippeltem az első helyre. Valamikor öt óra felé, aztán mindnyájan megéreztük a szomorú valót: vége. Az es­tély, a szalagavató mindenkiben kellemes emlékké vált. Emlékké, amely örökké ott él az emberben, akkor ts, ha az életben más, hidegebb szelek fújnak. Párkányban ötven magyar érettségiző, or­szágszerte sok százan kapják meg decem­berben a zöld szalagot. A zöld szalag: szim­bólum. A remény Jelképe, amely a felnőtté válás első aktusát, az első komolyabb aka­dály legyőzését Jelenti. Két új bemutató előtt a MATESZ THE MOODY BLUES A Magyar Területi Színházban az új esztendő elején két új darabot mutatnak be. Egri Viktor államdíjas | írót, érdemes művészünket ÉNEK A ROMOK FELETT *, című drámai költeményének felújításával ünnepli a | színház, születésének 70. évfordulója alkalmából. Az » 1957-ben már nagy sikerrel bemutatott dráma új beta- * nulásban — természetesen új szereposztásban — az <■ egykori Timur, Konrád József rendezésében kerül un- I népi bemutatásra 1969 január 17-én a komáromi Szak­I szervezetek Házában. A színház főleg fiatal nézőink­nek kedveskedik a bemutatóval, hogy ók is egyik leg­jobb drámáján keresztül ismerjék meg jubiláló Írón­kat: Egri Viktort. A színház művészegyüttesének másik csoportja vígjátékot tanul Beke Sándor rendezésében. Oscar Wilde: „Hazudj igazat“ c. komédiája kerül be­mutatásra február 5-én Komáromban és előrelátható­lag már januárban Pozsonyban, a Nová Scéna színpa­dán, ahol előpremierre készülünk a darabbal. A múlt év meglepetése! Akik kilépnek az árnyékból a fényre! Nagyszerű, eredeti mu­zsika. Egy emberként hallatszik a kiáltás: Óriási! Menjetek el, hallgassátok meg őket és ámuljatok! így írtak az angol könnyűzenei szaklapok az új feltörő együttesről, a Moody Blues-ről Az együttes dobosa Graene Edge így nyilatko­zott: „Mi már sokkal régebben zenélünk, mintsem hinnék. Az első Moody Blues 1964- ben alakult, tagjai Ray Thomas, Deeny Laine, Clint Warwick és Mike Pinder voltak. Ekkor a „Go now" című számunkkal arattunk si­kert. Később Denny Laine és Clint Warwick kivált az együttesből, ekkor szűnt meg a ré­gi Moody Blues. Ray, Mike és én azonban el­határoztuk, hogy újjá alakítjuk az együttest. Beszéltünk régi barátainkkal, s így került hozzánk John Lodge, a basszusgitáros, később pedig Justin Hayward, a mostani vezérgitá­rosunk. A múlt évben adtuk ki „Days of fu­ture passed“ című nagylemezünket. Ez év vé­gen az USA-ba látogatunk, ahol ugyan már jártunk, de reméljük, hogy most nagyobb si­kert érünk el, mint akkor.“ A Moody Blues tagjai: Justin Hayward: 1946-ban született, gitáro­zik, hegedűi és zongorázik. Graene Edge: 1944-ben született, gitározik és dobol. John Lodge: 1945-ben született, basszusgitá­ron és csellón játszik. Ray Thomas: 1942-ben született, harmoniká- zik és szaxofonozik. Mike Pinder: 1941-ben született, zongorázik, orgonán, csellón, bőgőn és hárfán ját­szik. Könyvszemle GYÜRE LAJOS: MEDITÁCIÓ ESŐBEN —vtl—

Next

/
Thumbnails
Contents